Tolnamegyei Közlöny, 1904 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1904-08-11 / 32. szám
2. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 32. sz. 1904. augusztus 11. resztül a szobákba vezetik. Az eddigi acetilén vi- világítás azért nem tudott hódítani, mert rendki* vü! kellemetlen szaga volt és ami a főhiba, veszedelmes robbanásokat okozott számtalan helyen. Itt ennek is eleje van véve, mert a gáz egy szűrő készüléken megy előbb keresztül, mely mindeu bűzös résztől megtisztítja, olyan alkotrészektől, a melyek az égést úgy sem segítenék elő, láttuk azután, amint a víztartályba, melyben nyitott csövek is vannak, égő gyújtót tartottak bele, de biz az fel nem robbant, máshová pedig égő tárgygyal hozzá férni nem lehet. A legkisebb gép öt lángra készült, melyek mindegyike külön-külön szobába vezethetők be. — Készítenek ezenkívül 10-20*30-50 lángra alkalmas készüléket is. Minden láng 32 gyergyafénynek telel meg, de lehet gyengébb vagy erősebb fényt is előidézni, ha e czélra más-más égőt (Brenner!) használunk. Igaz, hogy maga a szerkezet 100 forinttól 500 forintig terjedő árban emelkedik, mely azonban néhány, mondjuk 10 év alatt mégis csak visszatérül. Hogy mennyi kellemetlenséggel és kárral jár a mostani petroleum világítás, azt tudjuk mindnyájan a törött czilinderekből, hibás béltisztogatásból, felfordult lámpákból és az ebből származó nem is éppen ritka szerencsétlenségből A most bemutatott világításnál ez mind ki van zárva, mert itt se bélre, se czilinderre szükség nincs, sőt fel sem fordulhat, mert a szoba meny* nyezetéről megingathatlan állapotban csüng le. A készüléknek nagy előnye az is, hogy a gáz fejlesztés a világítás lezárásával nyomban megszűnik. Olt, ahol naponkint 1 liter vagy ennél is több petroleum fogyasztaiik el, ott feleste ajánlatos a berendezése, legyen az bár hiva'al, iskola, vendéklő vagy magánlakás, mert csak telannyiba kerül, fénye pedig 32 gyergyafénynek felel meg, mely ha színes csillárüvegekkel szegélye/tetik, a szobákat rendkívülien disziti és a hangulatot még a legzor- donabb estéken is < melkedeité teszi. Az pedig, hogy e szerkezet feltalálója magyar ember, a gyártmány magyar gyártmány, annak csak mindnyájan őrölhetünk. L. F. A bátaszéki iparkíállitás megnyitásának programmja: Augusztus 14-én délelőtt 9 •/, órakor gyülekezés a belvárosi iskolában. 10 órakor felvonulás a templomba. Istentisztelet végével felvonulás a kiállítás helyiségéhez, hol a dalárda éneke után a kiállítási biztos üdvözlő szavaira BODA VILMOS országgyűlési képviselő, kiállítási védnök, megnyitja a kiállítást, a dalárda a „5z6zat“-ot énekli. Délután 1 órakor társasebéd az ipartestület helyiségében. — Egy teríték ára 2 korona 40 fillér. Augusztus hó 14-én belépő-dij 1 korona. Este 8 Va órakor műkedvelői szinielőadás az ipartestület kerthelyiségében. A kiállításon váltott jegyek egyúttal a szinielőadás állóhelyeire is érvényesek. — ülőhelyre külön jegyek váltandók és pedig: I. helyre 1 korona. II. helyre60 fillér. Augusztus 15-én a belépő-dij a kiállításra 60 fillér. Köznapokon a kiállítás bezárásáig 40 fillér. NB. At ipartestületi és olvasókftri tagok résiére külön kedvezményes jegyek vannak fenntartva, melyek I korona ellenében egyszer megváltva a kiállítás egész tartaméra érvényesek. A műkedvelői előadáson színre kerül: »Ingyen élők« eredeti népszínmű 3 felvonásban. Irta Vidor Pál. Személyek : Boros János — Bitkenbach István. Mari, neje — Gőbelt Jánosné. Lujza, leánya — Miirovits Rozsika. Weiner Vilmos, öcscse — ifj. Jäger József. Balogh Pista — Serer Lajos. Bodi Ferencz — Goldschmied Antal. Eszter — Birkenbach Mariska. Fürge Döméné — Csötönyi Anna. Jani, lia — Viszner Rezső Kiss Sári — Kolbert Veta. Kováts Poszovátz Imre. Wurm — Gőbelt János. Stark — Olákovits. Varga — Ráteczki Gyula. Czinke, eztgány — Jakab Mátyás. Hordár — Moór János. Egy nő — Gálli Margit Egy férfi — Tóth Ignácz. Pinczér — Preller Mátyás. 1-ső zsandár — Jakab Mátyás. 2 ik zsandár — Szauer János. János szolga — Schuberth György. Az első és második felvonás történik Bndapesten, a harmadik falun. TÖVISEK. Megjött!... Úgy vártuk már, mint a hajdani zsidók a Messiást, — mint a rab a szabadulás boldog óráját, — mint a nagy beteg a felgyógyulást és mint a boldog szerelmes az üdvözítő házassági szent eskü elmondh itását, — s íme megjöttl. . . De nemcsak mi vártuk, h-nem tat elepedt és megrepedt földnek gyászos seine is; az elhervadt zöld korona, melyet fon a a szép tavasz keze; nemcsak mi vártuk, hanem a nyögve bőgő éhes barmok is, hogy legyen harmatos falatjuk« (196. ének) — s íme megfőtt a kívánt szép csendes eső, hosszú várakozás után, aug. 9-én (kedden) reggeli 7,6 órakor. Megjött jég nélkül, viharágyuzás nélkül, lassan, mintha pironkodva bocsánatot kérne hosszas elmaradásáért Nekem úgy rémlett, mintha azt mondotta volna: »— pardon! kissé elmaradtam, de talán még nem késtem el egészen?! . . . Úgy esett a sora, hogy azért nem esett — tetszik tudni — jóidéig, mert most az ég is sztrájkolt (eltanulta az emberektől I); no igen, mert az emberek nagy része nem adta meg a köteles hála adóját az Égnek, hát aztán az ég is azt mondta: én sem adok eső-áldást az embereknek. De végre megszánta Isten a bűnös embert és az éhező barmot s meg nyitá ismét az ég bezárult csatornáit. Ez a dolog nak a történetei —« Megjött. — Oly kedves és andalító volt a lassú esőnek édes zenéje, a mi!yen t nem irt soha Wágner, Bethóven, Erkel, Mozart, Mendelsohn, Strauss, Liszt, Offenbach, Mayerbeer és a világ minden zenekompozitorai. Oly gyönyöritíasitó volt az a lassú eső c^epergés harmonikus zenéje, akárcsak a mennyei s/eráfok üdvözítő szent éneke! ... Megjött, — de csak nehány perezre, — hogy megmutassa magát; nyújtott élvezetet, de csak — »cum granosalis«, — kicsiny adagban. Mindegy. — Kezdenek ez is elég. — Nincs az az erős ember, akinek ha ökölbe szoriioit ujjai közül a legkkebbiket már kinyitottuk, a többi ujjak maguktól is szépen ki ne nyílnának. így lesz talán most is, reményiünk. Busánk már van, — igaz, hogy jó drága, dehát máskor meg az alacsony búzaárak miatt panaszkodtunk. Csak jőijön meg most már a szűkmarkú eső áldás után a bővebb égi harmat, a hetes-eső: lesz borunk is elég; s ez a bor legyen kitűnő, legyen drága, kutyába se vesszük a babot és krumplit, — eszünk jó fehér kalácsot és iszunk jó, finom vörös bort, oda se nézünk a sárga kolerának, hagyjuk a muszkának, neki úgyis mindegy, ha a japán Öli, ha a kolera hordja! S ime, mig ezeket írom, déli 12 órakor igazán elborul az ég azúrkék sátora s mindenki örömtől ragyogó-' arczczal szemléli az ő fényes ábrázatának elborulását. Majd egyszerre csak megered a hasznos, az áldott eső isten-igazában. »A hegyek és halmok dicséretet énekelnek és a mezőnek minden fát kézzel tapsolnak !« Vig kedvvel adom ki a napi parancsot a szolgáló leánynak; ma nem kell öntözni, — öntözött a fő ur, oly bőségesen, hogy a te 1000 kanna vized is bliktri hozzá képest! — — Megjött az áldott eső, elmúlt a por, legyen hála a jó Istennek !. . . Most már — népies közmondással élve — »neki beretválkozhatik az ég«, — süthet a nap rövid időre oly szigorun, mint egy bomba-merénylet jelöltje = egy muszka generális, vagy akár egy Piireich: kibírjuk merev, szigorú nézését jóidéig, mert aki megfőtt, az áldott aranyos eső, megváltott bennünket a kétségbeesés kínjaitól s tele tüdővel szívjuk magunkba a/ ambró- ziás friss levegőt. Áldott legyen az Ur! Palást. N évmagyarositás. Az országgyűlés, időszaki munkájának befejezéséhez közeledik. Bármiről volt is szó, minden vitának rugója, a magyarságnak minden irányban való érvényrejutása. De hát ez természetes is egy nemzeti parlamentnél. Éppen csakhogy azt nem kivánták, hogy a holdat is nemzeti színűre kell meszelni s hogy a kinai császárnak is szegedi halászlével kell élnie. Csakhogy minden do'og az, aminek látszik s aminek ebből kifolyólag gondoljuk. Mit használ, ha a felsorolt kívánalmak teljesülnek is, ha például egy újság hirdetéseit olvasva, azt hisszük, hogy Németországban vagyunk. Egy magyar nevű ezég oly ritkaság, mint a Sió-csatornában a harcsa. A kinevezéseket olvasva, valósággal megdöbbenünk a sok czifra nevű ur tekintetében s hazafias felbuzdulásunkból kifolyólag némi megelégedést csak az nyújt, ha holmi villamos elgázolás, vagy gyilkossági merénylethez egy ilyen idegen nevű honfinak van szerencséje. Szóval a külföld nem fogja nekünk elhinni azt, hogy van Magyarország, mert ilyen formát nem is lát. S ennek nagy részben csak a jóravaló restség az oka. Ez pedig nagy bűn s ez már sokszor hozott romlást e hazára. Pedig kár volna e szép országért, ha mindjárt mo'tanábau oly ménkű módon száraz is az időjárás. Itt tehát az államnak a maga hatalmával kell közbelépnie. Sajnos a parlamentben erre még nem gondolt senki. Pedig az építkezést lent szokás kezdeni. Mielőtt a gyereket tanítani kezdjük, legyen annak magyar a neve. Dehát bizony a tanférfiak szolgálnak e tekintetben rossz példával; milyen nevüek vannak közöttük ! Igaz azonban az is, hogy a névváltoztatási eljárás sok hercze-h rczával jár; a koronás bélyeg meg egyenesen nevetséges. E bajokon akar segíteni a következő törvény- javaslat, amelyet ilyen formának tervezünk; Törvényjavaslat a névmagyarosításról. 1. §.) Minden embernek, aki szivében magyar, annak azt meg is kell mutatnia azzal, hogy a neve is magyar. Aki erre nem hajlandó : ezen körülmény az ellenkezőnek való kinyilatkoztatásának fog tekintetni. Ezek nevei a hivatalos lapban közöltetni fognak Ezenkívül lakhelyükön is kifüggesztendő e bűnösök névsora, mindaddig, mig meg nem puhulnak. 2. §. Áll ami vagy köztisziviselőnek idegen nevű ki nem nevezhető, vagy meg nem választható. A már alkalmazásban levő idegen nevüek elő nem léphetlek, csak hátra. Változtassák meg a nevüket 3. §. Idegen nevű kereskedőnél vásárolni nem szabad ; ennek üzlete bezárandó, ellenszegülés esetén karhatalom alkalmazandó. Idegen nevű iparosnál rendelni szabad ugyan, de fizetni nem. A bíróságoknak az ilyen követeléseket hivatalból visszautasítani kell. 4. §. Idegen nevű ügyvéd, pőrét meg nem nyerhe'i; idegen nevű tanárnak pedig egy szavát se higyjék el a nebulók. Sőt dobolhatnak is. 5. §. Országgyűlési képviselő csak magyar nevű egyén lehet s csak ilyen jelölhető. 6. §. A hadseregben az idegen nevüek álli- tandók háború esetén az első csatasorba. Az ő testükön keresztül fog a magyar baka a bevett vár fokára hágni. Béke idején a zupából csak fél porczió. 7. §. A káplártól felfelé, a bakának csak magyar nevű szeretője lehet. A többitől, ha még oly szép lenne is, undorral tartozik elfordulni. __ Ak : ez ellen vét, hadi törvényszék elé állítandó. 8. §. Idegen nevű egyén házasságot nem köthet ; az ilyennek még a világra jövetele is szigoSirolitt f) A legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek hnrntos bajainai, úgymint idült bronchitis, szamárhnrnt és különösen lábbadozóknál Influenza után ajánkatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a kípetet és megmegszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. — A gyógyszertáradban üvegenként 4.— koronáért kapható.------- Figyeljünk, hogy minden üveg az alanti czéggel legyen ellátva: ------ ■■ F. Hoffmann-La Roche őt Go. vegyészeti gyár Basel (Svajcz). 36—86 I
