Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1905-12-21 / 51. szám

1905. december 21. 2. Most tehát itt lett volna az ideie, hogy a munkásosztály megcáfolja az ellene gyak­ran és sok oldalról felhangzó azon vádat, mely szerint egyszerűen a bécsi reakció vak eszköze s az a szerepe, hogy a nemzeti jo­gok letörésére indított harcban a kormány segédcsapatait alkossa. Ha a munkásosztály most a maga tel­jességében a nemzeti jogokért küzdők tá­borához csatlakozott volna, s a maga nem jelentéktelen erejével az igazságos ügynek teljes határozottsággal való támogatására kél, akkor kalapot emeltünk volna előttük, mert belátjuk, hogy magyar hazafias szív dobog keblükben s csak természetes és jo­gos követeléseik érvényesítése érdekében szál­lottak harcba. De ha bárminemű kifogások ürügye alatt, amire nézve immár nem hiányoznak a jelek, megmaradnak az alkotmányvédelmére szövetkezett pártok elleni ellenséges han­gulatban; ha a törvénytelen kormánynak végrehajtó közegeiként szerepelnek továbbra is, mint melynek látszata ellenük méltán gyanút keltett a múltban, akkor tisztában leszünk á munkásmozgalommal s tudni fog­juk : honnét fuj a szél. Akkor el lehetnek reá készülve a mun­kások, hogy midőn majd a bécsi hatalom, nem szorulva többé segítségükre és ez előbb- utóbb mértani pontossággal be fog követ­kezni, kifacsart citromként félredobja őkets ha vérdijukat követelik, régi hagyomány sze­rint a szuronyok hatalmával felel, nem lesz ebben az országban egy tisztességes magyar ember se, ki megérdemelt sorsuk fölött bán­kódnék, vagy szorongatott helyzetükben a segítségre menés gondolatával foglalkoznék. Végre is tisztelt munkásbarátaink, önök talán vannak az országban, a mezei mun­kásokat nem számítva, kik nem tartoznak az önök szakszervezetébe, néhány százezren, mi meg vagyunk ötvenezer annyian s így az erők összekötése nagyon is egyenlőtlen. Elismerjük, hogy önök derék polgárai lehet­nek a hazának és így az ország sorsának intézésébe befolyási joguk van; elismerjük, hogy az önök alkalmazható eszközei nagy pusztítások véghezvitelére képesek ; de nincs rendelkezésükre az erő és hatalom, amely bennünket arra kényszerithetne, hogy amíg módunkban áll, útját ne álljuk annak, misze­rint önök saját önző érdekeiket előtérbe ál­lítva, arra kényszerítsék a nagy többséget, hogy azok arról, mi nekik legdrágább : az ezeréves magyar alkotmányról lemondjanak. Segítettek volna önök megmenteni a magyar szabadságot, s a hálás nemzet szi­ves készséggel osztotta volna megszerzett jogait önökkel; de midőn azt tapasztalja, hogy önök az osztrák hatalmi politika tá­mogatása céljából, minden alkalommal egy nemzetellenes, törvénytelen kormány szolgá­latába szegődnek ; mikor minden alkalommal nagy készséget mutatnak arra nézve, hogy utcán, nyomdában, magánlakásban vasdorong­gal és revolverrel támadják meg azokat, kik a nemzeti ügy szolgálatában állanak, — akkor készüljenek el a magyarság lesújtó Ítéletére, melylyel azokat szokta illetni, kik a hazát elárulják. Hazaárulók számára pedig Magyaror­szágon nincs se tisztesség, se böcsület, de még jog sincs! Boda Vilmos. TOLNAEGYEI KÖZLÖNY 51. sz. Karácsonykor. Hófehér lepelen megnyugvó napsugár, véss oly szép képet az emberek szivébe, mint a ter­mészet képe, mely oly hallgatagon várta a sze­retet ünnepét, a karácsonyt. Jöjj szép ünnep, hirdesd az Isten dicsősé­gét és az emberek békéjét. A békés emberek lelke áhítattal ünnepli majd a megváltó ünnepét, békés emberek hirdetik majd igazában az Isten dicsőségét. Templomba hivó harangok, hirdessétek fa­lun, városon, hogy a legfönségesebb eszmének ünnepe a megváltó születése A betlehemi jászolban nyugvó kisded Jézus egyszerűsége, szenvedésének nagy Gol- gothája, tanítsa örökre az emberiségnek, hogy a szegény ember szive is nagy: mert Megváltója van karácsonykor, ki elűzi a bűnt e nagy na­pon, mert ilyenkor mindenki szeret és ekkor vagyunk igazi emberek. A szivünk a mienk, a családunké, a gon­dolatunk az egész ^’.hberiségé és a szeretet a nagy ünnepé. A megváltó, a szeretet ott fekszik egyszerűségében a betlehemi jászolban, az em­berek áldozatokat raknak elébe, fölszáll a töm­jén illata, fölszáll szavaink szárnyain a meg­elégedés kifejezése, mert ezen a napon egyesül bennünk az igazi ember tulajdonsága : a'szeretet. Ünnep beálltával lerázzák a földi küzdelem állati robotját, csak azért, hogy lelkünk hitet merítsen a szeretet fenségében, mert a megváltó élete is csupa szenvedés volt. Jól tudjuk, hogy ünnep elmúltával ismét munkába szólít a ke­nyérharc, mikor a szereteted kiapadhatatlan bol­dogsága, a karácsonyfának annyira örvendő gyermekek arca, a további küzdelemre sarkalnak, unszolnak, hogy csak boldogoknak lássuk őket,, akikért élünk, fáradunk és akikért oly gyakorta Golgotát járunk. Azért vagy te olyan nagy ünnep, szép karácsony, mert a szegény ember arcára is mosolyt varázsolsz. Azért vagy olyan nagy ünnep, mert a falelkü ember is megenyhül a Megváltó születésén, ott a betlehemi jászolban. És bár nehezen keresi sok ember a kenyeret, nehezen gyűjt össze egy pár krajcárt a szegény,, de családja részére örömet szerez, mert: «Mennyből az angyal, lejött hozzátok . . .» Oh názáreti Jézus, te tökéletes szép foga­lom, mily nagy a te születésed jelentősége. A robotoló ember a templomokba siet, sóhajában,, imájában ma tiszta a hit: mert a szeretet szüli a gondolatokat. Várva-vártunk, eljöttél. A miénk vagy a templomokban, a családok szentélyében, a gyermekek karácsonyfájánál és a legszegényebb kunyhókban is, mert szereteted fönséges sugara oda is elvezeti az embert ma, ahol máskor jajgatva panaszkodik a szegénység, ahol megenyhitjük a sok szenvedéseket és e fehér nagy napon takarjuk, hogy milyen az. ember az élet nyűgében. Szűnjön hát meg a szomorúság ezen a három napon. Tudjunk olvasni a fönséges ün­nep jelentőségében és ártatlan gyermekek mo­solygó szemében. Ünnep elmúltával, úgy is siet helyét el­foglalni a nagy küzdelem, mikor a kenyérszer­zésben bizony az ember az embert tapodja. És ha már karácsonynak sem örülünk, ha ez a szép fehér ünnep sem hoz örömet az em­bereknek, akkor ugyan miféle eszme tanítana minket egyszerűségre, szeretetre, mi indít meg akkor, ha nem a kisded Jézus, ott a betleheme jászolában ? Ott a karácsonyfák aljában. De te szent ünnep sokkal nagyobb vagy, minthogy elfelejtesd az emberekkel azt, hogy te mi vagy.. Te örökre megszülettél. Indítvány * Szekszárd város képviselőtestületéhez az ártézí kút ügyében. Minél inkább fejlődik Szekszárd, szaporo­dik a népesség, emeletre halmozódnak a lakó­házak, növekednek az igények : az egészség, a tisztaság, az ipar, a közbiztonság igényei, an­nál inkább nem lehetünk el a bőven rendelke­zésre álló tiszta viz nélkül. * Itt közöljük lapunknak beküldött fenti indítványt, melyet Tóth Károly műszaki tanácsos, a Dunavédgát társulat nagytudásu igazgató főmérnöke nyújtott be városunk tanácsához. gém beteg gyermekünk ágyánál térdelve imád­kozott, kérve a kisded Jézust, távolítsa el tőlünk az esetleges katasztrófát. Es, hogy megjött a szent este, az ön férje nagyságos asszonj^om, az én akkori hivatalfőnököm berendelt az iro­dába. Akaratának megmásitására, — bár a tény­körülményeket előadtam, — minden igyekezetem meddő maradt. Mire éjfélre haza mentem, fiacs­kám már halott volt. Fehér arccal, mereven feküdt ágyacskájában. Azt az érzést, ami akkor lelkemben átviharzott, tollal leírni, szóval elmon­dani nem tudom. No, de hagyjuk ezt . . . szivem most is remeg, könnyűim hullanak, ha erre gondolok. Aztán kis fiunkat eltemettük. Vele együtt sírba szállott boldogságom és jövőm szép re­ménye. A hivatalban folytonos üldözéseknek voltam kitéve az ön férje részéről. De ez nem fájt, hiszen hozzá voltam szokva. De hozzá voltunk szokva valamennyien, akik az ön férje alatt hivataloskodtunk. De azóta megváltozott a világ; azaz, hogy nem a világ, hanem mi változtunk meg benne. Én elértem azt a rangot melyet néhai férje viselt. — Ön pedig elpazarolva azt a vagyont ami férje után maradt, s most, hogy kegydijából nem képes megélni, Ön nagyságos asszonyom, mert hozzám fordul, és azt kívánja tőlem, hogy segítsem be Önt valami hivatalba ; szívesen dolgozik bármit is : másol, gépír, köny­vel, szóval elvégez akármilyen dolgot, csakhogy megtudjon élni, kenyere legyen. Kívánságát megteszem nagj ságos asz- szonyom ! Hivatalomba fogadom Önt. Adok oly helyet, oly beosztást, amely önt rangjának minőségénél fogva megilleti. Intézkedem, hogy a személyzet a legnagyobb tisztelettel viseltessék iránta és soha senki ne merészelje felemlíteni Ön előtt azon gyötrelmeket és szenvedésedet, amelyeket néhai férjétől kellett elszenvednünk- Nem félek attól, hogy nem fog megbarátkozni hivatalával. Megtanítjuk mindenre, ami a hivatali élet nehéz­ségeivel jár. Megtanítjuk a szegény emberek megbecsülésére és szeretésére, hogy megismer­hesse, hogy a rűt csak a szép romjain íilhetr kaján diadalát. Bármikor jöhet hozzám segélyért, tanács­ért : szívesen megteszem ; csak egyet kötök ki magamnak: ne mondja senkinek, hogy én segítettem hivatalába jutni. Ne is jőjön köszö- netetmondani eme csekélységért, legalább most ne a szent napokban. Most ne háborgassa imámat, vezeklésemet senki ............. Is ten önnel nagyságos asszonyom, a hiva­talát elfoglalhatja, mikor Önnek tetszik. Berezna}'- Kázmér. * így szóllott a levél, mely aztán rendel­tetési helyére került. Bereznay megkönnyebbült lélekkel tért pihenni. Ezalatt kint is kitisztult az égbolt: a csillagok pazar fényre gyultak, majd a vén templom tornyában megkondult a. harang az éjféli misére, édesdeden hívogatva a hívőket a megtestesült isteni gyermek imádására.. Tiidöbetegsegek, msrutok, szamár- köhögés, skrofulozis. influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche** eredeti C<onutgoláfit.. F. Hoüniaun-La Sloche (Stijc). 99 ÁÍoehé" Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárak» ban. — Ara llvogenkint 4.— korona.

Next

/
Thumbnails
Contents