Tolnamegyei Közlöny, 1904 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1904-09-01 / 35. szám

1

1904. szeptember 1.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 35. sz.

5 .

— Halálozások- Mély részvétet keltett széles körben dr. Hoffmann János paksi ügyvéd halála, a ki élete delén szállt a sirba szerető nejének, gyermekeinek és rokonainak nagy fájdálmára. Szék- szárdon töltötte az elhunyt legényéveit s itt jellemessége és megnyerő modoráért mindenki szerette. Betegségét iryakdaganat okozta, melynek operálása végett Budapestre vitték. Az operáczió azonban már uem segített a betegen, a kit múlt csütörtökön Paksra hoztak, de mielőtt a hajó megérkezett volna, neje karjai között meghalt. Temetése augusztus 27-én ment végbe óiiási részvét mellett. Haláláról a gyászbaborult család az alábbi jelentést adta ki: Fájdalomtól mélyen sújtva tudatjuk felejthetetlen jó férjem, apánk, vőnk, testvérünk és sógoromnak Dr. Hoffmann János ügyvéd a Tolna, Somogy Baranya ág. ev. egyházmegye ügyészének 1904. augusztus 25-én esti 6 órakor, nehéz szenvedések után életének 50-ik, legboldogabb házasságának 10-ik évében bekövetkezett gyászos elhunytát. A megboldogultnak hült tetemei folyó augusztus hó 27-én délután 3Ya órakor lesznek az ágost. evang. hitvallás szertartása mellett örök nyugalomnak átadva. Paks, 1904. aug. 25. Pesthy Elek, Basa Mária ipa és anyósa, Pesthy László sógora. Özv. Dr. Hoffmann Jánosné Pesthy Mária felesége, Hoffmann Sándor, Ilonka, János, gyermekei. Hoffmann Éva, Katalin, Erzsébet, Zsuzsanna, Julianna, Gáspár. József, Ferencz testvérei, és ezek családtagjai. Áldás és béke őrizze drága porait! — Súlyos csapás érte ifj. B a r t h o s Mihály szekszárdi m. kir. irodatisztet, akinek édes anyja, szigethi kézdivásárhelyi B a r t h o s Mihályné szül. H 011 ó s y Szidónia életének 53-ik, boldog házasságának 35-ik évében Felsőbányán elhunyt. Temetése múlt vasárnap volt.

— A szekszárdi gőzfürdő- A szekszárdi gőzfürdő és uszoda, mint értesülünk, gazdát cserélt. H á d i n g e r Adolf ugyanis eladta azt Führer József budapesti háztulajdonosnak. Az uj tulajdonos a gőzfürdőt lényegesen kijavíttatja és a munkások részére olcsd fürdővel is kibővitteti.

— Kaszinói tánczestély. A szekszárdi kaszinóban folyó hó 7-én tanczesíélyt tartanak.

— Köszönet nyilvánítás. A tolnai « vigkedélyü ifjúság» rendező bizottsága az augusztu 28-án tartott szüreti mulatság tiszta jövedelméből 25 (huszonöt) koronát juttatott a szegény iskolás gyermekek segélyezésére. E kegyes adományért a szegény gyermekek nevében hálás köszönetét mond Fekete Ágoston prépost-plébános,

— Nagy rablás Mucsiban. Egy buzgó csendőrnek valóságos csapás, ha német vidékre teszik, hol az emberek békeségben élnek, dolgoznak, takarékoskodnak, ha bort isznak is, a magukét isszák s aztán kialüsszák magukat, Ilyen vidéken semmi sem történik s a csendőrök, hogy az iktatószám szaporodjék, kénytelenek feljelenteni, hogy az Eigen- bród Konrád hamut öntött az utczára, vagy a< tíofgestaftk Krisztián nem hordatja ki a trágyáját. Az ilyen ügyekből pedig nem néz ki dicsérő oklevél, sem jutalomdij. Elképzelhető, milyen hatást keltett a csendőrségnél, mikor a minap Mucsiból Lote Mátyás azt a panaszt tette, hogy Binder József felmetszette a zsebjéf és erőszakkal elvitte s pénzét. Nosza megindult a nyomozás, azonban visszafelé sült el a puska és Lotz került1 a1 bíróság elé rágahhazás miatt, mert kiderült, hogy ő maga kérte meg Bindert, a kinek kocsmájában berúgott, hogy a lyukas zsebjét vágja fel s vegye ki a bélésbe csúszott pénzt. így végződött a mucsii rablási eset.

— Az időjóslással ma már sokan foglalkoznak tudományos alapon Vozáry Pál szombathelyi kir. mérnök saját rendszere alapján1 »Meteor« név alatt szinte közzé teszi észleleteit, melyek többnyire beválnak. E hó végére s jövő szeptember hó időjárását következőképen jelzi. E hó 30-iki csomó pont erős jellegű, ezt követőleg újra állandóbb időt várhatunk a 9-iki csomópont hatásköréig, ahonnan kezdve lehültebb idő következik. A korai szüretelésre szeptember 13-tól 19-ig, a későbbire pedig szeptember 26-tól 30-ig terjedő időközök a legajánl- hatóbbak. Szeptember havi csomópontok 3—7—9— 10—11—16—20—23—24—26-ra esnek, hol a 9, és 24-ikiek erős hatásúak, a 9-iki esős, a 24-iki derült jelleggel.

— Tolna községének fogyasztási adóját a jövő évre maga a község bérelte ki 27,299 korona 16 fillérért s igy a közönség általános óhaja teljesedésbe ment.

— Öngyilkos agglegény. Ceema János ötvenkét éves pékmester Tolnán, saját szobájában felakasztotta magát. Tettének oka valószínűleg búskomorságból származik. Mire a házbelieg megtalálták, már 2 napig halott volt.

— Szilágyi Diskánt, miskolczi gépgyáros czég kitűnő borsajtóira, valamint legújabb »Villám« centrifugális bogyozó és zúzógépére felhívjuk olvasóink figyelmét. Kiemelendők különösen a czég által feltalált és készített »Kincsem» és »Hegyalja« borsajtók, nemkülönben a nagy üzemű préseléshez készített »kettős kosaru« sajtók, a melyeknél a régi világ fából készített prése genialisan egyesítve van a modern technika vívmányaival. A sajtó felső része aczél, alsó része faszerkezet. Ennéllogva a must sehol sem érintkezik vasrészekkel, hanem csak a fával, ami a must színét, zamatját nem befolyásolja. Á torkolt sem kell összevagdalni hanem kisebb darabokban is könnyen ki lehet venni. Az 1901. évi temesvári, az 1902. évi egri és a pozsonyi II. mezőgazdasági országos kiállításon a czég borsajtói első díjjal, aranyéremmel lettek kitüntetve. A czég Ízléses árjegyzékét kívánatra minden érdeklődőnek megküldi.

— Egy jókarban levő, nagyobb szobát fütő vaskályhát veszek.

Czimem a kiadóhivatalban.

— Tanuló felvétetik Molnár Mór könyvnyomdái intézetében Szekszárdon.

MULATSÁGOK,

— Színi előadással egybekötött tánczmulat- säg. Faddon 1904. augusztus 28-án az uj »Szent- háromság« szobor felszentelése alkalmából az ifjúsági egyesület szinielőadással egybekapcsolt tánczmulaf- ságot rendezett a »Korona« szállodában az udvaron. Szinre került dr. Okányi Lajos »Lepjük meg őket« czimü vig bohózata és u. e. szerzőnek két monológja-: »Az első vizit« s a »Művész fájdalmá«. A szoborszentelésre egybegyült nagyszámú vidéki intelligenczia is végignézte a darabokat s mindannyian elismerőleg nyilatkoztak a faddi ifjúság ügyes játékáról és rátermettségükről. Az előadás után esti 7 órakor táncz következett s tartott éjfélig ; amikor is az ifjak s a vendégek szép rendben hazavonultak, hogy másnap kiki folytathassa napi munkáját. Ez alkalomból a következő szives felülfizetések voltak: Zdrahál Gyula doh. b. tiszttartó Fadd 7'60, Hanny Gábor praelátus Pécs 5, Zányi György plébános Fadd 4, dr. Sipos István káplán Pécs 2, Linka Károly jegyző Fadd 3'40, Grünwald Lsyos földbirtokos Fadd 3, Koleszár Ferencz földbirtokos Fadd 2, Razgha Lajos plébános 2 koronát. Joó János 80, ifj1. Koleszár Ferencz 60, Tantos János czipész 95, Hostyánszky Pálné 40) Szlaminka István 80, Báli Jánosné 40, Báli Jánoá 40, Kuhl József káplán Tolna 40, Samai János 40, Csapó Jánosné 30, Berki Jánosné 30, Meksz József 10 fillért. Mindezen szives felülfízetésekért hálás köszönetét fejezi ki az ifjúság.

— »Nyári kirándulás Dunaföldváron.« A »Tolnamegyei Közlöny« múlt számában é czim alatt egy czikk jelent meg, melyet megczáfólnunk kötelesség, — elmulasztása részünkről gyávaság volna.

A nyári ünnepélyek nemcsak Dunaföldváron, de másutt is ritkák, s magától értetődik, hogy csak egy igazán önfeláldozó, lankadást nem ismerő ember vállalkozhatik a rendezésére. Ezt azonban nem találtuk az »intézeti táncztanár«-bau. A táncz- tanár egész mulatság alatt a kassza mellett ült, s még csak félrelépni látni is ritkán lehetett. Tehát nagyon is fáradható s lankadást ismerő ember állott a rendezőség élén. Az egész mulatságból érdem legkevésbbé háramolhat a táncztanitöra. A

mulatság »szivet, lelket emelő ünnepség« nek ném mondható, mert az Ígért programúiból a fele sem valósult meg. így pl. meg volt ígérve, hogy a mulatságon Márkus Vflínos hírneves zenekata íóg közreműködni, a közönség azonban legnagyobb meglepetésére azt látta, hogy a prímás Márkus Vilmos este felé ott hagyta vagy 8 tagból álló bandáját, — mely fél zenakar, — prímás nélkül képzelhető, hogy mily kissé állotta meg a helyét.

»A legújabb tánczok bemutatása után kezdődött a többi.« Ez nem felel meg a valóságnak, mert »legújabb tánczok« egyáltalában bemutatva nem lettek. »Volt világposta, konfetti, szépségverseny stb.«, innen még »és a többi«, ami a pro- grammban ígérve lett, szintén elmaradt. »Bognár Mariska kisasszony, kinek a világpostán jött leve lező lapjainak a száma a többit nagyban felülmúlta, egy gyönyörű toalettet kapott.«

Ezt megint csak álmodta a szerző, mert úgy az ezüst hímzéssel ellátott szarvasbőr-tárczát, mint pedig a toalettet (értsd: tűtartó vánkos-láda) Berns- dorfer Erzsiké kapta. »A bevétel 176 kor. 90 fill, volt.« Ezt megengedjük, noha a »babérkoszorú«-val kitüntetett ellenőr, Kurucz János a táncztanárral le nem számolt, a rendezőségnek sem ő, sem a táncztanár a bevételt ki nem mutatta. A szegényalapra azonban a táncztanárnak »nagylelkűen« nem 30 koronát, (de ez sem való), mert csak nagy nehezen 19 koronát adott, még pedig :

1- ször 10'— K.

2- szor 4'20 K.

3- szor 4’80 K.

Összesen 19'— K. kellett volna, adnia, hanem amint a meghívón jelezve volt,- s ámint a rendezőség azt magáévá tette, a »teljes tiszta jövedelmet«. Már pedig »csak 10 K. 90 f.« — amint a szerző meséli — felülíizetés volt, akkor a tiszta jövedelem csakis a »nagylelkű« táncztanár zsebében maradt. Hisz a levelezőlapok, meg a szépségkártyák hoztak legalább is annyit a konyhára, amennyit a »fáradhatatlan táncztanár nagylelkűségből« a szegény-alapnak adott, illetve amennyi tőle a szegény-alapra- »levonatott«. A mulatság már este 10:—11 óra között ért véget, nem úgy, mint azt a szerző festi, mert egy prímás nélküli félzenekar, égy igazán primitiv kiállítású tánczhely és egy folyton-folyvást a kasszát féltő táncztanár, éjfélutánig, hogy tarthatta- volna a niulatságot általános érdeklődésben ?

Addig is csak a fiatalság tudta kihúzni az időt, cs k az tudta a mulatságot kissé a hétköznapi asságból felemelni.

A fiatalemberek »h á t r am 0 z d i t ó k u 1« csakis annyiban léphettek fel, amennyiben a táncz- méster zsebének megtöltésében a beléptidij mellett felülfizetéssel hozzá nem járultak, s amennyiben a lankadhatatlan táncztanárnak »éljen«-t nem kiáltottak, mely utóbbira egy »nagylelkű táncztanár« csupán nagylelkűségénél fogva, nem is aspirál. Hisz a fiatalemberek 1 ették ezt a mulatságot mulatsággá, mert a tánczmestert a tanítványok között senki sem látta. Már pedig egy tánczmesternek ntem lett volna szabad a tanitványokat magukra hagyni; jó példával kellett volna elöljárnia: tán- czolnia, vigadnia, — akkor talán egy »éljent« is kaphatott volna, — de hát persze a kasszára ki vigyázott volna?

Összefoglalva az egészet1, csak annyit mondunk, hogy »ily lankadást nem ismerő, s magát a- közjóért feláldozó ember«-től, nem tiz, hanem egytől is mentse meg az Isten Dunaföldvárt, s annak közönségét, mert a jövő emberei akkor bizonyára jobbak és munkásabbak lennének, — hanem megtanulhatnák- a ferde utakoni járást, ami nem becsületbe vágó dolog. — S rajta leszünk, hogy úgy legyen! Dunaföldvár, 1904. augusztus 28-án. Marton Nándor, ifj. Schmidt László, Vastagh Ferencz.

Október hó végén Jelenik meg':

Garay János Nagy Képes Naptára

Tolnayármegye czimtáráyaL