Tolnamegyei Közlöny, 1903 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1903-06-04 / 23. szám

1903. junius 4.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 23. sz.

3.

— Zászlószentelő ünnepély Szegzárdon. Szép ünnepélye volt a szegzárdi kath. tanuló iljuságnak pünkösd hétfőjén Szegzárdon. E napon szentelték fel az áll. főgimnázium és a polg. fiú- és leányiskola kath. tanulóinak egyházi zászlaját, melynek költségeit rövid par ev alatt Szabó Géza hittanár nagy buzgalommal a tanulóifjúság által rendezett előadások jövedelméből fedezte. Már hajnalban a Barti- nán megszólaltak a felállított mozsárágyuk, hogy j hirdessék a tanulóifjúság ünnepét, melyben a szülők is szivesen részt vettek, sőt vidékről küldöttségek is érkeztek az ünnepélyre. Kaposvárról 11 tanuló egy, Paksról pedig 8 tanuló két tanár vezetése alatt. Több magánházra, a szegzárdi polg. fiú- és leányiskolára, a belvárosi templomra és a belvárosi rk. népiskolára kitűzték az ünnepély alkalmából a nemzeti zászlót. — Az ünuepélyt nagyban emelte báró Schell Józsefné, szül. gróf Sigray Klára, aki a zászlóanyai tisztet töltötte be. A gyülekezés a szegzárdi főgimnázium tornacsarnokában történt, ahonnan fél 8 órakor zászló alatt a tanulók impozáns menete a nagy közönségtől kisérve a zászlóanyához vonult a tűzoltói zenekar kísérete mellett. A zászlóanyát fehérbe öltözött koszorús leányok élén Mehrwerth Margitka IV. oszt. polg. isk. növendék üdvözölte, úgyszintén Szabó Géza hittanár is és neki egy hatalmas élőrózsa, szalagos csokrot nyújtottak át. A zöldselyem zászló elővitele mellett a zászlóanyával és férjével báró Schell Józseffel fél 9 órakor vonultak a belvárosi r. k. templomba, melynek minden részét elfoglalta az ájtatos közönség. A zászló egyik felét a boldogságos Szűz Mária, másikat pedig Szent Imre herczeg képe disziti. Az ünnepi misét Wosinsky Mór apát-plébános végezte, Szabó Géza hittanár és W'ólfel Ferencz s. lelkész segédkezése mellett. Utána szent beszédet tartott, majd beszentelte a zászlót. Az első szeget Hetyey Sámuel pécsi püspök nevében Szabó Géza hittanár verte á zászlóba a főpásztor következő jeligéjével: «Szívből kívánom, hogy az ifjak a szent jelvény alatt szent hitünk és hazánk szeretetében mindig kitartsanak.» Báró Schell Józsefné, szül. gr. Sigray Klára zászlóanya az alábbi jeligét mondta: «Szent Imre példáján lelkesedve vallásosság és hazaszeretet ösvénye vezérelje Szegzárd kath. tanulóifjúságát igaz boldogságra.» Szeget vertek a zászlóba igen sokan. Este fél 6 órakor a «Segzárd Szálló» nagytermében ifjúsági díszelőadást tartottak Szabó hittanár rendezése mellett. Színre hozták : «Szent Imre herczeg, a magyar ifjúság példája» czimü 3 felvo- násos történelmi színművét.

— Helyettes bíró. Kiasz Antal tolnai első biró elhalálozásával megüresedett bírói állásra Ezer József tolnai II-od biró neveztetett ki helyettes bíróvá.

— A szegzárdi villamos telepet a polgári fiúiskola felsőbb oszt. tanulói tanáraik vezetése mellett múlt hó 26 án tekintették meg. A telep igazgatója, Röttler György a legnagyobb készséggel vezette körül a növendékeket a telepen s minden egyes gépet, eszközt bemutatott, ismertetett. — A telep megtekintése két órát vett igénybe, mely alatt a növendékek valósággal gyönyörködtek az igazgató szakszerű magyarázataiban.

— Eljegyzés. Wajdiis Géza eljegyezte Pécsett pünkösd vasárnapján Sey Vilma kisasszonyt.

— Tanügyi korpótlék. A második ötödéves tanítói korpótlék folyó évi október hó 1-én lesz esedékes. — Ezen korpótlékért azoknak az iskola- fentartóknak is junius végéig kell folyamodni, kik az elsőt sajátjukból fedezték, de a másodikat már államsegélyből óhajtják elnyerni.

— Szocziális népgyülés Tolnán. Pünkösdhétfőn d. u. a tolnai szocziálisták a fővárosi ámi- tóktól felbujtatva, népgyülést tartottak, hogy izgassák a népet a birtokos osztály ellen, a kiknek vagyonukra vágynak. A népgyülést a Lajos királytéren tartották meg, melyen több százan jelentek meg. Baron Ede budapesti szocziálista vezér d. u. 3 órától 6-ig beszélt, utána pedig Király József tolnai kőmives szocziális vezér kezdett szónokolni, kitől azonban a hatóságot képviselő Kliegli Béla tolnai jegyző a szót megvonta; mert a papok ellen izgatta a népet. A rendőri hatóság tapintatosságának köszönhető, hogy az összesereglett néptömeg az ismert franczia forradalmi dal éneklése mellett békésen szétoszlott.

— A zomboriak aggodalma. A zomboriak. j sehogy se ludnak abba belenyugodni, hogy elkésve ind tott mozgalmuk, hogy a Duna áthidalása Zombor és Kis-Kőszeg között eszközöltessék, a a baja-bátaszéki áthidalás munkálatainak a közel jövőben való megkezdése által tárgytalanná lett. ! A zombori helyi lap az áthidalás ügyéről igy ir: I »A beruházási kölcsönről szóló törvényjavaslatban hét millió korona van előirányozva a baja—báta- széki hid költségeire. Azon óriási méretek és kedvezőtlen talajviszonyok között, melyek a Dunának Bajánál leendő áthidalásánál fenfórognak, szakértők véleménye szerint a hét millió korona nem elég egy egyszerű vasúti hid költségeire sem, még kevésbbé, ha az közúti közlekedésre is lesz berendezve, mely esetben 17—18 millió koronába kerülne. Érthető tehát azon nyugtalanság, mely a bajai sajtóban is kifejezést lelt, hogy miből és honnan lesz fedezve, illetve biztosítva a még hiányzó tiz millió korona. Lehet, sőt valószinü, - hogy az állam évenkint nagyobb összegeket fog budgetjébe felvenni a baja-bátaszéki hid költségeire, illetve befejezéséhez — ha már az építkezést megkezdi, — mert alig hihető, hogy a helyi érdekeltségek önköltségükkel oly nagy hiányzó összegeket fedezni tudnának és akarnának, bármily közgazdasági előnyök is származhatnának az áthidalásból. A baja—bátaszéki áthidalás abból, hogy a helyszíni előtanulmányokat befejezték már, még nincsen teljesen biztosítva, bár kívánatos, hogy ezen rendkívül fontos kérdés egyszer már véglegesítve lenne. Az előirányzott hét millió korona ép elég az árterek áthidalására és a rendkivül költséges alapozási munkálatok fedezésére. Hiányzik még kerek tiz millió korona.« Nincs erre az aggodatomuk más megjegyzésünk, mint: ha a szakértők a baja—bátaszéki vasúti összeköttetés helyreállítása és az áthidalás költségeire elegendőnek mondották a 7 millió koronát, soh’se fájjon a zomboriak feje, hogy az 17 millió koronába kerül! Mi már csak inkább hiszünk a szakértőknek! 1903. évben 100,000, 1904-ben 1.500,000, 1905-ben

3.000,000, 1906 ban 1.500,000 és 1907-ben 900.000 koronát fordítanak a hid költségeire, mely 1907-ben készül el.

—. Megszűnt fölfüggesztés. A pécsi ügyvédi kamara fegyelmi birósága közhírré teszi, hogy Geiger Gyula volt szegzárdi ügyvéd ellen alkalmazott felfüggesztés f. évi május hó 23-án lejárván, a nevezett ügyvéd ügyvédi gyakorlatának fölvétele ellen, újabb kamarai bejegyzés fölvétele mellett, akadály nem forog fenn.

— Az Akadémiai Értesítő május havi számában »Jelentés a M. Tud. akadémia munkásságáról 1902-ben< czim alatt a 240 lapon olvassuk : »Hollós László, Hollós Alajos szegzárdi ügyvéd nagytehetségü fiának, nagyobb szabású munkája a magyarországi gasteromyceták monographiája, sajtó alatt vau. E munka belső tudományos becsét csak emeli az, hogy szerzője számos, szebbnél- szebb rajzzal és szines táblával látta el. A munka úgy béltartalmánál, mint kiállításánál fogva számottevő a botanikai világirodalomban; minélfogva kiadását a bizottság készséggel határozta el. Mivel azonban a munka kiadása a bizottság anyagi erejét messze túlhaladja, a bizottság a munka kiadási jogát a Franklin-társulatra ruházta, azzal a feltétellel, hogy a munka czimlapján kitüntetendő, hogy a M. Tud. Akadémia megbízásából és támogatásával készült. A bizottság a kiadási költségekhez 6000 koronával járul.«

— Tanügyi statisztika. A statisztikát utoljára az 1902/3. tanévről még a kir. tanfelügyelőségnek kellvén elkészítenie, a vármegye közigazgatási bizottsága felhívta az összes községek elöljáróságait a járási íőszolgabirák utján, hogy a kiküldött rovatos iveket az iskolaszék és tanítók bevonásával hiánytalanul és pontosan töltsék ki s azokat folyó hó 15-ig a járási főszolgabíróhoz küldjék vissza, kik azokat összegyűjtve a közigazgatási bizottsághoz e hó 15-éig tartoznak beterjeszteni.

— Műkedvelői szinielőadás. Pünkösd hétfőjén jól sikerült műkedvelői szinielőadást tartottak Bátaszéken. A derék műkedvelők a »Rendelő óra« czimü vígjátékot hozták színre. Előadás után táncz volt.

— A »Szegzárdi róm. kath. olvasókör« L hó 14 én a kurucz szabadságharcz 200 éves jubileuma alkatmából a kör saját kerihelyiségében Rákóczy-ünnepélyt tart. Az ünnepély műsora: 1. Hymnusz. Énekli' a kath. kör dalköre. 2. Mikes Kelemen. Lévay Józseft 1 Szavalja: Bajomi Ferencz r. t. 3. Balogh Ádám nótája. Előadja a kath. kör dalköre. 4. II. Rákóczy Ferencz emlékezete. Irta és felolvassa; Szabó Géza hittanár, a kath. kör alelnöke. 5. Rákóczy kesergője. Énekli Foglein Ferencz r. t. zenekisérettel. 6. A rab. Petőfi Sándortól. Szavalja: Bonyay János r. t. 7. Kurucz nóták. Előadja zenekisérettel a k. kör dalköre. 8. Rákóczy Ferencz. Salgó Lászlótól. Szavalja: Kiss János r. t. 9. Bujdosók éneke. Előadja: a kath. Itör-dalküre. 10. Rákóczy. Petőfi Sándortól. Szavalja: Ádám Antal r. t. 11. Szózat. Előadja: a kath. kör dalköre. 12. Rákóczy-induló. Előadja: Garay Ferkó zenekara. Ünnepély után táncz. Be- lépő-dij személyenkint 50 fillér. Felülfizetések a ház-alap javára köszönettel fogadtatnak és hirla- pilag nyugtáztatnak. Az ünnepély kezdete délután 5 órakor.

— »Mezőgazdasági tanfolyam néptanítók számára- A m. kir. földmivelésügyi miniszter a gazdasági ismétlőiskolák vezetésére hivatott néptanítók gazdasági kiképzése czéljából folyó évi julius hó 15-étől augusztus hó 10-ig az 1. adai,

2. algyógyi, 3. csákovári, 4. békéscsabai, 5. hódmezővásárhelyi, 6. jászberényi, 7. karczagi, 8. kecskeméti, 9. lugosi, 10. szerbnagyszentmiklósi, 11. rimaszombati, 12. szabadkai, 13. szentimrei, 14. pápai földmivelés iskolákon 20—20, összesen 280 néptanító számára négyhetes gazdasági tanfolyamokat rendez. A négyhetes tanfolyam tartalmára minden felvett néptanító 100 (egyszáz) korona -átalányban részesül, melyből útiköltség, ellátás, szóval minden költség fedezendő. Tanfolyamokra tényleg alkalmazásban levő oly néptanítók vétetnek fel, kik mezőgazdasági tanfolyamon még részt nem vettek. A tanfolyamokra való felvételre a tanitók csakis az illetékes vármegyei tanfelügyelőségek utján folyó évi junius hó 10 éig jelentkezhetnek.«

— Uj egylet. Bátaszéken, hol eddig nem kevesebb, mint egy tuczat egylet volt, ismét uj egylet alakult. Ezúttal azonban oly egyletet alakítottak, mely tekintve nemes czélját, méltán megérdemli a pártolást. Megalakult ugyanis a »Magyar- országi munkások rokkant- és nyugdijegylete,« melynek czélja az, hogy azok a becsületes emberek, kik teljes életüket szorgalmas munkával töltik el, öreg napjaikban, midőn már nem képesek kenyerüket megszerezni, vagy ha munkaközben baleset éri őket és rokkanttá válnak: ne legyenek kénytelenek az irgalom koldus filléreiből tengetni életüket, hanem az általuk eszközölt befizetés arányában heti segélyben részesüljenek. Az alakuló gyűlés, melyen a központ kiküldöttei, Vicze László, a kaposvári testvéregylet elnöke és Kriszt István a nevezett egylet titkára is részt vettek, f. hó 1-én az »Iparos-olvasókör« helyiségében nagy érdeklődés mellett lett megtartva. A központi kiküldöttek ismertető beszédei nagy hatást tettek a jelenlevőkre s nagy lelkesedéssel kimondották az egylet megalakulását. — A gyűlés ezután megválasztotta az egylet tisztikarát. A választás eredménye a következő: elnök Szám József tanitó, alelnök Szauer József, jegyző Dálnoki Imre, pénztáros Bajomy Vilmos; ellenőrök: jakab György, Klósz Antal és Rudolf Rezső; vál. tagok: Ditten- hoffer János, Gauzer Nándor, König János, Szeifert József, Müller Nándor. Csida Sándor, Schanczen bacher István, Keinrath János, Makk JGyörgy, Salamon Mihály, 1 afner Henrik és Scherer Lajos; póttagok: ifj. Klósz Gáspár, Kapelmayer Frigyes, Naumovics Simon és Schanczeenbacher György. Az egyleti tagok száma eddig 76.

— Rálőtt a haragosára. Régi haragot táplált Orbán György szegzárdi polgárlegény Bottyán Ferencz szintén szegzárdi polgárlegény iránt, a kit múlt hó 24-én este 9 órakor az utczán meglesett és reálőtt, hogy életét kioltsa. A golyó azonban szerencsére Bottyánt csak ballábán gyengén horzsolta és igy Orbánnak gyilkos szándéka nem sikerült. A lövés után a merénylő legény elmenekült ugyan, de a csendőrség kinyomozta és feljelentette a szegzárdi kir. ügyészségnek.