Tolnamegyei Közlöny, 1903 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1903-10-29 / 44. szám

— Megsürgetett monográfia. Köztudomású dolog, hogy Tolnavármegye töry.- hatósági bizottsága már pár évvel ezelőtt megbízta W o s i 11 s k y Mór szekszárdi apátplébánost és Kämmerer Ernő dr. orsz. képviselőt Tolnavármegye monográfiájának megírásával. W o s i n s k y Mór apát-pléb. a megbízásnak csakhamar meg is felelt, amennyiben teljes elismerésre méltó nagy tudással megírta Tolnavármegye monográfiáját a történelmi korig, ellenben Kämmerer Ernő dr, még ma sem készült el munkájával, amely körülmény arra indította Hirsch Ignácz megyebizottsági tagot, hogy a múlt szombaton tartott közgyűlésben megsürgette a monográfia második részének megírását. Döry Pál alispán utalva a monográfia második részének megírásával megbízott Kämmerer Ernő dr. szépművészeti igazgató országos ügyekkel való nagy elfoglaltságára, — türelmét kérte a felszólaló bizottsági tagnak.

— Rákóczy és Deák ünnepély Pakson. A paksi rom. kath. Olvasókör a legutóbb tartott választmányi gyűlésén elhatározta, hogy november hóban Rákóczy és Deák ünnepélyt rendez. Az ünnepélyen Rákóczy és Deák méltatása, hazafias énekek és szavalatok fognak elhangzani, melyek a közönség hazafias érzületét fokozni és az estélyt kellemessé tenni fogják. Az ünnepély belejezése után bankett lesz, ezt pedig táncz követi.

— A Garay-naptár a folyó hó első felében ismét bővített czimtári résszel és gazdag szépirodalmi tartalommal jelenik meg. Közli a községek lakosainak a legutóbb népszámláláskor megállapított számát is. Bezerédj István, Széchenyi István és Wesselényi Miklós sikerült arczképeit. Csők István hírneves festőművész egy képét két őcsényi modeljével együtt, melyhez magyarázó szöveget Kovách Aladár irt. A dús tartalmú naptár árát Moltiár Mór kiadó ezúttal csak 80 fillérben állapította mng és igy a közkasznu és szépirodalmi részében is kiváló munka megszerzését mindenki révé tette.

Galamblövészet. Tüskén október 16-án

lövőverseny volt, melyben részt vettek: móü Z nnéberg Miklós gróf, Pejacsevich Márk gr., Pejacsevich Elemér gróf, Mocsonyi Antal, Döry Etelka, Döry Béla kamarás, Döry Ödön és Döry Jenő. Jelenvoltak még: Szegedy Györgyné szül. Gerlicy Irma báróné Gina és Erzsébet leányaival, özy. Puchner Károlyné báróné szül. Nicky Xavéra grófné. Nicky Palné grófné szül. Esterházy Margit grófué, Perera Zoe báróné, özv. Döry Jenőné és Döry Margit. A sok és szép díjból jóformán minden lövésznek jutott. Legtöb bet azonban Döry Jenő és Ödön vittek el.

4.

_____________________________________

végr

e Kovács magához tér s egy jó darabig teljes erővel kaczag.)

Kovács (még mindig kaczagva). No mi jól megjártuk; ezek után remélem, kedves Málikám, nem fogunk ellentmondani e két gyermek óhajának.

Mali (békülékenyen a fiatalokhoz) Áldásom rátok gyermekeim. (Megcsókolja őket.

Kcoács. A Mindenható áldást hozó két keze lebegjen folyton felettetek. (Szintén megcsókolja őket.)

Kovács (nejéhez). Hanem úgy hiszem, e szent nap emlékére most már mi is kibékülhetünk.

Máit (kétkedve). S a rózsaszínű levél ?

Kovács (elneveti magát). Hisz az csak egy barátom tréfája volt, most tudtam meg a kaszinóban tőle.

Máli (örömmel). Akkor szent a béke.

(Megölelik egymást.

ÍV. JELENET.

(Géza és Ilonka a szoba legsötétebb részébe vonulnak, a leány teje az ifjú vállán nyugszik.)

Ilonka. Ügyvédjelölt ur |

Géza. Nos ?

Ilonka (pajkosan). Ezt az igazi eljegyzést nem kellene ... megpecsételni.. . .

Géza (boldogan). De igen nagysád, pecsételjük meg. (Megcsókolja.)

— Őszi korona. Az értényi esperesi kerület papsága október 22 én Tolna-Kónyin tartotta meg őszi koronáját Fölkér Mátyás esperes-plébános elnöklésével. A gyűlést az elnöklő esperes szép beszédben nyitotta meg, a melyben megemlékezett Istenben boldogult XIII. Leó pápánk és Hetyey Sámuel megyés püspökünk haláláról. Utána Kiss István, kónyii plébános, a kerület kedvencz poétája olvasta fel alkalmi költeményét, a mely a két nagy halottat, XIII. Leó és Helyey Sámuel püspököt dicsőíti. A költeményt nagy érdeklődéssel hallgatták és egyhangúlag elhatározták, hogy a jegyzőkönyvben meg is örökítik. Koffer Gergely magyar- keszii káplán mutatta be értekezését, »Mik a hitélet emelésének eszközei« czimüt, a melyből egy részletet az elnöklő esperes fel is olvasott. Azután a beérkezett egy művet, nevezetesen Pintér János értényi tanító művét >a gabona uzsoráról« díjazták. Ennek végeztével több rendbeli indítvány jött tárgyalásra. Végül az elnöklő esperes megköszönte a jelenvolt tagok szives türelmét, a gyűlést záróimával befejezte. Délben a kedves házigazda, Kiss István plébános barátságos ebédet adott.

— Esküvő. Kenedi Nándor csendőrhadnagy folyó évi november hó 7-én esküszik Sárbogárdon örök hűséget Tiringer Lajos birtokos leányának, Ida kisasszonynak.

— Központba hivatott hiiianár. Szabó Géza, ki több éven keresztül nagy leikiísmeretséggel és ügybuzgalommal töltötte be a szekszárdi állami főgimnáziumban és a polgári fiú- és leányiskolában a hiitanári állást, legközelebb Pécsre megy karkáplánnak, ahová meghívást kapott.

— Tanitóválasztások. Lengyelre Fasching János, Czikóra Köberling Károly, Zombára Sárközy Etel, Diósberénybe Stehli Kálmán, Ujdombovár Máflonyra Vantsa Róza, FelsőJeperdre Pesthy Róza, Tevelre Iváncsics Pál és Westermáyer Antal, Mözsre Pápay Dezső, Faddra Horváth József, Miszlara Höflich Mátyás, Kurdra Györffy Laura, Felsőiregre Brückler Gyula, Bólcskére Vess Ignácz, Ocsénybe Mádi Lajos, Paksra Pápa György, Kisszékelybe Akantisz Róza, Regölybe Síifánovics Károly, Alsónyékre Bocskár Ferencz, Miszlára Boda János, Aparra Lex József, Nosztányba Szmodics Irén, Faddra Weil Vilmos, S,zárazdra Winecker János, Zombára Répás Rezső, Odombovárra Györkös Sándor, Lápafőre Bíró László, Némedibe Karsay Béla, Felsőnánára Walter Henrik tanítók, illetve tanítónők választattak meg.

— Halálozás. Súlyos csapás érte Szabó Károly pilisi ev. ref. lelkészt és nejét 11 hónapos Tibor- kájuk korai halálával. A gyászesetről a kesergő szülők az alábbi jelentést adták ki : »Alólirottak úgy a maguk, mint a nagyszámú rokonság nevében szivök igaz fájdalmával tudatják Szabó Tibornak élete 11-ik hónapjában, folyó hó 20-án délután fél 2 órakor rövid szenvedés után történt elhunytét, könnyes szemekkel tekintve a távozó kedves után s zokogó ajakkal mondva áldást emlékére! Hült tetemei folyó hó 22-én délután 3 órakor fognak az ev. ref. egyház szertartása szerint a háznál mondandó ima után örök nyugalomra tétetni. Kelt Pakson, 1903. évi október hó 20-án. Szabó Károly, Búzás Jolán mint szülők. Búzás Ferencz, Varga Jolán és Szabó Dániel mint nagyszülők. .Szabó Margit mint testvér. Búzás Ernő mint nagybátya.

— Kisiklott személyvonat. A szombaton délután Pécsről Dombóvár—Budapestre utazó közönséget kellemetlen kaland érte. Amint a lassan haladó vonat elhagyva Kapos-Szekcsö állomást Dombóvár felé tartott, vagy egy kilóméternyi távolságra az állomástól, a helytelen váltóállítás következtében kisiklott a vonat. A gép és a paklikocsi a földbe fúródott, az utána következő négy kocsi pedig kiugrott a vágányról. A váltóőr maga akarta kiigazítani a helytelenül állított váltót, de későn, mert a vonat már a helytelen váltóra kanyarodott, úgy, hogy a váltóőr is csak nagy nehezen tudott már félre ugrani. Az utasokat alaposan fölforgatta a kisiklás. A podgyász leesett a hálóból, sokan fejjel neki estek a kocsi falának és kisebb-nagyobb zuzódást szenvedtek, de nagyobb szerencsétlenség nem történt. Az utazók kénytelenek voltak kiszál- lani a kocsikból és gyalog mentek be már sötétben Dombóvár állomásra, honnét a méból érTOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 44. jz.

kező vonattal némi késéssel folytatták utjokat Budapestre. A Budapestről Pécsre menő gyorsvonatnak Dombovárott csaknem két órán át kellett vesztegelnie, mig némikép szabaddá tették az utat és ezért érkezett be szombaton este oly későn a budapesti gyorsvonat. A késés okát Pécsett megtudni nem lehetet, mert az állomás telefonját kikapcsolták, hogy valahogy ne zavarják a hivatalt és akiket az állomáson megkérdeznek, mi történt, akárcsak a kilenczes bizottság tagjai, titkolódzva vonogatták vállukat. »Nem szabad semmit se elárulni«. A legélesebben kell fölszólalnunk úgy a telefon rendszeres kikapcsolása, mint a czéltalan titkolódzás ellen, mert semmiféle vasúti balesetet,, mivel a vonatokon rendesen utasok is vannak, eltitkolni nem lehet. Ezzel csak fokozzák az aggodalmat, hogy mi történhetett és ennek megakadályozása érdekében az illetékes vasúti hivatalnak rögtön a kisiklás megtörténte után hivatalos jelentést kellene a lapokhoz küldenie, nehogy téves hírek jöjjenek forgalomba, mint a jelen esetben is. Annak kiderítésére, kit terhel a felelősség a szombat esti kisiklás miatt, a pécsi forgalmi főnökség és zágrábi üzletvezetőség kiküldöttei vasárnap helyszíni szemlét tartottak.

— »Felhívás a magyar nemzethez« czimen egy terjedelmes lázitó nyomtatványt küldöttek szét az országban levő összes községekhez, lapokhoz és egyesületekhez, hogy azt terjeszszék és ragaszszák ki. Döry Pál alispán a förmedvény ellen az alábbi renddetet tette közzé a hivatalos lapban ; Tárgy: »Az országos központi bizottság« aláírással megjelent »Felhívás a magyar nemzethez« czimü hirdetmény. Valamennyi község Elöljáróságának! A fent megjelölt tárgyú »Felhívás« nak, mely értesülésem szerint a községekhez már beérkezett, akár kifüggesztését, akár meghirdetését fegyelmi felelősség terhe alatt ezennel megtiltom, s amennyiben a kifüggesztés már megtörtént volna, a szóban forgó nyomtatványnak a hirdetési tábláról való azonnali eltávolítását rendelem. A felhívás nem egyéb, mint egy magyar törvényeink által, nem ismert megnevezés alatt rejtőzködő ismeretlen tényező megkeresése, miért is az mint merőben illetéktelen, egyszerűen félre teendő ; — ezen körrendeletéin pedig a községekben megfelelő módon közhírré teendő.

— Gyászhir. Mint részvéttel értesülünk Nagy Bálint, a paksi áll. polgári fiúiskola igazgatója," e hó 27-én rövid szenvedés után elhunyt. Haláláról a tanári kar a következő gyászjelentést adta ki : »A paksi m. kir. állami polgári íiu iskola tanári kara fájdalommal tudatja, hogy szeretett igazgatója Nagy Bálint életének 57-ik, munkásságának 29 ik évében, rövid szenvedés után jobblétre szenderült. Az istenben boldogult hült teteme folyó hó 28-án délután 724 órakor fog az ev. ref. egyház szertartásai szerint az anyaföldnek átadatni. Paks, 1903. október hó 26-án. Áldás emlékére!«

— Tanitói korpótlékot kaptak újabban : Uzdborjád, Börzsöny, Szántó, Magyarkeszi, Kurd, Kisdorog, Apar, Kónyi> Decs, Hőgyész, Tabód, Paks, Némedi, Lengyel, Nagydorogh, Udvari, Báta, Dunakömlőd, Varasd, Murga, Kalaznó, Győré, Tamási.

— Aki megabczugolta Kossuthot. Kossuth Ferencz, a függetlensegi és 48-as párt vezére, folyó hó 24-én este utazott több képviselőtársával Nagy-Atádra, hogy részt vegyen a Kossutii-szobor leleplezési ünnepén. Ez alkalommal Kosstith Ferencz 15 perczig tartózkodott az uj-dombovári állomáson, a hol a dombóvári negyvennyolezas párthivek fáklyászenével tisztelték meg őt. Miközben Kossuth megköszönte a fogadtatást, kellemetlen inczidens történt: egy Öreg utas közbeszólt, hogy vAbczug Kossuth«, mire az ünneplő csoport neki esett, lej teperték és véresre verték, talán agyon is ütik, ha hamarosan be nem segítették volna az épen induló yonatra. Azt állítják, hogy a meglincselt Freitag nevű nyugalmazott gazdatiszt volt,!

— Meggyilkolta az utódját. Sárszentlőrincz- ről írják, hogy Latig János 44 éves téglavető, akit különben munkaadója előtte való nap a munkától elbocsájtott, a reggeli órában elment Sziupka János téglavető társához s ott találta Bodies Jánost is, a kivel együtt aztán pálinkáztak.^ Pálinká- zás közben azt mondta Sziupka a munkából elbocsátott Lángnak', »nézd ez lesz — Badicsra mu-' tatva — az utódod«.1 Ezért Láng rossz szemmel nézett ezután Badicsra s midőn ez később kiment és a pálinkától elkábulva lefeküdt egy félreeső helyen, Láng János utána ment és botjával olyanokat suhintott Bodies fejére, hogy ez holtan maradt fekvő helyén. A gyilkost elfogták és e hó 22 én behozták a szekszárdi kir. ügyészséghez, hol azt beismeri, hogy haragjában néhányat ütött könnyű botjával a részegen fekvő Badicsra, de hogy agyon akarta volna ütni, azt tagadja.

1903. október 29.