Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1905-07-06 / 27. szám

4.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 27.

sz.

1905. Julius 6.

— Eljegyzések. Jagica Vince, gr. Széchenyi Sándor főispán számvevő gazdatisztje eljegyezte Várkonyi Erzsiké kisasszonyt, Várkonyi Iván ginlicsaládi jegyző leányát. — Dr. Ah aj János szekszárdi ügyvéd és kir. törvényszéki tolmács Budapestről eljegyezte faludi és marcezáiai Marcsekényi Mariska kisasszonjü, öz\ eöy Marcsekényi Miklósné leányát. — Telkes Izidor szekszárdi bornagykereskedő eljegyezte Faragó Irén kisasszonyt Zala-Egerszegen.

Eéh József szolgaegyházi bérlő eljegyezte ozv.

Alhd Árminnét, Pauszig Adolf szekszárdi nep- banki főkönyvelő nővérét. - Szekeres Jako okleveles' gépészmérnök eljegyezte Weltmann Ma|ld kisasszonyt Hőgvészről. — Engel ízidoi budapesti kereskedő Dombovárnh eljegyezte Szulner permin kisasszonyt. — Szirányi Sándor m. kir. kataszteri becslő biztosi gyakornok eljegyezte Laky Mancit, Laky Sándor állami számvevőszéki főszámtanácsos leányát, Nagy József Mizser volt szekszárdi biró unokáját — Budapesten.

— Tiszteletbeli tag. A most megalakult «Központi járási jegyző-egylet» Bajó Pál- főszolgabírót egyhangú lelkesedéssel tiszteletbeli tagjává választotta.

— Adminisztrátor. A most elhalálozott Forster Ernő pálfai plébános helyére adminisztrátorrá Szántó Ignác vásárosdombói segédlelkész neveztetett ki.

— Nyugdíjazott írnok. Az igazságügyminiszter Kristóf eh Béla szekszárdi kir. járásbiró- sági írnokot — saját kérelmére — 1248 korona évi nyugdíjjal nyugalomba helyezte.

— Kiss Ernő vértanú szobra. A tizenhárom aradi vértanú egyik nagynevű hősének: Kiss Ernő honvédtábornoknak Nagybecskereken közadakozásból szobrot emelnek. A szoborbizottság felhívást intézett Tolnavármegye törvény- hatósági bizottságához is, hogy járuljon szives adományával a hazafias és kegyeletes cél megvalósulásához.

— Templomi gyásziinnepély. Kölesden múlt vasárnap az ev. ref. templomban gyászünnepélyt tartottak az elhunyt József kir. főherceg emlékezetére, melyen a községi elöljáróság, a képviselőtestület, a csendőrség és a nagy közönség vett részt. Az ének elhangzása után Kálmán Dezső ev. ref. lelkész, neves iró gyönyörül alkalmi beszédet tartott.

—- Uj iskola. A kisszékelyi rom. kath. hitközség uj iskolát építtet és szervezi a 3-ik tanítói állást. Az uj iskola folyó évi szeptember hó 1-én nyílik meg.

— A szekszárdi gőzfürdő uj tulajdonosa. A szekszárdi gőzfürdőt és uszodát a régi tulajdonosától Schwartz Mór budapesti háztulajdonos megvette 90,000 koronáért. Az uj fürdőtulajdonos nagy költséggel a legkényesebb igényeknek is megfelelőleg át fogja alakíttatni és a várostól megszerzi a fürdő és a villanytelep közt levő üres telket, melyen kávéházat és vendéglőt fog építtetni, ezeket pedig díszes parkkal véteti körül, hogy a nagyközönségnek kellemes pihenő és üdülőtelepet teremtsen. Ha a várostól sikerül a szükséges területet megszereznie, akkor még az idén modern színvonalra emeli a fürdőt. Az uj íürdőtulajdonost ezen nemes szándékában bizonyára a város is kellő támogatásban fogja részesíteni.

— Toborzó. Minden igaz . embert, minden jó embert szeretettel hívunk, lépjen be a tüdőbetegek megmentése ligájába. Tagsági dij ; évi négy és két korona. A ki belépni akar, írja meg ezt a József kir. herceg Szanatórium egyesületnek Budapest, királyi bérház. Kérjen alapszabályt, hogy lássa, mennyire Istennek tetsző dologról van szó.

— Vásárengedélyezési kérvények. Tolnamegye két községe nyújtott be ismét vásárengedélyezése iránti kérvényt pártoló felterjesztés végett a megyei alispáni hivatalhoz. Az egyik község Medina, mely általános országos vásárt kért, a másik Cikó község, mely kizárólag állatvásár tarthatásáért folyamodott, tekintettel a környéken dívó bonyhádi tájfajta tehenek terjesztésére. Tapasztalatból tudjuk, hogy a kisiparosok érdeke éppen nem kívánja, hogy az országos vásárok szaporitassanak, másrészt a bonyhádi táj fajta tehenek tenyésztésének terjesztése céljából a Tolnavármegyei Gazdasági Egyesület úgyis kellő tevékenységet fejt ki, mi nem tartjuk szükségesnek nevezett helyeken az országos vásárok tartását.

— Fölmentett gazdasági tudósitó. A földművelésügyi miniszter Brey János pincehelyi lakost a vármegye tamásii járásában viselt gazdasági tudósítói tisztségétől, hasznos szolgálatainak elismerése mellett, felmentette. — A megül esedett gazdasági tudósítói tisztre Schossberger Gyula lett ajánlva.

— Pótadókivetési engedély. A m. kir. pénz- ügzminiszter a belügyminiszterrel egvetérlőleg megengedte, hogy Majos község az 1891. XV. t.-cikk 18. §-ának alapján a fölállítandó nyári menedékház céljaira 3 százalékos pótadót vethessen ki.

Ilyen élénk az utca éjjel, nappal azután egészen kihalt. Az üzletek mind be vannak zárva. Egy lélek sincs, a ki sétálna. Hanem annál több kocsi vágtat. Viszi az iinnepiesen felöltözött alakokat az eg}ms családikhoz, hova szerencsét kívánni mennek és ajántékot visznek, a mely rendesen csemegéből áll így tart az ünnepség néhány napig.

Január 28-án őrségen álltam a várfokán. Gyönyörködöm a csillagos égben. Azután puskámra támaszkodva bóbisiolok, mert hát itt holmi ellenőrzéstől nem kel félni. Álmodozásomból a trombita vészes ecsegése ijeszt fel. Nagyban fújják a »Wateralam«-ot.

Mi történhetett? Letekiitek az utcára, hát az egész úgy csillog, minthi, tükörrel volna kirakva. A hold vígan fürd ti a fényességben sugarait. Az árkok telve tövisei ... a viz már a kapu küszöbét is nyaldossa S mindehhez két óra hossza sem kellett.

Hogy ezt megérthessük, ismernünk kell India éghajlati viszonyait. Ének változása a Mossoen szelektől függ. A kehi a nedves Mos- soen, a nyugati a száraz. A; első rendesen október elejétől március vége;- tart. Ilyenkor délután 4 órától reggeli ö-ig s.ikadó eső van, mig a nap többi órájában tiszta ékjében mosolyog le ránk a derűs ég

A száraz Mossoen idején ónapokig nem esik az eső, kivéve a hegyeket, ol egész éven át esténként zivatar van.

Soerakarta;i) szerencsétlen-fekvésénél és

•') Az itt leírtak mind ott. történnek. K. O, ott szolgál a zászlóaljnál. .

rósz csatornázásánál fogva a keleti Mossoen idejében a hegyekről leszakadó vizáradat által megtöltött Solorivier rendesen elönti.

De lássuk csak, mi történik most.

Ejfél után két órakor minden ember lázas sietséggel ugrik ki az ágyból. Homokos zsákokat tömnek meg, azután elrekeszelik a lőréseket, majd a kaput is. Nagy sürgés-forgás van a várban. A vár fokáról mindent jól szemügyre vehetek. A viz egyre emelkedik. Már elérté a lőréseket . . . már az udvarba szivárog be . . . Délre az egész udvar térdig érő vízzel van telve.

Akkor az egyik tisztnek az az ötlete támad, hogy az udvarból tűzi fecskendővel kell kiszivattyúzni a vizet. Megkezdődik a munka Két napon át éjjel-nappal. szakadatlanul dolgozunk. Az őrváltás után engemet is oda állítanak.

Olyan az állapot, hogy az élelemszállitók nem jöhetnek a várba. így azután a háború esetére fentartott készletből élünk. Naponként háromszor kapunk rizst és konzerv húst. Aztán hogy nagyobb legyen a munkakedv, kétszer pálinkát.

Az utca népe igen szomorú. A lakosok mind a háztetőkön és a padláson ülnek. A közlekedést a pranwok (keskeny, egy törzsből kivágott csolnakok) tartják fönn.

Öt napig tartott fogságunk. Ennek elteltével a viz ép olyan gyorsan, mint a hogyan jött, el is tűnt. Néhány óra múlva csak az árnyékos helyeken megmaradt mocsárnak is bátran beillő pocséták és a házak iszaptól szennyes falai jelzik, hogy Soerakartán banjir (áradás) volt...

— A szekszárdi polgári olvasókör uj épülete.

Múlt szerdán délután 6 ólakor Boda Vilmos elnöklete alatt a szekszárdi polgári olvasókör választmányi ülést tartott, amelyen egyhangúlag elhatározta, hogy. mivel a mostani épület helyiségeivel nem felel, meg a tagok legcsekélyebb igényéinek sem és mivel az építendő földszintes épület költségeit az egyesület minden tagdíjemelés nélkül elbírja, amennyiben az építkezés körülbelül 18.000 koronába fog kerülni, a bútorzat pedig 2000 koronába és igy az összes költség 20.000 korona lenne, melyet 30—40 évi törlesztéses kölcsönre venne fel o1li°l0-va és igy évenkint 1000—1100 koronát kellene fizetni. Ezt a megtartott számvizsgálás alapján az egyesület megbirja, mert 1903-ban 1161, 1904-ben pedig 1355 korona 30 fillérrel volt több a bevétele, mint a kiadása, tehát minden kockázat nélkül belemehet az egyesület az építkezésbe. Az Uglár János építőmester által készített és közszemlére kitett tervezetet a kiküldött, építési bizottság és a. választmány egyhangúlag elfogadta és azon javaslatot terjeszti a közgyűlés elé, hogy a tervet a kivitelre fogadja el, az építkezés keresztülvitelével és a szükséges 20.000 korona kölcsön beszerzésével bízza meg a választmányt, mégis oly kikötéssel, hogy a részletes és pontos költségvetést Uglár János építész 30 nap alatt tartozik beterjeszteni s ebben az épület lebontási költségeit is számítsa bele, úgy hogy a nyerendő anyag a vállalkozót illeti, felhasználni azonban csak a téglát szabad az alapozásnál, továbbá, hogy a költségvetés készítésének diját a vállalkozó tartozik Uglár Jánosnak megfizetni; bízza meg továbbá a közgyűlés a választmányt, hogy az igy elkészült költségvetés és tervezet alapján hirdessen nyilvános árlejtést azon megszorítással, hogy a vállalkozó csak szekszárdi lehet, minden munkát csakis szekszárdi iparossal tartozik végeztetni és az építkezést 1906 március 1-én kezdheti meg és 1906 szeptember 1-én tartozik az egész épületet teljesen készen átadni. A választmánynak fen- tartatik azon jog, hogy az ajánlattevők közül annak adhatja ki az építkezést, akiben legnagyobb garanciát lát és az építés egész folyama alatt egy szakértő-bizottság fog az építkezésre felügyelni. —- xA múlt csütörtökön délután 2 órakor Imberl Ferenc alelnök vezetése alatt tartott rendkívüli közgyűlésében Csizmadia József egyesületi jegyző egész terjedelmében felolvasta a választmány javaslatát és azt a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel elfogadta. Az elfogadott javaslat alapján tehát jövő évi szeptember elsején már bevonulhat a demokratikus, hazafias egyesület uj, modern épületébe, melyben a vendéglősnek is kényelmes, szép lakása lesz.

— Nagy idők tanúja. Egyre halnak a szabadságharc dicső bajnokai, lassan mindannyian visszatérnek a hősök vérével megszentelt anyaföldbe. Szekszárdon múlt szerdán temették el ( dór Mihály volt 48-as honvédet életének 78-ik évében, aki részt vett több csatában és kitüntetésben is részesült. Megható volt az agg harcosnak temetése, melyen bajtársai: Bakó .Antal, Pukk Ferenc, Varga János, Kövér Pál, Kiss György István, Stir József, Csillag Márton és Ágoston János gyászfátyolos nemzeti zászló alatt jelentek meg és égő fáklyákkal kisérték ki koporsóját. Sírjánál könnyekig megindító beszédet mondott Kövér Pál honvédmenházi 48-as' honvéd. Megható volt a búcsúbeszédének azon része, midőn ezeket mondá : «Az a föld ad örök i^aigodalmat, amelyért harcoltunk, kedves bajtárs !» Végül háromszor Isten hozzádot mondott az elköltözött bajtársnak. — Frei János Takler szekszárdi előkelő polgár, aki szintén részt vett az öreg honvéd temetésén, vendégszerető házához hívta meg a nagy idők tanúit s ahol kipirult arccal beszélték el Budavár bevételét és a többi csatákat, melyekben részt vettek. Majd köszönetét mondva, elénekelték a Hymnuszt, mire távoztak" azzal a biztos tudattal, hogy nemsokára ők is elhunyt baj társukhoz térnek megpihenni.

— Tűz Szekszárdon, Szokatlan tüzilárma riasztotta fel e hó 3-án a hajnali órákban Szek- szárd lakóit, kik egy darab idó óta megvoltak kiméivé a tüziveszedelcmtől; annál nagyobb volt tehát most az ijedelem, mert a napok óta tartó nagy hőség és szárazság is bő tápot nyújt a tiiz terjedésének. Nagy szerencsére azonban M'ésház lett jobb remetei pincesoron izata. A kár jelentéktelen.