Tolnamegyei Közlöny, 1903 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1903-06-04 / 23. szám

— A bátaszéki uj r. k. templom kifestése. A bátaszéki r. k. hitközségi tanács az uj szép templom kifestésével pályázat utján Blaskovics szabadkai templomfestő művészt bízta meg, ki e megbízatást 14900 koronáért vállalta el. Még a nyár folyamán be kell Blaskovicsnak a templomfestést végeznie. — Magánvizsgák. A szegzárdi polg. fiúisko­lában az időszaki magánvizsgák junius hó 16-an és 23-án fognak megtartatni. Vizsgaengedély iránti kérvények csak junius 10-ig nyújthatók be. — Belefuladt a Kapósba. Döbröközről érte­sítik lapunkat, hogy ott múlt hó 28-án Lukács Pál döbröközi napszámos belefuladt a Kapósba, A sze­rencsétlen embert, amint a Kapóson keresztül akart menni, régi szívbaja meglepte és belebukott a vízbe, a hol halálát lelte. Halálát özvegye és 5 kis árvája siratja. — Mit csodált ,a szentesi paraszt. Tors Kálmán a hetvenes évek végén képviselőnek lé­pett fel Szentesen. Gyönyörű szép programmbe- széddel köszöntött be. Megírta otthon ékes tollal, elmondta a piaczon ékes szóval. Eltartott vagy három óra hosszáig. De legfőbb egy jöképü gazda­ember, ki épp a szószék előtt állt. Értelmes, szép arczán látszott a figyelem és az egyre növekvő álmélkodás. A jó szónok, tetszik tudni, mindig valakihez beszél. A sokaságnak, a mindenkinek, s senkinek kiabálni nem lehet. Az csak lármázás; olyan, mintha a falnak beszélne az ember; s nem hat egy szívbe sem. Az igazi rhetor tehát választ magának valakit, a kihez szavait intézi. Hol ezt, hol azt. Egy-egy hosszú beszéd alatt néha százat is. De mindig egy embert. Tors Kálmán csakhamar azt vette észre, hogy az ő médiuma ez a figyel metes, derék parasztgazda, ki egy pillanatra sem vette le a szemét a szájáról. Hozzá, ehhez a jó magyarhoz intézte hát szavait végesvégig; de megértette a többi is, mert a be­szédnek roppant nagy hatása volt. Mikor Tors lelépett a szószékről, ezer kéz akarta jobbját megszorítani. A képviselőjelölt legelsőbb az ő leghívebb hallgatójának kezét fogadta el. — No kedves polgártársam, hát jó volt a beszéd ? — Biz a jó vót, tekintetes uram. — És ugyan mi tetszett benne legjobban. . — Már azt magam se tudnám megmondani. — De kegyelmed olyan erősen figyelt rám; le nem vette volna a szemét az ajkamról . . . — Hát biz az úgy . vót. Mert elejitül fogva . azt lestem, mikor fog mán köpni a tekintetes ur. De hiába lestem álló három óráig. Nem köpött egyszer se. És azt csudálom legjobban; mert ilyen embert még nem láttam teljes világéletemben! — Verekedések. Balázs Lajos szegzárdi legény múlt vasárnap összeszólalkozott Geiszhaüer Józseffel és egy karóval tehetetlenné tette. Orvosi vélemény szerint Geiszhaüer 20 napig fogja az ágyat nyomni. — Ugyancsak múlt vasárnap a szegzárdi felsőutczában is volt verekedés, a hol Bencze Mihály egy késsel minden ok nélkül Jani Józsefnek rontott és őt alaposan megszabdalta. — Szerencsétlenség a Dunán. Gerjennél a Dunán nagy szerencsétlenség történt múlt kedden, midőn egy uszályhajót bocsátottak a vízre. Vigyá­zatlanság következtében Szűcs Benő és Szabó Sándor, kik a hajókötelet tartották, beleestek a Dunába, honnan Szűcsöt sikerült kimenteni, Szabó azonban nyomtalanul eltűnt a Duna hullámaiban. A szerencsétlenséget állítólag az okozta, hogy Diósi János kormányos mielőtt szólt volna, a hajóról eleresztette a kötelet, melynek következté­ben a kötél a két fennemlitett embert leütötte és a parton álló.munkások közül is többeket megsértett. — Szurkálás. Nem múlik el ünnepnap Sz'eg- zárdon a nélkül, hogy a duhajkodó legények össze ne kapnanak, melynek rendesen szurkálás szokott a vége lenni. így történt ez az elmúlt vasárnapon is, midőn az utczan Szőke István és Orbán József ádáz dühvei egymásra rohantak késsel. Szőke Ist­vánt ellenfele úgy megszurta, hogy lepedőben vit­ték haza. 4 _______________________________ — K irabolták a kölesdi községi pénztárt. Május hó 26-án a' kölesdi biró észrevette, hogy a községi őr szobájában őrzött láda a benne volt 55 koronával együtt eltűnt. Az esetről a biró rögtön értesítette a csendőrséget, mely kiderítette, hogy május hó 25-én virradóra az őrszoba ajtaját az ajtószárfára akasztott kulcscsal ismeretlen tettesek felnyitották és a pénzes ládát ellopták. A ládát a község végére vitték, a hol feltörték és miután a pénzt belőle kivették, az utszélen hagyták. Most erélyesen foly a vizsgálat és kutatás a tettesek ki­derítése végett. Honvédzenekar Szegzárdon. Grün- w a 1 d Mór szegzárdi kávés ismét Szeg- zárdra hozatja a székesfehérvári honvéd- zenekart, hogy kellemes élvezetet szerezzen Szegzárd és vidéke közönségének. Ezúttal a teljes honvédzenekar fúvó instrumokkal fog játszani. — Dicsérendő a kávés azon elhatározása, hogy a folyó hó 6-án és 7-én a Mutschenbacher-féle vendéglő kerthelyisé­gében rendezendő hangverseny tiszta jövedelmét a Szegzárdon felállítandó Beze- rédj István szobrára ajánlotta fel. — Fogorvos. Kovács J. budapesti specialista bátorkodik a n. é. közönséget értesíteni, hogy második hete Szegzárdon tartózkodik. Megkéri azokat a fogbetegeket, kik segélyét igénybe venni akar­ják, hogy minél előbb szíveskedjenek jönni, mert vannak műtétek (plombirozások és műfog-betétek), melyek néha több időt igényelnek. — Visszaélések szőlöoltványok eladása kö­rül. A földmivelési minisztériumtól kaptuk a követ­kező sorokat: A szőlőoltványok eladásánál vagy más módon való elidegenítésénél az oltványokat megszerző szőlőbirtokosok, különösen a kisgazdák rovására elkövetett visszaélések megelőzése vagy meggátlása a szőlészeti szakszolgálatnak oly kivá­lóan fontos és lényeges feladatát képezi, a melynek pontos és lelkiismeretes teljesítésre nagy súlyt he­lyezek. — Ezért ismételten emlékezetébe hívom a Czimnek mindazokat a^ már több alkalommal ki­adott és időként megújított rendeleteimet, a me­lyekkel a szőlészeti szakszolgálat összes műszerveit utasítottam, hogy a szőlőművelés dolgaiban nem kellően tájékozott, nem elégge jártas szőlőbirtoko­sokat ily visszaélések ellen tanácsadással, oktatással s a szükséges útmutatások megadásával támogas­sák, e mellett a nem tökéletes vagy egyébként nem megfelelő oltványokat Üzletszerűen forgalomba hozó oltvány termelő két szükség esetén való hasz­nálatra tartsák nyilván, ügyvitelüket figyeljék meg, általában az e téren tapasztalható jelenségeket ki­sérjék állandóan éber figyelemmel s ha a jelzett visszaéléseknek nyomára jönnek, arról azonnal te­gyenek jelentést. — A kerüfeti felügyelők közül többen már tettek is ily tárgyú jelentéseket s azzal alkalmat adtak nekem arra, hogy a körülményekhez képest az orvoslás iránt nem egyszer intézkedhet­tem is. De mindez nem eléggé hatékony a szóban levő visszaéléseknek — a hol s a mennyiben elő- fordupiak — teljes meggátlására és kiküszöbölé­sére, hanem szükséges, hogy az oltványokat meg­szerző szőlőbirtokosoknak az ily visszaélések ellen való megvédésében még egy további lépés tétes­sék, a végből, hogy a károsult szőlőbirtokos tájé­koztassák az iránt, hogy mi alapon, minő eljárás mellett kereshessen orvoslást a rajta esett sére­lem miatt. Mindenki, a ki szőlőoltványt vesz, teljes si­kerrel léphet fel az eladó ellen, ha az neki nem tökéletes vagy nem azonos fajtájú oltványt szállított. Magától értetik, hogy az esetre, ha az elide­genítő eladó, az átvevő, vevő, megrendelő követe­léseit békés utón kielégíteni nem volna hajlandó, azok az utóbbi által az elidegenítő (eladó) ellen -bírói utón keresendők. Ha az átvevő (vevő, megrendelő) a birói útra lép, alapítsa keresetét a kir. Curianak fennebb idézett hasonló vonatkozású elvi jelentőségű íté­letére is. Utasítom a Czimet, hogy valahányszor szőlős­gazdákkal érintkezik, világosítsa fel őket a jelen rendeletembea foglaltakról s adjon nekik kellő ok­tatást a fentiek értelmében követendő eljárásról. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 23. sz. A czeczei Erzsébet-szobor leleplezése. Ke. gyeletes ünnep volt muli hó 24-én a fehérmegyei Czecze községben. Erzsébet királyné emlékszobrát leplezték le nagy és előlő közönség részvételével. A szobrot özvegy Bauer Antalné úrasszony áldó- zatkészségéből állították. A királyné mellszobra Zala György alkotása, az architektúra Tőry Emil műegyetemi tanár műve. Megjelentek az ünnepsé- gen a kultuszminiszter képviseletében: K. Lippis Elek miniszteri osztálytanácsos, továbbá Lánczy Leó udvari tanácsos. Fiáth Pál báró fehérmegyej főispán, Huszár Ágost alispán, Festetheti Benő gr. tanfelügyelő, Herczeg Ferencz, Koller Tivadar orsz. képviselő, Bélavári Burchard Rezső, Tőry Emil Túli Ödön, Csók István festőművészek, Szenczy Győző főgimnáziumi igazgató. Plossek Ferencz pénzügyigazgató stb. Az előkelő hölgyek sorában ott volt a Vígszínház kitűnő művésznője, Csillag Teréz. Az ünnep misével kezdődött. A templomból a közönség a szobor elé vonult. Itt elsőnek Her- czegh Ferencz, a zseniális iró, mondott nagyhatású beszédet. Majd Fiáth Pál báró főispán tartotta meg az ünnepi beszédet. Utána K. Lippich Elek, a mi­niszter képviselője szólt kegyeletes szavakkal, mire lehullott a lepel a pompás szoborról. Megható része következett ezután az ünnepnek: Csillag Teréz ismert művészetével elszavalta Farkas Imre ez al­kalomra irt sikerült költeményét. Végül Huszár alispán átadta a szobrot a községnek. A Hymnusz hangjai mellett vonult a meghívott közönség özv_ Bauer Antalné kastélyába, ahol ünnepi lakoma volt, amely alatt a honvédzenekar játszott Fricsay Richárd karmester vezetésével. A lakoma lolyamáa a ház áldozatkész úrnőjét számos felköszöntőbea ünnepelték. Délután népünnep volt. Este a közsé­get kivilágították. — Az önálló iparos nem lehet üzletvezető. Egy konkrét esetben ä kereskedelmi miniszter ki­mondotta, hogy önálló iparos vagy kereskedő, a kinek saját özlete van, más iparosnak vagy keres­kedőnek üzletvezetője nem lehet. — A repülő halál. A modérri világ embe­reit egy gyönyör, egy élvezet tartja rabjául — ez a gyorsaság élvezete. Ez a vágy felülmúl úgy­szólván mindén más vágyat; vérsenyeznek ki győzi le gyorsabban azokat az akadályokat, melyek az ut hosszában eléje gördülnek. Lázas buzgalommal töri magát az emberiség, hogy újabb és újabb szerkezetű eszközökkel mindig újból legyőzze azt a rekordot, a melyet eddig elértek. Bizonyára pompás látvány egy förgetegként száguldó gép­kocsi, mely óránként 120 kilométer utat tesz meg, csakhogy ezt a szédületes gyorsaságot nem sza­bad azon a helyen kipróbálni, a hol más közle­kedési eszközök és emberek is járnak. Mert vilá­gos, hogy az ilyen iramnál a gépvezetőnek ok­vetlenül el kell vesztenie józan higgadtságát, be- számithatóságát és azt a képességét, hoigy a gé­pet helyesen irányíthassa. A túlzott sebesség ve­szélyezteti a józan gondolkodást s már ez oknál fogva is rendkívül veszélyesek az automobil-ver­senyek, melyek az emberek testi biztonsága ellen törnek. Az országutat nem vakmerő automobil-ver­senyzők részére építette egy nemzet sem. Nagy és fontos szerep jut ezeknek úgy béke, valamint háború idején is és tetemes anyagi áldozatok árán jöttek létre; nem tartjuk és nem tarthatja senki- sem helyénvalónak, hogy eláraszszák ezeket az utakat száguldó gépkocsikkal, melyek eltipornak, elgázolnak mindent, a mi elibök kerül. Már meg­győződtünk a »repülő halál« képzeletet meghaladó sebessegerol, nincs tehát semmi szükség még fo­kozottabb gyorsaság kifejtésére és még több ál­dozatra. A szerencsétlenségek, balesetek egész sorával bővelkedett a páris-madridi gépkocsi-ver­seny. A »repülő halál« lépten-nyomon szedte ál* dozatait és ugyancsak hajszálon csüngött a veze­tők élete is, a kik halálmegvetéssel győztek le minden akadályt, könyörtelenül elgázoltak mindent, a mi utjokba került és a fékevesztett vasszörnye­teg kormányánál ülve minden pillanatban életökkel játszottak. Nincs kifogásunk ,az ellen, ha valaki saját életét semmibe se veszi, de a mások életével senki könnyelmű játékót ne űzzön. Minden állam­ban el kell tiltani a gépkocsi-versenyeket, mert a hasznos és elmés találmánynak, az automobil-ko­csinak, nem lehet czélja, hogy az emberek élete árán jusson érvényre s ezáltal, rászolgáljon a »repülő halai« elnevezésére. 1903. junius 4.

Next

/
Thumbnails
Contents