Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1905-03-09 / 10. szám
XXXIII. évfolyam. 10. szám. Szekszárd, 1905. márczius 9. függetlenségi és 48-as Kossuth-párti politikai hetilap. Megjelen: hetenként egyszer, csütörtökön. Szerkesztőség: Bezeré'lj István-utcza 6. sz., hová n lap szellemi részét i| illető minden közlemények intézendők. Kiadóhivatal: Telefon: 11. Molnár Mór könyvnyomdája, hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldemények intézendők. Felelős szerkesztő: Főmunkatárs: BODA VILMOS. HORVÁTH IGNÁCZ. Laptulajdonos: GRÜNWALD LAJOS. Elöflzeté i ár: Fpész évre 12 korona, .'-/a évre 6 kor., ‘/4 évre 3 kor. Számonként 24 lillér e lap nyomdájában. Hivatalos hirdessek: lön szói,3 korona 74 lillér 100—200 szóig' 5 kor. 74 fill. 200 — 300 szóig 7 kor 74 fill r, minden további 100 szó 2 koronával több Nyílttérben 3 hasábos petitsor 90 fillér. # # ® Márczius lő. w W # A bécsi burgban múlt szombat óta valóságos bucsujárás van. Ez alkalommal nem az uralkodó család herczegei, nem a katonai méltóságok, de még csak oszt’ák állam- térfiak sem nyújtanak alkalmat a burgzsan- dároknak feszes tisztelgésre, hanem mind édes véreink azok, kik, meghívás folytán, a király elé járulnak, hogy mindegyik a saját pártállásának megfelelőleg, elmondja, miként gondolja a mostani zavart politikai helyzetből való kibontakozást eszközölni és pedig úgy, hogy utánna áldásos munkásság következzék be minden téren. Bizonyára vannak a megjelentek közt, a kik meggyőződésükből kifolyólag, hangoztatják, hogy a szövetséges két á lam békés együttélésének egyetlen feltétele, ha mindazon súrlódásra alkalmat nyújtó érintkezési pontok eltávolíttatnak, melyeket a központosító rendszer hívei évszázadokon keresztül halmoztak fel, hogy kedvencz eszméjük részére tért hódítsanak s a most folytonos harczban álló két állam egymástól függetlenül intézve a saját ügyeit, csupán a közös uralkodó személye által legyen összekötve s kölcsönös védelemre egyesülve. Találkoztak bizonyosan mások, kik azon véleményüknek adtak kifejezést, hogy a béke biztosítható oly módon is a monarchia két birodalma közt, ha az 1867-ik évben megkötött kiegyezés a maga hamisítatlan mivoltában végrehajtatik s a magyar nemzetnek mód és alkalom nyujtatik, hogy önnálló és független gazdasági életet folytasson és nemzeti nyelvét, zászlaját, jelvényeit és szellemét bevihesse az egész hadsereg magyar ezredeibe. Tán olyanok is akadtak, kik a béke helyreállítása czéljából elégnek vélték, ha az egész katonai kérdés kikapcsoltatik a megbeszélés tömegéből s a nemzet a belügyi téren nyer megfelelő kárpótlást. De azt hisszük a megbizott magyar államférfiak között egy sem akadt, ki azt tanácsolta volna ő felségének, hogy vegye fel a harczot. az újabban megnyilatkozott nemzeti szellemmel s iparkodjék azt vagy új képviselőválasztások elrendelése vagy az alkotmány megsértése utján letörni és ellensúlyozni. Sokféle véleményt termelhet a meg- hibbant politikai elme, de ilyen termék még sem születhetik meg magyar fejben és lélekben. O felsége tehát válogathat a megoldási módok egész sorozatában. Nehéz feladatánek, ha éppen most. midőn nemzeti ébredésünk és újjászületésünk évfordulóját szokatlan arányokban megülni készülünk, születnék meg nemzet es uralkodó közt az annyira szükséges béke; hogy egyr szt az uralkodó belátva, miszerint Vlagyaror^zág csak természetes és törvényes jogainak érvényesüléséért küzd, midőn követeli, hogy önnálló gazdasigi eletének és berendezkedésének gátjai leromboltassanak s állami nyelve a közelet minden terén jogaihoz jusson; másrészt pedig a nemzet némi önmegtagadást tanúsítva, vágyai egy részének azonnali teljesítésétől elállva, iparkodjék a körülményekkel számot vetni s teljes á'lami önállóságának és függetlenségének megszerzését egy jobb jövő számára tartani fenn. Ha a mostani bonyodalmaknak ilynemű megoldása várható a közel jövőben, akkor márczius 15-kének ünnepe kettős jelentőséggel fog bírni előttünk; mert midőn ünnepelni fogjuk múltúnk dicső küzdelmeit, egyúttal bevonhatjuk örömeink körébe a remény- teljes jövő kilátásait is. Őrködjék a magyarok Istene fölöttünk, hogy mostani küzdelmünknek és harczunknak jusson az az erkölcsi nagy siker, melyet 1848-ban, dnczára a túlerő által történt le- veretésünknek, oiszág-világ előtt elértünk; de jusson egyúttal a békés államalkotás nagy munkája is, melyet kivétel nélkül mindnyájan melegen óhajtunk. Ha a bécsi nagy magyar járásnak ez lesz a következménye, akkor szólljon a zene és ének a hármas halom bérczei közt s ünnepeljük nemzeti nagy napunkat meleg lelkesedéssel. h. Örömünkre szolgálhat a baktai hegyoldal kiépítésének tervezete. Egy uj városrész van alakulóban. Egy régen óhajtott terv végre-vala- hára megvalósul s a második úri utca lesz kiépítve. Nagy városi érdek fűződik azonban ezen megkezdett építéshez,; s ha nem lesz a hatóság elfogult, ezen uj városrész egészségesen és díszesen fog fejlődni; szebbnél szebb villák és a legmodernebb stilű házak fognak ott egy-két évtized alatt diszleni. Sokféle terv van az utcza elrendezkedésre felvéve, s csak az a kérdés, melyik felel meg legjobban a helyi viszonyoknak. Városunk ugyanis egy egészséges levegőjű hegyi sétányban szűkölködik, amelyet most igen egyszerűen és olcsón lehetne létrehozni. A megyei épitészeti szabályrendelet szerint ugyanis az ujan nyitandó utczák szélességének 20 m. kell lenni. A tervbe vett utcza azonban nem 20, hanem 28—30 méternek 'mlna meghagyandó s igy a nak megoldása közben álljon a magyar géniusz oldala mellett s őrködjék nemzetünk jövő sorsa fölött, hogy végre, annyi hánya- tás, balszerencse és üldözés után nekünk is jusson már egyszer a nyugodt, békés fejlődés nernzetboidogitó sorsa. Minő nagyszerű eredménye is lenne az az éveken keresztül tartó nemzeti kiizdeleinkocsiforgalomra hagyott esetleg 10 m. melle még egy 16—20 m. széles sétány volna létes tebdő, amely 4—4 méter szélességben, háror egymás mellett' Vonuló parczellában, hárs < platán fákkal beülhetve,, a városnak legszet és legegészségesebb üV sétányává fejleszte nékj Az utczának és" sétánynak addig kellet terjedni, ameddig a,talaj egyenes, t. i. a Varasdj féle szőlőig, — körülbelül 450 méter hosszúságban. A Varasdy-féle szöllőnél a Jíaczen- bach-féle funduson keresztül, a kórház déli oldala mellett levő utczába nyilólag, szintén utcza létesítendő. Ezáltal a hegyi kocsiforgalom a sétány melletti útvonaltól elterelődik s a sétány a nyári kocsiportól meglesz mentve. De ezen, az országos v. megyei úthálózatba torkolló utczarésznek egyúttal az összegyűlendő hegyi viz levezetésére is kell, hogy szolgáljon ; amely viz eddig a Török-féle szöllőtől a Idáidekker- féle szöllő végéig az utat minden zápor alkalmával eliszapositotta és járhatatlanná tette. Ami ezen. uj városrésznek, — mely a létesítendő gyönyörű fasorok, kitűnő hegyi levegő és kitűnő ivóvíz folytán a tisztviselő urakat oda mintegy csőditeni fogja, — további építését illeti, azt következő utcza-hálózat szerint vélem keresztül viendőnek. Tudjuk, hogy a hegyek’ lejtőjén építkező utczák nem egymás felett, vagyis a lejtőn egymásmelleit párhuzamban, hanem a hegynek felfelé vezetendők. Ezen terv szerint a Korbo- ziies-féle szőlőbe vezető ut, utczává bővítendő, hogy azon jobbról és balról, házak épüljenek , ezen utczával azután párhuzamban vezetendők fölfelé s pedig minden 100—100 m. távolságban (50 m. h. egy házfundusnak elég) az ujan nyitandó utczák. Eszerint a hegynek fölfelé a Korbonics-féle utczával párhuzamban, — egy- egy utcza szélességre (circa 15. m.) számítván,— a Horváth-féle háznál, Steiner-féle szőlőnél; úgy Golberger és Varasdy-iéle szöllőnél volna egy-egy utcza felvezetendő, illetőleg a jövőre tervezendő. Ezen utcza hálózati terv szerint a hegyoldal a vasútról nézve olyan szép látványt nyújtana, mint a budai vár! (?) Minden egyes tulajdonos a saját fundusa alá nyithat pinezét és a viz minden egyes fundusról természetszerűleg magától ömlik az utczára; a lejtős utczákon pedig a viz hamar lefolyván, pocsétákban nem áporodik meg és a levegő nem lesz myazmák- kal megmételyezve. Az alul, illetve elül álló ház a felső illetve hátulsó háznak levegőjét, világosságát el nem veszi; s mindegyik ház 150 cm. emelkedéssel építtetvén, vízszintes udvar felületet nyer ; s mégis a ház fala nem jön a földbe, elnedvesedésnek nem lesz kitéve. Ha ellenben egymás fölé huzzuk az utcákat, vagyis a tervezett sétánnyal párhuzamba vonjuk az utcákat, azon esetben csak egysoros házu utczák képződhetnek, mert hiszen az utczának mélyebb vagyis alsóbb oldalán álló házak vize a magasabban fekvő utczákba fel nem folyhatik, a.nyári kocsipor pedig a mélyebben fekvő házak udvaraiba sodortatik. Ami végre a tervezett sétány s utczák árának törlesztését illeti, azt következőleg vélem eszköz- lendőnek : A sétány ugyanis egy városrész és egy hegyvidéknek értékét emelvén, — az ottani fekvőségek árát legalább is 200 "/„-kai felszöktetvén, mindegyik uj telek tulajdonosa a saját érdekében elhagy a házfalától 8 métert, a másik 12 métert pedig a bartina hegyközség tulajdonosai viselnék. Nem tételezhető fel, nogy Tr., Str., Gdb., Ab., Vany., Mr., Tth., Psz., Mg.,. Krrics., Vgbi., Abrsz. urak 500—500 k. e czélra ne áldoznának. Azok az urak pedig, akik«
