Tolnamegyei Közlöny, 1903 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1903-06-04 / 23. szám

1903. junius 4. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 23. sz. 3. — Zászlószentelő ünnepély Szegzárdon. Szép ünnepélye volt a szegzárdi kath. tanuló iljuságnak pünkösd hétfőjén Szegzárdon. E napon szentelték fel az áll. főgimnázium és a polg. fiú- és leányiskola kath. tanulóinak egyházi zászlaját, melynek költsé­geit rövid par ev alatt Szabó Géza hittanár nagy buzgalommal a tanulóifjúság által rendezett elő­adások jövedelméből fedezte. Már hajnalban a Barti- nán megszólaltak a felállított mozsárágyuk, hogy j hirdessék a tanulóifjúság ünnepét, melyben a szülők is szivesen részt vettek, sőt vidékről küldöttségek is érkeztek az ünnepélyre. Kaposvárról 11 tanuló egy, Paksról pedig 8 tanuló két tanár vezetése alatt. Több magánházra, a szegzárdi polg. fiú- és leány­iskolára, a belvárosi templomra és a belvárosi rk. népiskolára kitűzték az ünnepély alkalmából a nem­zeti zászlót. — Az ünuepélyt nagyban emelte báró Schell Józsefné, szül. gróf Sigray Klára, aki a zászlóanyai tisztet töltötte be. A gyülekezés a szeg­zárdi főgimnázium tornacsarnokában történt, ahon­nan fél 8 órakor zászló alatt a tanulók impozáns menete a nagy közönségtől kisérve a zászlóanyá­hoz vonult a tűzoltói zenekar kísérete mellett. A zászlóanyát fehérbe öltözött koszorús leányok élén Mehrwerth Margitka IV. oszt. polg. isk. növendék üdvözölte, úgyszintén Szabó Géza hittanár is és neki egy hatalmas élőrózsa, szalagos csokrot nyúj­tottak át. A zöldselyem zászló elővitele mellett a zászlóanyával és férjével báró Schell Józseffel fél 9 órakor vonultak a belvárosi r. k. templomba, melynek minden részét elfoglalta az ájtatos közön­ség. A zászló egyik felét a boldogságos Szűz Mária, másikat pedig Szent Imre herczeg képe disziti. Az ünnepi misét Wosinsky Mór apát-plébános végezte, Szabó Géza hittanár és W'ólfel Ferencz s. lelkész segédkezése mellett. Utána szent beszédet tartott, majd beszentelte a zászlót. Az első szeget Hetyey Sámuel pécsi püspök nevében Szabó Géza hittanár verte á zászlóba a főpásztor következő jeligéjével: «Szívből kívánom, hogy az ifjak a szent jelvény alatt szent hitünk és hazánk szeretetében mindig kitartsanak.» Báró Schell Józsefné, szül. gr. Sigray Klára zászlóanya az alábbi jeligét mondta: «Szent Imre példáján lelkesedve vallásosság és hazaszeretet ösvénye vezérelje Szegzárd kath. tanulóifjúságát igaz boldogságra.» Szeget vertek a zászlóba igen sokan. Este fél 6 órakor a «Segzárd Szálló» nagy­termében ifjúsági díszelőadást tartottak Szabó hit­tanár rendezése mellett. Színre hozták : «Szent Imre herczeg, a magyar ifjúság példája» czimü 3 felvo- násos történelmi színművét. — Helyettes bíró. Kiasz Antal tolnai első biró elhalálozásával megüresedett bírói állásra Ezer József tolnai II-od biró neveztetett ki helyet­tes bíróvá. — A szegzárdi villamos telepet a polgári fiú­iskola felsőbb oszt. tanulói tanáraik vezetése mellett múlt hó 26 án tekintették meg. A telep igazgatója, Röttler György a legnagyobb készséggel vezette körül a növendékeket a telepen s minden egyes gépet, eszközt bemutatott, ismertetett. — A telep megtekintése két órát vett igénybe, mely alatt a növendékek valósággal gyönyörködtek az igazgató szakszerű magyarázataiban. — Eljegyzés. Wajdiis Géza eljegyezte Pé­csett pünkösd vasárnapján Sey Vilma kisasszonyt. — Tanügyi korpótlék. A második ötödéves tanítói korpótlék folyó évi október hó 1-én lesz esedékes. — Ezen korpótlékért azoknak az iskola- fentartóknak is junius végéig kell folyamodni, kik az elsőt sajátjukból fedezték, de a másodikat már államsegélyből óhajtják elnyerni. — Szocziális népgyülés Tolnán. Pünkösd­hétfőn d. u. a tolnai szocziálisták a fővárosi ámi- tóktól felbujtatva, népgyülést tartottak, hogy iz­gassák a népet a birtokos osztály ellen, a kiknek vagyonukra vágynak. A népgyülést a Lajos király­téren tartották meg, melyen több százan jelentek meg. Baron Ede budapesti szocziálista vezér d. u. 3 órától 6-ig beszélt, utána pedig Király József tolnai kőmives szocziális vezér kezdett szónokolni, kitől azonban a hatóságot képviselő Kliegli Béla tolnai jegyző a szót megvonta; mert a papok ellen iz­gatta a népet. A rendőri hatóság tapintatosságá­nak köszönhető, hogy az összesereglett néptömeg az ismert franczia forradalmi dal éneklése mellett békésen szétoszlott. — A zomboriak aggodalma. A zomboriak. j sehogy se ludnak abba belenyugodni, hogy elkésve ind tott mozgalmuk, hogy a Duna áthidalása Zombor és Kis-Kőszeg között eszközöltessék, a a baja-bátaszéki áthidalás munkálatainak a közel jövőben való megkezdése által tárgytalanná lett. ! A zombori helyi lap az áthidalás ügyéről igy ir: I »A beruházási kölcsönről szóló törvényjavaslatban hét millió korona van előirányozva a baja—báta- széki hid költségeire. Azon óriási méretek és ked­vezőtlen talajviszonyok között, melyek a Dunának Bajánál leendő áthidalásánál fenfórognak, szakértők véleménye szerint a hét millió korona nem elég egy egyszerű vasúti hid költségeire sem, még kevésbbé, ha az közúti közlekedésre is lesz be­rendezve, mely esetben 17—18 millió koronába kerülne. Érthető tehát azon nyugtalanság, mely a bajai sajtóban is kifejezést lelt, hogy miből és honnan lesz fedezve, illetve biztosítva a még hiányzó tiz millió korona. Lehet, sőt valószinü, - hogy az állam évenkint nagyobb összegeket fog budgetjébe felvenni a baja-bátaszéki hid költsé­geire, illetve befejezéséhez — ha már az építke­zést megkezdi, — mert alig hihető, hogy a helyi érdekeltségek önköltségükkel oly nagy hiányzó összegeket fedezni tudnának és akarnának, bármily közgazdasági előnyök is származhatnának az át­hidalásból. A baja—bátaszéki áthidalás abból, hogy a helyszíni előtanulmányokat befejezték már, még nincsen teljesen biztosítva, bár kívánatos, hogy ezen rendkívül fontos kérdés egyszer már végle­gesítve lenne. Az előirányzott hét millió korona ép elég az árterek áthidalására és a rendkivül költséges alapozási munkálatok fedezésére. Hiány­zik még kerek tiz millió korona.« Nincs erre az aggodatomuk más megjegyzésünk, mint: ha a szak­értők a baja—bátaszéki vasúti összeköttetés helyre­állítása és az áthidalás költségeire elegendőnek mondották a 7 millió koronát, soh’se fájjon a zomboriak feje, hogy az 17 millió koronába kerül! Mi már csak inkább hiszünk a szakértőknek! 1903. évben 100,000, 1904-ben 1.500,000, 1905-ben 3.000,000, 1906 ban 1.500,000 és 1907-ben 900.000 koronát fordítanak a hid költségeire, mely 1907-ben készül el. —. Megszűnt fölfüggesztés. A pécsi ügy­védi kamara fegyelmi birósága közhírré teszi, hogy Geiger Gyula volt szegzárdi ügyvéd ellen alkal­mazott felfüggesztés f. évi május hó 23-án lejárván, a nevezett ügyvéd ügyvédi gyakorlatának fölvétele ellen, újabb kamarai bejegyzés fölvétele mellett, akadály nem forog fenn. — Az Akadémiai Értesítő május havi szá­mában »Jelentés a M. Tud. akadémia munkássá­gáról 1902-ben< czim alatt a 240 lapon olvassuk : »Hollós László, Hollós Alajos szegzárdi ügyvéd nagytehetségü fiának, nagyobb szabású munkája a magyarországi gasteromyceták monographiája, sajtó alatt vau. E munka belső tudományos becsét csak emeli az, hogy szerzője számos, szebbnél- szebb rajzzal és szines táblával látta el. A munka úgy béltartalmánál, mint kiállításánál fogva számot­tevő a botanikai világirodalomban; minélfogva kiadását a bizottság készséggel határozta el. Mivel azonban a munka kiadása a bizottság anyagi ere­jét messze túlhaladja, a bizottság a munka kiadási jogát a Franklin-társulatra ruházta, azzal a felté­tellel, hogy a munka czimlapján kitüntetendő, hogy a M. Tud. Akadémia megbízásából és támogatásá­val készült. A bizottság a kiadási költségekhez 6000 koronával járul.« — Tanügyi statisztika. A statisztikát utol­jára az 1902/3. tanévről még a kir. tanfelügyelő­ségnek kellvén elkészítenie, a vármegye közigaz­gatási bizottsága felhívta az összes községek elöl­járóságait a járási íőszolgabirák utján, hogy a ki­küldött rovatos iveket az iskolaszék és tanítók be­vonásával hiánytalanul és pontosan töltsék ki s azokat folyó hó 15-ig a járási főszolgabíróhoz küldjék vissza, kik azokat összegyűjtve a közigaz­gatási bizottsághoz e hó 15-éig tartoznak beter­jeszteni. — Műkedvelői szinielőadás. Pünkösd hétfő­jén jól sikerült műkedvelői szinielőadást tartottak Bátaszéken. A derék műkedvelők a »Rendelő óra« czimü vígjátékot hozták színre. Előadás után táncz volt. — A »Szegzárdi róm. kath. olvasókör« L hó 14 én a kurucz szabadságharcz 200 éves jubi­leuma alkatmából a kör saját kerihelyiségében Rákóczy-ünnepélyt tart. Az ünnepély műsora: 1. Hymnusz. Énekli' a kath. kör dalköre. 2. Mikes Kelemen. Lévay Józseft 1 Szavalja: Bajomi Fe­rencz r. t. 3. Balogh Ádám nótája. Előadja a kath. kör dalköre. 4. II. Rákóczy Ferencz emlékezete. Irta és felolvassa; Szabó Géza hittanár, a kath. kör alelnöke. 5. Rákóczy kesergője. Énekli Foglein Ferencz r. t. zenekisérettel. 6. A rab. Petőfi Sán­dortól. Szavalja: Bonyay János r. t. 7. Kurucz nóták. Előadja zenekisérettel a k. kör dalköre. 8. Rákóczy Ferencz. Salgó Lászlótól. Szavalja: Kiss János r. t. 9. Bujdosók éneke. Előadja: a kath. Itör-dalküre. 10. Rákóczy. Petőfi Sándortól. Sza­valja: Ádám Antal r. t. 11. Szózat. Előadja: a kath. kör dalköre. 12. Rákóczy-induló. Előadja: Garay Ferkó zenekara. Ünnepély után táncz. Be- lépő-dij személyenkint 50 fillér. Felülfizetések a ház-alap javára köszönettel fogadtatnak és hirla- pilag nyugtáztatnak. Az ünnepély kezdete délután 5 órakor. — »Mezőgazdasági tanfolyam néptanítók számára- A m. kir. földmivelésügyi miniszter a gazdasági ismétlőiskolák vezetésére hivatott nép­tanítók gazdasági kiképzése czéljából folyó évi julius hó 15-étől augusztus hó 10-ig az 1. adai, 2. algyógyi, 3. csákovári, 4. békéscsabai, 5. hód­mezővásárhelyi, 6. jászberényi, 7. karczagi, 8. kecskeméti, 9. lugosi, 10. szerbnagyszentmiklósi, 11. rimaszombati, 12. szabadkai, 13. szentimrei, 14. pápai földmivelés iskolákon 20—20, összesen 280 néptanító számára négyhetes gazdasági tan­folyamokat rendez. A négyhetes tanfolyam tartal­mára minden felvett néptanító 100 (egyszáz) ko­rona -átalányban részesül, melyből útiköltség, el­látás, szóval minden költség fedezendő. Tanfolya­mokra tényleg alkalmazásban levő oly néptanítók vétetnek fel, kik mezőgazdasági tanfolyamon még részt nem vettek. A tanfolyamokra való felvételre a tanitók csakis az illetékes vármegyei tanfelügye­lőségek utján folyó évi junius hó 10 éig jelent­kezhetnek.« — Uj egylet. Bátaszéken, hol eddig nem kevesebb, mint egy tuczat egylet volt, ismét uj egylet alakult. Ezúttal azonban oly egyletet ala­kítottak, mely tekintve nemes czélját, méltán meg­érdemli a pártolást. Megalakult ugyanis a »Magyar- országi munkások rokkant- és nyugdijegylete,« melynek czélja az, hogy azok a becsületes embe­rek, kik teljes életüket szorgalmas munkával töl­tik el, öreg napjaikban, midőn már nem képesek kenyerüket megszerezni, vagy ha munkaközben baleset éri őket és rokkanttá válnak: ne legyenek kénytelenek az irgalom koldus filléreiből tengetni életüket, hanem az általuk eszközölt befizetés ará­nyában heti segélyben részesüljenek. Az alakuló gyűlés, melyen a központ kiküldöttei, Vicze László, a kaposvári testvéregylet elnöke és Kriszt István a nevezett egylet titkára is részt vettek, f. hó 1-én az »Iparos-olvasókör« helyiségében nagy ér­deklődés mellett lett megtartva. A központi kikül­döttek ismertető beszédei nagy hatást tettek a jelenlevőkre s nagy lelkesedéssel kimondották az egylet megalakulását. — A gyűlés ezután meg­választotta az egylet tisztikarát. A választás ered­ménye a következő: elnök Szám József tanitó, alelnök Szauer József, jegyző Dálnoki Imre, pénz­táros Bajomy Vilmos; ellenőrök: jakab György, Klósz Antal és Rudolf Rezső; vál. tagok: Ditten- hoffer János, Gauzer Nándor, König János, Szeifert József, Müller Nándor. Csida Sándor, Schanczen bacher István, Keinrath János, Makk JGyörgy, Salamon Mihály, 1 afner Henrik és Scherer Lajos; póttagok: ifj. Klósz Gáspár, Kapelmayer Frigyes, Naumovics Simon és Schanczeenbacher György. Az egyleti tagok száma eddig 76. — Rálőtt a haragosára. Régi haragot táp­lált Orbán György szegzárdi polgárlegény Bottyán Ferencz szintén szegzárdi polgárlegény iránt, a kit múlt hó 24-én este 9 órakor az utczán meglesett és reálőtt, hogy életét kioltsa. A golyó azonban szerencsére Bottyánt csak ballábán gyengén hor­zsolta és igy Orbánnak gyilkos szándéka nem si­került. A lövés után a merénylő legény elmene­kült ugyan, de a csendőrség kinyomozta és fel­jelentette a szegzárdi kir. ügyészségnek.

Next

/
Thumbnails
Contents