Tolnamegyei Közlöny, 1903 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1903-09-03 / 36. szám

4 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 36. sz. 1903. szeptember 3 — Zarándoklás Rákóczi Ferencz sírjához Konstantinápolyba! II. Rákóczi Ferencz és szabad- sagharcza emlékezet nek ünneplésétől zeng az ország Ká/pátoktól az Adriáig. Dicsőítjük a magyar szabadság legeszményibb vezérlő fejedelmének a világtörténelemben párat­lan nemes jellemét; kiállítást rendeztünk a daliás kurucz korszak ereklyéiből; szobrot emelünk nem- zeti eszményképünknek; törvényczikkbe óhajijuk megörökiteni hazánk és nemzetünk megmentése korul szerzett elévülhetetlen érdemeit. De érezzük, hogy mindezzel nem rótuk le a hála és kegyelet adóját Rákóczi emléke iránt. A nemzeti ünneplés teljességéből hiányzik valami: a legmagasztosabb kegyele'-nyilvánitás, — és sóhaj­tásunk elszáll messze keletre, hol a dicső szabad­sághős és vértanú-társai idegen földben porla- doznak. »Megujulriak a nemes magyar nemzet régi sebei« és feluljul a nemzet régi hő kívánsága, hogy a szemelt hamvak haza hozassanak és nem­zeti pamheonban őriztessenek. De míg ez betelje­sedik : Rákóczi konstantinápolyi sírja légyen a magyar nemzet bucsujáró helye. A szabadságharc emlékünnepe mindenfelől kegyeletes vágyakozást kelt a honfi-szivekben el- zarándokolni a szentelt hamvakhoz, hogy ott ih­letet és uj erőt meriisünk nemzeti eszméinkért folyta'ott küzdelmeinkre, s hogy sirja fölött imát rebegjünk a legdicsőbb szabadsághős nemes lelke dicső eszméinek teljesedéséért. E/en országszerie érzett óhaj megvalósítása végett f. é. október elején nemzeti zarándoklatot rendezünk Konstantinápolyba, hol a lazaristak ga- Jatai templomában, a magasztos lelkű Zrínyi Ilona, 11. Rákóczi Ferencz és fia József, valamint gróf Btrczenyi Miklósné, gróf Csáky Krisztina stb. alusz- szák örök álmukat. Fel akarjuk kei esni a közeli Kis Ázsiában Thököly Imrének a »kurucz királyinak és Gúyon Richárdnak az 1848/49-iki szabadsághaic hős tá­bornokának .sírját s elzarándokolni kívánunk Ro­dostóba, Rákóczi és bujdosó társai utolsó kálváriá­jához, a nagy Bercsényi és a hű Eszierházy An­tal, Sibrik Mik ós stb. sirjaihoz. Megnézzük Konstantmápolynak a keleti tün­dérmesékre emlékeztető csodás műemlékeit s kö­szönetét mondunk a török szultánnak és Törökor­szágnak nemze.i hőseink iránt tanúsított nagylelkű­ségükért. A kik ebben a Rákóczy dicső szellemének szentelendő nemzeti zarándoklatban részt óhajta­lak venni: jelentkezzenek az előkészítő bizottság irodájában (Budapest, Kishid-ú. 4), á honnan rész­letes tervrajzot kaphatnak. A RÁKÓCZI-ZARÁNDOKLAT előkészítő-bizottsága: Dr. Tbaly Kálmán, tb. elnök. Dessewffy Arisztid, a képviselőház titkára. Dr. Szádeczky Lajos, egyetemi tanár. Vámbéry Ármin, elnök. Br. Nyáry Jenő, a főrendiház háznagya. Wosinsky Mór, apátplébános. — Szüreti mulatság. A tolnai vigkedélyű ifjúság folyó hó 5-én műkedvelői előadással egybe­kötött szüreti mulatságot rendez. A szünetek alatt tréfás szavalatok és énekszámok lesznek előadva. Azon hölgy, a ki a legtöbb levelezőlapot kapja, értékes jutalmat kap; úgyszinte az is, a ki a leg­többet eladja. , — Szózat a magyar közönséghez. A magyar iparpártolás ügyének tovafejlődését, a belföldi ter­melés védelmének szélesbkorü elierjedését, kiváló­kép az alkalmas biztosítani, ha felhagyva a minden gyakorlatiasságot nélkülöző jeLzavak hangoztatá­sával e hazafias mozgalmat konkrét czélok felé irányítjuk, idő- és alkalomadtán felhíván a fogyasz­tókat, hogy bizonyos tömegszükségleti czikkeket a küllöldi áru mellőzésével, honi eredetben sze­rezzenek be. Mig egyrészt kétségtelen, hogy az iparpártolási mozgalom hasznát a magyar ipar kü­lönböző ágai csakis eként érezhetik meg, másrészt a dolog természetéből következik, hogy az egész propaganda ügyét is legjobban népszerüsijük, midőn az általános elv helyett konkrét feladatokat tüzönk ki és oktatást nyújtunk a közönségnek, hogy a szóban forgó áru a külföldivel legalább is egyenlő ár és kvalitásban honi eredetben is meg­kapható. E kétségkívül g) akorláti szempontból indulva ki, a magyar gyertyaipar érdekeit ajánljuk a( vásárló közönség figyelmébe. Magyarországon három elsőrangú és számtalan kisebb, de nem kévéssé versenyképes gyertyagyár van. Jeles ké­szítményeik minden jóravaló kereskedésben fel­lelhetők. Akar a vevők tájékozatlansága, akár a viszontelárusitók közönye folytán mégis a szükség­letnek túlnyomó része bécsi gyárakból fedeztetik. A magyar családok háztartásuk filléreivel naponta , |j| idegen ipar oltárán áldoznak,'külföldi munkások megélhetéséhez járulnak. Felhívjuk a fogyasztó közönséget, hogy csak oly gyártmányt vásárolja­nak, mely az áru honi eredetét minden kétséget kizárólag feltünteti, mert pl. a nemzeti szinü papi­rosba csomagolt * Hungária «-gyertya — Stock( rali­ban készül. — Elitéit szocziálisták. Múlt vasárnap Szeg- zárdön, a Kossmh Lajoshoz czimzettt vendéglőben mintegy 80—100 szocziálista érzelmű he’ybeli munkásember gyűlt egybe, hogy bizalmas eszme­cserét folytassanak egy Szegzárdon megalakítandó ismeretterjesztő munkás-kör felöl. Az alakítandó egyesület czéljait Eisler György világlátott könyv­nyomdász magyarázta meg a jelenvoltaknak, akik közül sokan családjaikat is elhozták. Az össze­jövetelt melynek — a rész vevők állítása szerint — semmiféle gyűlés jellege nem volt, sajnálatos félreértés zavarta meg. — Megjelent u. i a rendőr­biztos négy rendőrrel és a gyűlésnek vélt bizal­mas összejövetelt éles szavakkal szólította fel azon­nali feloszlásra. E közben Bosák Ferencz, Mohiár Ferencz es Bencze Márton iparos-segédek indu­latosan kifakadtak és az izgatott tömeg csupán Eisler György közbelépésére, — miután a rendőr­biztos félrevonult, oszlott szét. — Bajó Pál szolga- biró a gyűlés rendezői közül Eisler György könyv- nyomdászt 200 korona, vagy behajthatatlanság esetén 10 napi elzárásra, Bosák Ferencz, Molnár Ferencz és Bencze Márton iparos-segédeket 50—50 korona, illetve 5—5 napi elzárásra ítélte Az el­ítéltek fellebbeztek. — A szegzárdi vasúti vendéglő. A Mutschen- bacher-{é\t szegzá'dt vendéglőt a tulajdonos szep­tember 1-én átvette a volt bérlőtől és azt úgy rendezte be, hogy a nagyérdemű közönség jó ételeket és friss italokat mindig kaphat. A kelle­mes őszi napok alatt bizonyára sok látogatója lesz ennek a vendéglőnek, a hol vasár- és ünnep­nap zene is lesz. — Meglopta az apját. A mulatozás! vágy és a rossz társaság annyira vitte Ifjú István decsi fiatal legényt, hogy meglopta saját édes atyját. A megtévedt legény 64 korona értékű gabonát emelt el é-> azt eladogatta, árá* pedig czimboráival elmulatta. — Elfogott czigánykaraván. A bátai csend- őrság egy 25 tagból álló kóbor czigánykaravánt fogott el a bátai dunai révnél és S'egzárdra ki­sérte, a hol most férfiak és nők elkülönítve két , dutyiban hüselnek mindaddig, mig illetőségi helyű- I két sikerül megállapítani, a mi rettentően nehéz j feladat, mert a Kolompár família egyik tagja se \ akarja elárulni születési helyét. A rendő^biztos ! kérdéseire egyre azt hajtogatják, hogy ők bokor alatt jöttek a világra és igy nem tudják meg­mondani szülőföldjüket. A népes karavánnak négy kocsija van, melyek közül az egyik oly remek készitmény, ho y érdemes a megtekintésre. — Szilágyi és Diskánt miskolci gépgyáros cég kitűnő borsajtóira, valamint legújabb «Villám» centrifugális bogyózó és zúzógépére felhívjuk olva­sóink figyelmét. Kiemelendők különösen a cég áltál feltalált és készített «Kincsem» és «Hegyalja» bor­sajtók nemkülönben a nagy üzemü préseléshez ké­szített kettős kosaru sajtók, a melyeknél a régi világ fából készített prése genialisan egyesítve van a modern teknika vívmányaival. A sajtó felső része aczél, alsó része faszerkezet. Ennélfogva a must sehol sem érintkezik vasrészekkel, hanem csak a fával, ami a must színét, izét, zamatját nem befo­lyásolja-. A törkölyt sem kell összevagdalni, hanem kisebb darabokban is könnyen ki lehet venni. Az 1902. évi egri és pozsonyi II. mezőgazdasági or­szágos kiállításon a czég borsajtói elsődijjal, arany­éremmel lettek kitüntetve. A czeg izleses árjegyzé­két kívánatra minden érdeklődőnek megküldi. — AZ előnyösen ismert jónevü Anker élet- és járadékbiztositó társaságnak mai számunkban közölt hirdetésére különösen felhívjuk olvasóink figyelmét. — Eladó harmonium. Egy erős, jókarban levő. 4 V2 oktávás, 6 változatú, két hangsorozatu, szép kiállítású harmonium Kiss Béla István őcsényi r. k. kántortanitónál azonnal eladó. — Tanonczul felvétetik 2—3 közép­iskolát végzett, jól nevelt fin Molnár Mór könyvnyomdái intézetében, Szegzárdon. 8. IRODALMI CSARNOK. A príma gentryk. — Elbeszélés a falusi életből. — Irta: STUBENWOHL GYULA. (Folytatás.) V. A Cserkuthy-leány lakodalma. Amiről annyit beszéltek S’. . . . . . ben és vidékén az úri körökben, végre mégis bekövetke­zett. A Cserkuthy Laura lakodalma szeptember első hetében megtöri ént az osztály tanítóval. Igaz ugyan, hogy már több egy évnél jegyben jártak, mindazonaltal a menyegző megtartása oly hamari elhatározás volt, hogy minden megütközés nélkül el ehetett hallgatni, ha még a kofák is erről tár­gyaltak a heti vásáron. Falu helyen igy szokott az lenni, ha valami különös figyelemre mél'ó mozza­nat esik valamelyik úri portán; A Cserkuthy Laura esetét pedig annál inkább is szapullák, mert a ki­tűzött két évi jegyes időből még egy és egy ne­gyed év mullott el. Egy alkalommal Sziegwárthéknál beszélgettek erről a tárgyról, akkor úgy beszélték, hogy a menyegző megtartása azért késik, mivel az osztálytanító végleges kinevezését várják. Minden­kit meglepett a menyegző hire, mivel már L^ky és Horgossy jóval előbb felkérettek a Cserkuthy Laura menyegzőjén viselendő lakodalmi tisztségre. H<-gy a nyájas olvasónak regényem be­fejezésével — még néhány kellemes perez szóra­kozási időt szerezzek: vissza kell térnem a lako­dalom előtti időre két héttel, hogy a nászünnepélyt egész valójában leírhassam. * * * A Sziegwárthék jourja után tiz napra Laky elment haza az öregekhez. Az apja Tolnában la­kott egy kis félreeső birtokán ; a birtok nem volt ugyan nagy, de mégis elegendő arra, hogy rang­jának megfelelő módban élhessenek. Az öreg ere­deti typusa volt a régi időkből leszármazott hét- szilvafás nemeseknek: magyar ruha, csizma, pórge kalap, rojtos nyakkendő és pipa. Anyja egy áldott, jó öreg asszony; maga a megtestesült jóság és szelidség mintaképe volt. Laky egyetlen gyermekük lévén, a szülők elkényeztetett »liebling« je, vagyo­nuk örököse volt. . (Folytatása következik.) VIDÉKRŐL. T A N U G Y. — Meghívó. A ,,Tamási vidéki róm. kath. néptanító egylet“ a rendes évi közgyűlését Hőgyé- szen, 1903. évi szeptember hó 10 én délelőtt 10 órakor tartja, melyre az egyesület tagjai és tanügy- barátok tisztelettel meghivatnak, i. V810 órakor szentmise. 2. Elnöiki megnyitó beszéd. 3. A múlt közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása. 4. A vá­lasztmány felkérésére tek. Göőz József dr. igazgató ismerteti elméletileg, úgy gyakorlatilag a hang­utánzó olvasás- és írástanítás módszerét, S. Az egyházmegyei hatóság 740/1903. sz. köriratában közzétett tételekre beérkezett dolgozatok felolva­sása és elbirá'ása. 6. Elnöki jelentés. 7. Tisztujit^s. 8. Egyéb indítványok. 9. Tagdíj fizetés. — Rákóczy ünnepély. Lélekemelő Rákóczy diszgyülést tartott toiyó ho 29-én a görbő-pincze- helyi izr. ifjúsági egyesület díszes közönség jelenlé­tében a következő műsorral. 1. Az ünnepélyt Klein Ármin nyitotta meg magas szárnyalásu hazafias beszéddel, lelkes szavaiban vázolva az ünnepély jelentőségét. 2. Hymnus. Énekelték az összes jelen­levők. 3. Bujdosó Rákóczy. Kurucz népköltemény, szavalta Katz Ármin. 4. Zzengeri L. M., az iíj. egyesület elnöke -»A Rákóczyak történetei czimen magvas, tartalmas értekezést olvasott fel a Rákóczy család és a Rákóczy indulóról. 5. Rákóczyné. Arany Jánostól. Szavalta Katz Jolán. 6. Rákóczy. Irta Petőfi Sándor, szavalta Fischer Vilmos. 7. Rodostói temető. Arany Jánostól, előadta Weisz Olga. 8. Rodos'ó. Irta Jókai Mór, felolvasta Weisz Jenő. 9. Szózat. Énekelték a jelenlevők. Az összes szavalok és felolvatók szép előadásaikkal egészen meglepték a hallgatóságot, mely perczekig tartó zajos tapsokkal és zugó éljenzéssel honorálta a szereplőket. Nagyban hozzájárulr az ünnepély fé­nyének emeléséhez, hogy az ünnepély-helyiség körül-belül lobogó - díszbe volt öltöztetve, úgy, hogy a szem mi idenütt a nemzeti trikolóron pihen­hetett meg. Az ünnepélyt Zsengeri L. M. elnök magas színvonalon álló záróbeszéddel fejezte be, hazaszeretetre és további munkálkodásra buzdítva az ifjúságot. Rákóczy-ünnepély Tamásiban. Tamási hazafias ifjúsága aug.hó 12-én igen sikerült tánczmulatsággal egybekötött Rákóczy ün­nepélyt tartott. Impozánsan nyilatkozott meg ez alkalommal Tamási község hazafiassága. Parragh Béla ügyvéd, az ünnepély védnöke, a kaszinó nagy­termét zsúfolásig megtöltő ünneplő közönség előtt nyitotta meg lelkes beszéddel az ünnepélyt és a közönség zajos éljenzése között olvasta fel Rátkay László neves képviselőnk sürgönyét, hogy lélekben ő is az ünneplők között van. A szereplők hazafias előadásait a közönség véges végig tetszéssel fo­gadta és tapsával különösen kitüntette az ifjúsági énekkart a »Csínom Palkói kezdetű kurucz nóta eléneklésekor. Az ünnepéi) t táncz követte olyan arany kedvvel, hogy az ünnepély csak másnap délután az erdőben fejeződött be, természetesen ismét tánczczal. Az ünnepély tiszta jövedelmét 102 korona. 02 fillért elküldtük a kassai Rákóczy szobor-^üap javára.

Next

/
Thumbnails
Contents