Tolnamegyei Közlöny, 1903 (31. évfolyam, 1-53. szám)
1903-10-15 / 42. szám
iy$3. október 15. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 42. sz. \ — Eljegyzés. Krause Miksa hőgyészi gabona- . kereskedő és bérlő eljegyezte Schwanz Jakab siklósi kereskedő leányát Aranka kisasszonyt. — Sikkasztás. Pállal Lajos decsi helyettes tanító hűtlenül kezelte a szülőktől beszedett tandijakat. A könnyelmű ember ugyanis a pénzt elsikkasztotta, amit a most megtartott vizsgálat derített ki. Pállott. letartóztatták és behozták a szekszárdi ügyészség fogházába. — Öngyilkossági kísérlet. Csere Mihály fajszi 34 éves napszámost már évek óta kínzó és gyó- gyithatlan betegség gyötörte, ami a 'szerencsétlen embert annyira elkeserítette, hogy folyó hó 10-én öngyilkossági szándékból mellbe lőtte magát. A golyó nem találta halálosan Csere Mihályt, akit ápolás végett beszállították a szegzárdi Ferencz közkórházba. — Felrobbant lámpa. Thaiér Zsigmond órás segéd Gyönkön a Binder Rezsőné üzletéhen dolgozott és forrasztás közben felrobbant a borszesz- lámpa, mely arczát oly súlyosan összeégette, hogy a Scegzárdi kórházba kellett szallitani. — Tanonczul felvétetik 2—3 középiskolát végzett, jól nevelt fiú Molnár Mór könyvnyomdái intézetében, Szekszárdon. Kiadó bútorozott szoba. Kossuth Lajos-utcza 1029. számú házban egy külön bejáratú utczai bútorozott szoba kiadó. TÖRVÉNYSZÉK. A szekszárdi kir. törvényszéknél főtárgyalásra kitűzött bűnügyek: 1903. évi október hó 20-án. Révész Mihály ellen, halált okozott súlyos testi sértés miatt. Scheffer Ferencz ellen, súlyos festi sértés miatt. 1903. évi október hó 22-én. Lőwinger Gyula ellen, csalárdbukás miatt. Lebovics József ellen, becsületsértés miatt. Kis Lajosné ellen, rágalmazás miatt. Radó János és társa ellen, rágalmazás miatt. Schäfftr Mátyás ellen, könnyű testi sértés miatt. Gyilkos anya. A szekszárdi kir. törvényszék, mint esküdt- biróság műit hétlőn tartotta meg a főtárgyalást Becht Jánosné szül. Rumpf Anna bűnügyében, aki emberöléssel volt vádolva. A tárgyalást Selcz József rak királya, a kőszáli sas ... A mi réteinken is kergetőznek a tarka-barka pillangók . . . nálunk is virág £ illatos, a lég ... A mi erdeink is madárkák édes csevegésétől visszhangzanak . . És itt minden oly szép, és minden oly jó ! Van nekünk mindenünk, ha nem is olyan nagy aranyokban, mint a külföldnek, de a melyhez annál igazabb, tisztább és nagyobb szeretettel ragaszkodunk i Van nekünk mindenünk! Van nekünk sok kincsünk, amivel a termeszei megáldá a szép Magyar- országot, de magunk sem tudunk róla. Mi nem csapunk olyan nagy reklámot természeti szépségeinknek, nem hirdetjük, nem mutatják be szépirodalmi lapjaink írásban és képben; mi nem bocsátjuk szét az azokról szóló prospektusokat az egesz világon,* mint a külföld teszi, hogy idegeneket vonzon, csábítson kincseik megtekintésére. És ez baj! Ez elmaradottság, hogy nem tesszük 1 Összetett kezekkel, semmittevéssel nem erünk el semmit! . Jessék megismertetni a külfölddel Hazánk szépségéit; ez minden tekintetben fontos! • ^ Akkor nem tekintik majd Hazánkat kopár pusztaságnak, s minket megismerve, nem tartanak »csikós es kanasz« nemzetnek ! Hozzuk ide a külföldet s mutassuk meg neki : íme ez a föld a mi szép és drága hazánk, amelyet mi szeretünk, amelyhez mi ragaszkodunk. Ezért a földért vérzettek apáink, e föld és népe szabadsá- Sa^rlt> h°gy biztosítsák azt az unokák számára. Ez a föld, ez a mi hazánk, a mi mindenünk! »Ez a föld, amelyen kivül nincsen számodra hely, Áldjon vagy verjen sors keze, itt élned, halnod kell!« Azért is, szeressük e földet; legyünk hű fiai közös anyáiknak: az édes hazának és né tévesz- szük szem elől söh se azt a nagy és magasztos kötelességet, hogy tehetségünkhöz képest mindnyájan járuljunk hozza a haza felvirágoztatásához! dr. törvényszéki elnök vezette, a vádhatóságot Beke Ferencz alügyész képviselte. A vádlott védője Beöthy Károly dr. szekszárdi ügyvéd volt. A bűneset röviden összefoglalva ez ; Becht Jánosné szül. Rumpf Anna még leánykorában szerelmi viszonyt folytatott Vagenbacher Ádám udvarii legénynyel, a i ki azonban faképnél hagyta. Rumpf Anna azután I férjhez ment Becht Jánoshoz, akit anonym levélben értesítettek, hogy ne vegye el Rumpf Annát, mert az nem tiszta. 0 azonban — midőn a leány édes atyja is leánya ártatlanságát bizonyította — feleségül vette. Házasság után Öt hónapra, folyó évi junius hó 10-én a menyecske többekkel egész nap Szárazdon szénát gyűjtött és vacsora után lefeküdvén, éjjel egy kis gyermeknek adott életet. A szerencsétlen asszony kétségbeesésében, hogy a férje és a világ az ő szégyenét meg ne tudja, az ártatlan I gyermeket még azon éjjel kivitte a‘falu mellett elhúzódó patakba és abba beledobta. — Másnap, mintha mi sem történt volna vele, ismét szénát gyüjfött a többiekkel. A kis ártatlan újszülött hulláját kifogták a patakból és a csendőrség csakhamar kinyomozta a gyilkos anyát, a ki szörnyű tettét töredelmesen be is vallotta. Az orvosi vizsgálat azután megállapította, hogy az újszülöttet a vizbe dobás* * előtt megfojtotta az anya, aki azonban ezt nem .ismerte be. A tanuk kihallgatása és a perbeszédek után az esküdtszék visszavonult és a vádlottat bűnösnek j mondotta ki, melynek alapján a kir. törvényszék I 2 évi fegyházra Ítélte Becht Jánosné szül. Rutnpf Annát. A védő ügyvéd semmiségi panaszt jelen tett be. Halál egy ráspolyért. Folyó hó 13-án ült törvényt a szekszárdi kir. törvényszék, mint esküdtszék Budai Sándor szekszárdi fiatal legény fölött, akit az ügyészség szándékos emberöléssel vádolt. A főtárgyalás iránt oly nagy volt az érdeklődés, hogy a hallgatóság teljesen megtöltötte a nagy tárgyalási termet. A tárgyalást Selcz József dr. törvényszéki elnök vezette; szavazó bírák: Kövessy Ödön és alapi Salamon Iván törvényszéki bírák voltak. A jegyzőkönyvet Végess Ferencz dr. törvényszéki aljegyző vezette. A vádhatóság nevében Beke Ferencz kir. alügyész jelent meg, mig a védelmet Steiner Lajos dr. szekszárdi ügyvéd teljesítette. A bűneset részletei a következők: Budai Sándor vádlott együtt dolgozott Németh István szekszárdi napszámossal Skultéti István kádármester szőlejében, ahol ráspolyát Budai Sándor elcsente. Ezért Németh István neki szemrehányásokat telt és azt vetette oda neki, hogy ő is csak olyan ember lesz mint az apja, aki késlopáson kezdette a lopást. — Budait ez a megszégyenítés boszura határozta el és Németh mostoha leányával, Orlovszky Katalinnal meg is izente Némethnek, hogy a hol találja, ott üti le. Fenyegetését folyó évi augusztus hó 6-án végre is hajtotta. Ugyanis Németh István esti 10 órakor cséplési munkába indult s midőn Budaiék háza előtt elhaladt, ott legényeket látott, majd Budai Sándor egy karóval utana lépett és azt hátulról úgy vágta halántékon, hogy a vér elborította és összerogyott. Nehezen feltápászkodott és a lakására vánszorgott. Felesége már azzal fogadta, hogy «ugy-e a Sándor ütött le» ? Némethet azután bevitték a kórházba, a hol az ütés következtében beállott vérmérgezés folytán augusztus hó 13 án meghalt. Németh úgy a feleségének, valamint látogatóinak és Fejős Imre kir. aljárásbirónak is, ki, őt kihallgatta, határozottan Budai Sándort nevezte meg gyilkosának. A csendőrség előtt Budai is beismerő vallomást tett, a végtárgyalás során azonban vallomását visszavonva, konokul tagadta a terhére rótt bűncselekményt. Negyvenkét tanút hallgattak ki, ami oly nagy időt vett igénybe, hogy már esti 8 órakor került a sor az ítélet kihirdetésre. Az esküdtek igazmondása alapján, kik Budai Sándort bűnösnek mondották ki, a kir* törvényszék ^ évi fegyházra Ítélte. Úgy a vádló, mint a védő semmiségi panaszt jelentettek be. A szekszárdi anyakönyvi hivatal értesítése 1903. évi október 7-től október 15-ig.. Született : 4 gyermek, 3 fiú, 1 leány. Kihirdettetett: Lendvai Ferencz — Nedók Rozáliával, Mikel Jakab — Schmidt Francziskával, Újvári Márton — Kajári Júliával és Molnár Gyula — Varga Józsával. Házasságot kötött : Henerári Pál — Vesztergombi Máriával, Boros Pál — Tóth Erzsébettel. Meghaltak: Molnár Ferencz, Horváth Jánosné Odor Mária, Kopacsek Vincze, Taksonyi István, Szőr Verona, Liszbauer Antal. MULATSÁGOK. x — Rákóczi-ünnepély. Dunaföldvár lelkes ifjúsága folyó hó 18 án, vasárnap Rákóczi-ünnepélyt rendez, melyre a következő meghívót bocsátotta ki: «Kétszáz éve immár, hogy II. Rákóczi Ferencz tárogatója megharsant és fölrázta a tespedő nemzetet. A nemzetnek nem szabad feledni nagyjait! Szenteljünk pár perczet a nagy szabadsághős emlékének, dicső példájából merítsünk uj erőt és lelkesedést. Hazafias kötelességet teljesít Dunaföldvár lelkes ifjúsága, midőn 1903. évi október hó 18-án a Kassán emelendő Rákóczi-szobor javára az »Egyen- lőségi kör« nagytermében tánczmulatsággal egybekötött Rákóczi-ünnepet rendez. Az ünnepély műsora a következő: 1. Szózat, éneklj a kath. legényegylet dalárdája, Mezey János vezetésével. 2, Megnyitó beszéd, mondja Szánthó Ignácz. 3. Kurucz nóták, tárogatón előadja Farkas Jenő (Budapest). 4. Rákóczi. Irta Petőfi S., szavalja Szabó János. 5. Kurucz dalok, énekli dr. Angyal Béláné, zongorán kiséri Jéhn Margit. 6. Ünnepi beszéd, mondja Rátkay László. 7. Zenetereit, előadják: zongorán Jéhn Margit, cellón dr. Angyal Béla, hegedűn Gerber Béla. 8. Czinka Panna. Irta Farkas Imre, szavalja ifj. Rátkay László. 9. »Rákóczi Ferencz Rodostón«. Melodráma. írták: dr. Váradi Antal és Ábrányi Kornél. Szavalja Rotter Rudolf, zongorán kiséri dr. Nagy Sándorné. 10. Záróbeszéd, mondja Adorján Ferencz. 11. Hymnus, énekli a kath. legényegylet dalárdája. 12. Rákóczi induló, előadja Márkus Vilmos zenekara.» IRODALOM. — 100 eredeti magyar hallgató és duhajnóta ének és zongorára. Pósa Lajos, Gárdonyi Géza, Rudnyánszky Gyula s még számos ösmert költőnk újabb verseire Lengyel Miska jóizü, magyaros zamatu nótája hagyja el a sajtót október havában. Magyar dalköltőink között nem ösmeretlen név a Lengyel Miskáé, kinél jobban kevesen ösmerik a magyar nép sírva vigadó természetét. Dalaiban visszatükrözik a bérezés hegyek, az arany kalászoktól rengő rónák népének lelkülete, egy kis néprajzi adat minden dala, mely egytől-egyig a szív mélyéből tör elő, s azért egytől-egyig a szívhez is szól. De fölöslegesnek tartjuk Lengyel Miska költői vénáját fejtegetni, hisz nem egy nótáját — igy, hogy többet ne említsünk: »Árva rózsa virágzik a hegyalján«, «iszom bort, iszom sört«, »Lányok, lányok, lányok, a faluba«, »Nem vagyok én boldogságra nevelve«, »Félt az anyám a legénytől«, »Aki a babáját ige- zán szereti«, »Ladi-ladilom«, »Ütött kopott a hegedűm« — hallottuk kunyhókban és palotákban egyaránt énekelni, melyek mindegyike a nép érzületét, örömét s buját kiven karakterizálja. A műre — melynek ára 6 korona lesz — előfizetéseket a »Harmóniai zenemű-kiadó ezég (Váczi-utcza 20. sz.) fogad el. Előfizetők nagyobb engedményben részesülnek. A KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. Nyilvános köszönet. Negyvenéves kántori jubileumom alkalmából testületek, egyesületek, lelkészek, tanítók, jó bará- i taim, ismerőseim és volt tanítványaimtól kapott Számos üdvözlő sorokra külön-külön felelni és Szívélyes jóindulatukat egyenként mégköszönni — széleskörű elfoglaltságom miatt — a legnagyobb sajnálatomra nem tudok; fogadják tehát ezúton a», nyilvánosság előtt kitüntető és hálás megemlékezésükért forró üdvözletemet és szivem mélyéből fakadt köszönetemet. Szekszárd, 1903. évi október 7-én. Klieber György, belv. kántor. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: BODA VILMOS. H A irUzm.-.....' . K.'— , . : . iÉl ||| 111 | 11
