Tolnamegyei Közlöny, 1904 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1904-07-07 / 27. szám
2. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 27. sz. 1904. - Julius 7. A lélek kutatásának újabb eredményei. A neveléshez, mely az ember lelki tehetségeinek kifejlesztésével foglalkozik, szorosan hoz>á tartozik a lélektan, mert ez a tudomány foglalkozik ,az emberi lélek tulajdonságaival; ennek ismerete pedig elengedhetetlen feltétele a nevelésnek. Az emberi lélek már a legrégibb időktől fogva kutatás tárgyát képezi. De mivel az e téren való haladás a legnagyobb nehézséggel jár, az eddig elért eredmény a lehető legcsekélyebbnek mondható. Sőt az eddig felderiteiteket sem lehet positiv valónak vennünk. Ugyanis az ide vonatkozó elméletek nagyon szerteágazók. A lélektan törvényeinek ezen sokfélesége, illetőleg a lelki élet funkcióinak különböző módon való értelmezése érlelte meg bennem azt a szándékot, hogy az utolsó évtizednek kutatását röviden megismertessem. A legegyszerűbb lelki jelenségnek az érzetnek keletkezésére vonatkozó elméletek nem sokban különböznek a régiektől. Azt, hogy az agyvelőnek melyik működéséhez van kötve, ma sem tudjuk, de meg tudjuk határozni keletkezének okát, mely végeredményben: a mozgás. Az érzet azonban nem jelentkezik, csak magában, hanem bizonyos egyéni változást is eszközöl. Ezt a végbement vártozást mondjuk: hangulatnak. Például megérezhetem a fényt, a hőt, a szint úgy, hogy vagy kellemes, vagy kellemetlen hangulatot kelt bennem. Az érzet hangulat sem jelentkezik azonban teljesen izoláltan, hanem ehhez is járulnak bizonyos mozgások. Ezek az önkénytelen mozgások. E mozgások nem egyebek, mint tisztán az ideg- rendszer ingereltetésének szabályszerű következményei. Az önkénytelen mozgások leginkább az agyvelejöktől megfosztott állatoknál, továbbá az embereknél alvás közben jelentkeznek. A régebbi elméletek ezeket tudatos folyamatoknak, az az olyanoknak mondották, melyek saját akaratunkból kifolyólag mennek végbe. Hogy azonban ezek nem egyebek az ingerre való visszahatásnál, — a tudat közbejötté nélkül — azt több kisérlet is bizonyítja. Ha a lefejezett békának lábát savval etetjük, ez néhány sikertelen próba után, lábainak összedörzsölése által el fogja tudni hárítani az ingert. Hagyjuk azonban rövid időre abban az ingereltetést; majd kezdjük el újra etetni a lábát s ekkor ismét a sikertelen mozgást lógja elhárításul választani s csak fokozatos gyakorlás után hárítja el ismét az ingert czélszerüen. Az-az, az előbb keletkezett érzetnek, a mostanival való összekapcsolására képtelen, tehát, ha mozgása czélszerü is, még sem tudatos. De még ennél is meggyőzőbb Goltz tudós kísérlete. Egy megvakitott s egy lefejezett békát tett egy vizes edénybe, melyet lassanként melegített. Az agyvelővel biró béka reagált a hő emelkedésére s igyekezett a vízből kimenekülni, mígnem 50° körül görcsök mellett kimúlt. A lefejezeit béka azonban egész idő alatt mozdulatlanul feküdt, az ingereket fel nem fogva, minden fájdalom nélkül merevedett meg. Bebizonyítva ez által azt, hogy csak bizonyos hirtelenséggel ható ingerekre reagál. Valóban, ha a fejetlen békát egyszerre forró vízbe dobjuk, erős görcsök közt pusztul el. Mivel tehát az inger lassú fokozását nem vette és*re az agyvelejétől megfosztott állat, bizvást állíthatjuk, hogy ezek a reflex mozgások a hátgerincz idegzete által idéztettek elő, tehát nem tudatos folyamatok. A reflex mozgások fontos szerepet játszanak a hypnosisnál is. A hypnosis alvásszerü állapot, midőn az ember a suggestio hatása alatt automataként engedelmeskedik minden parancsnak. Keletkezéséről csak annyit tudtak megállapítani, hogy az idegrendszer sajátságos kifejlődésével van összefüggésben s hogy a gyakorlás folytán tetemesen erősödik. Az érzeteknek bizonyos kapcsolatából állanak elő a képzetek, melyek tulajdonképen nem egyebek, mint a tárgyak tudatos képei. A képzet annyi féle, a hány érzékünk van, hozzá véve ezekhez az érzékképzetek kapcsolatából származott complex képzetet is. Melyek a complex képzetek ? A különböző érzékek körébe tartozó képzetek összetétele ez! Valahányszor ezek a képzetek t i- zonyos szabályossággal együtt jelentkeznek, mindannyiszor tudatunkba jő e képzet. A complex képzetnek rendesen van néhány olyan jegye, melyek szoros kapcsolatban vannak egymással. Pl. a czukor c. képzetében az édes iz s a fehér szín együtt jár; noha más szinü czukor is van. Ha a látás képzete a tapintás képzetével van egybe fűzve s igy alkotnak c. képzetet, ekkor a látás képzete felkelti a megfelelő tapintás érzetet is. Pl. Az éles tőr láttára önkénytelenül is a szu rással járó kellemetlen érzet ébred fel tudatunkban. Igen érdekes faja a c. képzeteknek, melynél az érzékbenyomások bizonyos izommozgásokkal kapcsolódnak. Itt is, az egyik képzet ébreszti fel a másikat. A szemnek kifejező mozgásai, vagy a fájdalom, vagy az örömmel járó arczváltozások,. bizonyos képzetekkel mindig együtt járnak. Lelkűnknek valóságos tükre lesz ezáltal arczunk. A szeretet, hűség, ragaszkodás, gyűlölet képzetével járó izommozgás arczunkon észrevehető lesz. A beszéd vagy irás keletkezését is csak ez alapon értelmezhetjük, Bizonyos képzetek mindig bizonyos izommozgásokkal járnak s a beszéd, vagy a nyelv szintén nem egyéb, mint külső jel § a mozgás egyik formája. Azt tapasztaljuk, hogy a siketnémák, vagy a vademberek képzeteiknek és érzelmeiknek hangokkal adnak kifejezést. Azok a gyermekek, kik még beszélni nem tudnak, valami értelmetlen hanggal mégis élnek. Sőt az étel, ital megnevezésére sokszor határozott hangot használnak. Természetesen ez a legkezdetlegesebb formája a nyelvnek. Az évezredes fejlődés sokat változtatott ugyan ezen, de még ez sem tudta, annyira elváltoziatni, hogy keletkezésének ezt a módját fel ne ismerjük. Térjünk át végül arra a kérdésre, hogy miképen történik ezen képzeteknek a tudatban való felujulása; vagyis a visszaemlékezés, a gondolkodás lefolyására ! Mindannyian tudjuk, hogy a valamikor hires »Tanítók könyve* ennek megértésére a képzettársítási törvényeket vette fel. Az az, azt állította, hogy a képzetek felujulását a hasonlóság és a megszokás ezeknek alfajai: az együtt-lét, az. okság, az egymásutánság és az ellentét törvényei idézik elő. E nézetnek hívei elég közönséges és köznapi dolgokat tudtak ezen törvények igazolására felhozni, de ma már ezek nem autentikusak. Úgy, hogy az egész tan nem felel meg az újabb kutatásoknak, mert ez minden törvényszerűséget megvon lelkűnknek ezen motívumaitól. Az emlékezet folyamatai között néha olyan legkülönbözőbb és sokszor érthetetlen kapcsolatok vannak, hogy már ez is kiküszöböl minden törvényt. így megállapította ugyan a tudamány azt, hogy a hasonlóság, ellentét, tér vagy időben együttlét, meg nem magyarázhatják a gondolkodás, emlékezés végbe- menését, de ezekkel szemben más határozott álláspontra helyezkedni nem tudott. Ennek megvalósulását a jövőtől várhatjuk. Dezső László, kfizs. tanító. — Kérjük mindazon előfizetőinket,, akiknek előfizetése folyó évi julius hó 1-én lejárt, hogy azt megújítani s az összeget czimünkre beküldeni szíveskedjenek. az antik szobrászatot a modernnel kibékíteni. Zenedarabjait i méltatva Bruneau bevallotta, hogy kár Madame Valérynek hangversenyzenében' elforgácsolni tehetségét: drámai tehetségével Írjon nagy operákat . . . Ami irói tevékenységét illeti, a közönség nagy csodálkozására nem más, mint maga Bourget vállalta magára regényeinek és költeményeinek az ismertetését. Minden udvariaskodást félretéve, lelkesen hasonlította őt Chateaubriandhoz, dicsérte meglepően eredeti invenczióját s azt a nőiesen merész meseszövést, «amennyiben az asszonyok nyilván felette állanak már a férfiaknak* . . Aztán szokott lélektani módszerével nemcsak összegezte itésztársai véleményét, hanem ennek *a női rejtélynek* a mélyére igyekezett hatolni... «Úgyszólván egybenhangzóak mind a négyünk Ítélete, *irá», — mind a négyen látjuk a tehetséget, látunk olyan kezdetet, ami más férfinél tisztességes végsikernek is beillenék, s álmélkodva kérdjük: miért állt meg az egyes művészetekben mindig a legszebb reményekre jogosító ponton? Egyáltalában miért foglalkozott annyi műfajjal ? Hisz ha bármelyikre, de — egy ágra tömöritené tehetségét, — mi lehetne belőle ! Iriarte azt akarja, legyen festő, Falguiére azt, legyen szobrász, Bruneue indulatosan követeli, őt a zenének, én pedig a magam részéről meg vagyok győződve, hogy ha nem szenteli magát kizárólag az irói pályának, korunk egyik legérdekesebb talentumát vesziti el benne ... De hisz Mme Valéry ennyi művészet mellett még sokkal nagyobb lélektani probléma. Mi a titka ennek a sfinxnek, aki nyilván játszva teremt remekműveket s aztán női hűtlenséggel játszva hagyja ott a művészeteket, — aki egészben véve megszégyeníti e beteg kor férfivilágát s «univerzális* tud lenni a művészetekben, mind egykor Humboldt univerzális volt a tudományokban De hisz a művészetben még sokkal nehezebb univerzálisnak lenni, — majdnem lehetetlen. írás és festészet még járja együtt, — de hát a szobrászat és zene? És mindenekfelett ez a négy együtt?— Férfi alig volna képes ily ellentétek kibékitésére ? a női lélek, fájdalom, még ismeretlen gazdagsága és tanulékonysága kell ekkora végletek kiegyenlítéséhez. A messze jövő nőiben még egészen újjá születhetik a művészet . . Most, hogy együttlátjuk műveit, mindannyian emlékszünk korábbi években kiállított festményeire, szobraira, előadott zenedarabjaira és kiadott regényeire. Dicsértük is a művekért akkor, főleg, mert nagy reményekre jogosítottak, de aztán elhallgattuk Miért ? Azért, mert ő is elhallgatott. Hisz ismétlem,, itt a rejtély: ki ez a csodálatos asszony, aki érthetetlenül abba hagy mindent és épp a legszebb pillanatban ?> % Ahogy este a Parcz Moncseaun átmentem,, még egyszer kíváncsian gondoltam át mindezeket. A párisi irodalmi élet estélyeire az embernek olyan készülten kell mennie, mind egy vizsgára, ha igazán élvezni akar . . . Nos, ritkán láttam oly lázas sokadalmat a Madame d'Etiole termeiben, mint ezúttal. Meg kell jegyeznem, hogy négy pompás terme volt annak a szalonnak: mind a négy különböző szimbolikus jelentőséggel. Az elsőben, a tiszta Louis teremben fogadta a háziasszony a mindennapi szellemes írókat, növekvő, tehetségeket, a második, tiszta fehér, oszlopos Empire teremben a már ismert, hivatalos nagyságokat, például az akadémikusokat üdvözölte, kiknek meddő halhatatlansága és pompázatos unalma illett ehhez a klasszikus hidegséghez. A harmadik olasz Reneissanc.e- szalon becses képeivel a művészek otthona volt,. — a negyedik indus «barlangban« állandóan rejtelmes mécses égett,, s ez volt a modern misztikusok temploma. Tudom, jó időn át itt trónolt, a II— I I A legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurntos bajainai, úgymint idillt bronchitis, szí már burnt és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a kipetet és megmegszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. — A gyógyszertáradban üvegenként 4.— koronáért kapható. .— Figyeljünk, hogy minden üveg az alanti czéggel legyen ellátva: - F. Hoffmann-La Roche & Go. vegyészeti gyár Basel (Svajcz).
