Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1905-03-30 / 13. szám

1905. márczius 30.

ez élt, hogy mintegy loO K. maradt meg tisztán a szegény tanulók tankönyv-alapja javára.

Az ünnepélyt közvacsora követte, melyen mintegy 60-an vettek részt, hölgyek s férfiak vegyesen. Talán e szokatlan körülménynek lehet tulajdonítani, hogy a hazafias lelkesedés nem emelkedett felül a szalontársalgás hangulatán s éjfél körül már szétoszlott a szép társaság. — Pohárköszöntők is gyér számban estek. Az elsőt Győrffy Józsel polg. isk. tanár mondta erős nemzeti felbuzdulással, éltetve végén a szabad független magyar hazát; majd Molnár Sándor ev. ref. lelkész mondott szép, hazafias pohárköszöntőt ; Roth dr. beszéde a progresszív evolúcióban, oda konkludált, hogy végre lokálpatriotizmusának kifejezést adva egy új honpolgárra, a szép társaság egyik legfiatalabb úrasszony-tagjára ürítette poharát; mire Paraté igazgató állott fel s csinos beszéd keretében a ' magyar honleányokra, a jelenlevő hölgyekre emelt poharat. Utolsó szónok Adamecz Gyula tápéi tiszttartó volt, aki a tanárikart éltette, a mely e szép hazafias ünnepély rendezésével, az ifjúságnak a hazaszeretetre nevelésével a közönség háláját s elismerését megérdemli.

A paksi Iparos Körben szintén nagy lel- i kesedéssel ülték meg márczius 15-ikét. Mintegy ! 70—-80 tag jött össze közvacsorára. Itt az ünnep jelentőségét Dr. Grosch József'paksi ügyvéd méltatta szép, hazafias beszéd keretében, melyet . a jelenlevők élénk tetszészaja s fokozódó lelke- : sültsége kisért.

A paksi Kath. Körben márczius 19-én ünnepelték meg e nagy napnak emlékét, összekötve a kör szeretett elnökének, Streicher József apátplébánosnak névünnepével. Itt is sokan, ; vagy 70—80-an, vettek részt. Márczius 15-ének emlékét Streicher apát-plébános ecsetelte meleg, hazafias beszédben ; utánna többen emeltek poharat, részint a hazát, részint a Józsefeket él- ■ tetve, úgy, hogy a társaság emelkedett hangulatban sokáig együtt volt.

Eredeti levél a királyhoz. Kovács Juli a királyhoz Őcsényből a következő érdekes levelet intézte :

:

»Költ levelem Őcsényben 1905. folyó hó

23-án. Alulírottén a legjobb egésséget és legjobb szerencsét kívánok minden szándékába Ő Felségének. Ő Felségét nagyon alázatosan kérem, igen nagy nyomorut, ágyban kínlódó panaszát kisérje fegyelömmel, a kinek a velágon senkije í sincs. 6 éve mindig az ágy szélén üdögélök, i az kezemmel fognyi, az lábamon menyi nem tu- j dók, a rehuma köszvény összehúzta. Elvitettem j magrmat a községi a béróhol, mögkértem, hogy i az köznépe stápláléka ő iránta segítene; de ő ' úgy féléit: ő arra nem vállalkozik, folyamodjon | másfele a segély iránt«. Akkor megkértem a ; szekszárdi szolgabirót, hogy Isten után segélyjenek valamit, hogy legalább étien ne haljak meg, csak arra kértem, hogy havonkint 3 koronát nyújtsanak, ybból kiélelmezem magamat; j arra úgy felelt: »0 neki nincs annyi zsebpénze, ! a kórház pedig 1 korona, ő nem segíthet.« A ! Ferencz-kórházba küldtek, az lábamat kinyújtották, az ereket benne elszaggadtuk és még jobban megnyomorítottak, mint voltam, ekkor innen elvitettem magamat haza. Azóta itthol szenvedek nagy kínok között, azért folyamodtam O Felségéhez a kegyes pártfogásért és továbbá nagyon szépen kérem, lögyön szives valamivel megsegitenyi, mert az itt való lakos magyar nép," azt állija, hogy O Felsége szívtelen a magyarhói. Pedig csak nem lehet mindenkinek egyformán szolgálnyi. Elvárom a választ. Az átresz Tolnamegye Öcsén}'' Kovács Julia A levél czimzése ez volt: »T. ez. Ferencz József Ő Felséginek mélytóztassék saját kéziben u. p. Bécs.« A levél minden megjegyzés nélkül érkezett vissza a kabinetirodából.

Szoezialista gyűlés Szakoson. A

szakcsi elöljáróság megtudta, hogy valami Hufnagel Jakab nevű munkás múlt vasárnap engedély nélkül népgyülést tartott, a hol a birtokos, papi és hivatalnoki osztály ellen izgatott s a folytatást a jövő vasárnapra Ígérte. ígéretét azonban aligha válthatta be, mert a főszolgabíró utasította a csendőrséget, hogy a gyűlést akadályozza meg, Hufnägel ellen pedig az eljárást megind itotta.

•y- Czirkuszlátványosság Szekszárdon.

A jövő hét első felében érkezik Szekszárdim a 80 tagból álló czirkusz Claire Laforte igazgatónő vezetése alatti társulat, melyre közönségünk figyelmét már jó előre is felhívjuk.

— Botrányos jelenet az ntezán. Nagy botrányt keltett múlt hétfőn délelőtt a Sédpatak mellett egy öröm leánynak pongyolában való menekülése, kit tj. (E, vett üldözőbe. A szerencsétlen leányzói üldözőjét feljelentette a bíróságnak. •

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 13. sz.

— Megjutamalzott bikatenyésztó. Az |

] Országos Magyar Gazdasági Egyesület által a | I múlt héten Budapesten rendezett „országos j í tenyészállatvásáron“' a födmivelésügyi minisz- j j teriumnak 1000 koronás nagy diját özvegy Döry J ! Vilmosné felsőleperdi—tolnamegyei—birtokából j ; kiállított szimmentáli bikája nyerte el. Ezen ; kívül a szimmentáli berni csoportban kiállított üszőborju díjazásnál az 1. és II. üsződijat Szintén a nevezett földbirtokosnő által kiállított jószágok nyerték el. Ezen. kitüntetés a mellett bizonyít, hogy özv. Dőrv Vilmosné felsőleperdi birtokán a szarvasmarha tenyésztésre nagy. gondot fordítanak s az ottani uradalomtól a ■ legkitűnőbb tenyészállatok szerezhetők be.

A szakcMi önsegélyző ég fogyasztási

szövetkezet márczius hó 26-án vasárnap délután 1 3 órakor tartotta a róífi. kath. iskolahelyiségben rendes közgyűlését, 81 tag volt jelen, kik 98 részvényt képviseltek. A közgyűlés elnökéül í egyhangúlag megválasztották Vitkovits Ferencz plébánost, a szövetkezeti eszme fáradhatatlan i és buzgó harezosát; jegyzőül megválasztották : Fetter Gyula káplánt, jegyzőkönyv hitelesi- tőkül: Bálint János és idősb Szíjártó

László részvényes tagokat. Elnök felolvassa az igazgatóság évi jelentését, mely szerint j az 1904-iki összforgalom 29,360 kor. 03 fillér volt, tehát 6514 kor. 62 fillérrel az előző évi forgalomnál kevesebb, mit egyes-egyedül az Ínséges, rossz esztendő okozott; a leltári vagyon ; 18,235 kor. 12 fillér, a nyers bevétel pedig j 5841 k. 18 f A mérleg vagyon 3880 k. 23 f. ( veszteséget tüntet fel, azonban ezen veszteséget ) ellensúlyozza az árukba befektetett tartalék alap, j amely 3247 kor. 91 fillérre rug s igy a tiszta veszteség csak 632 kor. 22 fillér, mely veszteség azonban a szövetkezet hitelét és fennmaradását nem veszélyezteti, amennyiben ha a terméketlen rossz év nem következett volna be, ezen hiány helyett haszonnak kellene mutatkozni még akkor is, hogy a kocsi fuvarok nagy összege, az italmérésnél előforduló bírságpénzek, ügyvédi, továbbá behajtási dijak 500 koronán felül emésztettek fel az évi haszonból. Majd felolvassa elnök a felügyelő bizottság jelentését is és erre a közgyűlés úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelőbizottságnak a felmentvényt megadta. Jelenleg a rendes tagok száma: 219, akik 232 huszonöt koronát erő üzletrészszel bírnak. Ezután szavazat többséggel elfogadta a közgyűlés az igazgatóság ama indítványát, hogy a nem kelendő és összehalmozódott rőfös áruk a tagoknak 10% levonással, leszállított áron adassanak el. Az évi közgyűlésre szóló meghívót pedig ezentúl a »Tolnavármegye“ helyett a »Szövetkezzünk« czimü lapjában teszik közzé s e czélból az alapszabályt ide vonatkozó 27. §-át miniszteri jóváhagyással megváltoztatják. ; Végül egyhangúlag megválasztották egy évi idő tartamra felügyelő bizottsági tagokul újból Kétyi László, Dudás István, ifj. Trezik János és Lengyel János volt felügyelő bizottsági tagokat, Dobján Jánosnak az igazgatóság által pénztárossá történt megválasztását utólagosan jóváhagyták, a kocsi fuvart pedig évi 300 koronát Právics István tag kapta meg.

Jó útra tért iskolaszolga. Slemender

Antal volt szekszárdi főgimnáziumi iskolaszolga, aki négy évvel ezelőtt a tanárok egy havi fizetését és lakbérét elsikkasztotta és azzal megszökött, már leülte a büntetőbíróság által reá kiszabott egy és fél évi börtönt és most Szekszárdim jött, hogy a főszolgabiróságtól engedélyt kérjen zenélő, beszélő grammafonjának és vetített képeinek mutogatására. A főszolgabiró- ság folyó évi julius 28-ig terjedő időre megadta a kért engedélyt és igy most Slemender be fogja járni egész Tolnavármegyét, hogy 4 kis i gyermekének, feleségének és önmagának kenyeret kereshessen. A jó útra tért volt iskolaszolga különben Bács-Kulán lakik, aki a téli és tavaszi időszakban grammafonjával és skioptikummal járja be a városokat és falvakat, nyáron pedig a bucsujáró helyeken játékszereket, szent képeket és rózsafüzéreket árűlgat.

— Emberölés 25 krajezár miatt. Belecskáról vettük a hirt, hogy ott e hó 26-án Koch György fiatal suhancz Metzger Ádám nevezetű pajtását, ki amannak 25 krral tartozott, megszurkálta bicskájával. Metzger másnap sebeibe belehalt. Az eset úgy történt, hogy Koch György pajtásaival a pinezében borozott s mi- ' dőn onnét ittas fővel kijöttek hazafelé, utjokban

5.

Metzgerrel találkoztak, kitől követelték a 25 kr. tartozást; ebből eredt a szóvita, melynek halál lett a vége. A gyilkos fogva van.

— Megtámadta a csendőrt. Szürü Ferencz bátaszéki csendőr folyó hó 17-én Báta- széken tiltott kolduláson elfogta Szászi István eszéki illetőségű csavargót és be akarta kisérni. A vakmerő csavargó erre hirtelen a csendőrnek ugrott és mellén megragadva, botjával fejbeütötte. A csendőr a kapott ütés után kirántotta kardját és azzal támadójának fejére olyan hatalmas vágást mért, hogy menten elborította a vér. A súlyosan megsebesített csavargót ápolás végett bészállitották a szekszárdi Ferencz-köz kórházba. Ha felépül, a bíróság elé kerül, a a hova őt a csendőrség feljelentette.

— Klltba esett. E hó 26-án Hőgyészen Ulrich József 4 éves fiú szülőinek házában a kútba esett s meghalt. A szülői ellen gondatlanság miatt a hatóság vizsgálatot indított.

Felrobbant lámpa Szilvári Antal dombóvári lakatostanoncz az ujdombovári vasúti állomáson dolgozott, miközben a lámpa szétrobbant és balkezefején súlyos égési sebet szenvedett. A súlyosan megsérült inast a kaposvári kórházba szállították.

Gyilkosság Pakson. A múlt heti kettős ünnep másnapján este egy csomó részeg suhancz egymással összeveszett s a sötétben egymást szurkálták ; egyik halálos szúrás Arnold Jánost érte, ki nyomban meghalt. Az ismeretlen gyilkos kiderítésén a paksi csendőrség fáradozik.

— Rendelet a sztrájkról. Hieronymi Károly keresk. miniszter nagyfontosságu körrendeletét bocsátott ki valamennyi másodfokú iparhatósághoz a sztrájkok és a munka kizárások megfigyelése tárgyában. Minthogy az újabb időben oly gyakran előforduló sztrájkok tanulmányozása czélszeriinek látszik, elrendeli a miniszter, hogy e szocziálpolitikai mozgalmakról 1905. évi január hó 1-től kezdődőleg rendszeres statisztikai adatgyűjtés folytatandó mindazon munkabeszüntetési esetekben, midőn akár a munkások, akár a munkaadók abból a czélból szüntetik be a munkát, hogy a másik féllel szemben támasztott követeléseiknek érvényt szerezzenek. A statisztikai adatok gyűjtésével a miniszter az elsőfokú iparhatóságokat és a kerületi kir. iparfelügyelőket bizta meg. Az elsőfokú iparhatóság feladata a sztrájk- és munkabeszüntető mozgalmakat figyelemmel kisérni s mihelyest ilyen esetről tudomást szerez, azt a kerületi felügyelőnek bejelenteni. A rendelkezésre bocsátott kérdőíven a statisztikai adatok pontosan feltüntetendők, valamint melléklendők az összes, a mozgalomból kifolyólag esetleg megjelent nyomtatványok, felhívások, falragaszok, stb. Végül kijelenti a miniszter, hogy a statisztikai adatgyűjtésre oly súlyt helyez, hogy azok helyességét időről időre saját közegeivel is ellenőriztetni fogja.

x Gyakorlati eljárás. Versec, Fehértemplom s mondhatni az ország egy. nagy része igazán bámulatos módon mutatnak példát a házak eleje és végeihez ültetett szőlőlugasokkal. Egész őszre, egész télre való szőlőt, bármily nagy család részére házaik falán termesztik meg, hol az hidegtől és jégtől is mentve van. Ezen eljárás most az egész országban megindult s minden vidék rohamosan követi a jó példát. De minthogy ehhez nem mindenik szőlőfaj alkalmas, felhívjuk olvasóink figyelmét mai számunk hirdetési rovatában ábrán is bemutatott «Szőlőlugast ültessünk minden ház mellé» cimü hirdetésünkre.

Rendőri hírek. Meghalt az országúton, A szegény Spitzer Salamon budapesti lakos a napokban a paksi országúton hirtelen rosszul lett és rögtön meghalt. A megejtett bonczolás után az orvos szélhüdést konstatált. — Lopás. Rudolf Márton szekszárdi lakos Reich Ármin és Hirsch János Anna nevű majori gazdaságukból takarmányt és zsákokat lopott. A tolvajt a szekszárdi kir. járásbíróságnak jelentették fel. — Fehérnemű lopás. Szászi Róza mözsi lakos kiterítette az udvarba száradás végett a kimosott fehérneműt, melynek egyrésze eltűnt. A nyomozás kiderítette, hogy az eltűnt fehérneműt Feri Juliánná czigányasszony lopta el. — Meglopta az apját. Rossz útra tévedt Grünhut Simon, aki Bonyhádon saját édes atyját meglopta. A szigorú apa ezért fiát feljelentette és őt a csendőrök elfogták. A tolvajt fogva tartották a községi börtönben, ahonnan azonban meg akart szökni és leütéssel fenyegette a községi rendőrt. Grünhut Simon most már a szekszárdi törvényszék fogházában ül. — Még a lOgházban is lopott. Bachmayer Teréz bonyhádi leányzó lopásért a szekszárdi fogházba került, ahol azonban nem tagadta meg tolvaj természetét, mert itt rabtársnőitől kendőt és szoknyát lopott. Ezért a tettéért most újra két heti fogházra ítélte a kir. járásbíróság.