Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1905-03-09 / 10. szám

XXXIII. évfolyam. 10. szám. Szekszárd, 1905. márczius 9. függetlenségi és 48-as Kossuth-párti politikai hetilap. Megjelen: hetenként egyszer, csütörtökön. Szerkesztőség: Bezeré'lj István-utcza 6. sz., hová n lap szellemi részét i| illető minden közlemények intézendők. Kiadóhivatal: Telefon: 11. Molnár Mór könyvnyomdája, hová a lap részére minden­nemű hirdetések és pénzküldemények intézendők. Felelős szerkesztő: Főmunkatárs: BODA VILMOS. HORVÁTH IGNÁCZ. Laptulajdonos: GRÜNWALD LAJOS. Elöflzeté i ár: Fpész évre 12 korona, .'-/a évre 6 kor., ‘/4 évre 3 kor. Számonként 24 lillér e lap nyomdájában. Hivatalos hirdessek: lön szói,3 korona 74 lillér 100—200 szóig' 5 kor. 74 fill. 200 — 300 szóig 7 kor 74 fill r, minden további 100 szó 2 koronával több Nyílttérben 3 hasábos petitsor 90 fillér. # # ® Márczius lő. w W # A bécsi burgban múlt szombat óta va­lóságos bucsujárás van. Ez alkalommal nem az uralkodó család herczegei, nem a katonai méltóságok, de még csak oszt’ák állam- térfiak sem nyújtanak alkalmat a burgzsan- dároknak feszes tisztelgésre, hanem mind édes véreink azok, kik, meghívás folytán, a király elé járulnak, hogy mindegyik a saját pártállásának megfelelőleg, elmondja, miként gondolja a mostani zavart politikai helyzetből való kibontakozást eszközölni és pedig úgy, hogy utánna áldásos munkásság következzék be minden téren. Bizonyára vannak a megjelentek közt, a kik meggyőződésükből kifolyólag, hangoz­tatják, hogy a szövetséges két á lam békés együttélésének egyetlen feltétele, ha mind­azon súrlódásra alkalmat nyújtó érintkezési pontok eltávolíttatnak, melyeket a közpon­tosító rendszer hívei évszázadokon keresztül halmoztak fel, hogy kedvencz eszméjük ré­szére tért hódítsanak s a most folytonos harczban álló két állam egymástól függet­lenül intézve a saját ügyeit, csupán a közös uralkodó személye által legyen összekötve s kölcsönös védelemre egyesülve. Találkoztak bizonyosan mások, kik azon véleményüknek adtak kifejezést, hogy a béke biztosítható oly módon is a monarchia két birodalma közt, ha az 1867-ik évben meg­kötött kiegyezés a maga hamisítatlan mi­voltában végrehajtatik s a magyar nemzet­nek mód és alkalom nyujtatik, hogy önnálló és független gazdasági életet folytasson és nemzeti nyelvét, zászlaját, jelvényeit és szel­lemét bevihesse az egész hadsereg magyar ezredeibe. Tán olyanok is akadtak, kik a béke helyreállítása czéljából elégnek vélték, ha az egész katonai kérdés kikapcsoltatik a megbeszélés tömegéből s a nemzet a bel­ügyi téren nyer megfelelő kárpótlást. De azt hisszük a megbizott magyar államférfiak között egy sem akadt, ki azt tanácsolta volna ő felségének, hogy vegye fel a harczot. az újabban megnyilatkozott nemzeti szellemmel s iparkodjék azt vagy új képviselőválasztások elrendelése vagy az alkotmány megsértése utján letörni és ellen­súlyozni. Sokféle véleményt termelhet a meg- hibbant politikai elme, de ilyen termék még sem születhetik meg magyar fejben és lélekben. O felsége tehát válogathat a megoldási módok egész sorozatában. Nehéz feladatá­nek, ha éppen most. midőn nemzeti ébredé­sünk és újjászületésünk évfordulóját szokatlan arányokban megülni készülünk, születnék meg nemzet es uralkodó közt az annyira szükséges béke; hogy egyr szt az uralkodó belátva, miszerint Vlagyaror^zág csak ter­mészetes és törvényes jogainak érvényesülé­séért küzd, midőn követeli, hogy önnálló gazdasigi eletének és berendezkedésének gátjai leromboltassanak s állami nyelve a közelet minden terén jogaihoz jusson; más­részt pedig a nemzet némi önmegtagadást tanúsítva, vágyai egy részének azonnali tel­jesítésétől elállva, iparkodjék a körülmények­kel számot vetni s teljes á'lami önállóságá­nak és függetlenségének megszerzését egy jobb jövő számára tartani fenn. Ha a mostani bonyodalmaknak ilynemű megoldása várható a közel jövőben, akkor márczius 15-kének ünnepe kettős jelentő­séggel fog bírni előttünk; mert midőn ünne­pelni fogjuk múltúnk dicső küzdelmeit, egy­úttal bevonhatjuk örömeink körébe a remény- teljes jövő kilátásait is. Őrködjék a magyarok Istene fölöttünk, hogy mostani küzdelmünknek és harczunknak jusson az az erkölcsi nagy siker, melyet 1848-ban, dnczára a túlerő által történt le- veretésünknek, oiszág-világ előtt elértünk; de jusson egyúttal a békés államalkotás nagy munkája is, melyet kivétel nélkül mind­nyájan melegen óhajtunk. Ha a bécsi nagy magyar járásnak ez lesz a következménye, akkor szólljon a zene és ének a hármas halom bérczei közt s ünnepeljük nemzeti nagy napunkat meleg lelkesedéssel. h. Örömünkre szolgálhat a baktai hegyoldal kiépítésének tervezete. Egy uj városrész van alakulóban. Egy régen óhajtott terv végre-vala- hára megvalósul s a második úri utca lesz kié­pítve. Nagy városi érdek fűződik azonban ezen megkezdett építéshez,; s ha nem lesz a hatóság elfogult, ezen uj városrész egészségesen és dí­szesen fog fejlődni; szebbnél szebb villák és a legmodernebb stilű házak fognak ott egy-két évtized alatt diszleni. Sokféle terv van az utcza elrendezkedésre felvéve, s csak az a kérdés, melyik felel meg legjobban a helyi viszonyoknak. Városunk ugyanis egy egészséges levegőjű hegyi sétányban szűkölködik, amelyet most igen egyszerűen és olcsón lehetne létrehozni. A megyei épitészeti szabályrendelet szerint ugyanis az ujan nyitandó utczák szélességének 20 m. kell lenni. A tervbe vett utcza azonban nem 20, hanem 28—30 méternek 'mlna meghagyandó s igy a nak megoldása közben álljon a magyar gé­niusz oldala mellett s őrködjék nemzetünk jövő sorsa fölött, hogy végre, annyi hánya- tás, balszerencse és üldözés után nekünk is jusson már egyszer a nyugodt, békés fejlő­dés nernzetboidogitó sorsa. Minő nagyszerű eredménye is lenne az az éveken keresztül tartó nemzeti kiizdelein­kocsiforgalomra hagyott esetleg 10 m. melle még egy 16—20 m. széles sétány volna létes tebdő, amely 4—4 méter szélességben, háror egymás mellett' Vonuló parczellában, hárs < platán fákkal beülhetve,, a városnak legszet és legegészségesebb üV sétányává fejleszte nékj Az utczának és" sétánynak addig kellet terjedni, ameddig a,talaj egyenes, t. i. a Varasdj féle szőlőig, — körülbelül 450 méter hosszú­ságban. A Varasdy-féle szöllőnél a Jíaczen- bach-féle funduson keresztül, a kórház déli ol­dala mellett levő utczába nyilólag, szintén ut­cza létesítendő. Ezáltal a hegyi kocsiforgalom a sétány melletti útvonaltól elterelődik s a sé­tány a nyári kocsiportól meglesz mentve. De ezen, az országos v. megyei úthálózatba torkolló utczarésznek egyúttal az összegyűlendő hegyi viz levezetésére is kell, hogy szolgáljon ; amely viz eddig a Török-féle szöllőtől a Idáidekker- féle szöllő végéig az utat minden zápor alkal­mával eliszapositotta és járhatatlanná tette. Ami ezen. uj városrésznek, — mely a lé­tesítendő gyönyörű fasorok, kitűnő hegyi leve­gő és kitűnő ivóvíz folytán a tisztviselő ura­kat oda mintegy csőditeni fogja, — további építését illeti, azt következő utcza-hálózat sze­rint vélem keresztül viendőnek. Tudjuk, hogy a hegyek’ lejtőjén építkező utczák nem egymás felett, vagyis a lejtőn egy­másmelleit párhuzamban, hanem a hegynek felfelé vezetendők. Ezen terv szerint a Korbo- ziies-féle szőlőbe vezető ut, utczává bővítendő, hogy azon jobbról és balról, házak épüljenek , ezen utczával azután párhuzamban vezetendők fölfelé s pedig minden 100—100 m. távolságban (50 m. h. egy házfundusnak elég) az ujan nyi­tandó utczák. Eszerint a hegynek fölfelé a Korbonics-féle utczával párhuzamban, — egy- egy utcza szélességre (circa 15. m.) számítván,— a Horváth-féle háznál, Steiner-féle szőlőnél; úgy Golberger és Varasdy-iéle szöllőnél volna egy-egy utcza felvezetendő, illetőleg a jövőre tervezendő. Ezen utcza hálózati terv szerint a hegy­oldal a vasútról nézve olyan szép látványt nyúj­tana, mint a budai vár! (?) Minden egyes tulaj­donos a saját fundusa alá nyithat pinezét és a viz minden egyes fundusról természetszerűleg magától ömlik az utczára; a lejtős utczákon pedig a viz hamar lefolyván, pocsétákban nem áporodik meg és a levegő nem lesz myazmák- kal megmételyezve. Az alul, illetve elül álló ház a felső illetve hátulsó háznak levegőjét, vilá­gosságát el nem veszi; s mindegyik ház 150 cm. emelkedéssel építtetvén, vízszintes udvar fe­lületet nyer ; s mégis a ház fala nem jön a földbe, elnedvesedésnek nem lesz kitéve. Ha ellenben egymás fölé huzzuk az utcákat, vagyis a tervezett sétánnyal párhuzamba vonjuk az utcákat, azon esetben csak egysoros házu ut­czák képződhetnek, mert hiszen az utczának mélyebb vagyis alsóbb oldalán álló házak vize a magasabban fekvő utczákba fel nem folyhatik, a.nyári kocsipor pedig a mélyebben fekvő há­zak udvaraiba sodortatik. Ami végre a tervezett sétány s utczák árának törlesztését illeti, azt következőleg vélem eszköz- lendőnek : A sétány ugyanis egy városrész és egy hegyvidéknek értékét emelvén, — az otta­ni fekvőségek árát legalább is 200 "/„-kai fel­szöktetvén, mindegyik uj telek tulajdonosa a saját érdekében elhagy a házfalától 8 métert, a másik 12 métert pedig a bartina hegyközség tulajdonosai viselnék. Nem tételezhető fel, nogy Tr., Str., Gdb., Ab., Vany., Mr., Tth., Psz., Mg.,. Krrics., Vgbi., Abrsz. urak 500—500 k. e czélra ne áldoznának. Azok az urak pedig, akik«

Next

/
Thumbnails
Contents