Tolnamegyei Közlöny, 1903 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1903-10-08 / 41. szám

1903. október 8.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 41. sz.

3.

— A szarkautcza, a hordár és a fogalom. Mióla lapunk barátja garabonczi Bor Joó ur hév- vel-lobbal működik a riportok dolgában, újabb és újabb alakok tűnnek fel, kik mindannyian »lapunk barátja* czimén jogot formálnak szerkesztőségünkben tisztelegni. A redakczióban azóta felpezsdült az élet, holmi rangos szivarok: regalitás, íavoritá- sok szívódnak hét és kilencz csillagos cognac-ok szeszelése mellett-; de a városi közforgalom is élénkült azóta, mert lapunk barátjai erős előmozdítói a társadalmi életnek, igy: most jobban kopik az aszfalt, kávéházakbau tuczatszámra ürülnek a gyufatartók, vendéglőkben rohamosan fogy a fog vájó, s minden olyan czikk, melyből sok minden pénzbe — nem kerül. Krímii Muki lapunk legújabb barátja is a minap bent járt a városban, nagy garral a szerkesztőségbe igyekezett. Nyakon csípi a sarki hordárt, sőt mély álmából egy két oldalba döféssel feltessékeli:

— Mondja csak barátom, merre van a Szarka utcza: a »Tolnamegyei Közlöny* segédszerkesztőjét keresem ?

A kölcsönkért ábrázatu hordár egy ravasz hunyorintással kiszelel agyarai közül egy nehány eltemetett szivarcsutkát, aztán mutató ujját homlokára bigyesztve, aszongya:

— Megkövetem a tekintetes Vigécz urat, annyit tudok, hogy a szarka valamelyes madár légyen, de hogy nálunk szarkamadár légyen a ki- szörkesztő, ilyenről már még se vagyon fogalmam!

Kugli ur, lapunk barátja egy magbaváló baraczkot nyomott a sarki hordár tejére és elsze- lelt egy Orient-express vonat sebességével ; a sarki hordár pedig naponta reggeltől estig lesi a »Szek- «zárd Szálló* sarkán azt az urat, a ki egy személyben madár is, meg szerkesztő is. [Sió)

— Esküvők. Szeptember 29-és délután 3 órakor vezette oltárhoz Zombán Adler Sándor hő- gyészi nagykereskedő Kiszling Irmát, Kiszling Ferencznek, Apponyi Géza gróf uradalmi kasznár- jának leányát. Tanuk voltak a menyasszony részéről Laczkovics Rezső uradalmi intéző, a vőlegény részéről Adler N. János háztulajdonos. Az esketést Razgha Lajos zombai plébános végezte. — Csizmazia József szekszárdi m. kir. pénzügyigazgatósági állami végrehajtó folyó hó 4-én vasárnap délután kötött házasságot Deutsch Józsa kisasszonynyal. — Dr. Mihályffy József enyingi ügyvéd ÍQlyó hó 3-án vezette oltár elé felsőeőri Padi Annuska kisasszonyt. Mint násznagyok szerepeltek: Sághy Gyula udvari tanácsos, egyetemi tanár, Bohuniczky Ödön, kalocsai kir. törvényszéki elnök és Tölgyessy Kálmán lengyeltóti kir. járásbíró. Az egyházi esketést dr. Mihályffy Ákos zirczi czisz- terczita rendű theologiai tanár végezte, ki szép beszédet intézett az uj házaspárhoz.

— Helyettes jegyző. A simontornyai járás íőszolgabirája az állásától felfüggesztett kisdoroghi jegyző helyébe helyettesül Brogli József okleveles jegyzőt nevezte ki.

— Árvaszéki ülnöki állás. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága az öngyilkossá lett Vargha Lajos árvaszéki ülnök állását folyó hó 24-én tartandó közgyűlésén fogja választás utján betölteni. Az árvaszéki ülnöki állásra legkomolyabb jelölt Pécsi János árvaszéki jegyző és tb. árvaszéki ülnök. Pécsi János megválasztása esetére megürülendő árvaszéki jegyzői állást valószínűleg Laky Ottmár tb. árv. jegyző nyeri el.

— Az 14 okmánybélyegek. Október 1. óta uj bélyegek jöttek forgalomba s a bélyegérték- osztályokat ezen alkalommal a következő bélyegekkel szaporították: 26 filléres, 38 filléres, 64 filléres, 1 korona 26 filléres, 1 korona 88 filléres,

2 korona 50 filléres és 3 koronás bélyegjegyekkel.

A fillér- és vegyes értékűek tipográfiái, a korona- értékűek ellenben réznyomásu kivitelben, vékony, fehér, a, magyar koronát ábrázoló vizjegygyel ellátott papíron, enyvezett hátsórészszel vannak kiállítva. Az eddig forgalomban lévő bélyeget 1903. október 31-ig lehet elárusítani s teljes érvénynyel használni. A forgalmon kivül helyezett bélyegek a törvényes határozmányok megtartása mellett a bélyegraktáraknál, királyi adó- és jövedéki hivataloknál 1903. évi deczember hó 31-ig uj bélyegjegyekkel ingyen k:cserélendők; 1904. évi január hó 1-től ugyanazon évi deczember hó végéig indokolt kérelemre a pénzügyminisztérium által rendelhető el. A kicserélés iránti beadványok bélyegmentesek.

— A fogház lakói. A kir. ügyész jelentése szerint a szekszárdi kir törvényszék fogházában szeptember hóban le volt tartóztatva 77 egyén, akik közül fegyházra volt Ítélve 1, börtönre 48, fogházra 17, elzárásra 1, vizsgálati fogságban volt 8, felebbezés alatt állott 2 egyén. A fogházi kórházban kezeltetett összesen 39 egyén, ezek közül felgyógyult 34, további gyógykezelés alatt maradt 5 egyén.

— Szakképzett pinczemesterek. Az állam pár évvel ezelőtt pinczemester-iskolát állított föl Budafokon s ma már annyi a szakképzett pincze- mester, hogy valamennyi állandó alkalmazást nem is nyerhet. A földmivelésügyi miniszter akképen rendelkezett, hogy a külföldön szokásos vándor- pinczemesteri intézményt honosította meg nálunk. A szakképzett emberek az egyes gazdák pinczéi- ben napi 2 korona díi mellett végzik a szükséges bormunkálatokat s ha végeztek, odébb állanak. A kinek vándor-pinczemesterre van szüksége, forduljon a budafoki intézethez.

— Deák-ünnepély. Deák Ferencz születésének századik évfordulója alkalmából, folyó hó 17-én Szekszárdon is az összes iskolákban ünnepélyt rendeznek, hogy a haza bölcse emlékének áldozzanak. Mindenütt emlékbeszédet tartanak a tanárok és tanítók, a tanulók pedig alkalmi költeményeket szavalnak és eléneklik a Hymnust, meg a Szózatot.

— Választás. Ruszt szab. kir. város képviselőtestülete Eifert István murgai községi jegyzőt főjegyzőjévé és rendőrkapitányává választotta.

— Birói vizsga. Zöld Aladár dunaföldvári kir. járásbirósági aljegyző a gyakorlati birói vizsgát Budapesten a múlt hét folyamán sikerrel letette.

— A szekszárdi szüret. A szekszárdi szőlőhegyeken most már befejezéshez közeledik a szüret, melynek eredményével mennyiségileg nem lehetünk megelégedve, mert a tavalyihoz képest csak fél és egyharmad termésünk van. A bor minősége azonban kitűnő lesz, a mit a must nagy czukor- tartalmából lehet következtetni. A fehét must 20—2j, a vörös must pedig 16—20 fok. A lapszőlők az idén is bő termést hoztak ugyan, de minőségileg keveset érő bort adnak. — Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy most folynak Franczia- országban is a szüretek, a melyeknek eredménye kétségbeejtően gyenge. E miatt Francziaországban máris drágul a bor.

— Bezerédj István szobrára újabban az alábbi adományok érkeztek be Simontsits Elemér szoborbizottsági elnökhöz: Vattay Miklós gyűjtése 2 K. 70 f., Majer Antal gyűjtése 12 K., Szedrest Béla gyüpése 13 K. 90 f., Högyész község elöljáróságának gyűjtése 432 K. 20 f. Az alap főösszege: 22,364 K. 28 %f.

— Anyakönyvvezetö kinevezése. A belügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök a gindlicsaládi anyakönyvi kerületbe Nagy József segédjegyzőt anyakönyvvezetö helyettessé nevezte ki.

— Gyászrovat. E hó 2-án halt el Nagybányán losonczi Nagy Mária, Fetter Ambrus pósta- főnök neje, a kit nagyszámú rokon gyászol. A gyászolók között van Kovácsné Nagy Luiza, a helybeli polg. leány iskola igazgatónője is, ki az elhunytban nővérét gyászolja.

— Uj szénkéneg raktár Pakson. A földmivelésügyi miniszter Pakson uj szénkénegraktárat állított föl melynek kezelésével az ottani elöljáróságot bjzta meg.

Aztán az orvos után kérdezősködött.

— A kávéházban van.

— Menj érte, mondd, hogy egy idegen keresi.

Elment, egy kis időre vissza jön. Azzal az

ízenettel, hogy az orvos most biliárdozik, de ha vége lesz a játszmának át jön, addig tessék várni, mert nem ér rá.

— De én sem érek rá várni! No mindegy, majd felirom, amit akartam egy papírra s azt add át az orvosnak.

A király felírta nevét és elment.

Az orvos jó sokára haza jött. Keresi az idegent, de csak a levelet találja. Felbontja, látja, hogy a király járt ott. Nem tudta, mi tévő legyen. De nem is kellett soká gondolkoznia, mert a király intézkedett, hogy pontosabb és lelkiismeretesebb orvos töltse be azt a fontos állást, hogy igy a régi orvosnak több idő jusson a billiárdozásra.

*

* *

Péter király igen jó gazdálkodó is.

Egy alkalommal szakácsa beszámol a piaczon kiadott pénzről. Egy tételt sokalott a király, de mit sem szólt róla.

Körülbelül 1*L kiló túrót 3 dinárba számított.

Másnap reggel kimegy a király a piaczra, hogy meggyőződjék róla, vájjon csakugyan annyiba került-e, avagy mennyivel csapta be szakácsa.

Megáll egy kofánál és szóba ereszkedik vele. Kérdi, hogy mibe kerül a túró.

Egyszerre csak körülveszik az utcza gyerekek, akik felismerték Pétert. És éltetik a királyt.

—. Éljen az uj király! Zsivio növi Krály 1

A király pedig haragot színlelve, jóságosán mosolyogva megintette őket.

— Az ördög vigyen el benneteket, még itt sem hagytok békét; itt sem nyugodhat tőletek az ember 1

*

* *

A király egyszerűségéről tanúskodik a következő történet:

Egy nagy műveltségű, de elszegényedett nő udvarhölgynek ajánlkozik a király leánya, Helena mellé:

A király azt válaszolja:

— Lányom még kicsi volt, mikor árvaságra jutott, Ekkor én öltöztettem. Most már megnőtt, nem öltöztethetem én. De adott a jó Isten neki két ép kezet, tehát most már maga tarthatja rendben a holmiját s maga öltözködhetik. Udvar hölgyre nincs s?üksége. Nem akarom pompában nevelni. Ismerje ő meg csak az egyszerű életet, igy lesz belőle derék nő s igy szereti meg a szegény népet!

*

* *

Ezeket a történetkéket hallja a Szerbiában utazó mindenütt jártában, keltében. Ezeket és még többet mond el egymásnak bérezés Szerbiának fia bizonyos büszkeséggel. Mert büszke a szive, örül a .lelke, hogy most olyan királya van, aki szereti, tiszteli népét. Aki tudja, hogy ha népe akaratának eleget tesz, trónja szilárdan fog állni. Mert alattvalóinak ezrei megvédik azt. Hiszen a szerb nép is tud büszke lenni. Edzetté, daczossá teszi őt a magas hegyekben gazdag vidék, de azért él szivében egy lágy érzés, amely megérti, felfogja a kedves dolgokat s azok benne viszhangra találnak.

Úgy van az ezen apró történetekkel is. Hallja és megérti azokat. Megérti és felfogja. Azután örül neki és elmondja polgártársainak, hadd örüljön az is a nemzet szabaditó Kara Györgye unokájának cselekedetein....

V. Belgrádiéi—Widdinig.

Korán reggel indul a hajó, miután az éjszakán át künn a szabad Dunán horgonyozott.

Itt már fel van állítva a hajó árbocza, rajta

egy háromszög alakú fehér zászló leng, közepén egy kékre festett kör. A zászló jelenti, hogy a hajó két ország határán megy. A hajó farán sem a magyar trikolór leng, hanem az osztrák-magyar monarkia zászlaja: piros, fehér, piros; piros, fehér, zöld.

Mikor elindultunk, kissé borult volt az ég, de azután egészen kitisztult.

Messzire ellátszottak a székesegyház tornyai, Nándorfehérvár magas falai és a gyárak kéményei, mig aztán egy hirtelen kanyarulatnál eltűnt minden és Pancsoya tornyai tűntek elénk.

Innét mintegy másfélóra alatt Szendrőhöz értünk. Szendrő (Smederovo) előtt igen szép szőlők vannak. Mint tudjuk, Szendrő történelmileg is nevezetes hely. A 24 tornyu, nagy háromszög alakú vár romjai még most is láthatók. A várat Branko- vics György szerb despota építette 1430-ban. Ettől az időtől egészen 1450-ig lakhelyéül szolgált ez a vár a szerb uralkodóknak. 1439. 1459. és 1690-ben a törökök elfoglalták, ezektől pedig 1717-ben Eugen hódította el. 1738-ban ismét török kézre került, mig 1867-ben visszakerült a szerbek birtokába.

Itt választotta meg a szerbek népgyülése 1803-ban Kara Györgyét, az egyszerű pásztorból lett erdőőrt, — vezérévé. Kara Györgyét, a mai király ősatyját. A domb, ahol a népgyülés vezérnek kikiáltotta, föl van lobogózva. Számtalan kis és nagy zászlót lengetett ott fönt az enyhe déli szél s büszkén mutatták a helyet, hogy ez az, ahol a Karagyorgyevicsek őse iránti bizalmát kifejezésre juttatta a szerb nép.

Nem messze ettől van az a hely, ahol köriil- belől 15 év után ellenfele, Milos herczeg meggyilkoltatta*