Tolnamegyei Közlöny, 1904 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1904-10-20 / 42. szám
— Szilágyi Dezső szintársulata Szekszárdim. A múltakban történt visszás állapotok any- nyira megingatták Szekszárdon a színészek hitelét, hogy előzetes számottevő bérletet már évek óta nem tudtak a szintársulatok szerezni. Szilágyi Dezső színigazgató erről meggyőződvén s felismerve azonfelül közönségünk intelligens voltát, bérlet nélkül is bejön városunkba s megkezdi szombaton f. hó 22-én rövidre tervezett színi idényét; tekintettel az általa ugyan el nem követett, de elődjei egy része által előidézett viszás állapot ellensúlyozása szempontjából elhatározta előadásait az egész közönségnek bérletárakba rendezni, úgy, hogy a 2 koronás helyeket 1 K. 40 fill, az 1 K. 50 filléres helyeket 1 korora árban állapítja meg. — Szilágyi ezen vállalkozásánál bizik városunk műértő közönségében s színtársulatának az egész országban' bebizonyult jó erőiben. A színtársulat jövő heti műsora: Szombat október 22-én bemutató előadásul: A »Sabinnők elrablása*, bohózat. Vasárnap: «Sherry család* nagy operette újdonság. Itt először. Hétfőn «Takarodó* szenzácziós újdonság. Kedden: «Bob herczeg* operette. Szerda «Aranyember« Jókai remekműve. Csütörtök «Lotti ezredesei* vig operette. Péntek «Doktor ui* bohózat. Szombat «Bőr- egér* operette. Vasárnap II. «Rákóczy Ferencz* fogsága történelmi színmű. • — Engelleiter bácsi halála. Mintha a szellő szárnya vitte volna a gyászjelentést, oly gyorsan repült a hir vármegyénk ismerős köreiben Engel- Ieiter Károly haláláról. A kik ismerték a jó öreg «Károly bácsi*-t, azoknak nem szükséges az ő életét aposztrofálnunk; a kik pedig nem ismerték — bár kevesen vannak ilyenek — kegyeletérzésünknek teszünk eleget, midőn ez utóbbiak részére bővebben emlékezünk meg Engelleiter bácsi haláláról. A halálesetről a gyászbaborult család a következő gyászjelentést adta ki: Alulírottak mély fájdalomtól megtört szívvel tudatják a leggondosabb atya, szerető após és nagyapa, Engelleiter Károly takarék- pénztári pénztárnok, a koronás érdemkereszt tulajdonosának 1904. okt. 11-én esti 9 órakor életének 71. évében rövid szenvedés után történt gyászos el- hunytát. A boldogult földi maradványai f. hó 13-án délután 4 órakor fognak az ág. ev. szertartás szerint beszenteltetni s a pincehelyi sirkertben örök nyugalomra helyeztetni. Pinczehely, 1904. október 12-én. A szeretet és békesség angyala lebegjen Istenben boldogult drága halottunk porai felett! Engelleiter Helén férj. Kircz Edéné, Engelleiter Irén férj. Nagy Ödönné, Engelleiter Rezső mint gyermekei; Bolkorácz Hedvig férj. Engelleiter Rezsőné mint menye. Fmrák Ottó, Molnár József, Kircz Ede, mint vejei, ifj. Fmrák Ottó, Molnár Margitka, Jo- lánka, Olga, Herminke, Kircz Edus, Ilonka, Irénke, Bözsike és Engelleiter Bözsike .mint unokái. Eddig a gyászjelentés rövid tartalma, mely a milyen szűkszavú, ép oly pazar volt a megboldogult életpályája a munkásság terén. Vármegyénkben egész emberéletet töltött el, s munkássága, becsületességével a köztiszteletet vivta ki magának. A hatvanas évek- . ben került hozzánk, Ozorára, hol — mint méntelepi őrmester — felebbvalói teljes megelégedésére közel huszonöt évig végezte a kezelőtiszti teendőket. A társadalomban is számottevő egyéniség volt, úgy hogy még manapság is hálás kegyelettel emlékeznek róla az ozorai régi ismerősök, jo barátok. Vezető szerepet vitt a régebbi időben az ozorai messze hires katona-bálokon; a vadásztársaság és akkori úri kaszinó tevékeny tagot veszített el benne Ozoráról történt eltávozása alkalmával. Aztán, hogy a koronás érdemkereszttel nyugalomba vonult, Pinczehelyre ment lakni vejéhez, hol rövid idei tartózkodás után a köztisztelet őt a pinczehelyi takarékpénztár pénztárnoki tisztségére emelte. Itt is — a polgári életben — öreg napjaiban puritán jellemével, munkásságával és becsületességével excellált, s a helyi intelligenczia «Károly bácsi»-ja lett. Nyílt fellépésével, erősen katonai magatartásával mindenki előtt imponált. Végre is a halál kaszája elvitte közülünk; temetése e hó 13-án d. u. 4 órakor az őt méltán megillető pompával, a helyi és vidéki intelligencia, a közintézetek és testületek s hivatali karok szép számú részvételével ment végbe. Most már ott pihen a pinczehelyi sirkertben, hogy ki- nyugodja a viharos élet nehéz fáradalmait ez a minden izében régi katona-ember. Ledőlt a már4. _____________ ' • TO LNAMEGYEI KÖZLÖNY 42. sz. 1904. október 20. ványszikla, melynek mohlepte romjain sivitva száguld keresztül az őszi szél, hogy aztán mégegyszer és utoljára helyet engedjen a bágyadt napsug4r bucsucsókjainak. — Borzalmas eset. E hónap 11-én este történt Kis-Tormáson, amely borzalmas esetnek áldozatát vasárnap temették el nagy részvét mellett. Heinemann Henrik özvegy ember át-átjárt meglátogatni a szomszédjában lakó szép, de nagyon rossz hirü menyecskét, kinek ura a távol Amerikából figyelmezteti hüségesküjére leveleiben feleségét. De nem csak Heinemann volt egyedüli látogatója az asszonynak. Eljárt hozzá Endersz János feleséges ember is. Történt pedig, hogy Endersz a sziveslátásokért lisztet, túrót és hasonlókat vitt ajándékba az asszonynak. Ezt elmondta az Heinemannak is, valószinüleg, hogy ő is ajándékozza meg őt. Endersz felesége tudomására jött a dolog és tudakozódott Heinemannál, hogy igaz-e, mit az uráról beszélnek ? Heinemann elmondta, hogy igen. Valószinüleg ez képezte az okot arra, hogy Endersz boszut forralt ellene. Mert a következő alkalomkor, amikor Heinemann átment az asszonyhoz, Endersz hívja Heinemannt: »Gyere csak, akarok valamit mondani.« Heinemann mit sem gyanítva kiment. Amint a ház kapuja elé értek, Endersz, eddig még határozottan meg nem állapított eszközzel, valószinüleg fejszével fejbe vágta. Azzal elszaladt. A szerencsétlen Heinemannak volt még annyi ereje, hogy elvánszorgott nővéréhez, akit megkért, hogy kisérje Kölesdre az orvoshoz. Át is jöttek gyalog, de mikor már csak néhány száz lépésnyire voltak ütjük czéljá- tól, a szerencsétlen ember, kinek egész szét volt hasítva a koponyája, eszméletlenül össze- rogyott. Átszaladtak Tormásra kocsiért és nem hogy az orvosért mentek volna, hanem a félholt embert haza vitték és csak másnap reggel vitték hozzá az orvost, kinek csontdarabokat kellett az agyvelőböl kiszedni. Az áldozat két nap múlva meghalt. A tettes pedig nyomtalanul eltűnt. Úgy beszélik, Amerikába szökött. Elfogatására a csendőrség széleskörű intézkedést indított meg. — Nem kiméivé semmi költséget egy buda pesti műhimzőnő vezetése mellett állandóan himző- iskolát tartunk fenn az eredeti »Afrana« gyorsvarró és mühimző gép kezelésének betanítására. Előnyei az összes eddig létező varrógépek felett, hogy elmés szerkezete folytán műhimzésre a legalkalmasabb, a leggyorsabb és legnyugodtabb járása van és megszakítás nélkül varr előre és hátra, percenkint 2000 öltéssel; a legszebb öltéseket szolgáltatja, mert egy a legtökéletesebb rugalmas fonálfeszitővel van ellátva. Az eredeti »Afrana« tűje a lehető legrövidebb, miáltal tűtörések teljesen ki vannak zárva; a szövettolója háromrészü és a tűt teljesen körülfogja, miáltal teljesen biztos és feltétlenül egyenes szövet továbbítás éretett el. Az eredeti »Afrana« minden része a legfinomabb aczélból készül és teljes körben forog, nem pedig lökésszerűen ide-oda és ez eredményezi a feltétlenül zajtalan és nyugodt járást, valamint az utolérhetlen tartósságot; varrja a legfinomabb selymet és legdurvább zsákvásznat egyenlő szépen és erősen; állványa célszerű, tetszetős és szilárd. Az eredeti Wetlina varró és műhimző gép szintén egy kiváló gépren dszer, mindkét gépnem családok és varrónők részére a legcélszerűbb. Ezen gépek egyedárusitói Tolnamegye részére Müller Testvérek mechanikusok varrógép- és kerékpárraktára Szekszárdon, (Dr. Müller-féle ház), mely cég ezen gépek jóságáért 10 évi kezességet vállal. 7—8 — Elsült fegyver. A könnyelmű véletlenség- nek esett áldozatul Dunakömlődön a négy éves Paul János, a kit testvérbátyja lőtt véletlenül agyon. Az eset úgy történt, hogy Paul Ádám dunakömlődi földmivesnek 13 éves fia a töltött fegyverrel játszott, miközben az elsült és a golyó az ágyban fekvő Jánoskát érte, aki rögtön meghalt. — Véres verekedés. Szekszárdon, a csatári szőlőhegyen múlt vasárnap véres verekedés volt. A legények ugyanis vígan itták a hegy levét és már jól berúgtak, midőn Rudolf Márton és Támer József kocsival mentek arra, akik kocsijukra felvették Baka Mártont és Csekei Jánost. A berúgott legények át akarták a gyeplőt Támer kezéből venni, de mivel azt Támer nem adta át, összekaptak és csakhamar megvillogtak a kések. A véres tusának az lett a vége, hogy Baka és Támer súlyosan megsebesülve maradiak a küzdtéren.- Rendőri hirek. Halálos ütések. Pakson történt, hogy Hanoi János öreg bérese: Szabó János gondatlanságért megszidta Kern Pál 14 eves szolgafiut, akit, mivel vele teleseit, arczul is ütött. Erre Kern egy husánggal többször fejbe vagta az • öreg bérest, a ki ennek következteben meghalt. A csendőrsé'»' Kern Pált letartóztatta. — Öngyilkos leány. Hoffmann Erzsi paksi leányt megpirongatta az édes anyja, a mit annyira a szivére vett, hogy elhagyta a szülei házat és a Dunaba ugrott. Korán kezdette a betöréses lopást B itaszéken Kank Henrik suhancz, aki a napokban betört Műm Jakabhoz és 1 K. 20 fillért vitt el A csendőrség a korán rossz útra tévedt tolvajt a szekszárdi • kir. ügyészségnek jelentette fel. — Zsödo József szekszárdi lakos folyó hó 12-én éjjel feltörte Doroghi Józsefné szül. Péter Bencze Anna porkolabvölgyi présházát és abból 6 korona értékű kukoriczát lopott. Ezt is a kir. ügyészségnek jelentették fel. — Szarkatermészetü csavargó Csak most lett Vágner Károly szekszárdi csavargó 6 hónapra Ítélve/ mivel Virág János városi hivatalnoknál betörést követett _. máris újabb betöréses lopásokat követett el. Folyó hó 15-én Kiesi Márton és Szabó Pál István- néhoz tört be, és előbbitől 24, utóbbitól pedig 16 koronát lopott, ugyancsak ekkor vitte el Bors Józsefnek 50 koronáját és egy arany gyűrűjét. Az elvetemült csavargó még Lipovszky Ádámtól is lopott egy aranyórát. A gyűrűt es az 50 koronát előbb a temetőben elrejtette, majd édes anyjának adta, aki azt elvásárolta. A csendőrség az enyves kezű csavargót átadta a szekszárdi kir. ügyészségnek. — Tolvaj szolga. Szakái István szolga azzal hálálta meg gazdájának: Joó Istvánnak jóságát, hogy tőle lassan 90 koronát lopott. A gazda úgy jött rá a lopásra, hogy szolgája nagyon ruhászko- dott és órát is vett, ami ped g béréből nem telhetett. A csendőröknek Szakái ki is vallotta, hogy már jó ideje dézsmálgatta gazdájának a kasszáját. — Szilágyi Diskánt, miskolczi gépgyáros czég kitűnő borsajtóira, valamint legújabb »Villám« centrifugális bogyozó és zúzógépére íelhivjuk olvasóink figyelmét. Kiemelendők különösen a czég által feltalált és készített »Kincsem* és »Hegyalja« borsajtók, nemkülönben a nagy üzemű préseléshez készített »kettős kosaru« sajtók, a melyeknél a régi világ fából készített prése genialisan egyesítve van a modern technika vívmányaival. A sajtó felső része aczél, alsó része faszerkezet. Ennéltogva a must sehol sem érintkezik va-részekkel, hanem csak a fával, ami a must szinét, zamatját nem befolyásolja. A torkolt sem kell összevagdalni, hanem kisebb darabokban is könnyen ki lehet venni. Az 1901. évi temesvári, az 1902. évi egri és a pozsonyi II. mezőgazdasági országos kiállításon a czég borsajtói első díjjal, aranyéremmel lettek kitüntetve. A czég ízléses árjegyzékét kívánatra minden érdeklődőnek megküldi. MULATSÁGOK. — Műkedvelői előadás, Őcsényben folyó hó 16-án tánczczal egybekötött szinielőadást tartott az őcsényi műkedvelő ifjúság. Előadták Géczy István tRégi szerető» czimü népszínművét. A szereplők dicséretre méltóan állták meg helyüket. Különösen } kitűnt Boor Erzsiké precziz játékával és énekével.. Varga István eleven mókáival többször derültséget : keltett, kiesek Jolánka bátor fellépésével tűnt ki. I Dicséretet érdemel még Kovács Béla is, aki azon- i ban gyorsan beszélt, ami játéka rovására esett. A ! többi szereplők is mind jól működtek. A tiszta jö- , vedelem az «Olvasókör» es «Dalkör* közt oszlik meg. I TÖRVÉNYSZÉK. | A szekszárdi kir. törvényszéknél főtárgyalásra kitűzött bűnügyek: 1904. évi október hó 25-én. Jergle Éva ellen, lopás miatt. R. Rovacs Mihály ellen, lopás miatt. Kovács Mihály ellen, súlyos testi sértés miatt. Ranga István ellen, lopás miatt. Szorg János ellen, súlyos testi sértés miatt Kaszovics Ferencz ellen, erőszakosság miatt, í Cseh György ellen, lopás miatt. 1904. évi október hó 27-ón. Vida József ellen, lopás miatt. Döme Janos ellen, súlyos testi sértés miatt i JCSS János es öt tarsa ellen, súlyos testi sértés miatt. Pap Jánosné ellen,*súlyos testi sértés miatt
