Tolnamegyei Közlöny, 1903 (31. évfolyam, 1-53. szám)
1903-06-04 / 23. szám
1903. május 28. 5. EGYLETEK és TÁRSULATOK. J egyzőkönyv. Felvétetett Diós-Berényben, 1903. évi május 16-an a simontornyai járás jegyzői egyletének rendes közgyűlésében. (Folytatás és vége.) Mint nagyfontosságu eseményt kell még bejelentenem, hogy a Magyar Hírlap politikai napilap a magyar közigazgatás számára állandó rovatot nyi* * tött, minek az a czélja, hogy a magyar közönségnek a közigazgatas iránti érdeklődését idővel el lehessen érni, s a fontosabb közigazgatási kérdések ne csak a szaklapokban tárgyaltassanak, hanem a nagyközönség számára is könnyen hozzá férhetők legyenek és annak bírálata alá is elkerüljenek. A közigazgatásról, mely a bölcsőtől a sírig kisér bennünket, eddig a közönség csak akkor ' beszélt, ha fogyatkozásairól lehetett szólani. Az általános érdeklődésnek nyomai is alig voltak. Nem érdektelen reánk nézve a vármegyei tisztviselőknek fizetésük javítása végett megindított országos mozgalma. Más mozgalom megindulása- | kör a Magyar Hirlap annak a czélnak állott szolgálatában, hogy a vármegyei tisztviselők és a községi jegyzők egyesüljenek. A vármegyei tisztviselők országos egyesülete erre az előkészítő gyűlésében eleinte nem volt hajlandó, később, április hó 26-án megtartott alakuló közgyűlésében már kimondotta, hogy a községi jegyzőknek az egyesületbe való felvételét nem mondja ugyan ki, de jogos érdekeik közül mindig számíthatnak a községi jegyzők a várm. tisztviselők egyesületének támogatására. Az alapszabályok összeállítására kiküldött százas bizottságban az érdek közösségnél fogva a községi jegyzők és a vármegyei tisztviselők már ismét közelednek. A vármegyei tisztviselők és a községi jegyzők között volt korlátok lehullani lát-. ,szanak a százas bizottság azon határozatában, melyben kimondatott, hogy azon esetre, ha községi jegyzők országos egyesülete a kezdeményező lépést megteszi, szívesen megnyitja a vármegyei tisztviselők egyesületét a községi jegyzőknek is. A községi jegyzők országos .egyesületének folyó évi közgyűlésén valószínűleg szóba kerül a dolog, s habár a járásbeli községi jegyző egyesületek és a vármegyei egyesületek közt szerves összefüggés nincs is, mégsem vélek rossz szolgálatot tenni azzal, hogy a kartársaim pgvelmét erre a kérdésre nézve már ma felhívom. Ami továbbá a kollegiális' szellemet illeti, az még mindig nem emelkedett oda, a hova régen kellett volna jutnia és ennek is jórésze van abban, hogy a jegyző nem foglalja el azt a társadalmi pozicziót, mely a közigazgatás érdekében végzett munka fontosságánál fogva megilleti. A magyar községi jegyzőknek ki kell venni a magúk részét a társadalmi élet mozgalmaiból, s ha ezt nem teszik, olybá tűnhetnek fel a nagy- közönség előtt, mintha a társadalmi posiczió elfogadására és megtartására képtelenek volnának. jelentem továbbá a tisztelt közgyűlésnek, hogy a mai közgyűlésre szóló meghívóban felvett tárgyakat a folyó hó 2 án Nagy-Székelyben megtartott választmányi ülésünkön közgyűlési tárgyalás alá előkészítettük. Az előkészítés folyamán megdöbbentett egyesületi pénztárnokunk kimutatása, mely szerint tagdijak és az ösztöndíj alapunkat illető járulékok czimén 24 tagtárs terhén 223 korona van hátralékban és csak 9 tag tett eleget fizetési kötelezettségének. Ebből a kimutatásból majd arra a feltevésre jutok, hogy nem egyformán szeretjük egyesületünket, czéljai iránt nem egyformán hevülünk. Már pedig a hátralékos követelések nem adják meg az egyesületnek az anyagi feltételeket, melyekre czéljai közül szüksége van. Végre jelentem, hogy a tolna-némedi-i közs. hitelszövetkezet ösztöndíj alapunk gazdagodasara a folyó évben (most már másod izbeu) öt koronát volt szives adományozni. Mindezeknek utánna kérem a tisztelt közgyűlést, hogy jelentésemet tuoomásul venni szíveskedjék.« TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 22. sz. Az elnöki jelentés tudomásul vétetett. Olvastatott a választmány javaslata, a mely szerint 1902. évi egyleti és az ösztöndij-alap ugyanazon évi számadásokat jóváhagyni javasolja. A1 közgyűlés az egyleti számadást 265 kor. j 73 fillér bevétellel 32 korona 55 fillér kiadással 233 korona 18 fillér pénztári marad ványnyal, 123 korona követelésbeli hátralékkal. Az ösztöndij-alap számadást 1300 korona 76 fillér pénztári maradványnyal elfogadja és az egyleti pénztárnokot szokott óvások fenntartása mellett ezen számadásaira nézve a további felelősség alól felmenti. A közgyűlés az egyleti számadásnál a következő tagdíjakat törli: 1. Huszár János tagdija 12 kor. 2. Uzner Jakab » 2 > v Összesen 14 kor. Az ösztöndíj alap számadásánál töröltetik Huszár János 6 korona hátraléka. Megbizatik az egyleti elnök, hogy Csukly Bélától 12 korona, Wanyek Bélától 14 kor. tagdíj hátralékot per utján hajtson be. A közgyűlés Halmai Emil kölesdi segédjegyzőt a választmány javaslatára jelentkezés alapján az egyleti tagok sorába felveszi s 4 koronában megállapított felvételi dij lefizetésére kötelezi. Kenessei Vilmos a járás területéről Bikácsra költözött jegyző jelenti, hogy az egyletnek továbbra is tagja óhajt maradni. A kérelem teljesittetik, mert habár az alapszabályok csak a járás területén élő jegyzőkről rendelkeznek, kifejezetten az idegen járásban élők tagságát nem tiltják. A m. kir, államvasutuk gépgyárának az egyleti elnök .által nyújtott tájékoztatásért az ösztöndíj | alapnak szóló 4 korona adományáért a közgyűlés i köszönetét fejezi ki. I A Foncziére pesti biztositó intézet a múlt I évben a járás területén történt újabb biztosítások után az ösztöndij alapot illető jutalék czimén 42 korona 08 fillért utalványozott. Tudomásul vétetik, a jutalék kézhez vétele pedig az intézettel az elnök által közlendő. Az elnök azon fáradozásáért, hogy Felső- ! Nána, Belecska, Medina, Hidegkút, Kéty, Kis-Székely. ] Murga, Szárazd, Szent-Lőrincz, Varsád községek jegyzőit felszólította, ahol a múlt évben uj biztosítás nem történt, hogy az intézetet támogatni szíveskedjenek, — köszönetét szavaz. A gyönki takarékpénztárnak az ösztöndij alapot illető 20 koronás adományáért a közgyűlés ! küszönetet szavaz, ennek közlésére egyleti elnököt felkéri. Olvastatott ezután Lestyán Dezsőnek az egye ! sületből való kilépését kőzlő levele s Huszár János azon értesítése, hogy az egyesületből kilép. A közgyűlés Lestyán Dezső kilépését és annak indokait megütközéssel veszi tudomásul; Huszár i János kilépését minden észrevétel nélkül veszi tudomásul. A választmány által megállapított és az egyleti tagokról szóló 1903. évre érvényes névjegyzéket a közgyűlés elfogadja.] Ez szerint van az egyletnek a) rendes tagja 33 b) tiszteletbeli tagja 2 Összesen: 35 i A közigazgatás egyszerűsítésére, a tankötelesek összeírására vonatkózo rendeleteket illetőleg a közgyűlésen felvett kérdések tárgyalását a köz- gzülés napirendről levette. A legközelebbi közgyűlés helyéül Udvari község jelöltetett ki jelentkezés alapján. Oravszky László egyleti tag indítványára a közgyűlés egyhangú határozattal az egylet tiszteletbeli tagjává megválasztja br Jeszenszky György járási főszolgabírót és Késmárky Dezső járási szolgabirót és felhatalmazza elnököt, hogy az erről szóló oklevél kiállítása és átadására nézve saját hatáskörében intézkedjék. Oravszky László egyleti tag be|elenli, hogy az ösztöndij alapnál 200 korona összeggel alapitó tag óhajt lenni, köszönettel tudomásul vétetik s megengedtetik, hogy nevezett 200 koronás alapítványát 1903. évi szeptember hó 1-től kezdve 5 éven át évi 40 koronás részletekben fizethesse. Oravszky László egyleti tag indítványozza, hogy a járási jegyzői egylet uj főszolgabirájánál tisztelegjen, — a közgyűlés erre nézve elnököt bízza meg. Schultheisz Henrik indítványozza, hogy az egyleti közgyűlések jövőben csak is Gyönk község házában, mint az egylet székhelyén tartassanak meg. A közgyűlés a vándor gyűlések fenntartását mondja ki s azért az indítványt el nem fogadja. Marcsa Gyula egyleti tag indítványozza, hogy az egylet keresse meg a gyönki kir. adóhivatalt j arra nézve, miszerint az évi adóügyi nyomtatvány i szükségletről múlt évben beadott kimutatásokat vegye ,alapul s ne kívánja a községtől ennek évenkinti jegyzékét. Ezen ügy kivitelére elnök bizatik meg. Oravszky László egyleti tag ismerteti az 1892. évi és az 1886. évi XXIX. t.-cz.-en alapuló zálogjog törlése körüli eljárást. Tudomásul vétetett. Klimes Antal egyleti tag indítványozza, illetve felkéri az egylet elnökét, hogy a fontosabb rendeleteket és törvényeket .egybegyűjtve kérje fel a járás főszolgabiráját s annak elnöklete alatt tartandó értekezleten ismertesse azokat, hogy ez által nem csak minden kartársnak munkája könnyítessék, hanem ez által az egyöntetű eljárás és önképzés is biztosittassék. A jelenvolt főszolgabíró azon kijelentése után, hogy ' ő negyedévenkint szándékozik tartani tiszti értekezleteket, a hol is ezen indítványban foglaltak megtehetők lesznek, a közgyűlés ezen indítványt napirendről leveszi, meghagyván minden tagnak azon jogát, hogy ezen tiszti értekezleteken az indítványban foglaltakat ismertetés és eszme csere alá bocsájthatja. A közgyűlés bezárása előtt az újra megválasztott tiszteletbeli tagok megköszönték a szeretet és a tisztelet ezen megnyilvánulását s midőn egyleti elnök köszönetét szavazott a járás főszolgabirája és szolgabirájának a közgyűlésen való megjelenésükért, — a közgyűlést bezárta. Kiadta: Oravszky László egyleti elnök. T A N Ü G Y. — Ajánlás. Az alábbi miniszteri rendeletet másolatban, midőn egész terjedelmében közlöm, egyben >A gyengeelméjüek világából« czimü hasznos munkát a felügyeletem alatt álló tanitók- és óvónőknek, valamint az iskolai k önyvtárak részére leendő beszerzésre a legmelegebben ajánlom. Szegzárd, 1903 május 17. Tihanyi Domokos, kir. tanfelügyelő. * Másolat. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztertől. 27.863. szám. — »A gyengeelméjüek világából« irta Ellenbach Mátyás áll. gyógypaeda- gógiai tanító Budapest, 1903. Toldy Lajos bizo- j mánya (II. Fő-utcza 2) czimü munkában a szerző í külföldi és hazai gyakorlati tapasztalatai alapján behatóan népszerű modorban ismerteti, a külföldi nevezetesebb enemü intézeteket és leírja mindazt, a mit a tanítóknak és szülőknek, a szellemi fogyatékosokról tudniok kell, a velük való bánásmód és tanításuk módszere tekintetében. Minthogy a szóban 1 forgó munka nemcsak közérdekű voltánál, de a gyengetehetségüek szakszerű oktatása szempontjá I ból is hézagpótló s mint ilyen minden neveléssel és tanítással foglalkozó egyén által kiváló haszonnal olvasható: felhívom a tanfelügyelőséget, hogy az említett művet, a felügyelete alatt álló állami, társulati, községi- és magán kisdedóvók, elemi népiskolák, felső nép- és polgári iskolák tanítóin aV, tanító tanítónő és óvónő-képző intézetek tanárainak és ezen iskolai könyvtáraknak megszerzésre a legmelegebben ajánlja. — A mű ára 2 korona, mely _ összeg, azon áll. elemi iskolai tanítói könyvtál ak részére, hol a beiratási díj erre fedezetet nyujf, ennek terhére megszerezhető. — Budapest, 1903 május 4-én. A miniszter helyett: Zsilinszky s. k. államtitkár.
