Tolnamegyei Közlöny, 1903 (31. évfolyam, 1-53. szám)
1903-08-13 / 33. szám
1903. augusztus 27. MULATSÁGOK. Mulatság Kölesden. A kölesdi ifjúság által f. hó 23-án rendezett mulatság, a regi hires kölesdi mulatságoknak teljesen megfelelőleg, nagyszerűen sikerült! Nem üres frázis ez a »nagyszerű« jelző, sőt még kevés is a mulatság jó sikerének kifejezésére. A nagyszámú, díszes közönséget kedvesen lepte meg a szegzárdi neves czigánynak, Garay- tiak jó zenekara. Nem vár a, hogy a megye első czigányának já'szasára fogja lejteni a tánczot. S e kedves meglepetés a jó kedvet, a melylyel a mulatságra eljöttek, csak növelte és a legmagasabb tokra emelte. Pedig mennyivel könnyebb és nagyobb csalódás lehet ott, ahova mar bizouyos reménynyel jönnek el a tánczosnők, mint ott, ahol pestimis- tikus gondolatokkal ? A kölesdi mulatságoknak még a régi időkből nagy hírük vau, ide tehat azzal a remenynyel jön miudenki, hogy jól fog mulatni és eddig még mindenki kedves emlékkel távozott, mert reményen felül jól mulatott. A mostani mulatság pedig úgy a legkisebb fesztelenségnél, mint a pompás jó kedvnél fogva a régieket is feml múlja. Úgy látszik, most ismét a régi »Rózsabálok«, a legjobb mulatságok visz- szatéiésének hajnalán vagyunk. Különben felesleges minden dicshymnus. A jelen voltak mindig kedvesen emlékeznek majd vissza a mulatságra s az ő sziveikben élő kedves emlékek képezik a legjobb és legnagyobb dicséretet. A négyeseket 26, illetve 24 pár tánczolta. Jelen voltak. Asszonyok: Apáik Alajosné, (Hidvég), Báli Sándorné, (Szigetvár), Engel Fri- gyesné, Csiba Lajosné, Kálmán Dezsőné, Kiesz- ling Ferenczné, (P. Tormás), Koritsánszky Dé- nesné, Kovács Gáspárné, (Tengelicz), Lágler Sándorné, Laki Gusztávné, Máthis Gyuláné, Sass Lászlóné, (Borjád), Szabó Györgyné, Széles Ferenczné, (Tengelicz), Tantó Imréné, Várkonyi Ist- vánné, özv. Wiít Sándorné, (Kajdacs), dr. Zavaros Gyuláné, Zöld Jánosné, (Hídja). Leányok: Arany Margit, (Medina), Bozár Ilona, (Bpest), Eckstein Aranka, Engl Olga, Csiba Lenke és Erzsiké, Kánitzer Ilonka, (Bpest), Kiesz. ling Irma, (P: Tormás), Lágler Ilonka, Laki Böske, Mock Márta, (Hídja), Nászay Irmuska, (Szilas-Bal- hás), Petrich Lenke és Olga, (Paks), Reichert Erzsiké, (K. Tormás), Szabó Etelka, Széles Szerénke, Etelka és Aranka, (Tengelicz), Lantó Ilonka, Várkonyi Gizuska és Erzsiké. Felülfizettek: Dr. Zavaros Gyula 5 koronát, Ifj. Bernrieder József 3 koronát, Gellér Gyula, Kovács Gáspár, Koritsánszky Dénes és Molnár Mór 2—2 koronát; Apáth Alajos, Báli Sándor, Boros Zoltán, Csiba Lajos, Engl Frigyes, Hartmann Pál, Kieszling Ferencz, Mánninger Adolf, Läufer István és Zöld János 1 — 1 koronát. Ösz- szesen 26 korona. Jegyüket megváltották: Spitzer Lajos és Sas István (Dombóvár) 5 korpnával, Könczey Béla 2 koronával. Fpgadják mindezek a rendezőség igaz köszönetét. — Sár-Szent-Lörincz ipartestületének ifjúsága e hó 9-én zártkörű táuczmulatságot tartott. Jegyét megváltotta: Varga János 1 koronával. FölülíÍ2ettek: Zimbó István 10 fillért, Kovács János 20 fillért, Mühlbauer József 40 fill ért, Somogyi József 20 fillért, Szép Béla 20 fillért, B. Szabó János 40 fillért, Schád János 20 fillért, lainer Elek 40 fillért. Fogadják az illetők az ipartestületi ifjúság mély köszönetét. Sár-Szent-Lőrincz, 1903. augusztus 18. Greifenstein János ipartestületi elnök. Előfizetőink figyelmébe! — Hátralékos előfizetőinket egész tisz- I telettel kérjük, hogy a hátralékos összegeket a kiadóhivatalhoz mielőbb beküldeni szíveskedjenek. TÖRVÉNYSZÉK. A szegzárdi kir. törvényszéknél főtárgyalásra kitűzött bűnügyek: 1903. évi szeptember hó l-én. Pintér Sándor ellen, okirathamisitás miatt. Gaál Géza ellen, csalás miatt. Kis Döme János és neje ellen, csalás miatt. Szipli Imre ellen, közokirat hamisítás miatt. Pegler István ellen, súlyos testi sértés miatt. 1903. évi szeptember hó 3-án. Szabados András és neje ellen, lopás miatt. Singer Ferencz ellen, lopás miatt. KÖZGAZDASÁG. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 35. sz. — A szőlősgazdák kongresszusa. Múlt vasárnap tartották meg Nagyváradon a magyar szőlősgazdák első kongresszusokat, melyen a következő határozatot hozták : A Szőlősgazdák Országos Egyesülete kívánatosnak és szükségesnek tartja: 1. A boritaladó leszállását, a házi fogyasztási adó teljes eltörlését. 2. Az egész országban egységes boritaladó behozatalát, mert az most egyes vidékeken különbözik. 3. A boritaladó után kivetett községi pótlék eltörlését. 4. A őre teljes adómentességét. 5. A szőlők okszerű kezelését nehezítő, drágító törvények megváltoztatását és hatályon kívül helyezését. 6. A borfogyasztási adó bérbeadásának megszüntetését. A határozati javaslatot egyhangúlag elfogadták. Raum Oszkár a viharágyuzásról beszélt, fejtegetve, hogy a kísérletek még eddig semmi pozitív adatot nem nyújtottak arra, hogy e készüléket sikerrel lehetne alkalmazni. Több szőlősgazda ennek ellenkezőjét vitatta. “ A szegzárdi anyakönyvi hivatal értesítése 1903. évi augusztus 19-től 26-ig. Született: 10 gyermek,-3 fiú, 7 leány. i . Házasságot kötött: Szakái József — Simon Józsefné Szilber Auguszszal. Meghaltak: Sárközi Irén, Szabópál József. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos : BODA VILMOS. HIVATALOS HIRDETÉSEK. 3569. sz./tlkvi 1903. Árverési hirdetmény kivonat. A gyönki kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a Gyönki takarékpénztár végrehajtató- nak, Ninics Dömötör végrehajtást szenvedő elleni 120 kor. tőkekövetelés és járul ékai iránti végrehajtási ügyében, a medinai 634. sz. tjkvben A. f 268. hrsz. alatt foglalt Ninics János, Ninics Dömötör és neje Stefanovics Gripor nevén álló házra és pedig a végrehajtási törvény 156. §-ának alkalmazásával az egészre az árverést 800 koronában ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy, a fennebb megjelölt ingatlan az 1903. évi október hó 17-ik napján d. e. 10 órakor Medina község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10%-át készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó l-én 3333. szám alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. ez. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Gyönkön, a kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóságnál, 1903. .évi julius hó 30-án. Dr. Kővágó^ kir. albiró. 3440. sz./tkvi 1903. Hirdetmény. Madoosa község telekkönyveiben mindazon ingatlanokra nézve, a melyekre az 1886. évi XXIX. törvényezikk. az 1889. évi XXXVIII. törvényezikk és 1891. évi XVI. tör- vényozikkek a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzését rendelik, az 1892. évi XXIX. törvényezikkben szabályozott eljárás s ezzel kapcsolatban a telekjegyzőkönyvi bejegyzések helyesbítése foganatosíttatott. Ez azzal a felhívással tétetik közzé: 1. hogy mindazok, kik az 1886. évi XXIX. törvény- ozikk 15. és 17. §-ai alapján ideértve e §-oknak az 1889. * évi XXXVIII törvényezikk 5. és 6. §-aiban és az 1891. évi XVI. törvényezikk 15. §. a) pontjában foglaltak kiegészítéseit is, valamint az 1889: XXXVIII. törvényezikk 7. §-a és az 1891: XVI. törvényezikk 15. §. b) pontja alapján eszközölt bejegyzések vagy az 1886: XXIX. törvényezikk 22. §-a alapján történt törlések érvénytelenségét kimutathatják, e végből törlési keresetüket hat hónap alatt, vagyis 1904. évi márczius hó l-só napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő eltelte után indított törlési kereset annak a harmadik személynek, a ki időközben nyilvánkönyvi jogot szerzett, hátrányára nem szolgálhat; — 2. hogy mindazok, a kik az 1886: XXIX. törvény- czikk 16. és 18. § ainak eseteiben — ide értve ez utóbbi §-nak az 1889: XXXVIII. törvényezikk 5. és 6. §aiban foglalt kiegészítéseit is— a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése ellenében ellentmondással élni kivánnak írásbeli ellentmondásukat hat hónap alatt, vagyis az 1904. évi márczius hó 1-ső napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő letelte után ellentmondás többé figyelembe vétetni nem fog; — 3. hogy mindazok, a kik a telekkönyv átalakítása tárgyában tett intézkedések által, nemkülönben azok, kik az 1. és 2. pontban körülírt eseteken kívül az 1892: XXIX. törvéoyozik szerinti eljárás és az ennek folyamán történt bejegyzések által előbb nyert nyilvánkönyvi jogaikat bármely irányban sértve vélik, ide értve azokat i s, a kik a tnlajdonjog arányának az 1889. évi XXXVIII. törvényezikk 16. §. alapján történt bejegyzését sérelmesnek találják — e tekintetben felszólalásukat tartalmazó kérvényüket a telekkönyvi hatósághoz hat hónap alatt, vagyis az 1904. évi márczius hó 1-ső napjáig bezárólag nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő elmúlta ntán az átalakításkor közbejött téves bevezetésből származó bárminemű igényeket jóhiszemű harmadik személyek irányában többé nem érvényesíthetik, az emlitett bejegyzéseket pedig csak a törvény rendes utján éB csak az időközbeni nyilvánkönyvi jogokat szerzett harmadik, személyek jogainak sérelme nélkül támadhatják meg. Egyúttal figyelmeztetnek azok a felek, a kik a hitelesítő bizottságnak eredeti okiratokat adtak át, hogy ameny- nyiben azokhoz egyszersmind egyszerű másolatokat is csatoltak, vagy ilyeneket pótlólag benyújtanak, az eredetieket a telekkönyvi hatóságnál átvehetik. Kelt Duna-Földváron, 1903. évi augusztus hó 16-án. A dunaföldvári kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. BAKSAY, kir. albiró. ______________________________ 5. 8. sz./biz. 1903. HEircLetmény. A tamási kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság 1903. évi augusztus hó 7-én 6620. szám alatt kelt végzésével kiküldött bizottság ezennel közhírré teszi, hogy Felső-Iregh községre vonatkozólag az 1886: XXIX-, 1889: XXXVIII. és az 1891: XVI. t.-czikkek értelmében szerkesztendő telekkönyvi betétek készítésének munkálata folyamatba tétetvén, a nevezett községben a helyszíni eljárás és pedig az 1891: XVI t.-cz. 9. § értelmében első sorban az azonosítás 1903. évi szeptember hó 9-én és ennek befejeztével a további bizottsági eljárás fog kezdődni. Ennélfogva felszólittatnak: 1. mindazok, akik a telekjegyzőkönyvben előforduló bejegyzésekre nézve okadatolt, előterjesztést kivánnak tenni, hogy a bizottság előtt a kitűzött határnapon megkezdendő eljárás alatt jelenjenek meg és előterjesztéseiket igazoló ok- irattaikat mutassák fel: 2. mindazok, akik valamely ingatlanhoz tulajdonjogot tartanak, hogy a tulajdonjog telekönyvi bekebelezését a kitűzött határidőig a telekkönyvi hatósághoz intézett szabályszerű beadvány utján kieszközöljék, vagy a telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okiratok alapján a telekkönyvi bejegyzés iránti kérelmeik előterjesztése végett a bizottság előtt jelenjenek meg, ha pedig telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okiratok nincsenek, az átírásra az 1886: XXIX, t.-cz. 15—18. §-ai és az 1889: XXXVIII. t.-cz. 5., 6., 7. és 9. §-ai értelmében szükséges adatokat megszerezni iparkodjanak és azokkal igényeiket a kiküldött bizottság előtt igazolják, avagy oda hassanak, hogy az átruházó telekkönyvi tulajdonos az átruházás létrejöttét a bizottság előtt szóval elismerje és a tulajdonjog bekebelezésére engedélyét nyilvánítsa, mert különben jogaikat ez utón nem érvényesíthetik és a bélyeg- és illeték-elengedési kedvezménytől is elesnek; és 3. azok, akiknek javára tényleg már megszűnt követelésre vonatkozó zálogjog vagy megszűnt egyéb jog van nyilvánkönyvileg bejegyezve, úgyszintén az ily bejegyzésekkel terhelt ingatlanok tulajdonosai, hogy a bejegyzett jognak törlését kérelmezzék, illetve, hogy törlési engedély nyilvánítása végett a kiküldött bizottság előtt jelenjenek meg, mert ellenesetben | bélyegmentesség kedvezményétől elesnek. GltLA.— Kardos Herman) Dávid Samuf betétszerkesztő. (3—3). kir. albiró. A kiadóhivatal.
