Tolnamegyei Közlöny, 1904 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1904-09-22 / 38. szám
TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 38. sz. 1904. szeptember 22. szárd—sárbogárdinál; képzelhető, hogy milyen a helyzet a kisebb forgalmú vasutaknál, melyekre még kevesebb figyelem for- dittatik. Ha olyan erőskezü a mostani kormányelnök, miért nem nyúl bele a magyar államvasutak ügyeibe? Itt helyén volna azt alkalmazni, vagy ■ tán arra csak akkor van szükség, ha a nemzet jogai elkobzásáról van szó ! b. KÜLÖNFÉLÉK. (Sió.) Kirándulás Sand-lauferon, a Manczika pipereczikkei és egy ravasz történet. Vármegyénk egyik kies fekvésű községéből kivezető országúton a minap egy elegáns kis homokfutó robogott végig. Egyik úri passzióinak élő, s vig kedélyéről közismert gentelmann hajtott rajta, kifogástalan jucker costüme-ben, a nála már megszokott nonchalantessal. Hátul a bakon János a kocsis ült, kit gazdája vigkedélyállapotához mérten: Jeán, Johan, Johannes- féle zengzetesebb néven is szokott szólítani. Hogy gentelmennünk kirándulásának némi czélja is legyen, befuttatott homokfutóján a közeli városba, hol a kedves kis hitvestárs családi nyelven Man c z i k a részére ajándékot vásároljon, hogy aztán, ha a kirándulás netán a sötét éj homályába nyúlnék is be: a családi béke mihamarabbi helyreállítására segédeszközül szolgálhasson. Az ajándék bevásárlása megtörtént holmi mézes szépségű pipere czikkek alakjában, számra nézve négy dobozzal. Majd azután a homokfutó vígan berregett a köves u'czán, egyszer csak hirtelen befordult egy jó boráról ismert kis kurtakocsmába, ahol egy vígan borozó kompánia temette a földi gondokat vig nótaszó mellett. Gentelmannunkat lelkesen megnyilvánuló baráti szeretettel fogadták, s belevegyülve a társaságba csakhamar az ő János kocsisáról esett a szó, kit egyebekben «Gnom kocsisának nevezett el a helyi és vidéki intelligenczia, mivel gentelmannunk üres óráiban és borvirágos kedvében egy tuczat franczia kifejezésre betanította. Előhivódott most is a János, kinek francziás ügyetlenségén jó izüen mulatott a kompánia. Vigasztálásul a János néhány «balbseitli» szekszárdival lett felvidámitva, mely gyógyszer annyira segített Jánoson, hogy az alaposan «betáblálkozott». Hazamenőben a piperedobozokat János gondjaira bízattak, s hogy Jean ur el ne 2. ___________________________________ aludjék, gazdája szokásához hiven megint csak franczia szavakra tanította. Már jócskán haladtak a poros országúton, mikor János megunta a sok franczia tudomány magába szívását, de mert amúgy is kezdődött a helyzet kényelmetlenné lenni, mivel a reá bízott pipere-dobozok száma folyton kevesbe- dett. E kényelmetlen helyzetében izgett-mozgott a János, majd a torkát köszörülte, egyszercsak nagy kurázsivei oda szól a gazdájának ; Tekéntetös uram, mit tesz az francziávul é-veszött ? A gazda mit sem sejtve, hanyagul oda veti neki: le pr rdu ! — No a ragya verje ki a kitalálóját, igen helyösen fundálta ki ezt a szavat, mi ve’ hogy három iskátula lepördűlt! ... Itt megakad a ravasz történet, folytatása oda haza gazdája és Manczika közbenjöttévél János fejének alapos megmosásával eszköszöltetett. Mondják, azóta a János nem tanul francziául. — Személyi hír. Nunkovich Ferencz, a központi járás íőszolgabirája, szabadságából hazajött és hivatalát elfoglalta. — Tolnavármegye közgyűlése. Rendkívül látogatott közgyűlést tartott folyó hó 15-én Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága, melyen a távollevő főispán helyett Dóry Pál alispán elnökölt, a ki d. e. 10 órakor megnyitva a közgyűlést, szép beszéd kíséretében Rühl György kétyi és Tóth István tamási volt községi birák mellére tűzte a koronás ezüst érdemkeresztet, melyet a közszolgálat terén szerzett hasznos működésükért nyertek. Mind a két kitüntetett talpraesett rövid beszédben köszönte j meg a kitüntetést. — A közgyűlés elfogadta Bartal Béla cs. és kir. kamarás kétrendbeli indítványát, mely szerint a vármegye felir a kormányhoz a paksi parivédelem létesítése és a Szerbiával fennálló kereskedelmi szerződés felmondása tárgyában. Grünfald Lajos megyebizottsági tag szintén indítványt adott be, hogy a rossz dohánytermésre való tekintettel a vármegye Írjon fel a pénzügyminiszterhez és kérje, hogy a dohányt jobb árban váltsák be. Ezt az indítványt a közgyűlés módositással fogadta el. — A vármegye tiszti ügyészi állásra a közgyűlés névszerinti szavazással 182 szóval 7ottk Ödön helyettes tiszti ügyészt választota meg Kiss Ernő tamási ügyvéd 59 szavazata ellenében s a megválasztott tiszti ügyész nyomban a közgyűlés plénuma előtt le is tette az esküt és a közgyűlés éljenzése közben meghatottan köszönte meg a bizottsági tagoknak iránta tanúsított bizalmát. — A Deák Ferencz alapítványra 1000, a Rákóczy szobrára 500 koronát szavaztak meg a házi pénztár terhére. — Élénk vita támadt az útépítési bizottság javaslata felett, melyben gróf Benyovszky Rezső országgyűlési képviselő, Dóry Pál alispán, Bemrieder József nagybirtokos, Simonisits Elemér főjegyző, Vajay István bölcskei plébános, Kiss Ernő tamási ügyvéd, Ráikay László országgyűlési képviselő, Dr. Schvetz Antal bonyhádi ügyvéd, Várko- nyi Imre gyönki jegyző és Pulai István bizottsági tag vettek részt. A vita befejezése után az elnöklő alispán elrendelte a névszerinti szavazást, mely szerint az állandó választmány javaslatát fogadta el a közgyűlés 99 szótöbbséggel. A javaslat mellett 136-an, ellene pedig 37-en szavaztak. Ezután elfogadták Bartal Bélának következő indítványát: I. írjon föl Tolnavármegye a kereskedelmi minisztériumhoz, hogy a megye forgalmi érdekében a) a bátaszék—dombóvári és a bátaszék— sárbogárdi szakaszok pályatestének uj rendezését mihamarább elrendelje és a megye vasútvonalain a motorkocsi közlekedést minél előbb, legalább próbaképen életbeleptesse; b) Írjon fel a megye a földmivelésügyi minisz" teriumhoz, hogy az eddig forgalmilag és öntözésre teljesen kihasználatlan Siócsatorna hajózhatóvá tételét és öntözésre való kihasználását minél hamarább foganatositsa. II. Intézzen Tolnavármegye a miniszterelnökhöz és a kereskedelmi miniszterhez köszönő feliratot azért, mivel az úthálózat-kiépítése által mindkettő, bizonyította, hogy a megyék közgazdasági érdekeit ismeri, azokat kielégíteni akarja. Kérje továbbá a kereskedelmi minisztériumot arra is, hogy a megye úthálózatának teljes kiépítését a jövőben előmozdítsa. Griinvald Lajos indítványozta, hogy a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetét szavazzon az útépítő bizottság fáradságának munkálatáért. — Az indítvány elfogadtatott. — Ekkor az elnök az idő előrehaladottsága miatt a közgyűlést berekesztette és annak folytatását folyó hó 16-ára tűzte ki, mely csekély érdeklődés mellett tartatott meg, elintézve minden vita nélkül az első napról elmaradt ügyeket. — Eljegyzés. Jobaházi Dőry Ödön cs. és kir. tart. huszárhadnagy, néhai jobaházi Döry Gyula cs. és kir. kamarás és neje néhai göncruszkai Korniss Anna grófnő, csillagkeresztes hölgy fia eljegyezte özv. Hirsch Lajosné szül. kisjeszeni és megyefai Jeszenszky Etelka leányát, Ilonkát. bírt mindjárt szóhoz jutni, mig végre János megütötte a vállát s kérdé: — Mi baj Andris komám, talán nincs benn a barát ? András ahelyett, hogy felelt volna, felkelt, félrehúzta Jánost s halkan mondá: — János komám, nagy baj van! A barát nevű söldő átváltozott igrzi baráttá/ — De hogy tud kelmed ilyen bolondokat beszélni, csak nem gondolja, hogy a dologban valami boszorkányság lenne. Menjen csak vissza s fogja meg és huzza ki. — Nem bánom én, akár mit mond kelmed, de én a kezeimmel nem nyúlok hozzá. Nem akarom, hogy talán az öreg napjaimra a nyavalya törjön ki. Csak menjen komám és nézzen bele s látni fogja, hogy a süldő tényleg átváltozott igazi baráttá. E szavak után átadta a lámpást a hajdúnak, aki az ólhoz sompolygott, lehajolt s belenézett, de épp úgy, mint a béres, villámgyorsaságga húzta ki onnan a fejét s mondá : — Tudja mit András komám, maradjon maga csak addig itt, mig én bemegyek az ispán úrhoz és jelentést teszek neki erről a dologról. Persze, János hajdúnak is nagyon gyönge volt az emlékező tehetsége. Nagyon ritkán tudta azt megmondani, hogy mit evett az előtte való nap. így volt az most is vele! Már nem emléke zett arra, hogy tegnap ő vetkőztette le azt a barátot, mely most ott az ólban guggol. Szóval már elfelejtette azt, hogy tegnap délben vendég érkezett a házhoz s az még nem ment el. S igy minden további gondolkozás és szó nélkül visszaadta a béresnek a lámpást, ő pedig gyors léptekkel ment be az ispánhoz. Az ajtóhoz érve, halkan kopogott s aztáu minden szó nélkül belépett. — No mi baj, János, — szólította meg az ispán. — Talán már végeztetek a süldővel? — Dehogy végeztünk ispán ur! Nagy baj van, alig merem kimondani. — Csak mond ki szaporán, talán még segíthetünk a bajon. — Nem lehet azon már segíteni. Boszorkányság van a dologban. A barát nevű süldő átváltozott igazi baráttá. — Katona létedre, hogy tudsz ilyen bolondságokat mondani ? — De szent ucscse ez igaz, ispán ur. — Ne bolondozz itt előttem, hanem menj és iparkodjál, hogy minél előbb készen legyetek, mert még egyéb dolog is van a háznál. — De... de... ispán ur kérem, egyikünk se merünk hozzányúlni. — Az ispán egyet gondolt, felkelt az ágyból, fogta a gyertyát és bevilágított a szomszéd szobába. Legnagyobb bámulatára látta, hogy a noviciusnak hült helye van. Rögtön felöltözött, felvette a bundáját s szónélkül kiment a hajdúval. Az ólhoz érve kivette a béres, kezéből a lámpást s bevilágított az ólba. Daczára, hogy mindig komoly ember volt, de azért most az egyszer, amint a noviciust a sarokban guggolni látta, még sem bírta magát a nevetéstől visszatartani. Egy ideig csak nézte, hogy milyen fájdalmas arczot vágott a szegény, mig végre aztán megszólitá: — Tisztelendő ur, mit csinál itt az ólban? De biz a noviciusunk hallgatott, mintha nem is ő lett volna az, akihez szóltak, mire az ispán lehajolt s jobban bevilágított és újra kérdé: Tisztelendő ur, mit csinál itt ? Jöjjön ki hamar, mert máskülönben egészen összefagy. — Nem merek kimenni, nagyságos ur, mert attól félek, hogy megölnek. — Ugyan már hogy tud ilyen bolondságra Sirolin A legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek hnrutos bajainai, úgymint idillt bronchitis, szamárüurnt és különösen lábbadozókná.1 influenza után ajánl tátik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a kópetet és megmegszünteti „az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. — A gyógyszertárakban üvegenként 4.— koronáért kapható. — '■ Figyeljünk, hogy minden üveg az alanti czéggel legyen ellátva: ■ ■ ■ — F. Hoffmann-La Roche & Go. vegyészeti gyár Basel (Svajcz)* 12—35
