Tolnamegyei Közlöny, 1903 (31. évfolyam, 1-53. szám)
1903-10-08 / 41. szám
TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 41. sz. 1903. október 8. 2. Közigazgatási ülés. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 3-án tartotta meg szokásos havi ülését gróf Széchenyi Sándor főispán eluöklete alatt. Fink Kálmán pénzügyigazgató jelentése szerint egyenes adókban és hadmentességi dijakban befizettetett folyó évi szeptember hónapban 189,102 kor. 01 fillér, mely bevételt összehasonlítva a múlt év hason időszakában ily czimeken befolyt 294,376 kor. és 61 fillérrel, kevesebb fOj,pjp kor. 6o fillérrel. Jelentette továbbá, hogy Górbő Belecska községekre nézve az állami követelések, valamint a községi és megyei pótadókra nézve a leszámolás elrendeltetett, melynek foganatosításával Domokos Árpád pénzügyi számtiszt bízatott meg. Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő jelentette, hogy az elmúlt hó alatt.elnökölt a paksi áll. polgári fiú-, a szekszárdi polg fiú- és a szekszárdi polgári leányiskola magánvizsgálatain, előbbinél 5 jelentkező közül eredménynyel vizsgázott 2, elbukott 3, a középsőnél 3 jelentkező közül eredménynyel vizsgázott 2, elbukott 1, utóbbinál eredménynyel vizsgázott 1 tanuló. Jelentette még, hogy részt vett a tamásii rk. és a mecsekvidéki ág. ev. tanítóegyesületnek közgyűlésén. Dr. Hangéi Ignácz tiszti főorvos jelentette, hogy a közegészségi állapot a lefolyt szeptember hónapban is kedvező volt, az előbbi hónap viszonyaitól nem különbözött. Leggyakoriabbak voltak az emésztő-szervek heveny-hurutos megbetegedései, főkép a gyermekek és csecsemők között, nagyobb halálozást azonban ezen baj nem okozott. Több Ízben észleltetett váltóláz, szaporodott a hasihagy- máz, ellenben jelentékenyen fogyott a kanyaró és vörheny. A fertőző betegségek közül bejelentetett dif- teritisz 17, szamárhurut 9, vörheny 15, kanyaró 14, hagymáz 32, ez utóbbi jobbára a völgységi és központi járásokban, végre gyermekágyi láz 1. Törvényszéki bonczolás egy, rendőri hullavizsgálat három teljesittetett. Jelentette még, kogy dr. Guhr Géza kórházi ' folytán megürült kórházi alorvosi Károly orvostudort A szejv-. .mez-kórházban augusztus hőről ápolás alatt maradt 274, szeptember hónapban fölvétetett 139, ápoltatott összesen 404 beteg; gyógyult 71, javult 27, gyógyulatlan 14, meghalt 7. Sass László közgazgasági előadó jelentette, hogy a szemes-gabonából a végleges eredmény megfelel azon mennyiségnek, melyet féléves jelentésében előterjesztett. A tengeri termény közepes s részben jó kózéptermést igér. A burgonya termés csak közepes. A dohánylevelek többnyire szépek s jó minőségűek. A törés, fűzés, szárítás a száraz időben jól haladt. A czukor- répa és takarmányrépa termés kilátásai még mindig kedvezők. A szőlőtermés kilátásai közepesek, a száraz időjárás a szemfejlődésnek nem kedvezett, bár az érést elősegítette. A csemege-szőlőt és korai borszőlőket nagyrészben megszedték. Szeptember 6-.án tartotta a lótenyésztő bizottság Högyészen a szokásos évi ló- és csikó-dijazást, melyre sem számban, sem minőségben az előző évekkel egybehasonlitva, nem vezettek elő kisgazdáink lovakat, illetve csikókat. Ennek okát ábban látja, hogy lótenyésztésünk — szarvasmarha tenyésztésünk emelkedésével szemben — hanyatlik, részben a rossz lóértékesitési viszonyok, részben, hogy kisgazdáink csak ritka esetben nevelnek a katonaság alá való lovat, de nem is nevelhetnek, mivel a közlegelők felosztása folytán a csikókat istállón kénytelen tartani s azok a testfejlesztő és szabadmozgást nagyrészben nélkülözik. Kilián Ottó tolnamegyei kir. állatorvos jelentése szerint Tolnavármegye állategészségügye az elmúlt hónapban, összehasonlitva az előző hónapokkal, kedvezőnek mondható. KÜLÖNFÉLÉK. — Vármegyei közgyűlés. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága évi őszi rendes közgyűlését folyó hó 24-én tartja meg gróf Széchenyi Sándor főispán elnöklete alatt. Előtte való napon, vagyis folyó hó 23-án pedig az állandó választmány tart ülést, hogy a közgyűlésre az ügyeket elő- készitse. — Államsegély. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a tolnai ólóintézetek 1903/4. tanévi szükségleteinek részbeni fedezésére 800 korona államsegélyt engedélyezett. — Nyugdíjaztatás. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Borteleky Lajos kányái rk. kántor- tanitót 1903. évi október 1-jétől 680 korona évi összeggel nyugdíjazta. — Az adó. Tolnavármegyében is csak kevesen fizetik be az ex-lex alatt az adót amit legjobban bizonyít Fink Kálmán szekszárdi pénzügyigazgató jelentése, mely szerint az elmúlt szeptember hóban 105,634 kor. 60 fillérrel, kevesebb adó folyt be az adó-- pénztárakba, mint az elmúlt év hason időszakában. Fegyelmit megelőző vizsgálat. Tolnavár. megye közigazgátási bizottsága a múlt szombaton tartott ülésében foglalkozott Vargha Lajos árva- széki ülnök sikkasztásával és ebből kifolyólag el. rendelte a fegyelmit megelőző vizsgálatot az árvaszéki elnök és a tiszti ügyész ellen. A két etnli- tett tisztviselőt habár mulasztás nem is terheli mégis el kellett rendelni ellenök a fegyelmit megelőző eljárást; mert ezt a törvény előírja. — Bizony szomorú tény, hogy egy ember bűnösségéért annyi sok becsületas ártatlan embernek kell kellemetlenségeket eltűrni. — A bonyhádi főszolgabíró nyugalomba megy. Perczel Béla, a völgységi járás főszolgabirája, beadta nyugdíjaztatása iránti kérelmét. A nyugalomba vonuló főszolgabíró Utóda valószínűleg Perczel Dezső nyug. miniszter és orsz. képviselő fia : dr. Perczel Aurél' tb. szolgabiró lesz. — Eljegyzések. Gyüszü Dénes mármarosszigeti m. kir. posta- és távirdatiszt, Gyüszü István báta- széki postamester fia, eljegyezte Rimanóczy Gizella kisasszonyt, Rimanóczy Géza kaposvári m. kir,. posta-, és távirda felügyelő leányát. Molnár Gyula szekszárdi önálló vegyes kereskedő eljegyezte Fülöp Lajos helybeli liszt- és- gabonakereskedő nevelt leányát, Varga Józsa kisasz- szonyt. Felfüggesztett jegyző. Eichert István kisdoroghi jegyző állásától lelfüggesztetett,. mivel ellene szigorú vizsgálat van folyamatban a Vargha-féle sikkasztási ügyben. Ingó és ingatlan vagyonát végrehajtás utján lefoglalták, hogy igy fedezzék a Vargha által elsikkasztott összeget, mely 12.000 koronában lett megállapítva. — A vármegyei tisztviselők országos egye- ! sülete múlt vasárnap tartotta meg Budapestért alakuló közgyűlését, melyen több mint 500 község képviseletében 126 megyei tisztviselő jelent meg. A választmányi tagok sorába a mi megyénkből beválasztaitak: Kurcz Vilmos árvaszéki elnök és Rassovszky Julián paksi főszolgabíró. A tagba szakadt, fekete kecskeszakállu, erős- sen hajlott orrú tiszt felállt, elbúcsúzott és határozott léptekkel eltávozott. Az ajtóból még egyszer vissza nézett, mintha azt gondolta volna, no egy- gyei több ember terjeszti híremet. .. IV. A király. Az uj királyról, Karagyorgyevics Péterről, a kit inkább egy kis „beamter“-nek nézhetnél, mint királynak, egyszerű, keresetlen viselkedésénél fogva város, sőt országszerte csak jót, csak dicséretest hall az. utazó. Egy munkás igy jellemezte : Jobb király cserét Szerbia nem tehetett volna. Mert Karagyorgyevics jó ember és derék ember. Nem fél a szegény emberektől, mint ahogy Alexander lélt. Jo es derék király is, mivel »még a munkással is szóba áll!« Egy előkelő kereskedő rajongását fejezte ki és megjegyezte, hogy a királygyilkosság Budapestet sokkal nagyobb izgalomban tartotta, mint magát Belgrádot. Egy udvari főbb hivatalnok, M. ugyancsak úgy nyilatkozott, hogy Péter király alatt fog megtörténni, ami páratlan lesz Szerbia történetében, hogy a nép szeretete, rajongása és önzetlen bizalma övezi majd körül a trónt és ez lesz Péternek és vele a szerb trónnak igazi glóriája. — Mert — fejezte be szavait — amig Alexander és Draga mindig csak aludtak, addig Péter elmegy a nép közé és ott személyesen szerez mindenről alapos informatiot, hogy olyan lehessen, amilyennek a nép akarja. A királyról nemcsak Belgrádon beszélnek sok érdekes apróságot, hanem országszerte. Ajkról ajkra jár a sok apró történet, amelyik mindegyik élénk fényt vet a király életmódjára. Hunyadi Mátyás, a hatalmas hollós Mátyás jut eszünkbe, ha halljuk ezeket a történetkéket. O is elmegy e nép közé, hogy ott személyesen maga tapasztalja a hiányokat és bajokat, hogy aztán azoknak orvoslására tudja mit kell tennie.; És ezt tudja a nép. Tudja, hogy királya szereli s dac'ára a ho^sm távollétnek ismeri még szive kívánságát is. Tudja, hogy királya ismeri népének óhaját, akara'át. Tudja, hogy annak érvényt akar és fog szerezni. S ezért szereti királyát és tiszteli. Mindenütt jelét is adja ennek. Tetszik neki, hogy akárki jelentkezik is kihallgatásra, legyen bár az a legegyszerűbb ember — fogadja épp úgy, mint akár a legelőkelőbbeket. Ennek köszönheti népszerűségét . . . De beszéljenek a történetkék. * * * Egy szép délutánon a király hadsegédjével sétára indult, természetesen inkognitóban. Útja egy egyszerűbb vendéglő előtt vezetett el, amelynek tulajdonosáról köztudomású dolog volt, hogy minden vendégét valósággal megzsarolja. Erről akar meggyőződni a király. Bemegy. Rendel két keményre főzött tojást és egy kis bort, meg egy kenyeret. Jó étvágygyal elkölti, aztán fizetni akar. — Mit fizetek? — Egy dinár nyolczvan párát! (körülbelül I kor. 50 fillér) — Mit? Egy dinár 80 párát? Annyit nem fizetek. Annyit nem ér. Te meg akarsz csalni. — Pedig annyit kell fizetned! • Egy ideig vitatkoztak. Majd azt az ajánlatot tette a király, hogy hívjanak egy rendőrt s kérdezzék meg, hogy mennyit tartozik fizetni; ameny. nyit az mond, annyit tizet. Úgy is történt. — Mondd cSak te rendőr — kérdi a király — mennyit fizetnél te 2 kemény tojásért, kenyérért és egy kis pohár borért ? ,v— Hát legfeljebb 3 piczulát (60 para). — No látod ! . — Annyi nekem nem elég. — Hát tudod mit: akkor legjobb lesz, ha ez a rendőr téged bekísér, jj — Jól van, de akkor nektek is el kell ám jönnötök a rendőrségre. — El is megyünk. És mentek is.- A király, hadsegédje, a korcs-’ máros és a rendőr. Elérnek a rendőrségre, ott már felismerték a királyt. A korcsmáros el nem tudta képzelni, hogy miért beszélnek olyan udvariasait evvel az egyszerű emberrel. Amikor aztán megértették vele, hogy az maga a király, bocsánatot akart kérni. — Nem bocsátók meg neked. Te zsarolod a szegény népet. Szeretnél könnyű szerrel meggazdagodni. Hogy pedig meg tudd, milyen nehéz a saját keze munkája után megélni, mától fogva nem lesz szabad sem ételt sem italt elárusítanod, hanem eredj, keresd.meg kezeddel mindennapi kenyeredet és igy majd meg tudod becsülni a szegény'ember pénzét! * * Egy más alkalommal elment egy kórházba. Bement egy szobába, ahol egy haldokló a legnagyobb piszokban feküdt. , — Mond csak — kérdi az ápolótól — miért fekszik ez a szegény beteg ilyen piszokban ? — Minek adnánk tisztát neki, amikor.úgy sem él már soká ? !
