Tolnamegyei Közlöny, 1904 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1904-08-11 / 32. szám
KÖZIGAZGATASI, TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Az országos selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazottnak, a tolnamegyei általános tanító-egyesületnek. Szerkesztffség ■ Megjeleli: Beteréd) Iitráo-ulci* 6. at., hová a up eseUemi róesét illető minden kő*lemények i mérendők. Hetenként egyszer, czAtArtAkAn. Kiadóhivatal i Nyilttérben 3 haséban petitsor SO fillér. Molnár Mór könyvnyomdája, h nu lap rémére mindenHirdetések jutányosán számíttatnak i nemQ hirdetések és pénkk Üdémén yek imé-emlők Előfizetési ár: Bféaz évre .........................lg kor. — fill. Ké l évre.........................6 „ — „ Neg yed évre....................3 „ — „ Sz ámonként 24 fill, e lap nyomdájában Hiv. hirdetések: 100 sídig....................8 kor. 74 fll. 10 0—200 ....................5 ,| 74 || 200—8 00 .................... 7 I, 74 „ mi nden további 100 síd 2 koronával tObb. A sárközi köves ut Mielőtt a vármegye intéző körei döntenének a Sárköz néven ismeretes négy magyar község sorsa felett, legyen megengedve nekünk, ho^y az ő kívánságaik körülményeivel újólag foglalkozhassunk. Természetes volt, mindenki előre látta és el volt reá készülve, hogy midőn a beruházási javaslat azon része, mely a törvény- hatósági közutaknak állami erővel leendő kiépítése iránt intézkedik, közismertté vált, nem közönséges mozgalom indul meg az érdekeltségek részéről, hogy a rendkívüli és kedvező alkalmat felhasználva útállapotaik javítását kieszközöljék. Nehéz és nem közönséges feladat a kívánságok ezen útvesztőjében eltalálni az érdektől ment, igazságos azon utat, mely megállapítsa, hogy mily óhajtások azok, melyek közérdek szempontjából, a többieket megelőzve érvényesülhetnek s melyek azok, melyeket csak a mozgalom hullámverése vetett felszínre s igy mellőzendők. Nem csodálkozunk azért, hogy az érdekek ezen nagy összeütközését látva, vármegyénk egy, a tisztviselői karon kivül álló, előkelő, nagy befolyású tagja azt a nyilatkozatot tette, hogy minden járásnak kell az utakból juttatni. Már most, ha a kiépítendő 257 kilométer utat járásonként osztanák fel, amiről természetesen a maga merevségében szó sem lehet, a szekszárdi járásra esnék, mely népességre nézve második a vármegyében, közel 43 klm.-nyi ut. Mit kíván ezzel szemben a központi járás, — mert jegyezzük meg jól, nem a sárközi községek mozgalmáról van csupán szó, hanem az egész központi járás, bele értve Szekszárdot, Bátaszéket, Tolnát, áll az ügynek háta mögött, — azt kívánja, hogy az említett négy község, mely Szek- szárdnak, mint Bátaszéknek éléstára, köttessék össze az eszéki államuttal, hogy igy ezen utak két czélt szolgáljanak. Először, hogy a sárközi nép megközelíthesse jó bort termő szőlőhegyét s azt újra telepithesse, mely éppen utainak járhatlansága folytán alig vette kezdetét; és másodszor, hogy teljesíthesse természetes feladatát s a körül fekvő nagyobb városokat élelemmel lássa el. Ez a kiépítendő négy ut pedig nem tenne ki többet 19 kilométernél, vagyis még felét sem annak, mely a központi járást, egyenlő osztály esetében megilletné. Nem mondhatja tehát igazságosan senki, hogy itt egy túlhajtott, jogosulatlan kívánsággal áll szemben, melyet ellenezni kötelesség. Azt sem mondhatja senki az igazságnak még csak látszatával sem, hogy Szek- szárd ut dolgában a többinél előnyösebb helyzetben van, mert összesen három törvényhatósági közutja van: a szekszárd— zombai, a bonyhádi és gemenczi. összevéve, ami Szekszárd határában van, nem tesz ki 20 kilométert. Hogy a buda-es^éki államut szeli egész hosszában, az csak a szerencsés véletlen folyománya, mely midőn törvényhatósági közutakról beszélünk, figyelembe nem jöhet. Szóval vannak vármegyénkben járások, melyek a törvényhatósági közutak sokkal nagyobb hálózatával rendelkeznek, mint a központi s igy nem állítható az sem, mintha Szekszárd miatt bármelyik mellőz- tetést eltűrni kénytelen volna. íme ezek igazságai azon törekvésnek, mely a Sárközt eddigi tűrhetlen állapotából kiragadni s azt a zavartalan közlekedés áldásaiban, tizennyolcz évi türelem és nyugodt várakozás után, részesíteni kívánja s mi az igazság szolgálatában állunk akkor, midőn a mozgalom támogatására vállalkozunk. Tenni fogjuk ezt jó lelkiismerettel, a döntés utolsó pillanatáig s ha valakiben, a körülmények összetalálkozása folytán, az a gyanú támadhatna, hogy bennünket önérdek s az a czélzat vezet, hogy a sárközi községek támogatásával elnyert bizalmi állást a jövőben is biztosítsuk magunknak, azzal az ajánlattal állunk elő, hogy teljesítse a vármegye a Sárköz kívánságát; adja meg nekik a fejlődés vagy csak tán megélhetés feltételeit; kösse őket járható úttal a külvilággal s mi készek vagyunk ezt a bizalmi állást megszüntetni és pedig úgy, hogy az soha többé napirendre se kerüljön. Ezzel azt hisszük, bebizonyitanók, hogy bennünket, midőn ezen ügynek harczosává szegődtünk semmi mellékczélzat, hanem az a meggyzödés vezetett, hogy az igazságot szolgáljuk. Magyar találmány a világítás terén. Régen hangoztatjuk már ufon-utfélen, hogy több világosságot kérünk I Ezen hangosan kiabáló óhajtás áll különösen azon falvak és városok sötét utczáira, melyeken nyári éjjeleken éppen semmi vüágosság nem látható, télen pedig csak minden félkilóméternyire huzza meg magát egy-egy sze- mérmetes pislogó petróleumlámpa. Pedig hiába, a korral és annak igényeivel haladnunk kell, akár van pénzünk hozzá, akár nincs, mert ellenkező esetben az erőltetett módon terjesztett jó hírnevünket még saját hazánkfiai is lebecsülik, hát még a külföld I Mi magyarok pedig nagyon szeretünk másnak tetszelegni, sőt azt sem vesszük rossz néven, ha meg is dicsérnek bennünket. Az utczák és szobák megvilágítása terén újabb időben elég tisztességes rekordot értünk el, mert az ezen helyekre legtökéletesebbnek hitt petroleum kezd a divatból kijönni s a hol csak tehetik, gáz vagy villanyvilágítást 'rendeznek be. Mint minden dolognál, úgy itt is megtakarításnak és czélszerü- ségnak jut a döntő szerep. Kétségtelen, hogy úgy a gáz világításnál, mint a villanyfénynél mintkét kellék meg van és hogy mégsem terjed jobban, annak egyedüli oka az, hogy felállításukat egyes családok a maguk erejéből nem birják, hanem mindjárt az egész községnek kell szövetségbe lépni. Olyan község pedig nincs a világon, melynek la kói a hasznos dolgok keresztül vitelében mind egyakaraton volnának s igy ha a többség keresztül is visz valamit, sokkal több kellemetlenség és keserűség származik az azt ellenzők táborában, mint a mekkora az öröm az újítók lelkében. Csak beszéljünk egyszerűen és őszintén, ez igy van mindenben. A kutató elme látta ezt a világítás terén is, míg végre egy olyan szerkezetnek jött a nyitjára, mely az egyes lakókkal való szövetkezést teljesen kizárja és igy a világítást minden családra és annak minden lakszobájára lehetővé teszi anélkül, hogy társak után kellene néznie. A találmány azért is bir ránk kétszeres értékkel, mert magyar ember találmánya. Magyar szabadalmi okmányának száma 27835, Már magától értetődik, hogy a készülék sok próbákon és vizgálaton ment keresztül a szakértők részéről, mig a szabadalmat megnyerte. A készülék neve <Speciálitat>, feltalálójának neve Bauer Ferencz mechanikus, lakik Sopronban Ujteleki utcza 25. A nevezett feltaláló most körúton van Magyarországon és bemutatja minden nagyobb községben az uj világítást. Múlt szerdán este Tolna községet ejtette utjáb?. Megjelentünk este a Fehér Ló szálloda udvari helyiségében, ahol mint mindennap, úgy most is a rendes 15—20 gyertya és lámpa világított. A feltaláló, ki társával egy építőmesterrel utazik, egy gerendára függesztette fel három karú csillárját. — Midőn a három csillárt meggyujtotta, igazán pompás világításban gyönyörködtünk. Hogy külömbséget is lássunk, egy óra múlva lecsavarták a három csillár szelepeit. A mi gyergyáink és lámpáink még mindig égtek, de csaknem azt a benyomást keltették, hogy ha valaki bennünket most hátulról leü'ne, még nyomába se jöhetnénk az orvtámadónak. A világítást carbitból készítik, tehát alapjában nem egyéb, mint acetilén világítás. Láttuk, midőn körülbelül 1 kiló (25 kraj- czár) carbitot tettek a tartályba 8 a három csillár, mely egyenkint 32 gyergyafénynek felel meg, esti 8 órától kezdve még éjfél után is javában világított, sőt a végét be sem várhattuk. Különben az adott magyarázatból megértettük azt is, hogy mig a petroleum az 6 halvány világításával óránként 1 % krajczárba kerül, addig ez az uj 1 % fillérbe kerül, tehát a fogyasztás 50%-kai olcsóbb. Ami pedig a szerkezetet illeti, ez igen egyszerű és csak annyi helyet foglal el, mintha egy nagyobb zsirosvéndely mellé két kannát állítunk. Rendszerint az udvarba vagy egy félreeső helyen kőből épített kis házikóba állítjuk, honnét csöveken ke-
