Tolnamegyei Közlöny, 1903 (31. évfolyam, 1-53. szám)
1903-07-09 / 28. szám
XXXI. évfolyam. 28. szám. Szegzárd, 1903. julius 9. TOLNAMEGYfRÖZLÖNY KÖZIGAZGATÁSI, TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Az országos selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazottnak, a tolnamegyei gazdasági egyesületnek, a szegzárd-központi tanító - egyletnek, a tolnamegyei községi és körjegyzők egyletének és a szegzárdi ipartestületnek hivatalos értesítője. Előfizetési ár: Egész évre..............................12 kor. — fill. Fél évre................................6 ,, — Negyed évre ..... 3 „ — „ Számonként 24 fill, e lap nyomdájában. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bezerédj István-utcza 6. szám, hová a lap szellemi és anyagi részét illető minden közlemények, hirdetések és felszólamlások intézendők. Megjeleli: Hetenként egyszer, csötőrtökón. Nyilttérben 3 hasábos petitsor 30 fillér. ! .Hirdetések jutányosán számíttatnak. Hiv. hirdetések: 100 szóig . . 100—200 „ . . •: . . S ,, 74 M 200—300 ., . . ... 7 „ 74 „ minden, további 100 szó 2 koronával több. Előfizetőink figyelmébe. 1903. évi julius 1-én uj előfizetést nyitottunk a „ Tolnamegyei Közlöny“-re, mely a megye legrégibb lapja. Felkérjük tisztelettel azon előfizetőinket, a kiknek előfizetése lejárt, hogy azt mielőbb megujitani sziveskedjenek. Előfizetési díjak:* Egész évre . . 12 korona. Fél évre ... 6 „ Negyed évre .3 „ A „Tolnamegyei Közlöny“-t, mely 1903. jan. 1-én a XXXI. évfolyamába lép, ajánljuk olvasóink támogatásába. Lapunkat a t. megyei tanítóknak és tanítónőknek fél árért vagyunk hajlandók megküldeni, mivel a „ Tolnámé- gyei Közlöny“ a „ Tolnamegyei Általános Tanitó-egyesület “ -nek, valamint a „Központi Tanitó-egyesület“-nek is hivatalos közlönye. Hazafias tisztelettel: A „Tolnamegyei Közlöny“ szerkesztősége és kiadóhivatala. A magyarosító alap. Tolna vármegyénélfNjrök dicsőségét fogja képezni azon az, ^ztedéves ünnep alkalmából hozott határozata./ hogy a magyar nemzet mostani hazájába.ií*megélt nevezetes évfordulójára tekintettel 500.000 korona erejéig megadóztatja magáá-s abból 200.000 korona a Szegzárdon létesítendő állami középiskola; egyenként 11)0.000 korona a már létező bonyhádi §s gjvuíki négy osztályú algimnáziumok támogataísarh fordítandó; 100.000 korona végibe a magyar államnyelv terjes* télnek ezé Íjából örök alapként'JéeÉelendő. A ki ismeri vármegyénk nagyszámú idegen ajkú lakosságának - helyzetét, mely- szerint a hatóságokkal yaló érintkezése s a közéletben szereplése épppn az államnyelv nem tudása miatt fölötte meg van nehezítve, az csak a legnagyobb: elismeréssel emelhet kalapot Tolna ... .közönsége előtt, mely daczára a súlyos közgazdasági helyzetnek, éppen az idegen ajkú magyarság érdekében hozott ilyen súlyos áldozatot. Czélja, ugyanis ennek az alapnak, hogy a magyar nyelvet nem biró lakosságnak, anyanyelvének korlátlan használati szabadsága mellett, módot és alkalmat nyújtson, miszerint azon hátrányokat, melyek éppen az államnyelv nem tudása miatt reá háram- lanak, saját, jól felfogott érdekében önmaga megszüntethesse s ily módon a hazának hü fiajcént szerepelve, a közélet minden ágában a magyarul beszélő lakosságnak teljesen egyenjogú társaként érvényesíthesse magát. A czél elérésére természetesen leghat- hatósabb eszköz, ha részint a magyarnyelv elsajátításában eredményt felmutatni tudó tanulók között megfelelő anyagi jutalmak osztatnak ki; részint ha az óvók, tanítók és tanítónők ily irányú hathatós működése elismerésben részesittetik. Hogy mi módon alkalmaztassák ez s kik járjanak el a kiosztásban, arra immár meg van az irányadó szabályzat, melynek az eddiginél szélesebb körben való ismertetését tekintjük ezúttal feladatunknak. A kidolgozott és jóváhagyás alá terjesztett szabályrendelet tervezete a jutalmak kiosztására nézve fontos intézkedéseket foglal magában, nevezetesen elrendeli, hogy a magyarositó és közművelődési alap kamatainak felhasználását egy alakítandó »magyarosító bizottság« eszközli, melynek elnöke a vármegye mindenkori alispánja, vagy ennek törvényes helyettese; tagjai a vármegye főjegyzője, tiszti ügyésze s kir. tanTÁR CZ A. • ___________ Kl árika levele. Uram! Nem gondoltam vasárnap, Hogy olyan vakmerő lehet, S egy tisztességes kis leánynak Mert Írni ilyen levelet. És hívja rögtön randevúra, » Kit egyszer látott még csupán, Mert ép’ felé sodorta útja A múlt vasárnap délután. De Önre nézve az szerencse, Szerencse, még pedig nagy ám, Hogy nővéremmel tegnap este Sétálni ment el az anyám. S a postástól így átvehettem Csak én nekem szánt levelét, Elolvashattam és büntetlen Megtudhattam, amire kért. Oh Istenem, ha akkor épen Itthon lett volna a mamám, Nem is tudom, mi lett von' velem, El is kergetett volna tán .... S lám, már írok, (nincsenek, itthon, Sétálni mentek el megint), — Eélszemmel csak, mert lopva titkon, Másik szemem ki-kitekintNo lám, csacsogtam össze-vissza, S máris megtelt e kis papír; Csak pár szónak maradt hely, tiszta, S mit abból megtnd, bús a hír. Az én mamám nagyon kegyetlen, S én, tudja meg, jó lány vagyok, — Az Isten önnel! (Nemde kedden, Biztosan ott lesz, s várni fog? . . .) KERBOLT KÁROLY. VII. Edvárd regénye. Missz Marie Corelli, az angolok legkiválóbb regényirónője csaknem minden munkájával meglepi olvasóit. Legújabb regényének, a Földi hatalom-vak. a hőséül pedig VII. Edvárd királyt, a velszi herceget, Salisbury-1 és — Chamberlain-t választotta a nagyon eleven fantáziával megáldott irónŐ. A regényben a névtelen király jószivü ember, de miniszterei és udvari emberei nemcsak hogy nem tisztelik; de még csak nem is félnek tőle; egyszerűen semmibe sem veszik. A királynak nagyon zajos volt a múltja, sokat kártyázott, könnyelmű hölgyekkel mulatott s csak a plutokrata kor romlott társaságában érezte jól magát. A király felesége mindenben tökéletes asszony; tökéletes a szépsége, a tekintélye, az' önuralma, s tökéletes az a megvetés is, a melyet a férje kalandjai iránt érez; azt hiszi különben, hogy a férjének kicsapongása csak a testnek bűne, s ritkán a léleké. A trónörökös regényes gondólko- zásu ember, a ki délvidéki tengeri utján, a nélkül, hogy erről a szüleit értesítette volna, nőül vett egy szép fiatal leányt, a ki polgári családból származott. Corelli nyilván arra az Angliában nagyon elterjedt véleményre gondol, hogy a velszi herczeg még serdülő ifjú korában Málta szigetén nőül vette egy angol tengerésztisztnek a leányát. Ezt a legendát nagyon kiszínezi Corelli, s regényében a trónörökös nagyon ellenszegül a szülei kívánságának, hogy e morganatikus házasság ig- norálásával uj, rangjához illő házasságot kössön, azaz : bigámiát kövessen el. A regény kezdetén a királynak egy öreg márki (Salisbury) a miniszterelnöke, egy komor tekintetű, nehézkes ember, a kinek intelligens a külseje, de olyan modora, hogy mindenki visszariad tőle. A kabinetben azonban a miniszterelnököt egy bizonyos államtitkár csak másodrendű szerepre kényszeríti. Ez az államtitkár a regényben Kari Perousse nevet visel, de a fotográfiája, — az orra, a haja, az arcza és a monoklija tökéletesen olyan, mint Chamberlainé. A fotográfián kívül a származás és a pályafutás leírása szintén határozottan Chamberlainra vall; Perousse is, mint Chamberlain, mint kis vaskereskedő kezdte meg a pályáját. A regényben Perousse-Chamberlain egy újságíró barátjával szövetkezik s háborúra és egy kicsiny, de gazdag állam elfoglalására készti a nemzetét, csak azért, hogy egy óriás börze-speku* lácziója sikerüljön s hogy szabaduljon egy rá nézve kellemetlen, nagyon bonyolult politikai helyzetből. Az újságíró alakja a két sajtó-királynak, Lawson- nak és Astornak a karakterisztikus tulajdonságaiból van megszerkesztve. A királylyal, az udvarral és a kormánynyal szemben áll a forradalmi eszmékkel telt nép, a melyen egy szocziálistavezér, Sergius Thord uralkodik. Ez az alak az Angliában oly hatalmas két népvezérnek, William Morrisnak és John Burnsnak az összetétele és extraktuma, Thordnak az ideálja,
