Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1905-08-24 / 34. szám

XXXIII. évfolyam. 34. szám. Szekszárd. 1905. augusztus 24. függetlenségi és 48-as Kossuth-párti politikai hetilap. Megjelen : hetenként egyszer, csütörtökön. Szerkesztőség: Bezerédj István-utcza 6. sz., hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők. Kiadóhivatal: Telefon: 11. Molnár Mór könyvnyomdája, hová a lap részére minden- j nemű hirdetések és pénzküldemények intézendők. Felelős szerkesztő: FőmunkatáfS: BODA VILMOS. HORVÁTH |£NÁCZ. Laptulajdonos: GRÜNWALD LAJOS. Előfizetési ár: Egész évre 12 korona, x/2 .évre 6 kor l/4 évre 3 kor. Számonként 24 fillér e lap nyomdájában Hivatalos hirdetések: 100 szóig 3 korona 74 fiilé 100—200 szóig 5 kor. 74 fill. 200 — 300 szóig 7 ko 74 fillér, minden további 100 szó 2 koronával töbl Nyílttérijén 3 hasábos petitsór 30 fillér. Közeledünk a döntéshez. Bármennyire elzárkóznak is Bécsben a magyar nemzet szentesített törvényen alapuló kívánságai elől; bármennyire adják is a nyugodtabb és közönyöst a mindinkább nagyobb arányokat öltő nemzeti mozgalom­mal szemben ; azért mégis erős hitünk, hogy a nagy válság eldöntéséhez óriási léptekkel közeledünk. Még néhány hét s a kamarilla a fenyegető veszélylyel szemben, amely im­már a hű szövetségest: Németországot is csatasorba kezdi állítani, vagy engedékeny­ségre szánja el magát és akkor a szövet­kezett ellenzék eddigi magatartását véve irányadóul, a legnagyobb valószínűség sze­rint meg lesz az uralkodóval a kiegyezés, vagy pedig a hírhedt osztrák vakság ismét uralomra kerül s megkísérlik Magyarország jetörését erőszakos eszközökkel, akkor azután ^’következik az erőszak alulról is, termé­szetesen - beláthatóan véggel. A kinek alkalma van megfigyelni, kü­lönösen a főváros hangulatát; a ki látja azt a még most lappangó tüzet, mely foly­ton újabb területeket borit el, az aggódva gondol a legközelebbi jövőre, mely hozhat nekünk kedvező fordulatot, de hozhat bajt és veszedelmet is Az országgyűlés összeillése rohamosan közeledik s akkor valaminek történnie kell, ha egyébnek nem, egy ujjolagos elnapolás­nak, mely a helyzetet még inkább ^mér­gesíti s a békés kibontakozás elé ujj (dagos elhárithatlan akadályokat gördít. Ha pedig az országgyűlést ülésezni engedik, akkor valószínűleg bekövetkezik az alkotmány el­lenes kormány vád alá helyezése, mely szintén nem alkalmas az egymással farkas- szemet néző ellenfelek egymáshoz való közeledésére. De történhetik egyébb is, mely vég­zetes következményeket hord méhében s ez a következő. Az ügyvezető kormány belügy­minisztere, magához rendelte a sociáfisták vezető embereit s tudomásukra hozta, áogy a választási törvénymódosításával foglalko­zik s kész az országgyűlés elé törvény- javaslatot terjeszteni, amely az általános titkos szavazást fogja alapul venni. Neve­zetes a dologban, hogy mindjárt a terv kipattanása után kormánypárti lapokban rit­kított betűs közlemény jelent meg, amely tudatta, hogy a király a választási törvény ilynemű módosítása elé akadályokat nem fog gördíteni. Tehát ennél az ügynél a kamarilla egy sakkhuzásával állunk szemben, melynek beláthatatlan következményei le­hetnek. Úgy gondolkozik ugyanis e látha­tatlan testület, hogy a mostani képviselő­választási törvény alkalmazása mellett olyan országgyűlési többség, mely a nemzet tör­vényes kívánalmait cserben hagyja, össze nem hozható ; inig ellenben reményleni lehet, kogy az általános titkos szavazás életbe­léptetése folytán, könnyebben hozzáférheti elemek jutván szavazati joghoz s mint K r i s t ó ífy belügyminiszter nyilat kozatában kijelentette: titkos szavazás alkalmazásánál a vesz­tegetések ki dérit hét ők nem lévén, oly többséget lehetne választani, mely haj landó lenne a mostani küzdelem tárgyánál feladására. íme a gonosz terv a maga égés; meztelenségében. Azután még más is történhetik. A fel­bujtott szociálisták nyíltan hirdetik, hog) ők a magyar vezényszót s az államnyelvnél a hadseregnél való érvényesülését másod­rendű kérdésnek tekintik, követelik tehá annak kikapcsolását, hogy igy az általános, titkos választás iránti kormányjavaslat azon­nal tárgyalható s életbeléptethető legyen Fenyegetődznek is, jelezvén, hogy negyven-' ezeren fognak a törvényhozás palotája előtt September 15-én ' megjelen i a, gükkel a képviselőkre nyomást gyakorol­janak. Már most tegyük fel, hogy a kor­mánynak vedves lesz ez a tüntetés s a rendőrséget utasítja, hogy szőrmentén bán jék a tüntető tömeggel s holmi inzultusok előtt hunyjon szemet. Azt hisszük nem fog akadni képviselő, a ki az ily támadások ellenében védelmi jogával ne élne s mene­külni megkísérelné. Védekezni fog, ha kell, fegyverrel kezében. TÁRCA Hazámhoz!... Égő keblem s szivem teljes hevével, Szeretlek és imádlak én tégedet. Lelkem egész valója csak érted ég, Buzgó imám felszáll hozzád oh nagy ég ! . Adjál áldást mindenkor e szép honnak, Legyen boldog ennek minden hű ha; Öröm virág itt magyarnak teremjen, Úgy panaszra nem nyílik ajk sohasem. Hegedjen be már egyszer e régi seb, Mely ma is még ezerfélekép lüktet; S ne szakítsa azt fel többé semmi sem, Teljes öröm költözzön be egészen. A múlt idők sok keservet hoztanak, Kijutott már mindenkép a magyarnak; Vihar edzett, vértől ázott földedet, Egyszer már csak öröm könyünk öntözze Öntözze meg hát e kemény hantokat, Melyek alatt annyi hősünk elporladt; Kik mindnyájan csodás módon küzdöttek, Érted hazám életükkel űzettek ! 1 isztára is mostak ezek már mindent, Nincs is bűne már e népnek azt hiszem; Csak nincs ma még egyetértés egészen, Ezt tanulja meg a magyar főképen ! Ha ezt tudja, nagy lesz s boldog e haza, Fujhat akkor bármi vészes fuvalat; Hirdethetnek itten káros tanokat, Talajt nem lel bárki ha ajánlja. Mert manapság nagy fájdalom, de ugyvan, A nép eszét több áramlat zavarja ; Egyik mondja : «csak ennek van jövője ;» Másik susog sok mindent a fülébe. Ne higyj nekik, ne hallgass csáb szavakra, Magyar e az, ki a nyelvét feladja ?! Aki neked édes hazám jót akar, Most küzdelmed elé gátat nem rakhat! De ők e nagy ragaszkodást nem értik, Fájdalom, hogy mások is sutba vetik ; Több ezeren könnyelműen elmennek, •Jobb hazát a tengeren túl keresnek. Pedig tudjuk mi vár ott a magyarra, Reménye és kapzsi vágya szétszakad . . . Csak a honvágy égő lángja perzseli, Szivét, lelkét, egészen össze tépi. Szeresd s imádd azért mindig e hazát, Mert ez nem volt s nem lesz mostoha hozzád. Legyen áldott e hon s boldog a magyar, Ezt kívánom még sírom be nem takar! . . . Antal István. Győzött az orosz! (Pedagógiai tanulmány) — A »Tolnamegyei Közlönyt eredeti tárcája. — Boltja mellett lévő irodájában ült Komlós Béla kereskedő és átnézte a most érkezett pos­táját. Egyszerre csak megakad a szeme egy nagy alakú borítékon, mely címére volt portó­mentesen feladva a sz . . i magy. kir. állami főgymnázium igazgatójától. — Mi ez ? kérdi önmagától Komlós. Nézi a levelet fönt len, s elöl, hátul mindenfelül _ Hm, — mit akarhat az igazgató tőlem ? Tudtommal mindent meghzettem! Csak nem beteg a hu ? Vagy tán rossz fát tett a tűzre Viktor ? — morfondírozott magában Komlós, mialatt a levelet folyton forgatja és nézegeti. Végre kinyitja azt. Intő esett ki, melyben kérik,, hogy. miután ha rossz magaviseleté folytán tanulását is el­hanyagolja, szíveskedjék ő is apai befolyását érvényesíteni és azon lenni, hogy ha a javulás útjára térjen, különben, ............. — Különben .... A papirost még mindég kezében tartva, maga elé bámult a levegőbe, mintha valamit keresne, mintha valamit nézne. — Hej azt a hétszázrézangyalát a kölyök- nek 1 — tört ki most atyai haragja —. Megállj csak, majd »érvényesítem én apai befolyáso­mat« — pattogott az öreg magában.

Next

/
Thumbnails
Contents