Tolnamegyei Közlöny, 1903 (31. évfolyam, 1-53. szám)
1903-10-29 / 44. szám
— Tűzoltói jubileum. Ebben az évben múlott 30 esztendeje, hogy a szekszárdi önkéntes tűzoltó-egyesület megalakult. Az első működő tagok közé tartozik ids. Zsig- mond Ferencz városunk derék polgára is, a kit a közbizalom pár évvel előbb a város első birói székébe is beleültetett, a melyet azonban megrongált egészsége miatt önként hagyott el. Ids. Zsigmond Ferencz harmincz éven át minden megszakítás nélkül állott a tűzoltóság szolgálatában és ezen kitartásáért a tüzoltó-egyesület megválasztotta őt közlelkesedéssel tiszteletbeli főparancsnokká. A megválasztásáról szóló diszokmányt a tűzoltóság folyó hó 26-án adta ünnepélyesen át a kitüntetett veterán bajtársnak. Boda Vilmos főparancsnok intézett hozzá beszédet, a mi annyira meghatotta, hogy alig jutott szóhoz. Harmincz- éves jubileuma és kitüntetése alkalmából szeretett bajtársait az ünnepelt meghívta a polgári olvasókörbe vacsorára, mely alatt Boda Vilmos, Adler N. János és Hauk Károly szép beszédekben méltatták Zsigmond Ferencz érdemeit. — Végkielégítés. Tolnavármegye törvény- hatósági bizottsága Perczel Béla völgvségi járási főszolgabírónak végkielégítés czimén 3600 koronát szavazott meg. — Szekszárd uj állomásépületet kap. A »P. N.« a következőket irja: »A m. á. v. bámulatra méltó fejlődése mellett lehetetlen, hogy elhagyatott vonalai és állomásai ne legyenek, ezek között pedig kétségtelenül első helyen áll Szekszárd. Viczinális vonalán megőszül az utas, mig czélhoz ér, emellett igen gyakran megesik, hogy a tulgyors közlekedés annyira kimeríti a gépet, hogy csak elkésve érkezhetik a sárbogárdi csatlakozó állomásra, ahol a budapest—pécsi gyorsnak várakoznia kell, mig bekoczog a szekszárdi express. A szekszárdi állomás építésénél teljesen megfeledkeztek arról, hogy az állomás valamikor fejlődni is. fog és mihelyt egy tuczatnál több utas torlódik az állomáson, már nem férnek el a váróteremben, hanem a pályaudvaron kívül kell tartózkodniok. Ez tarthatatlan állapot minden tekintetben és mig egyrészt a személyforgalom gyorsabb lebonyolítása érdekében motoros kocsik alkalmazása utján lehetne segíteni-, az állomás megfelelő kibővítése, esetleg újból való fölépítése vétetett illetékes helyen tervbe. Hogy ez az illetékes hely immár csaknem egy éve mit sem alkothat, mert még a folyó évre sincs költségvetése, még kevésbbé gondolhat újabb befektetésekre, s annak kizárólag a politikai helyzet az oka, mely ha ismét visszatér a rendes kerékvágásba, hozzákezdenek a szekszárdi állomás tarthatatlan állapotának rendezéséhez. A szekszárdi utazó közönséget meg fogja nyugtatni, bogy a szekszárdi állomás rendezését, az igényeknek meg1903. október 29. _____________________ ar anyos kis mókusom, szeretsz-e te igazán, hü leszel-e hzzzám ? Ilonka. Hát még kérdezheted, hogy nem ? En bizonyára megtartom Ígéretem s hű maradok ahhoz, mit az előbb . . . előbb. Géza. Hát nem mered kimondani ? Ilonka, (pirulva) . . . megpecsételtünk. Hanem hogy te is meg fogod-e. tartani, nem tudom ? Géza. Kívánod, hogy esküvel erősítem ? ! Ilonka (felkaczeg). Géza (sértődötten). Hát nagysád kiguiryol, kinevet ? Ezt nem hittem volna. Ilonka (folyton kaczag). Ugyan te bohó, hogy gondolhatsz olyat. Csak az jutott eszémbe, hogy mi itt gazda nélkül csináltunk számadást. Hát a mama meg a papa! ? Géza (respectussal). Azám, a papa meg a mama ! Ilonka (kedvesen bólintva). A mama meg a papai Géza (tanácstalanul), Mit tegyünk? (Meglátja Ilonka atyját a kapuajtón bejönni. Hirtelen elmés- séggel). Hanem tudod mit gondoltam ? Én bemegyek a mamához, te meg a papához, térdre borulunk előttük, s kijelentjük, hogy a Dunába öljük magunkat, ha egymáséi nem lehetünk. Addig öleljük, csókoljuk őket, mig ránk nem adják áldásukat. Jó lesz ? Ilonka (tapsol). Nagyszerül (pajkosan) hanem felelő átalakítását már tervbe vették és ezt csakhamar követni fogja valamely megfelelő vonatközlekedés is, hogy Tolnavármegye székhelyét gyorsabban lehessen megközelíteni úgy Budapestről, mint Pécsről, miként a vasúti vonal mentén fekvő tolnamegyei községekből. Mert most a kocsi- közlekedés erősen versenyez a vasúti személyszállítás gyorsaságával. — Szabadság meghosszabbítás. Tol nav ár- megye törvényhatósági bizottsága á szabadságon levő Nunkovich Ferencz központi járási főszolgabíró szabadságát folyó évi deczember hó 31-ig meghosszabbította. — Ováczió Kossuth Ferencznek. Kossuth Ferencz néhány függetlenségi képviselő kíséretében október hó 24 én este Dombóváron át Nagy- Atádra utazott, hogy jelen legyen a Kossuth-szobor leleplezési ünnepélyen. Az uj-dombovári állomáson nagy számú dombóvári polgár lelkes ovácziában részesítette Kossuth Ferenczet. Sas István joghallgató rövid beszéddel üdvözölte, Paunz Rozika kisasszony pedig nemzeti szinü szalaggal átkötött csokrot nyújtott át neki a dombóvári honleányok nevében. Kossuth nehány meleg szóval megköszönte a nem várt ovácziót. Utána még Nessi Pál is megköszönte a szívélyes üdvözlést, azután a vonat hatalmas éljen zugás közben kirobogott a pályaudvarból. — Rákóczi ünnep Dföldváron. A múlt időle emlékezete megihlette néhány ifjú szivét s a hazaszeretetnek, e mindig termékeny talajából kifakadt az emlékezés virága, az emlékezés és a hódolat régi nagyjaink iránt. Magasra emelték a zászlót: »Rendezzünk Rákóczi ünnepet! Mintegy varázsütésre köréjük csoportosult az egész város ifjúsága, s fiatal lelkesedéssel, nem kiméivé időt, fáradságot, Rákóczi emlékéhez méltón oly ünnepet rendeztek, a milyenre Dunaföldváron még nem volt példa. Az ünnep sikerét nagyban előmozdította a tapintatosan és ügyesen összeállított műsor, a mely még a legkényesebb igényeket is nemcsak hogy kielégítette, hanem ritka élvezetet is nyújtott. Az ünnep műsorát a »Kath. Legényegylet« dalárdája nyitotta meg a Szózattal Mezey János szakavatott vezetésével. Utána Szánlhö Ignácz kath. lelkész mondotta az ünnepi megnyitó beszédet, lelkes szavakban ecsetelve az ünnep jelentőségét. Ezután következett Farkas Jenő (Budapestről) tárogató játéka, mit a közönség már előre kiváncsi izgalommal várt. Mély érzéssel adta elő Rákóczi kesergőjét, s annyira megnyerte a közönség tetszését, hogy közkívánatra még néhány szép kurucz nótát kellett előadnia. Majd Szabó János hatással szavalta Petőfi -»RáTOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 44. sz. ugy-e félsz a papától, — azért küldesz engemet hozzá ? Géza. Hát jól van. Menj te a mamához és én a papához! .Ilonka (ijedten). Nem, nem, csak legyen úgy, ahogy először mondtad. Géza (kaczagva). Ugy-e ? (Géza a konyhán keresztül Máli nénihez, Ilonka pedig egyenesen atyja irodájába szalad). ni JELENET. (Az ebédlő és az ügyvéd irodája úgy van berendezve, hogy aki az egyik szobából a másikba akar jutni, annak a közbeeső ajtót, az iroda felé kell benyitnia. Géza (Máli néni előtt térdel, s suttogva, nagyon halkan beszél). Édes jó nénikém, én szeretem Ilonkát és . . . Ilonka (a másik szobában, az ügyvéd előtt térdel s szintén halkan beszél). Édes jő atyuskám, én szeretem Gézát, és . . . Máli (meghalja a másik szobából jövő női hangokat). Hah — mi az!? Férjem csak nem fogja megszentségteleniteni e hajlékot, mig én itt vagyok ? Géza. De aranyos nénikém . . . hisz . . . Mái. Takarodjál a szemem elől, — te is egy húron pendülsz vele. Ah, hisz ez borzasztó. Női hangok. Géza. De nénikém ne izgassa fel magát . . . Kovács (figyelve). Mi az? . . . mit hallok ... Férfi hangok . . . Nőm megcsal. . . Azt hitte távol vagyok. .. köczi< ez. költeményét. Ezután jött Dr. Angyal Béláné, a ki Jéhn Margit ügyes zongora kísérete mellett kurucz dalokat énekelt s kellemes, iskolázott hangjával a közönséget elbűvölte s annyi tapsot kapott, hogy még pár népdalt kellett énkelnie. Most következett volna az ünnepi beszéd, de ez Rátkay László orsz. képviselő betegsége miatt a közönség őszinte sajnálkozására elmaradt. Következett a zene terzett, melyet Jéhn Margit, Dr. Angyal Béla és Gerber Béla adtak elő és bámulatos technikájukkal és ügyes összjátékuk- kal kiváló hatást értek el. — A közönség érdeklődése most ifjú Rátkay László felé fordult, ki »Czinka Pannát« (Farkas J.) oly igaz érzéssel és lelkesedéssel szavalta, hogy a közönséget teljesen magával ragadta s nem maradt egyetlen szem, melyben a meghatottság könnyei ne csillogtak volna. Fokozta a hatást, hogy midőn a költemény szövege szerint fölhangzik Rákóczi indulója, a háttérben megharsant Farkas Jenő remek tárogatója s a költeményt innen egészen végig kisérte. Viharos taps követte a szavalatot, mely per- ezekig tartott s ennek végeztével Dr. Nagy Sándorné magas képzettségre valló zongora kísérete mellett Rotter Rudolf szavalta mély érzéssel »Rákóczi Ferencz Rodostón« ez. melodrámát, mit Adorján Fe- i rencz ág. ev. lelkész záróbeszéde követett, ki szép szavakban fohászkodott Rákóczi szelleméhez és Istenhez, szerencsétlen hazánk sorsának jobbra fordulásáért. Záradékul a dalárda énekelte a Hymnust, mit az egész közönség meghatottan, állva hallgatott végig. Márkus Vilmos kedvelt zenekara a Rákóczi induló tüzes előadásával zárta be a műsort. Az ünnep után táncz következett, melyben csaknem 'az egész közönség részt vett s a legjobb hangulatban a reggeli órákig együtt maradt. — Uj iskolák. A népiskolák egyre szaporodnak vármegyénkben, a mi népoktatási ügyünk biztos előrehaladásának jele. így újabban Paáriban a 3-ik, Mucsiban a 4-ik, Hőgyészen az 5. és 6-ik, Csehiben az 1-ső uj tanterem állíttatott fel és szer- veztetett a tanítói, illetve a tanítónői állás. Ezen állásokra megválasztattak; Paáriba Egri Jolán, Mucsiba Éberhardt János, Simontornyára Kovács Mariska, Hőgyészre Steindl Mária és Frieker Ede, Csehibe Tanos Erzsébet. — Fogorvos. Kovács I. értesíti a n. é. közönséget, hogy ezen a héten biztosan megérkezik Szekszárdra és működését a hét végén fogja megkezdeni, mig lakását rendbe fogja hozni. Lakása Vásártér-utcza 180/b sz. a. a főgymnazium melletti Nikitits-féle házban az emeleten lesz. ________________________________ 3. Máli (az ajtó felé indul). Leleplezlek nyomorult ! Kovács (szintén az ajtó felé megy). Szemébe fogok nézni a csábitónak. Máli, Kovács (egyik az egyik, másik a másik kilincset fogja meg. Izgatottságában Máli maga felé, Kovács szintén abban az irányban nyitja az ajtót, miáltal egyikük se tudja kinyitni.) Máli. Ugy-e nyomorult, nem akarod, hogy tanúja legyek hűtlenségednek. Kovács. Ereszsz be álnok lelkű nő, hadd szerezzem vissza házam becsületét! Máli. Ember nyisd ki az ajtót, ha jót akarsz Kovács. Házamban én rendelkezem, parancsolom, hogy engedj be. (A huzavonásban az ajtó végre is kinyílik, s Máli és Kovács szemközt állanak.) Máli. Hová rejtetted el szeretődet ? Kovács. Hol van a gaz csábitó ? Ilonka (ki ezalatt gyorsan Gézához futott, ennek kezét megfogva odavezető szüleihez), Itt vannak a bűnösök kedves jó szüleim. Géza. Igen kedves nagynéném és nagybácsi, mi vagyunk a csábítók. Egymást csábítottuk el. Szeretjük egymást, s beleegyezésieket és áldástok at kérjük eljegyzésünkhöz. (Máli néni es Kovács bámulva néznek egymásra, mintha mindegyik a másiktól várna magyarázatot. Egy ideig szótlanul szemlélik egymást,
