Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1905-10-26 / 43. szám
XXXIII. évfolyam. 43. szám. Szekszárd, 11)05. október 26. AB függetlenségi és 48-as Kossuth-párti politikai hetilap. Megjelen: hetenként egyszer, csütörtökön. Szerkesztőség: Bezeréfij István-utcza 6. sz., hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők. Kiadóhivatal: Telefon: 11. Molnár Mór könyvnyomdája, hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldemények intézeDdők. Felelős szerkesztő: FőmunkaHrs: BOOA VILSVIOS. HORVÁTH I G N Á C Z. Laptulajdonos: GRÜN VJ ÁLD LAJOS. Előfizetési ár: Egész évre 12 korona, l/a évre 6 kor., 1ji évre 3 kor. Számonként 24 fillér e lap nyomdájában. Hivatalos hirdetések: 100 szóig 3 korona 74 fillér 100—200 szóig 5 kor. 74 fill. 200 — 300 szóig 7 kor 74 fillér, minden további 100 szó 2 koronával több Nyilttérben 3 hasábos petitsor 30 fillér. Ki győz ? Felvonultak tehát az élet-halál harcra kész ellenséges hadoszlopok, hogy döntő ütközetet vívjanak. Egyfelől Fejérváry Géza báró, a darabont kapitány es társai nevű ismeretes cég elszánt daliái s a csúfosan elbukott szabadelvüpárt újra hatalomra vágyó lovagjai, kezükben fekete sárga zászlóval, hátukban az ország megrontására törő s saját bevallása szerint a hűséges magyar nemzet számára «kimondhatatlan szentedest és nyomort» osztogató császári hatalom; felszerelve mindazon eszközökkel, melyek az emberek gyengeségeit kihasználni s őket erkölcseikben megrontani hivatvák. — Lesz pénz, hivatali előléptetés, rendjel és címek osztogatása s lesz az alsóbb néposztályokat jobb sorssal hitegető csillogó programút. A másik részen ott áll a fegyvertelen magyarság, Istenben vetett bizalommal, kezében szentesitett törvénykönyvvel s igazságába vetett megtörhetlen hittel. Mindegyik fél el van határozva a végletekig menő harcra, mindkettő erősen bizik győzelmében. Kié lesz most már a győzelem babéra, arról jóslásokba bocsájtkozni nem valami nehéz feladat Nem ez az első eset Magya*- ország legutóbbi 400 éves történetében, hogy a nemzet alkotmányos jogai védelmében harcra kényszerittetett. Mindég a hatalom volt az, mely a kényszerítő körülmények behatása alatt utalva volt más útra térni s az alkotmány sértetlen visszaállításával békét teremteni az országban. TÁRCA Az ón vigasztalóm. Yan nékem egy olyan könyvem, Melyben minden ego sebre A gyógyító írt fellelem. Ha faj szíven, s a keserve Nem szűnik meg vigasz-szón, Előveszem, olvasgatom, Ha elvégzem, kezdem újra, S enyhülésem feltalálom. A buta gőg ha megsebez, S nyila ataijárja szivem, Nem vigasztal semmi, csak ez, S megnyugvásom ebben lelem: Farizeus volt már regen, S fejet mindig fennen hordta, A Megváltó idejeben Ilyen volt már, s ily' azóta. Hogyha gúnyol egész világ, Ha minden kéz rám sárt dobál: En latom az «ember fiat” Gúnyolhatva Pilátusnál. Ha bajomban rószvétlenség Vesz körül, nem panaszkodok, Mert tudom nem haltak ki meg A .kézmosó Pilátusok, Rám nehezül Isten keze, A kín alatt roskadozom: Voltak a nemzet eleiében sokkal válságosabb idők, nehezebb helyzetek, mint pl 1848 után, midőn a magyarság, idegen segítséggel leverve, vérében fetrengett s tel jesen elerőtlenedve volt kénytelen tűrni az osztrák zsarnokságot; mégis elég volt tíz év, hogy belássák Bécsben, hogy egy duzzogó Magyarország untig elég arra, hogy minden nagyhatalmi ábrándnak sírját ássa s a monarchia boldogulásának lehetőségét egyenesen kizárja. így volt többek között II. József császár idejében, ki magát meg sem koronáztatta. hanem egész fanatizmussal látott hozzá a Habsburg dinásztia mindenkori rögeszméjének : az összbirodalomnak megalkotásához s a magyar nemzet szívós ellentállása folytán, testben és lélekben megtörve, halálos ágyán volt kénytelen alkotmányellenes rendelkezéseit egy tollvonással megsemmisíteni. így lesz az most is, mert egy akarattal, az örök életű nemzet akarata áll szemben s annak a termeszei rendje-szerint, mint hasonlithatíanul nagyobb erőnek győznie kell. Sajnos a dologban csak az, hogy mint minden harcnak, úgy ennek is meg lesznek a maga áldozatai. Nem egyéneket, hanem intézményeket értünk. így a magyarságnak azon, a törvény által biztosított joga, hogy ha az Ausztriával nem sikerül, meghatározott időben, a közös gazdasági életre nézve, megállapodásra jutni, Magyarország az önálló vámterületet életbe léptetheti; a Fejérváry-kormány ki fogja játszani, Ausztriával törvénytelenül, a közösség fentartása érdekében, császári ura akaratának hódolva, megállapodásokat létesít s megGetsemáné jut eszembe S ott szenvedő szent Mégváltóm. S új erő száll tagjaimba; Többé nem ingadozom mar; Hittel veszem ajkaimra: «Múljék tőlem el e pohár!» S a szenvedés, mit az önzés Irigy keze zúdít reám, Isten ellen panaszra készt, S kísérteibe vinne talán : De ha latom a Golgothán Megfeszítve a Megváltót, így sóhajtok én is: «Atyám, Legyen úgy, mint te akarod!» (Heidelberg;) DÁVID PÁL Csillagos estén . . . Irta: Virág. Rendkívüli nagy lehangoltság, bágvadtság vett rajtam erőt; szükségét éreztem a nyugalmas, zavartalan sétának. Pedig sötét est volt, amelybe halványan világítottak a csillagok, mint a csalódott ember leikébe a reménysugarak. Kimentem egyedül tágas udvarunkba, sétálgattam, majd nekidiiltem a kerítés falának s önkénytelenül az égre tekintettem. S mikor sokáig bámultam szótlanul, merően a csillaggyémántokkal kivert égboltot, lelkem megkönycb- bült s elringatózott az idealizmus, az álmok világában . . . kísérli a nemzetet befejezett tények elé állítani, úgy, hogy nagyobb zavarok elkerülése céljából alighanem kénytelen lesz az ország önálló gazdasági berendezkedését 1917-ik évig, mikor a tiz éves határidő újra lejár, halasztani. A külföldi államokkal való kereskedelmi szerződéseket, dacára, hogy ezt az 1899. évi 30-ik törvénycikk, az önálló vamtariilt országgyűlési megállapTása előtt, határozottan megtiltja, a kormány meg fogja kötni, melybe majd, tekintettel a súlyos gazdasági váLágra, mely az ellenkező eljárásból származnék, a magyar országgyűlésnek valószínűleg bele kell nyugodnia. De a háborúskodó felek másik része sem fog sértetlenül a harcból kikerülni. Meginog a hűség azon hagyományos érzete, mely már annyiszor miveit csodákat az uralkodó ház érdekében. Elpárolog a legalkotmányosabb cim s a királyi eskü szentségébe helyezett vak bizalom. Megrendül az 1867-iki kiegyezésbe helyezett azon erős hit, hogy Magyarország legfőbb kincsét, melyet semmi körülmények közt leladni nem fog, hanem áldozattal is megvédeni kész: állami önállóságát és függetlenségét, azon az alapon is fent lehet tartani. Hol van az az uralkodói bölcsesség, mely ezeket a vágott sebeket behegeszteni és gyógyítani képes? De ne foglalkozzunk mi a más bajával, így akarták Becsben s ennek igy kell lefolyni. A hegytetőről könnyelműen megindiMilyen fenséges öszhang van a természet- ! ben, milyen csodás összetartás, milyen szigorú rend. A csillagok királya, az éltető nap, milyen szeretettel küldi melengető sugarait minden csillagra s a csillagok, belátva annak fölényét, követik csendesen teljes megnyugvással s hálatelt csillogással viszonozzák a napnak megmérhetetlen jóságát. S nem törekszenek arra, hogy kisebbségük dacára fölényt szerezzenek maguknak. Ott van az egyetértés, ott van a szeretet, ott van a barátság. Nézzétek meg a Göncöl hét csillagját, mikor távoztak el egymástól ? vagy a Calliopcia csillagait, milyen szeretettel összeölelkezve teszik meg égi vándorutjokat! Tekintsetek a ragyogó Venusra, a szerelem csillagára, színtiszta az, minőnek az érzelemnek lenni kellene 1 Nézzétek áhítattal a hazaszeretet csillagképét : a «Hadak útját» ! Aprók e csillagok, de betöltik az egész i égboltot, mert hiszen a menyből hazájok védelmére leszálló hunok s magyarok lábanyomában gyultak ki, emlékeztetvén bennünket, hogy: «a hazaszeretetnek, még a halál után is élni kell!» S a csillagokat körülfogja az azúrkék égbolt, mint féltve szeretett gyermekeit az édes anya. Fel, fel ez ideális, e tiszta világba, hol ál- madozik a lélek, boldogságba ringatózik a szív, ahol elfelejtjük, hogy mi a világunk: a sötét föld, környezetünk a szürke emberek ! Magasba bámuló szemeim a földre^ tekintettek. Mély sötétség fedte ezt, némi világosságot nyújtott a Duna habjain ringó csillagíény!
