Tolnamegyei Közlöny, 1903 (31. évfolyam, 1-53. szám)
1903-08-13 / 33. szám
4 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 35. sz. 1903. au — Veszelei Károly emléke. Kegyeletes terv valósításán táradoznak a dombóvári diákok; emléktáblával akarják megjelölni Veszelei Károlynak, a fiatalon elhunyt költőnek házát, azt a csöndes, egyszerű otthont, ahol poézisének panaszos hangján sirta el világfájdalmát a jeles lirikus. Az emléktábla költségeinek fedezésére a vakácziózó középiskolai tanulók szombat este sikerült műkedvelői előadást rendeztek a dombóvári »Korona «-fogadó dísztermében. Lexa Aglája, Hisch Imre és Móriíz Árpád ügyes és hatásos szavalása után előadtak a Rendelő óra czimü egyfelvonásost. A vígjátékban Reiner Manczika bájos közvetlenseggel s művészi rutinnal játszott egy leányszerepet, méltán mt gérdemelte a halgatóság tetszésnyilvánítását s a virágbokrétákat, amellyel tisztelői meglepték. Az anyát Goldschmied Etelka kedves lermészetességgel személyesítette. A többi szereplők is jók voltak. A közönség szeretettel tapsolt a buzgó műkedvelőknek, akik nemes tervük alapját jelentkeny összeggel vetették meg az estén. — »Ég a kunyhó, ropog a nád«. A decsi határban, a Gyöngyös oldalban folyó hó 7-én Bárdos János és Szűcs Mózes Csanádi lakosok éjjelre meghúzták magukat egy halász kunyhóban, hogy ott nyugalmat leljenek. Miután a szúnyogok ezrei betolakodtak a kunyhóba, tüzet raktak, hogy őket kifüstöljék. A két jóbarát e közben elaludt és csak akkor ébredt fel, midőn a kunyhó lángba borult, melyből csak nehezen tudtak kimenekülni. — Tanonczul felvétetik 2—3 középiskolát végzett, Jól nevelt fin Molnár Mór könyvnyomdái intézetében, Szegzárdon. ______ , VIDÉKRŐL. Szakcs, 1903. aug. 25. Tekintetes Szerkesztőség! Vasárnap (f. hó 23-án) délután 3 ólakor vette kezdetét Szakoson az iskolatéren a Rákóczy- ünnepély, a melyet a szak esi »Kath. Kör« és a vele e czélra társult kér. önsegélyző szövetkezet rendezett. -A tágas iskolatéren ember emberhátán nyüzsgött s a délutáni nap égetően perzselő, forró sugarai daczára mindvégig lelkesen kitartott. Káldy Gyula ezen alkalomra megszerzett s a helybeli eztgány zenekar által betanított kuruez dalait adta elő programm szerint váltakozva, hölgyek és urakból alakult vegyes énekkar. Az ének számok előadásában hazafias szorgalommal közreműködtek: j semptei Maczkó Lászlóné, Mányok Ferenczné, Hör- t váth Lászlóné úrasszonyok, Aloff Etelka, Túrái , Juliska és Verhás Mariska kisasszonyok, Vitkovits | Ferencz, Kétyi László, Mányok Ferencz, ifj. Hamar I Lajos, Illés Mihály, Károlyi Károly, Fetter Gyula, Szíjártó László és Túrái Mihály. Az énekkart fá- , radhatatlan buzgalommal Kétyi László szakcsi | kántortamtó vezette. Az ünnepi beszédet Vitkovits ( Ferencz plébános, a kör és szövetkezet elnöke tartotta, nemes pathossal s költői nyelvezetű temperamentumos beszédben ismertetve a néppel és méltatva 11. Rákóczy Ferencznek a hazaszabadsága kiküzdése körül szerzett halhatatlan érdemeit. Szavai óriási lelkesedést, a mely tapsban és éljenzésben nyilvánult, keltettek a nagyszáma hall- , gatóságban. Rákóczy üzenetét, a mely 1703. év ; május 22-én Huszt város piaczán lön a magyar j népnek kihirdetve, Rákosy Viktor átdolgozásában j Károlyi Károly, tolnai állami tanitó adta elő haza- j fias hévvel és lelkesedéssel. Szavai közben meg- iúvattak a kürtök s éles rezgő hangon hirdették Rákóczy revének dicsőségét. A váltakozó énekszámok felhangzása után Mányok Ferenczné, magyar nemzeti viseletbe öltözötten szavalta el Kún Béla remek költeményét »Rákóczy hamvait«. Hogy szavai és egész előadása a hallgatóság szivéhez találtak, bizonyitó tanúság volt a hallgatók szemeibe fel-felcsillant hazaíiui lelkesedés szülte örömkönnyek. Legvégül Fetter Gyula, káplán a kör és , szövetkezet jegyzője szavalalta el messzire halható, j erőteljes hangon Szécskay György alkalmi költe- j ményét »Hajh! Rákóczy, Bercsényi, Bezerédi czim- ] mel«. Utánna a Rákóczy induló hangjai mellett j kivonult az egész ünneplő közönség, élén az ön- kénytes tűzoltó testülettel s temérdek’ nemzeti színű lobogók elülvitele mellett a községi erdőbe. Oda megérkezve az útközben különféle hazafias dalokat éneklő közönség, csakhamar kezdetét vette a magyar nemzeti táncz: a csárdás, a magyar nép fiainak és leányainak egyedüli kedvelt táncza. Szünóra alatt ismét kuruez dalokat adott elő Kétyi László kántortanitó vezetése mellett czigányzene kísérettel a női és férfi vegyes énekkar. Illés Mihály tanitó pedig remek szavallatával gyönyörködtette a tánezban kifáradt közönséget, előadván Várady Antal »Rákóczy Rodostón* czimü melodrámáját. Mikor pedig bealkonyodott, kigyultak a szines lampionok s az erdő szélén lévő szántóföldeken megkezdődött a sikerült tűzijáték, melyet ifj. Hamar Lajos üzletvezetető teljesen a saját költségétf rendezett. Volt is bámulója elég, az egyszerű nép fiai és leányai hangosan adtak kifejezést ámulatuknak és csodás bámulásuknak s a dicséretek egesz áradata zúdult ifj. Hamar Lajosra, ki azt minden tekintetben meg is érdemié, mert fáradhatatlan tevékenységgel működött már napok óta ifj. Vitkovits Ferencz plébánossal együtt az ünnepélynek minél sikeresebb megtartására. Nép ünnepély lévén, a kör birka paprikással vendégelte meg a nép fiait és leányait. Vitkovits Ferencz plébános is ajándékozott e czélra a körnek egy darab birkát, a mely ajándékáért fogadja e helyütt is úgy ő, mint ifj, Hamar Lajos is nemes szívre valló adományukért a »Kath. Kör« és a rendező- zőség forró köszönetét. Az ünnepélyen úgy a helybeli, mint a környék intelligentiája is szép számmal megjelent. Ott láttuk a már fennebb említett asszonyokon és leányokon kívül: Özv. Klapp Jó- zsefné, Kétyi Lászlóné, Csukly Béláné, Makay Istvánná (Borjád puszta), Szabó Béláné (Patalom), Chachinovich Jánosné (Szili), asszonyokat, Barrois j Bella, Csukly Margitka (Szakái), Nagel Irmuska (Hőgyész), és Szikora Mariska (Paks), leányokat. Felülfizettek: Vitkovts Ferencz plébános 2 koronát, Fetter Gyula káplán 1 koronát, Heinzl Aurél és Fuhrmann Ferenc/ 40—40 fillért. Károlyi Károly, Kopp Pál, Kétyi László, Csukly Béla 1 — 1 ! koronát, Chaninovich János 1 K 40 f. S/abó Béla 40 fillért. Tiszteletlel: Fetter Gyula, káplán. IRODALMI CSARNOK. A príma gentryk. — Elbeszélés a falusi életből. — Irta: STUBENWOHL GYULA. 7. ' (Folytatás.) A vendégek ki erre, ki amarra fordult, zsebkendőiket ajkaikhoz szorítva igyekeztek kaczagá- saikat elfojtani. A leányok titokban ezinezogtak egymás háta mögött. Laky pedig úgy állt a Szieg- wárth mama előtt, mintha egy markos paraszt vasvjllával szúrta volna oda. Háta mögött a Muki gyerek sunnyogott, oldalát tapogatva. A Szieg- wárth mama még egyre leczkéztette őket; titokban már imádkozni akartak, hogy legyen vége neki, mikor még a Nusi felkiáltott: — Jézus, Mária a virágaim! ? Hamar oda néztek, hát uramfía! A Pollux kutya valami oda tévedt macskát kergetett kérész- tül-kasul a legszebb virág gruppokon, letördelve mindent, a mi útjukban volt. Most jött még csak a java. A Nusika kezdte őket leczkézni. Hála Isten azonban ez nem tartott soká. Különben is leánynyal könnyen ki lehet bé- külni, ha az ember még hozzá legény is. Aztán, hogy — esetleg — rajtuk kívül más meg ne lássa a felöltöztetett kanonok nagybácsit, leszedték róla a diszöltönyt; miután megmagyarázták, hogy a társasjátékban hozott ítélet megváltását igy vélték megoldhatóvá tenni, bocsánatot kértek és javulást ígértek. A bocsánat-adás csakhamar készen is volt s azután ozsonnához ültek. Kimerülve, csüggedten mentek a dúsan fel- teritett asztalhoz. Szinte jól esett elhuzódniok a hűs fák árnyékába, hol a rendes ozsonnázó helyük volt. A meleg augusztusi nap erősen lővelte le forró sugarait, a kis kerti virágok lankadtan hajtották le fejecskéiket a perzselő napsugár hatása alatt, az utszélen egy zöld szinü gyíkocska ijedten bujt el a fü közé. A szobaleány felhozta az ozsonnát: szépen, illemtudóan rakosgatta el mindenki elé a jegeskávét. Mikor a bömbös elé ért a jegeskávéval, ez nagyot nézett, aztán flegmatikusán eltolta magától I és egy öblös boros üveget vett pártfogásába, a i melyet nyakló nélkül alapos tanulmány tárgyává tett. Ozsonna után bevonultak a szalonba, hol zon- ' gora hangok mellett a fiatalság tánczolni kezdett. A bömbös Bikszády a jegyzővel és.állomási elöljáróval kint maradtak a kertben kváterkázni. Itt megemlítjük, hogy a bömbösnél a kvaterka első foka a három deczis poharaknál kezdődik. Laky a Sziegwárth leányokat mulattatta, az osztálytanító szerelem ittasan suttogott menyasszonyával, mig a segédjegyző hol itt, hol amott legyeskedett, de legtöbbet a jegyzőkisasszony körül lorgolódott. Lámpagyujtáskor estebéd következett. A véget érni nem akaró esteli közben Horgassy Muki aztán kibökte, hogy ő nem csak a jour kedvéért jött ám, hanem, egy igen fontos kiküldetése is van. Ugyanis 1 a sióhorgasi postamester nősülni óhajt s mint uj ember — őt kérte puhatolná ki, hol fogadnák legszívesebben. A milyen hangosan csevegtek a leányok azelőtt; olyan siri csend lett most egyszerre. Szemlesütve csipkedték apró ujacskáikkal zsebkendőiket. Végre aztán az «értelmes és okos» mamák úgy határoztak, hogy legjobb lesz, ha a postamester ur tisztelegni fog a leányos házaknál és a. hol legszívesebben fogadják, (ugyan hol nem fogadnák szívesen ?) ott próbáljon szerencsét. Ezt a tanácsot a Muki gyerek egy pohár érmelléki eltemetésével magáévá tette. A kis csintalan szemű Szieg1 no> solyogva pislantott Lakyra, melyet 3r zott, hogy leejtett asztalkendője feh , egy forró csókot nyomott a Bellács Ennek a csóknak az volt az értelmi a kis leány képe már rég Laky szivéb Az idő alatt, mig Laky a ki » néma jelekkel ábrándozott, a bömbös az asztai végén nagyokat lódított; azt mesélte a jegyzőnek, hogy mikor ő oroszlán vadászaton volt, milyen, bravúrokat csinált, pedig farkast is csak egyszer látott életében, akkor is hanyat-homlok menekült, előle fegyverével együtt. A journak 11 óra után vége lett s a vendégek szétoszlottak. A kis hamis szemű Bella kétszer megszorította Laky kezét az elválásnál. Aztán fel- kaptak a Horgossy Muki homokfutójára a azon hajtattak ki. A «Kékliba» kávéháznál leszálltak, be- mentek egy gyászpikolóra és egy absyntre. A sarokban néhány álmos czigány bóbiskolt: beléptünk- kor sunyi hajlongások között ugráltak fel. Elfogyasztván a «schlaf-trunk»-ot, a Muki gyerekkel karöltve, Laky a czigányokat a kis Bella ablaka alá vitték s ott elhuzatták neki, hogy; «Csak egy kis lány van a világon ...» A hangfogóval eljátszott mélabus nóta behatolt a kis Bella selyempárnái közé, mert annak jeléül, hogy az éjjeli zenét kedvesen fogadta, csakhamar piros szinü lámpafény szűrődött ki az ablakredőnyökön. A zene elhallgatott, ismét csendes lett minden ; a néma éj egyhangúságát egy-egy eltévedt kuvik kiállhatatlan rikácsolása zavarta meg. Aztán megint felültek a kocsira és a Muki gyerek a ponnyk közé csapva, elhajtottak haza, magasan felszálló, fullasztó port hagyva kocsijuk után ... (Folytatása köv.) T A N Ü G Y. — Értesítés. A szegzárdi Máj er-Arlow- féle nyilvánossági joggal felruházott fiú- és leánytanintézetben az 1903/4. tanévre a felvétel szeptember 1^8-ig történik. Felvételkor minden növendék fizet 3. koronát felvételi díjt és hitoktatásért a r. kath. vallásuak 2 koronát, az ev. ref. vallásuak 4 koronát. A havi tandíj az I. és II. osztályban 5 korona, a III. és IV. osztályban 6 korona, az V. és VI. osztályban 7 korona. — A francia nyelvért egy hóra 2 korona. Szegzárdon, 1903. aug. 20-án. Az intézettulajdonosok. — Iskolai értésités. A paksi m. kir. állami polgári fiúiskolában a rendes és magán ta- nulák beiraíása 1903. évi szeptember hó 1, 2, 3, 4-én délelőtt 8—12 óráig fog eszközöltetni. Szeptember hó 3-án d. u. a fölvételi és javító vizsgák lesznek. Szeptember 4-én lesznek a magán tanulók javító és rendszeres vizsgálatai. Szeptember hó 5 én lesz a hivatalos órarend leírása és a szegény tanulók között a tankönyvek kiosztása; a tanév megnyitása és az iskolai törvények felolvasása. A fölvétetni kívánó tanuló szülei, gyámja, vagy ezek megbízottjai kíséretében személyesen tartozik megjelenni, s beiratáskor iskolai bizonyítványát, keresztlevelét,, illetőleg születési bizonyítványát és ha 12. évét betöltötte, ujraoltásról szóló orvosi igazolványát az igazgatónak bemutatni. Azon tanulók, a kik megelőzőleg iskolánk növendékei voltak, a beiratásnál csak az iskolai bizonyítványt tartoznak beadni. A polgári iskola első osztályába azon tanuló vehető fel: a) a ki életének 9. évét betöltötte és ezt kereszt-, illetve születési bizonyítványával igazolni tudja, b) a kinek az elemi iskola negyedik osztálya számára kiszabott tantárgyakban elegendő jártassága van, s ebbeli ismereteit bizonyiiványnyal igazolja. Minden tanuló felvételkor egész évre 10 korona tandíjt [s ezenfelül beiratási, értesítői és hozzájárulási díj címén 3 korona 30 fillért tartozik fizetni. A szegénysorsu, példás^ magaviseletü és jó bizonyítványt felmutatni tudó tanulók egész vagy fél tandíjmentességben részesülhetnek, s ezenfelül teljesen vagy részben tankönyvekben is segélyeztetnek. Tandíj mentességért csak a tanuló szülője vagy annak helyettese folyamodhatik s csak teljesen felszerelt folyamodványok fogadtatnak el, melyek Tolnavármegye kir. tanfelügyelőjéhez címezve, a beiratás alkalmával az igazgatónál nyújtandók be. E folyamodványhoz csatolni kell: 1. Iskolai bizonyítványt az előző tanévről. 2. Keresztlevelet, illetőleg születési bizonyítványt. 3. Egy évnél nem régibb keletű szegénységi bizonyítványt. A kérvény és meí< lékletei bélyegmentesek. Tanárok és tanitók a szegénységi bizonyítvány csatolását mellőzhetik. E helyett a kérvény szabályszerű bélyeggel látandó el. Paks, 1903. augusztus 20. Az igazgatóság.
