Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1905-07-06 / 27. szám

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 27. sz. 5 1905. Julius 6. — Iskolatársak találkozója. A szekszárdi polgári fiú iskolának 1894—5. tanévben 6. osz­tályát végzett növendékei jun. 29-én jöttek ösz- sze 10 év után s kedélyes egvüttlétben ünne­pelték meg a 10 éves évfordulót. A 6. osztást abban a tanévben 15-en végezték, akik írásban kötelezték magukat arra, hogy 10 év múlva a polgári iskolában találkozni fognak. E 10 év eltelt s a 15 tanuló közül csak 7 váltotta be Ígéretét. E 10 év alatt a 15 közül meghalt 3, négy levélben kimentette magát, egy nem vála­szolt a társaknak találkozásra felhívó soraira, 7 megjelent a találkozáson. A volt tanulótársak 29-én reggel 8 órakor jöttek össze a polgári is­kola tanácstermében, a honnan a belvárosi rom. kath. templomba mentek, hog}' hálát adjanak az egek urának, amiért őket e 10 év alatt erőben és egészségben megtartotta. Az isteni tisztelet után volt igazgatójuk és tanáraik jelenlétében rövid gyűlést tartottak, amelyen Krammer János igazgató üdvözölte őket. Ezután a tanárok ma­gukra hagyták az ifjakat, akik még egy ideig együtt maradtak' s elbeszélték egymásnak életük utolsó 10 évének nevezetesebb eseményeit. Zá­radékul kötelezték magukat arra, hogy 10 év elteltével újra találkozni fognak. Az ünne­pélyt azután tanárjaikkal együtt a nagyvendéglő emeleti éttermében fehér asztalnál folytatták. Pecsenyénél a találkozó társak elnöke Öllé Mi­hály bátaszéki községi jegyző üdvözölte volt tanárait és Krammer János igazgatót. Majd Krammer János üdvözölte az iíjakat s a köztük oly szépen kifejlődött baráti érzés ápolását kö­tötte továbbra is lelkűkre. Azután még Szíics Ferenc helybeli községi nyilvántartó s, Kovács Dávid tanár a találkozók volt osztálytanárja mondottak felköszöntőket. Megható volt, midőn Perler Keresztély a nagyvendéglő bérlője a köz­ebéd végén megjelent az ünneplők között s el­halt szép reményekre jogosító fia, Bálint nevé­ben, aki a találkozó ifjaknak osztálytársa volt, üdvözölte őket. 5 órakor az egész társaságot Krammer János igazgató meghívta házához, ahol vig poharazás közben mesélték az iíjak azokat a deák csínyeket, amelyeket tanuló ko­rukban elkövettek. A csínyek egyike-másika bámulatba ejtette a tanárokat, mert semmit se tudtak róla, de e mellett derültséget, s kacajt fakasztott az egész társaságban. A kedély han­gulatot élénkítette T. Nyitray Lajos és Holub János tanár felköszöntője. A mulatság Holub Jánosnál még folytatódott s csak az éj folya­mán a nagyvendeglőben ért véget. A megjelent 7 osztálytárs: Öllé Mihály bátaszéki községi jegyző, Ferner Ödön gazdatiszt, gróf Andrássy Gézánál Zemplénben s igy a legtávolabbról jött, Grosz Dezső magánhivatalnok Budapesten, Kogel- bauer Lajos oki. telekkönyvvezető, törvényszéki írnok, Szabó Károly oki. telekkönyvvezető járás- birósági írnok, Hári Béla adótiszt, Szűcs Ferenc községi nyilvántartó, oki. jegyző Szekszárdon. — Köszönetnyilvánítás. Horacsek Endre szakcsi segédlelkész abból az alkalomból, hogy őt az egerági kath. kör junius hó 21-én tartott rendkívüli közgyűlésén a kör megalakítása és a kör könyvtára felszerelése körül kifejtett önzet­len és nemes fáradozásáért alapitó tagul meg­választotta s őt erről feliratban értesítette, meleg köszönetének nyilvánítása mellett 10 koronát adományozott a kör könyvtára részére, a miért is fogadja a kör hálás köszönetét. — A „Dunaföldvári Athletikai Club'4 1905 junius hó 26-án tartotta meg alakuló gyűlését. Péter Károly, mint az előleges értekezlet elnöke bejelentette, hogy a belügyminiszter 59396. sz. alatt láttamozta az alapszabályokat, tehát a klub a törvények értelmében megalakulhat. A köz­gyűlés erre kimondta a megalakulást és meg­választotta a tisztikart. Elnökké : Péter Károlyt, titkárrá: iíj. Pátkay Lászlót, jegyzővé: ifj. Pápé Lászlót választották meg. Az elnök bemutatta Szemere Miklós táviratát, melyben hazafias üd­vözleteiét küldi a klubnak. Elhatározták, hogy egyelőre tennis pályát csináltatnak, csónakokat, vívó- és tornaszereket szereznek be. A gyűlés utolsó tárgya tagválasztás volt, melyen 23 uj tagot választottak meg. — Ingatlanok forgalma. Gottwald N. nagy­dorogi lakos 13 ezer koronáért megvette özv. Karlovits Mihály né Bezerédj-utcában fekvő házát. — A vármegyei számvevőség és pénztár visszahelyezése. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye törvényhatósági bizottsága szépen megokolt levelében felhívja Tolnavármegye törvényható­sági bizottságát, hogy vele együtt 'kérje az országgyűléstől az 1902. III. t.-c. hatályonkivül helyezését és a volt vármegyei számvevőség és pénztár visszaállítását. Az átirat fölött várme­gyei törvényhatóságunk legközelebbi közgyű­lésében fog határozni. — Uj Ügyvéd. Dr. Abay János, nyugal­mazott boszniai albiró, a szekszárdi kir. tör­vényszék hites tolmácsa,^ az ügyvédi vizsgát sikeresen letette és Szekszárdon nyit irodát. — Az aratósztrájk. Tolnavármegyében az arató- és cselédsztrájk már szünőfélben van, sőt sok helyen az aratók már munkába is állottak, a gazdasági cselédek szintén felhagytak a sztráj­kolással. A katonaság és a csendőrség lassan visszavonul. Az uradalmi bérlők, úgy a nagy- birtokosok is némi kedvezményt ajánlottak fel az aratóknak, erre az aratók beszüntették a további ellenállást. A béke helyreállítását nagy­ban elősegitette Döry Pál alispán tapintatos fel­hívása és a hatósági közegek eljárása. — Újab­ban azt a hirt vettük, hogy báró Jeszenszky József hídvégi birtokán ütött ki a sztrájk. Re­mélhető azonban, hogy kölcsönös engedmény után itt is helyre áll az óhajtott béke. — Az aratási kilátások mindenütt a legjobbak, még a dűlt gabona kalászai is telve vannak szép kövér szemekkel. Az aratósztrájk tehát befejezettnek mondható. A munkaadók és munkások közt a kibékülés a következő egyezség szerint történ meg: 1. Tizenegyedrész helyett tizedrész. 2. A részt megtoldják 50 kilogramm buzajavitással. 3. Egy robotnapot elengednek. Ez vonatkozik az aratókra. A belső cselédség helyzetén pedig a következőkkel javítanak : 1. Minden belső cseléd negyven kor. javítást kap. 2. Az összes robot­munkát, amelyet a béresek felesége tartozott elvégezni s amely zsákvarrásból, mosásból, ilyes­féléből állott s amely 12—28 napi munkát tett ki, — elengedik. 3. A bér javítást minden negyedre minden cseléd előlegbe kapja. (Eddig a belső cse­léd bére 60 kor. volt, most 100 korona lesz.) 4. Vasárnapon és ünnepnapon minden munka szünetel. (Eddig nem szünetelt.) 5. A béresek orvosát és patikáját a bérlő fizeti. 6. A béres adó­ját is a bérlő fizeti. — Elismerés. A József kir. herceg Szana­tórium Egyesület a tüdőbeteg szanatóriumi sors­jegyek elárusitása körül kifejtett szorgalmáért Steiner István tolnavármagyei küldöncöt dísz­oklevéllel jutalmazta meg. — A kaszinó bazárépülete. A megtartott árlejtésen a szekszárdi kaszinói bazárépületet 2 °/0 kedvezménynyel Leitersdorf er Ignác szekszárdi építész nyerte el, a ki a bontási munkálatokat már meg is kezdette. — A házi kenyérsütés, mint ipar. A házi kenyérsütés, amennyiben az rendes műhelyben, idegen segédszemelyzet igénybevételével, szóval iparszeriileg űzetik, a képesítéshez kötött sütő­ipar körébe eső tevékenységnek tekintendő, a kereskedelemügyi miniszternek újabb döntése értelmében. — Iparos tanonook kiállítása. Krammer János polg. iskolai igazgató vezetése alatt álló szekszárdi iparos tanonc iskolában Péter és Pál napján kiállítást rendeztek a tanulók készítmé­nyeiből és rajzaiból. A kiállítást sikerültnek mondhatjuk, ámbár nem valami sokan vettek abban részt. A szép rajzolások élénken tün­tették fel a tanulók ügyességét és Franek Já­nos rajztanitó ' ügybuzgalmát. Az iparosok, élü­kön André István ipartestületi elnökkel töme­gesen tekintették meg a kiállítást. A biráló-bizott- ság ítélete alapján 3—3 korona jutalmat kap­tak : Reich Benő cipész, Reich János rézöntő, Maleta Ferencz asztalos, Ruf Mihály szoba­festő, Mácsik János szabó, Sápszky Andor szabó, Sillinger Mihály kádár, Markus Ferenc cipész, Reizinger István pék; 2—2 koronát: Németh István lakatos, Árvay István kádár, Onödy János csizmadia, Szivcsák János cipész, Gyarha Ferenc asztalos, Szvoboda Gyula szabó, 1 amás István szabó, Harka Pál lakatos, Frázon Ferenc rézműves; 1—1 koronát: Papp Gáspár szabó, Mayer Márton cipész, Baranyai Ferenc szabó, Szauer József kovács, Nepp Dezső ká­dár, Reinspach Ferenc kapcás, Ruf István kap- cás, Babits Mihály lakatos, Antal János rézmű­ves, Horváth János pék, Körmöc László asz­talos, Pápay János hentes, Kerner Gyula kovács, Erreth Imre kovács, Vincsákovits János laka­tos, A tanulók m égj utal mazására és jutalom­könyvek beszerzésére a szekszárdi ált. ipar­testület 20, a pécsi iparkamara 30 és a Tolna­megyei Takarék- és Hitelbank 20 koronát ado­mányoztak. — Halálozás. Szekszárdnak sok évig volt derék első bírája, Föglein János hunyt el szom­baton délután életének 76-ik, boldog házassá­gának 50-ik évében. A megboldogult már hó­napok óta betegeskedett és orvosi műtétet is vittek rajta végbe. Az operáció után annyira jól érezte magát, hogy folyó hó 1-én családjával az előhegyi szőlejébe ment. Itt délután hirtelen rosszullét fogta el és mire a szőlőben foglala­toskodó felesége bement hozzá, pár végső vo- naglás után meghalt. Halálhírére a városházára kitűzték a fekete zászlót. Temetése vasárnap délután 5 órakor óriási részvét mellett ment végbe, melyen a városi tanács, a tisztviselők és a tűzoltók testületileg jelentek meg. A temetési szertartást dr. Fent Ferenc újvárosi plébános végezte segédlettel. Haláláról a gyászoló család az alábbi jelentést adta ki: «Alulírottak mélyen szomorodott szívvel jelentjük a szeretett férj, atya, após, nagyatya: Föglein János, életének 76-ik, boldog házasságának 50-ik évében rövid szenvedés után történt gyászos elhunytát. A megboldogult hült tetemei folyó hó 2-án délután 5 órakor a róni. kath. hitvallás szertartásai szerint fognak a gyászházban beszenteltetni és az újvárosi családi sírboltban örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise-áldozat f. hó 3-án reggel 7 órakor fog az újvárosi plébánia- templomban az Egek Urának bemutattatni. — Szekszárd, 1905 junius hó 2-án. Áldás és béke lebegjen drága porai felett. Özv. Föglein Jánosné szül. Frei Anna mint hitves. Föglein Erzsébet, Föglein Ferenc, Föglein János mint gyermekei. Vesztergombi Antal, Pollermann Ferenc mint vői. Vesztergombi József, Vesztergombi Katalin férj. Eszterbauer Józsefné, Vesztergombi Róza, Pol­lermann Ferenc, Pollermann János, Pollermann Teréz, Pollermann István, Pollermann József, Föglein József, Föglein János, Föglein Teréz, Föglein Ferenc, Föglein János, Föglein Mihály mint unokái.» — Hosszas szenvedés után Szek­szárdon múlt hétfőn délután 6 órakor életének 55-ik évében elhunyt Gerscha Henrik nyugalm. selyemtenyésztési könyvelő. Haláláról a meg­szomorodott család az alábbi gyászjelentést adta ki: «Özv. Gerscha Henrikné szül. Jahn Regina neje, Irén, Juli, Etel, Henrik, Otti gyermekei, Sztás Rezső veje a maguk és az összes roko­nok nevében fájdalomtól megtört szívvel jelentik a szeretett férj, atya, testvér, após, illetve rokon­nak, Gerscha Henriknek folyó évi julius hó 3-án délután ll%5 órakor életének 55-ik, boldog há­zasságának 31-ik évében hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytát. A megboldogult hült tetemei folyó hó 5-én délután 5 órakor az ev. ref. hitvallás szertartásai szerint fognak a Flórián-utca 1300. sz. (Urtika-féle) gyászházból az újvárosi uj temetőben örök nyugalomra té­tetni. Szekszárd, 1905. julius hó 4. Nyugodjék békében!» — Szekszárdon hosszas szenvedés után folyó hó 1-én elhunyt özv. Konstancer Károlyné szül. Mehrfels Anna életének 78-ik évében. A megboldogult nagy vagyont hagyott hátra és már életében is szép összeget fordított jótékony célra. így a szekszárdi belvárosi rk. templom részére 2000 koronáért 2 díszes abla­kot festetett és egy lélekharangot öntetett. Vég- rendeietileg a belvárosi templomra 400, a remetei kápolnára 100, a Szentháromságra 100, a szent Antal szoborra 100, az Augusz-árvaházra 100, a temetkezési egyesületnek 100, a földmives- tarsaságnak 100, a tűzoltó-egyletnek 100, a vár­megyei múzeumnak egy értékes régi szekrényt és ennek gondozására 200 koronát hagyott. Azonkívül minden rokonáról, cselédjéről és vincellérjéről is végrendeletileg megemlékezett. A vagyonnak legnagyobb részét közelálló sze­gény rokonai kapják. — Épülettatarozás. A szekszárdi pénzügy­igazgatóság julius 20-án d. e. 8 órára árlejtést hirdet a tolnai pénzügyőri kaszárnya tatarozá­sára, mely munkálatra 780 kor. lett előirányozva. — A szekszárdi országos vásár. Dacára a nagy munkaidőnek és a rekkenő hőségnek, elég népes volt a most megtartott szekszárdi országos vásár. Különösen sok szarvasmarhát hajtottak fel, melyek jó áron keltek. — Hivatalszolgák kinevezése. A szekszárdi m. kir. pénzügyigazgatóság a szekszárdi adó­hivatalhoz Márkus Elek apátii, a dunaföldvári adóhivatalhoz pedig Dénes László isaszegi csendőrőrsvezetőket hivatalszolgákká nevezte ki. — Halálos baleset. Múlt hétfőn Bony- hádon, mint azt táviratilag jelentik, Spannen- berger Dániel vagyonos gazda baleset követ­keztében meghalt. Holttestét Ráckozárra szál­lították és: ott helyezték el örök nyugalomra.

Next

/
Thumbnails
Contents