Tolnamegyei Közlöny, 1904 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1904-09-01 / 35. szám

4.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 35. sz.

— A gyámpénztárak. A belügyminiszter felhívta a városi és megyei törvényhatóságokat, hogy a gyámpénztárakban a kiskorúak és gondnokoltak összesítetten kezelt pénzeire vonatkozó adatokat november végéig terjesszék be. A belügyminiszter főként az iránt érdeklődik, hogy a pénzek mily öszzegben és mily kamatozás miilett vannak gyümölcsözőiig elhelyezve.

— Tanitóválasztások. Sperl Lajos döbröközi rk. tanító a pécsi községi iskolához; Dezső László nagydorogi községi tanító a komáromi községi iskolához választatott meg. Szoncsó Gyula szakcsi r. k. tanító a furkói állami iskolához neveztetett ki. Kari János Závodi r. k. tanító a szopoki r. k. iskolához választatott meg, Dr. Osváth János paksi áll. polg. isk. ig tanító a békéscsabai állami polgári iskolához igazgató-tanítóvá áthelyeztetett. Döbröközre Tanner Gyula r. k. tanító, Kányára Sisitka Gyula r. k. tanító, Závodra Egri Jolán pári r. k. tanítónő, Závodra Berger Károly r. k. kántor- tanitó választatott be. Paksra az állami polgári iskolához Paráté György és Hönigsberg Márk helyeztetett át.

— A bares—kaposvári vasút épül. A hosszú idő óta tartó vajúdás után a bares — kaposvár vasútvonal kiépítése, végre valahára, még tán e hó folyamán kezdetit veszi. A vasutmentének közigazgatási bejárása a múlt héten megtörtént s igy a kiépítés megkezdésének többé mi sem áll útjában. A személyforgalom lebonyolítása motoros kocsikkal fog eszközöltetni és pedig akként, hogy naponta öt vo* nat közlekedik. A mocsolád—siófoki vasútvonal közigazgatási bejárása sem soká késik már szeptember vagy legkésőbb október hóban meglesz, tehát az engedményeseknek ezen vasút kiépítését is még a folyó évben módjukban álland megkezdeni.

— Szolgálati érem kiosztása. A paksi önk. tüzoltó-egyesületnek szép ünnepélye volt múlt vasárnap, midőn Pöpovics Gyula községi főjegyző és tűzoltó-egyesületi elnök szép beszéd kíséretében Mizser András, Füredi Sándor, Tumpek Pál, Or- mándy Józseí és Vaskó József tűzoltók mellére tűzte a szolgálati érmet, akik három évtized óta állanak önzetlenül a tűzoltás szolgálatában. Eremkiosztás után bankett és tánczmulatság is volt a bajtársak tiszteletére.

— Tolnai népiskolákban szept. 2. és 3-án tartatnak a beiratások s 5-én kezdődik a rendes tanítás.

— Kápolna. Buday. Pál és neje Nagy Rozália szekszárdi lakosok egy 6000 koronába került szép kápolnát építtettek a szekszárdi alsó sirkert- ben és 359 korona alapítványt tettek a pécsi káptalannál a fentartási költségekre. A kápolna oltárát a hétfájdalmu Szűz Mária szobra fogja ékesíteni, amely most a múzeumban van kiállítva. A kápolnaszentelést folyó évi október hóban tartják meg.

— A szekszárdi ev. ref. olvasókörnek folyó 1904. évi augusztus 28-án megtartott választmányi ülésnek jegyzőkönyvéből közöljük a következőket: Elnöki előterjesztés: Tisztelt Választmány 1 Mielőtt választm. gyűlésünk ma — talán hétköznapi — tárgyának megbeszéléséhez hozzá fognánk, van j nekünk egy előbb való, egy kegyeletes ünnepi tárgyunk, a folyó évi augusztus 25-én volt Lajos napja alkalmából van nekünk Kossuth Lajos napja, ez a mi ünneplésünk tárgya. Tudom, hogy Kossuth Lajos emléke minden jó magyar hazafinak szivébe van vésődve. Tudom, hogy neve, emléke iránt mindenki kegyelettel viseltetik s azt mintegy mindennapi imájába foglalja: »Jöjjön el a te országod,

a szent szabadság, a függetlenség országa«. De tisztelt potgártársak kell, hogy azt a kegyeletet, melylyel Kossuth Lajos emléke iránt viseltetünk, mindig, minden alkalommal felelevenítsük, hogy az ő élete, az ő munkálkodása, az ő hazaszeretete lebegjen mindig szemeink előtt, az ő példáját kövessük, hozzá hasonlókká lenni törekedjünk. Mert csak úgy, az ő példáját követve érhetjük el azt az általa kitűzött czélt, — hazánk, nemzetünk szabadságát, függetlenségét. Tovább lapozgatva a történet lapjain, azt fogjuk azokban feljegyezve, megörökítve találni, hogy a protestantizmus kezdettől fogva a lelkiismeret- és a haza szabadságáért küzdött és büszkéu vallhatjuk, hogy azt fenn is , tartotta. Kossuth Lajos emléke iránti kegyeletünk- 1

nek ez alkalommal való nyilvánításául, amidőn együttesen kiáltjuk, hogy éljen Kossuth Lajos emléke közöttünk mindörökké, egyszersmind indítványozom 1-ször, hogy jelen ünneplésünk jegyzőkönyvbe vétessék. Elfogadtatott. 2-szor. Indítványozom, hogy kegyeletünk megörökítéséül ezen vál. gyűlésünk szavazza meg, hogy Kossuth Lajos a magyar nemzet hőse és atyjának arczképét körünk számára megszerezzük. Egyhangúlag elfogadtatott. 3-szor. Indítványozom, hogy ugyancsak ezen ünnepélyes kegyeletünk bizonyítékául szavazza meg a t. választmány, hogy az ilyen ünnepélyeink emelésére egy díszes nemzeti zászló részint közadakozás, részint a kör hozzájárulásával szereztessék meg.

Ezen indítvány is egyhangúlag elfogadtatott. Tovább vezetve elmélkedésemet, tisztelt választmány, tudjuk, hogy Kossuth Lajos nagy és dicső hazánk fiának, valamint a vele együtt élt és működött magasztos lelkű nagyjainknak is az volt egyik főtörekvése, azon buzgólkodtak, hogy a mi népünk, a magyar nemzetnek minden egyes fia, polgára tanult, nevelt legyen; mert csak úgy várhatjuk |hazánk felvirulását, csak úgy remélhetjük azon szabadság, függetlenség elérését, amelyért minden magyar hazafi epedez ; máskép pedig az irás szavai szerint is: »Jaj azon népnek, amely tudomány nélkül való«. Azért is ezen olvasókör is főtörekrését oda irányozza, hogy tagjai művelődjenek s gyermekeink okszerű és alapos taníttatásban részesüljenek.

A szüreti mulatság. Tisztelt Választmány I Az élet nehéz terhei, gondjai között szükséges, hogy a lélek is időnként felviduljon, megelevenit- tessék, mert attól nyer a test is erőt, kedvet a további munkálkodásra. Azért is indítványozom, hogy ez évben is a szokásos szüreti mulatságot megtartsuk s felhívom, hogy annak napját és rendezése módját meghatározzuk. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatott s rendezésével a kör igazgatója, pénztárnoka bízattak meg. Rendfentar- tási bizottsági tagokul pedig Csötönyi István, Ranga György, osváth Pál, Ohn Sándor, Bálint István küldettek ki. Hegybíróul Mészáros Pál ; a hegyőröket maga a fiatalság állítsa össze. Ezen kivonat hiteléül: Dömötör László, elnök.

— Névmagyarosítás. Kiskorú Pappert László és Lipót szekszárdi lakosok vezetéknevüket belügyminiszteri engedélylyel »Batóc-ra változtatták.

— Óvónő választása. A mözsi képviselő-testület a Gróf Emma lemondása folytán megüresedett óvónői állásra egyhangúlag Schopper Anna óvónőjelöltet választotta meg.

— Alapszabály jóváhagyás. A belügyminiszter jóváhagyta a »Faddi Egyenlőségé Olvasókör« alapszabályait, melynek Molnár József az elnöke.

— Tanulmányi kirándulás a soproni és veszprémi kiállításokra. A pécsi kamarai kerület kivételével csaknem az egész Dunántúl ipara képviselve van a Sopronban és Veszprémben rendezett ipari kiállitácokon. Mindakét kiállítás hatalmas arányú és bizonyára nem érdektelen a pécsi kamarai kerület iparosaira és kereskedőire sem az ott kiállított tárgyak megszemlélése, tanulmányozása. Ennek megkönnyítésére a pécsi kereskedelmi és iparkamara — a győri és soproni társkamarák közreműködésével — szeptember hó 8.-és 12. közötti időben tanulmányi kirándulás rendezését tervezi oly módon, hogy Pécsről szeptember 7-én este elindulva, a kirándulók. ! napot töltenének Veszprémben, onnan Győrön át, ahol meghálnának, 9-én délben indulnának Sopronba és az ottani kiállítás megtekintése után 10-én jönnének vissza Pécsre. A vasúti költség II. kocsiosztályon 37 K 40 f-t, ül. osztályon 23 K 60 f-t tenne ki, a tartózkodási helyeken pedig ki-ki tetszése szerint költekeznék. Előreláthatólag kedvezményes vasúti jegyek is rendelkezésre fognak állani, eziránt a szükséges lépéseket a kamara már megtette, miáltal a kirándulás tetemesen olcsóbban lesz eszközölhető, már csak ennek érdekében is kívánatos lenne, ha e kiránduláson — különösen iparosaink minél nagyobb számban vennének részt, hogy a Veszprémben és Sopronban szerzendő tapasztalataikat az esetleg Pécsett rendezendő kiállításon felhasználhatnak. Jelentkezni lehet — Írásban is — a pécsi kereskedelmi és iparkamaránál délelőttönként a hivatalos órák alatt. A kamara elnöksége.

f v

— Szüreti mulatságok. Tolnán néhány é óta bevett szokássá válik 3—4 szüreti mulatságnak tartása. Az idén is kilátás van arra, hogy októberig minden vasárnapon lesz egy szüreti mulatság. Az elsőt múlt vasárnap, aug. 28 án tartották jó sikerrel. A többnyire jótékonyczélu mulatságokat nem lehet eléggé dicsérni, mert magyarosak, kedélyesek és — hasznosak. Elismerés illeti ezért a tolnai derék iparos ifjúságot.

— A szekszárdi m. kir. pénzügyazgatóságnál a hivatalos óra szeptember hó l-étől délelőtt 8—12-ig, délután 2—5 óráig tartatnak meg.

— Uj Iskolaépület. Hőgyészen a róm. kath. elemi fiúiskola részére uj iskolaépületet 'emelnek, melynek összes költségei 18,508 K. 70 fillért tesznek ki.

— Baleset. Győri János őcsényi ref. tanítót súlyos baleset érte. Ugyanis, a tejszövetkezetnél a tejet vitriollal választani akarta. A vitriolos üvegből valami tölcsérfélén szájába szívta a mérget, a mi természetesen összéégette. Geresdi Sára, ki a szövetkezetnél mint könyvelő (?) van alkalmazva, szintén hasonlóan járt, aki azonbau óvatosabb volt, ő csupán a belső szájszélét égette össze. Az ilyen kényes dolgokat bizony vigyázva és nem elhamarkodva kell megcselekedni!

— Szótövétől. Molnár Mór szekszárdi nyomdatulajdonos, szerkesztő és lapkiadó 2000 koronáért termé estől együtt megvette Bati János bödői szőlejét.

— Bedobta a vonat ablakait. Már többször megtöntént, hogy a vasúti kocsik ablakaiba köveket dobtak Döbrököz közelében. Most végre sikerült a csendőrségnek a tettest kinyomozni Hegedűs Istvár 17 éves döbröközi suhancz személyében, a ki bevallotta, hogy folyó hó 17-én pajkosságból köveket dobált a gyorsvonatra, melyek három ablakot és egy ismeretlen utas fejét betörték. Feljelentették az ügyészségnek.

— Felismert öngyilkos. Múlt hó 23-án éjjel történt, hogy a fővárosi Margit-hidon egy fiatalember főbelőtte magát s a következő pillanatban béleug- rott a Dunába. A vízben nyomtalanul eltűnt s igy nem tudták meg, hogy kicsoda. Másnap azután az Erzsébet-hid pesti oldalán egy fiatalember holttestét fogták ki. A halott fején lőtt seb volt. A rendőri vizsgálat megállapította, hogy a halott tarlói Kos- iyál Béla János, dombóvári születésű, huszonhárom éves műszerész, a ki huszonharmadikán éjjel a Margit-hidon lett öngyilkossá. A szerencsétlen fiatalember Kostyál János magyar államvasuti ellenőr fia s az állami telefon alkalmazottja volt.

— Legelő felosztás. A földmivelésügyi miniszter megengedte, hogy az alsónánai úrbéresek tulajdonát képező közös legelő felosztassék.

— Rendőri hírek. Ifj. Baka Márton és Tóth Mihály (Zsődő) szekszárdi lakosok a napokban behatoltak Csabai Ferencz szekszárdi gazdához és távolléte alatt ellopták^ zsák búzáját. A tettesek a kir. ügyészségnek feljelentettek. — Tolnai Pál és Tolnai János szekszárdi legények boszuból megtámadták Tildi Sándor szintén szekszárdi legényt és úgy elverték, hogy orvosi vélemény szerint 10 napig nyomhatja az ágyat. — Dér Péter bátai csavargó azért, mivel Herold Ferencz halászbérlő őt tilosban való halászás miatt megbirságolta, halászkunyhóját felgyújtotta és ez által neki 130 korona kárt okozott. — A csendőrség feljelentette Paijfarits István őcsényi lakost, mivel ez a szőlőhegyen engedély nélkül liter számra bort mért. — Múlt vasárnap Lápafőn kigyuladt Hajdú Gyula háza és az a padláson levő gabonával együtt elhamvadt. — Nagy György medinai lakost a lovai Janya puszta határában elragadták és a ruhájával fennakadva árkon-bokron hurczolták. A szerencsétlen ember holttestét összetörve találták meg az arra járó munkások. — Schneider Márton mözsi lakost múlt pénteken egy ismeretlen szekszárdi fuvaros lovaival elgázolta, a kit súlyos sérüléseivel a szekszárdi Ferencz-kórházba szállítottak. — Kovács Györgynek két, Szabó Istvánnak pedig egy lovát a bölcskei legelőről ismeretlen lókötők ellopták.

A kar 520 korona. — Horváth József tehénpásztort Némediben egy bika szarvával agyonszurta. A|szegény tehénpásztor mellét hasította fel a feldühösöd ött állat.

1904. szeptember 1.