Tolnamegyei Közlöny, 1903 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1903-06-04 / 23. szám

— A bátaszéki uj r. k. templom kifestése. A bátaszéki r. k. hitközségi tanács az uj szép templom kifestésével pályázat utján Blaskovics szabadkai templomfestő művészt bízta meg, ki e megbízatást 14900 koronáért vállalta el. Még a nyár folyamán be kell Blaskovicsnak a templomfestést végeznie.

— Magánvizsgák. A szegzárdi polg. fiúiskolában az időszaki magánvizsgák junius hó 16-an és 23-án fognak megtartatni. Vizsgaengedély iránti kérvények csak junius 10-ig nyújthatók be.

— Belefuladt a Kapósba. Döbröközről értesítik lapunkat, hogy ott múlt hó 28-án Lukács Pál döbröközi napszámos belefuladt a Kapósba, A szerencsétlen embert, amint a Kapóson keresztül akart menni, régi szívbaja meglepte és belebukott a vízbe, a hol halálát lelte. Halálát özvegye és 5 kis árvája siratja.

— Mit csodált ,a szentesi paraszt. Tors Kálmán a hetvenes évek végén képviselőnek lépett fel Szentesen. Gyönyörű szép programmbe- széddel köszöntött be. Megírta otthon ékes tollal, elmondta a piaczon ékes szóval. Eltartott vagy három óra hosszáig. De legfőbb egy jöképü gazdaember, ki épp a szószék előtt állt. Értelmes, szép arczán látszott a figyelem és az egyre növekvő álmélkodás. A jó szónok, tetszik tudni, mindig valakihez beszél. A sokaságnak, a mindenkinek, s senkinek kiabálni nem lehet. Az csak lármázás; olyan, mintha a falnak beszélne az ember; s nem hat egy szívbe sem. Az igazi rhetor tehát választ magának valakit, a kihez szavait intézi. Hol ezt, hol azt. Egy-egy hosszú beszéd alatt néha százat is. De mindig egy embert.

Tors Kálmán csakhamar azt vette észre, hogy az ő médiuma ez a figyel metes, derék parasztgazda, ki egy pillanatra sem vette le a szemét a szájáról. Hozzá, ehhez a jó magyarhoz intézte hát szavait végesvégig; de megértette a többi is, mert a beszédnek roppant nagy hatása volt.

Mikor Tors lelépett a szószékről, ezer kéz akarta jobbját megszorítani.

A képviselőjelölt legelsőbb az ő leghívebb hallgatójának kezét fogadta el.

— No kedves polgártársam, hát jó volt a beszéd ?

— Biz a jó vót, tekintetes uram.

— És ugyan mi tetszett benne legjobban.

. — Már azt magam se tudnám megmondani.

— De kegyelmed olyan erősen figyelt rám; le nem vette volna a szemét az ajkamról . . .

— Hát biz az úgy . vót. Mert elejitül fogva . azt lestem, mikor fog mán köpni a tekintetes ur. De hiába lestem álló három óráig. Nem köpött egyszer se. És azt csudálom legjobban; mert ilyen embert még nem láttam teljes világéletemben!

— Verekedések. Balázs Lajos szegzárdi legény múlt vasárnap összeszólalkozott Geiszhaüer Józseffel és egy karóval tehetetlenné tette. Orvosi vélemény szerint Geiszhaüer 20 napig fogja az ágyat nyomni. — Ugyancsak múlt vasárnap a szegzárdi felsőutczában is volt verekedés, a hol Bencze Mihály egy késsel minden ok nélkül Jani Józsefnek rontott és őt alaposan megszabdalta.

— Szerencsétlenség a Dunán. Gerjennél a Dunán nagy szerencsétlenség történt múlt kedden, midőn egy uszályhajót bocsátottak a vízre. Vigyázatlanság következtében Szűcs Benő és Szabó Sándor, kik a hajókötelet tartották, beleestek a Dunába, honnan Szűcsöt sikerült kimenteni, Szabó azonban nyomtalanul eltűnt a Duna hullámaiban.

A szerencsétlenséget állítólag az okozta, hogy Diósi János kormányos mielőtt szólt volna, a hajóról eleresztette a kötelet, melynek következtében a kötél a két fennemlitett embert leütötte és a parton álló.munkások közül is többeket megsértett.

— Szurkálás. Nem múlik el ünnepnap Sz'eg- zárdon a nélkül, hogy a duhajkodó legények össze ne kapnanak, melynek rendesen szurkálás szokott a vége lenni. így történt ez az elmúlt vasárnapon is, midőn az utczan Szőke István és Orbán József ádáz dühvei egymásra rohantak késsel. Szőke Istvánt ellenfele úgy megszurta, hogy lepedőben vitték haza.

4

_______________________________

— K

irabolták a kölesdi községi pénztárt. Május hó 26-án a' kölesdi biró észrevette, hogy a községi őr szobájában őrzött láda a benne volt 55 koronával együtt eltűnt. Az esetről a biró rögtön értesítette a csendőrséget, mely kiderítette, hogy május hó 25-én virradóra az őrszoba ajtaját az ajtószárfára akasztott kulcscsal ismeretlen tettesek felnyitották és a pénzes ládát ellopták. A ládát a község végére vitték, a hol feltörték és miután a pénzt belőle kivették, az utszélen hagyták. Most erélyesen foly a vizsgálat és kutatás a tettesek kiderítése végett.

Honvédzenekar Szegzárdon. Grün- w a 1 d Mór szegzárdi kávés ismét Szeg- zárdra hozatja a székesfehérvári honvéd- zenekart, hogy kellemes élvezetet szerezzen Szegzárd és vidéke közönségének. Ezúttal a teljes honvédzenekar fúvó instrumokkal fog játszani. — Dicsérendő a kávés azon elhatározása, hogy a folyó hó 6-án és 7-én a Mutschenbacher-féle vendéglő kerthelyiségében rendezendő hangverseny tiszta jövedelmét a Szegzárdon felállítandó Beze- rédj István szobrára ajánlotta fel.

— Fogorvos. Kovács J. budapesti specialista bátorkodik a n. é. közönséget értesíteni, hogy második hete Szegzárdon tartózkodik. Megkéri azokat a fogbetegeket, kik segélyét igénybe venni akarják, hogy minél előbb szíveskedjenek jönni, mert vannak műtétek (plombirozások és műfog-betétek), melyek néha több időt igényelnek.

— Visszaélések szőlöoltványok eladása körül. A földmivelési minisztériumtól kaptuk a következő sorokat: A szőlőoltványok eladásánál vagy más módon való elidegenítésénél az oltványokat megszerző szőlőbirtokosok, különösen a kisgazdák rovására elkövetett visszaélések megelőzése vagy meggátlása a szőlészeti szakszolgálatnak oly kiválóan fontos és lényeges feladatát képezi, a melynek pontos és lelkiismeretes teljesítésre nagy súlyt helyezek. — Ezért ismételten emlékezetébe hívom a Czimnek mindazokat a^ már több alkalommal kiadott és időként megújított rendeleteimet, a melyekkel a szőlészeti szakszolgálat összes műszerveit utasítottam, hogy a szőlőművelés dolgaiban nem kellően tájékozott, nem elégge jártas szőlőbirtokosokat ily visszaélések ellen tanácsadással, oktatással s a szükséges útmutatások megadásával támogassák, e mellett a nem tökéletes vagy egyébként nem megfelelő oltványokat Üzletszerűen forgalomba hozó oltvány termelő két szükség esetén való használatra tartsák nyilván, ügyvitelüket figyeljék meg, általában az e téren tapasztalható jelenségeket kisérjék állandóan éber figyelemmel s ha a jelzett visszaéléseknek nyomára jönnek, arról azonnal tegyenek jelentést. — A kerüfeti felügyelők közül többen már tettek is ily tárgyú jelentéseket s azzal alkalmat adtak nekem arra, hogy a körülményekhez képest az orvoslás iránt nem egyszer intézkedhettem is.

De mindez nem eléggé hatékony a szóban levő visszaéléseknek — a hol s a mennyiben elő- fordupiak — teljes meggátlására és kiküszöbölésére, hanem szükséges, hogy az oltványokat megszerző szőlőbirtokosoknak az ily visszaélések ellen való megvédésében még egy további lépés tétessék, a végből, hogy a károsult szőlőbirtokos tájékoztassák az iránt, hogy mi alapon, minő eljárás mellett kereshessen orvoslást a rajta esett sérelem miatt.

Mindenki, a ki szőlőoltványt vesz, teljes sikerrel léphet fel az eladó ellen, ha az neki nem tökéletes vagy nem azonos fajtájú oltványt szállított.

Magától értetik, hogy az esetre, ha az elidegenítő eladó, az átvevő, vevő, megrendelő követeléseit békés utón kielégíteni nem volna hajlandó, azok az utóbbi által az elidegenítő (eladó) ellen -bírói utón keresendők.

Ha az átvevő (vevő, megrendelő) a birói útra lép, alapítsa keresetét a kir. Curianak fennebb idézett hasonló vonatkozású elvi jelentőségű ítéletére is.

Utasítom a Czimet, hogy valahányszor szőlősgazdákkal érintkezik, világosítsa fel őket a jelen rendeletembea foglaltakról s adjon nekik kellő oktatást a fentiek értelmében követendő eljárásról.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 23. sz.

A czeczei Erzsébet-szobor leleplezése. Ke. gyeletes ünnep volt muli hó 24-én a fehérmegyei Czecze községben. Erzsébet királyné emlékszobrát leplezték le nagy és előlő közönség részvételével. A szobrot özvegy Bauer Antalné úrasszony áldó- zatkészségéből állították. A királyné mellszobra Zala György alkotása, az architektúra Tőry Emil műegyetemi tanár műve. Megjelentek az ünnepsé- gen a kultuszminiszter képviseletében: K. Lippis Elek miniszteri osztálytanácsos, továbbá Lánczy Leó udvari tanácsos. Fiáth Pál báró fehérmegyej főispán, Huszár Ágost alispán, Festetheti Benő gr. tanfelügyelő, Herczeg Ferencz, Koller Tivadar orsz. képviselő, Bélavári Burchard Rezső, Tőry Emil Túli Ödön, Csók István festőművészek, Szenczy Győző főgimnáziumi igazgató. Plossek Ferencz pénzügyigazgató stb. Az előkelő hölgyek sorában ott volt a Vígszínház kitűnő művésznője, Csillag Teréz. Az ünnep misével kezdődött. A templomból a közönség a szobor elé vonult. Itt elsőnek Her- czegh Ferencz, a zseniális iró, mondott nagyhatású beszédet. Majd Fiáth Pál báró főispán tartotta meg az ünnepi beszédet. Utána K. Lippich Elek, a miniszter képviselője szólt kegyeletes szavakkal, mire lehullott a lepel a pompás szoborról. Megható része következett ezután az ünnepnek: Csillag Teréz ismert művészetével elszavalta Farkas Imre ez alkalomra irt sikerült költeményét. Végül Huszár alispán átadta a szobrot a községnek. A Hymnusz hangjai mellett vonult a meghívott közönség özv_ Bauer Antalné kastélyába, ahol ünnepi lakoma volt, amely alatt a honvédzenekar játszott Fricsay Richárd karmester vezetésével. A lakoma lolyamáa a ház áldozatkész úrnőjét számos felköszöntőbea ünnepelték. Délután népünnep volt. Este a községet kivilágították.

— Az önálló iparos nem lehet üzletvezető. Egy konkrét esetben ä kereskedelmi miniszter kimondotta, hogy önálló iparos vagy kereskedő, a kinek saját özlete van, más iparosnak vagy kereskedőnek üzletvezetője nem lehet.

— A repülő halál. A modérri világ embereit egy gyönyör, egy élvezet tartja rabjául — ez a gyorsaság élvezete. Ez a vágy felülmúl úgyszólván mindén más vágyat; vérsenyeznek ki győzi le gyorsabban azokat az akadályokat, melyek az ut hosszában eléje gördülnek. Lázas buzgalommal töri magát az emberiség, hogy újabb és újabb szerkezetű eszközökkel mindig újból legyőzze azt a rekordot, a melyet eddig elértek. Bizonyára pompás látvány egy förgetegként száguldó gépkocsi, mely óránként 120 kilométer utat tesz meg, csakhogy ezt a szédületes gyorsaságot nem szabad azon a helyen kipróbálni, a hol más közlekedési eszközök és emberek is járnak. Mert világos, hogy az ilyen iramnál a gépvezetőnek okvetlenül el kell vesztenie józan higgadtságát, be- számithatóságát és azt a képességét, hoigy a gépet helyesen irányíthassa. A túlzott sebesség veszélyezteti a józan gondolkodást s már ez oknál fogva is rendkívül veszélyesek az automobil-versenyek, melyek az emberek testi biztonsága ellen törnek. Az országutat nem vakmerő automobil-versenyzők részére építette egy nemzet sem. Nagy és fontos szerep jut ezeknek úgy béke, valamint háború idején is és tetemes anyagi áldozatok árán jöttek létre; nem tartjuk és nem tarthatja senki- sem helyénvalónak, hogy eláraszszák ezeket az utakat száguldó gépkocsikkal, melyek eltipornak, elgázolnak mindent, a mi elibök kerül. Már meggyőződtünk a »repülő halál« képzeletet meghaladó sebessegerol, nincs tehát semmi szükség még fokozottabb gyorsaság kifejtésére és még több áldozatra. A szerencsétlenségek, balesetek egész sorával bővelkedett a páris-madridi gépkocsi-verseny. A »repülő halál« lépten-nyomon szedte ál* dozatait és ugyancsak hajszálon csüngött a vezetők élete is, a kik halálmegvetéssel győztek le minden akadályt, könyörtelenül elgázoltak mindent, a mi utjokba került és a fékevesztett vasszörnyeteg kormányánál ülve minden pillanatban életökkel játszottak. Nincs kifogásunk ,az ellen, ha valaki saját életét semmibe se veszi, de a mások életével senki könnyelmű játékót ne űzzön. Minden államban el kell tiltani a gépkocsi-versenyeket, mert a hasznos és elmés találmánynak, az automobil-kocsinak, nem lehet czélja, hogy az emberek élete árán jusson érvényre s ezáltal, rászolgáljon a »repülő halai« elnevezésére.

1903. junius 4.