Tolnamegyei Közlöny, 1904 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1904-11-17 / 46. szám
2. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 46. sz. 1904. november 17. Vármegyei közgyűlés. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága folyó évi november hó 23-án tartja meg őszi rendes közgyűlését, melynek tárgysorozatából közöljük a következő pontokat: A vármegye 1905. évi költségvetés kiadásainak fedezhetése czéljából 1%-os pótadó kivetése iránti javaslat. (Ezen pótadó 1902. év óta van igénybe véve.) Az alispán időszaki jelentése. A számonkérő székről felvett jegyzőkönyv. A gyám- pénztári pénzkészletek elhelyezésére igénybe veendő pénzintézet kijelölése. A központi választmány újjá alakítása. A közigazgatási bizottságból az év végével kilépő tagok helyeinek betöltése. Az állandó választmány újjáalakítása. Az állandó bíráló választmány újjáalakítása. Az igazoló választmány újjáalakítása. A közegészségügyi bizottság újjáalakítása. Az adófelszólamlási bizottság újjáalakítása. Az adókivető bizottság ujjáalakitása. A járási mezőgazdasági tagok kebeléből a folyó év végével kilépő tagok helyeinek betöltése. A borellenőrző bizottság ujjáalakitása. A tiszti ügyészt az 1905. év folyamán az 1876: VI. t.-cz. 55. §a értelmében helyettesiteni hivatott ügyész kijelölése. Az 1904. évben kivetendő 1905. évben esedékes katonabeszállásolási pótadó megállapítása. Az 1905/5. évi közúti költségvetés. Minist éri rendelitek: Kereskedelemügyi ministen rendeletek, a közúti vashidak javítása költségei tárgyában f. évi 2455/kb. szám alatt hozott határozatra vonatkozólag. Bizottsági előterjesztések: A tisztviselői nyugdíj választmány előterjesztése Nunkovits Ferencz főszolgabíró nyugdíjazás iránt benyújtott kérelmére vonatkozólag. U. a. választmány javaslata Csonka Józsefné özvegyi nyugdijának folyósítása iránti kérvénye tárgyában. Körlevelek, megkeresések és kérvények: Sáros- vármegye körlevele a külföldön székelő képviseleti hatóságoknak a magyar honosok ügyében való magyar levelezése tárgyában. Csanád vármegye körlevele a vármegyei közkórházi alkalmazottaknak a vármegyei alkalmazottak sorába leendő felvétele tárgyában. Győrvármegye körlevele, a íorgópisz- tolyok és ezek töltényeinek forgalomba hozatalának korlátozása tárgyában. Szeged szab. kir. város közönségének megkeresése, melyben az ottani si ketnéma és vakok intézeténél alapítványi helyek létesítését kéri. A Magyar Bortermelők központi szövetkezetének felhívása, a szövetkezetbe való belépésre. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye körlevele, a városi, községi és körorvosok nyugdíjintézményének létesítése és az országos rendezése tárgyában. A vármegyei tisztviselők orsz. egyesületének megkeresése, járási irodatiszti állások szervezése tárgyában. U. a. egyesület megkeresése, az utmes- tereknek a XI. fizetési osztályba való felvétele tárgyában. Szepesvármegye körlevele az > alkoholizmus megakadályozása tárgyában. Kisküküllő várm. körlevele az állami népiskolákban a hitoktatásnak magyar nyelven történendő kötelező oktatása tárgyában. Regöly község elöljáróságának kérvénye, melyben a községet a gyulaji kerületből kikapcsoltatni és önálló megyebizottsági tagválasz tó kerületté alakítani kéri. Alispáni előterjesztés: Spettl Imre tamásii járási járási írnoknak irodatisztté leendő kinevezése iránt benyújtott kérvényére vonatkozólag. Molnár József mezőgazdasági előadónak személyi pótlék rendszeresítése iiánti kérvényére vonatkozólag. A vármegyei árvaszéknél 1903. -és 1904. években elhasznált nyomtatványtöbblet költségéinek folyósítása tárgyában. Boda Vilmos és társai szekszárdi lakosok kérvénye, Szekszárd nagyközségnek rendezett tanácsú várossá váló átalakulása ügyében. Szekszárd község képviselőtestületének a rendezett tanácsú várossá váló átalakulás személyi kiadásai tárgyában hozott határozataErzsébet királynénk nincs többé. De mivel oly sok jót cselekedett, oly hazafiasán gondolkozott, oly vallásos volt, szive melegét milliókkal éreztette, szeretetét nemes tettekben nyilvánította: drága emléke a magyar nép leikével összeforradt, felejthetetlen s milliók ajka érte hő imát rebeg. Fent említett jótulajdonságairól szóljanak többek között az alábbi dolgok: * Egy ízben egy koldussal találkozott, kinek pénzt akart adni, de nem volt nála, miért is az erdőőrtől kért egy forintot kölcsön s oda adta a koldusnak. — Nem tudok belőle visszaadni tekintetes kisasszony, szólt a koldus; nincs egy krajczárom se ! De nem is volt rá szükség, mert a »kisasszony* akkor már elsietett. * Királyunk Gödöllőn ebédet adott, melyre meghívta az alsó váczi járás szolgabiráját, gróf Ráday Pált is.' $ p ■ lrCp-4 Ebéd közben a szárnysegéd kinálgatta a szolgabirót, hogy igyék, de az tartózkodott az ivástól. v Ekkor a király igy szólt hozzá : Igyék gróf ur 1 Egy pohár bor a hazáért? meg nem árt I A szolgabiró magasan tartva poharát, azt mondta, Felséges Uram, engedje meg, hogy a költő szavait tovább fűzzem: a legelső magyar ember a király! Éljen a Király ! Közbeszólt azonban a királyné : a d d i g éljen, m i g a honnak éli Ily nőért nemcsoda, ha rajong a magyar nemzet. • A gödöllői szőlők között volt Blaha Lujza nyaralója. . Királynénk megnézte Blaháné szobáit. Egyik szoba egészen magyarosan, tulipános székekkel, ládával, igy festett fogasokkal volt bebútorozva; A királynénak nagyon megtetszett a berendezés s magyaros bútorzatot rendelt egyik szobája számára. * Egyszer magányosan sétált az erdőben és eltévedt. Egy öreg kapuczinus baráttal találkozott, akit megkért, hogy vezesse ki az erdőből. A tisztelendő, ki nem ismerte a királynét, készséggel kalauzolta el Gödöllőig. Mikor a besenyői zárda templomához jutottak, a királyné igy szólott kísérőjéhez : Köszönöm, innét már haza találok és bement a templomba imádkozni. A kapuczinus később tudta meg, hogy kit kala uzolt. * Egyszer szintén eltévedt az erdőben. Két embert talált, kik a tilosban sikárt szedtek. Az egyik a királyné kérésének nem tett eleget, sőt visszaszólt, hogy neki kisebb dolga is nagyobb annál, hogy valakinek az utat megmutassa, az emberségesebb azonban kikisérte az erdőből, hol a királynéra már várt az udvari fogat. Az udvari fogat láttára megdöbbent a kalauz, kinek nevét megtudakolta a királyné. Másnap idézést kapott a kalauzoló a kir. erdészeti hivataltól, hogy azonnal jelenjék meg. Ez kétségbeesett, télt, hogy a sikár szedésért megbüntetik, megbánta, hogy elkísérte a királynét. — Társa markába nevetett, hogy ő okosabb volt. Mily nagy volt azonban öröme, mikor a kalauzolásért 5 darab aranyat kapott. Tartsuk hálás kegyelettel fenn magasztos emlékét, hisz Ő örömében és bánatában együtt érzett mindég a magyar nemzettel. Áldott legyen az ő emlékezete mindörökké! Nagy Béla. okból törölte el ezt, amiért Tiberius az oscula quotibiánát eltiltotta. Ennyit a vallási csókról. Egy ember egyszer, amikor szamaráról leszállt, megcsókolta annak farkát. Aztán egészen elérzé- kenyülve mondta: »ezzel hajtotta el ez az állat az én rongyos ruhámról a legyet!« Ehhez a szamár farkának megcsókolásához hasonló a — kutyabőr kezfyükre adott csók . . . Végül vannak az u. n. etikett csókok. Ilyenek az érkezéskor, eltávozáskor, felkeléskor, lefekvéskor stb. adott csókok. Ez a franczia szokás először a némét udvaroknál terjedt el. Innét aztán az udvari fanápsosok, mint bou tou-t az ő polgári családjukba vezették be e szokást. így lett az altalánossá, | ezért csókolodzunk mi is annyit manapság. Nem nevetséges, hanem természet ellenes, ha a férfiak egymást csókolják. Ezt az angolok és hollandusok meg is értették, s nem is csókolják egymást a férfiak. Csak kezüket nyújtják, vagy két ujjúkat. Ha azonban keztyü van kezükön, vagy lehúzzák azt, vagy pedig ezekkel a szivakkal ad- jáh magyarázatát: oerexuseer mijn Handschoen (bocsásson meg ön keztyümért.) És mi — keztyüre még csókot is nyomunk ! A régi görögöknél a csók a kö lcsönös fülhu- zásban állt (persze csak a férfiaknál). A délszigetek ős lakói orruk hegyével üdvözlik egymást. A jogász emberek abban a szigorú erkölcsű világban ilyen kérdésekkel álnak elő : oly leány, aki magát megengedte csókolni felteheti-e fejére a menyasszonyi koszorút ? Későbben már nem gondolkoztak a németek olyan szigorral a csókról, legalább is arra vall a közmondás, hogy »ein Kuss in Ehre, kann niemand verwehren.« Aztán ott van a sok zálogos játék csókkal, j Hiszen ez igen jó volna, ha mindig én választhatnám meg, hogy kit csókolok majd meg, de sokszor — oh uram bocsáss — szívesebben kérnék egy pohár — hideg vizet. — Az öregektől mi csak abban külömbözünk, hogy nem úgy csókolunk, mint a regényekben és a költeményekben van s amint ott csókoltak, ála Pastor fido, vagyis plátói módon, hanem in natura és a kulisszák mögött. A politikai csókot már a trójai nők is osztogatták, amikor férjeik a hajók fölgyujtásáért boszaükodtak. A csóknak ezt a nemét ma is az asszonyok ismerik legjobban, akkor csókolnak meg politikából, vagyis akkor adnak politikai csókot, ha éppen valamit elkövetvén — kiakarnak engesztelni. Rendőri csóknak nevezhetnők a római csókját, mikor azért csókolta meg feleségét, hogy megtudja — vájjon ivott-e bort ? Törvényszéki csók név illeti meg legjobban az u. n. bibliaicsókokat, amelyek az észak-amerikai szabad államokban divatosak. Ugyanis, ha valaki azt állítja, hogy valaki neki ennyivel adóssa, e kijelentése után megcsókolja a bibliát, megesküszik és talál még két alakot, akik ugyanazt megteszik, akkor a másiknak fizetni kell. Vallásoscsók az oroszoknak (akik egyébként is jó csókolok) húsvéti csókja. Ha találkoznak: »Christos woskress«. (Krisztus feltámadt 1) a másik, »Wo ittinus wosskress« (igen biztosan feltámadt !) Azzal megcsókolják egymást. Ilyen neme a csóknak volt a régi keresztyéneknél szokásos »szeretet csókja«. Amikor össze- gyüttek magános házaknál vagy barlangokban, rengetegeKben és elénekelték egy-egy egyházi éneküket, felolvastak a szentirásbó1, aztán a kölcsönös szeretet jeléül megcsókolták egymást. Most már nem csókolják meg egymást az isteni tiszteletek alkalmával, azonban talán ennek jelképéül maradt fenn az egy kehelyből való ivás az úrvacsora alkalmával a protestánsoknál. A kat- holikus egyház ezt eltörölte. Ott csak a miséző pap iszik a kehelyből, bár az Ur Jézus az utolsó vacsora alkalmával a többi között igy szóla tanítványaihoz: «Igyatok ebből mindnyájául*. (Máté ev. XXVI. 5. 27.) Lehet, hogy a katholikus egyház ugyanazon Sirolin A legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer- tüdőbetegségeknél, légzőszervek burntos bajainai, úgymint idült bro t; Jtls, szamárhurnt és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és meg- megszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. — A gyógyszertárakban üvegenként 4.— koronáért kapható.- Figyeljünk, hogy minden üveg az alanti czéggel legyen ellátva: »--> F. Hoffmann-La Roche & Go. vegyészeti gyár Basel (Svajcz).
