Tolnamegyei Közlöny, 1903 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1903-01-08 / 2. szám

1903. január 8.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 2. sz.

5.

............Hivatalok ügyforgalma a vármegyénél.

Ah

spam ugydarab 21.851. Alispáni elnöki 1701 Közig, bizottsági 2880. Kihagási 704. Erdészeti 126. Erdészeti II. fokú 16 Phylloxera bizottsági 213. Tiszti s. nyugdíj valasztmanyi 9. Kö/ségjegy- zői nyugdíj választmányi 50. Styrum Lymburg választmányi 102. Fegyelmi választmányi 57. Központi választmányi 70. Igazoló választmányi 85. Biráló választmányi 12. Vm. pótadó felszólaml küldötts. 102. Közig bírósági főispáni 51. Közig birósági alispáni 8. Alispáni fegyelmi 156 Összesen: 28.293 ügydarab.

~ Nagy jótékonyczélu műkedvelői előadás. A szegzárdi allami főgimnázium f. évi február hó 1-én a nagyvendáglőben szegény növendékek javára nagy szabású műkedvelői előadást rendez, mely alkalommal színre kerül: »Julius Caesar * Shaksperétől, melynek szereplői a főgimnázium növendékei lesznek.

— Olvashatatlan irás a hivatalokban. A közigazgatás egyszerűsítésére alkototott törvényekben s kibocsájtott végrehajtási rendeletekben, az uj ügyviteli szabályzatban a sok tübbszörösités mellett vau egyszerűsítés is; arról a sok olvashatatlan fogalmazványról, melyet egyik másik referens ur csupa nyegleségből iró papírra, csudálatos módon megfeledkeztek. Ez nehezíti meg igazán a munkát. Az a szerencsétlen rabszolga, a ki jobb kenyér hijjaval a közigazgatási hivatalok irodájá ban másolgatja a határozatokat: valóságos küzdelmet folytat egy-egy olvashatatlan határozattal, mig végre hosszas, gyötrelmes vergődés után lemásolhatja. Próbáljon csak valaki szót emelni az ilyen macska-vakarás ellen. No még csak az kellene a hivatalokban uralkadó kaszárnyarend mellett. Mindjárt kicsavarnák az illető szájából a kenyeret. Manapság már a fölebbvalók ellen igazat mondani sehol se szabad. A ki elég vakmerő ezt megcselekedni, annak betörik a feje. Próbáljon csak valamelyik leiró valamelyik vármegyében avval állani az alispán elé, vagy főjegyző elé, hogy X drágalátos jegyző ur írása olvashatatlan »Ez olvashatatlan ? ! Maga szamár ! Ha nem tud olvasni, menjen kapálni !« Ilyen és ehhez hasonló úri kifejezésekkel tisztelnék meg szegény ördögöt. Igen üdvös lenne, ha a belügyi kormány erre is kiterjesztené figyelmét s az olyan urakat küldenék el kapálni, a kik a magas kvalifikáczió mellett írni se tudnak.

— Leszúrt házmester. Horváth Pál szegzárdi szül. 36 éves házmester, ki Budapesten a Telepi- utcza 7. szám alatt lakik, vasárnap este fél 6 órakor mulatni ment. Reggel feleségének azt újságolták, hogy férjét két rendőr megkötözve hozza. Horvát Pál ugyanis reggelre teljesen leittasodott, s valamelyik mulató pajtásával az üllői-uton egy tejes asszonyt kék-zöldre vert és garázda viselkedésének az intézkedő rendőrök, a kiket tettlegesen is bántalmazott, csak úgy tudták elejét venni, hogy megkötözve vitték a Telepi-utca 7. szám alatti lakására, ahol a férje elébe siető asszonynak átadták az ittas embert. Horváth Pál, kinek kötelékét lakásán feloldották, felkapott egy 50 centiméter hosszú szuronyt, s azzal a már távozófélben levő két rendőrre rohant, megöléssel fenyegetve őket. A két rendőr közül Nagy V. József, akinek először rohant Horvát, kivonta kardját és azt a szuronynyal, feléje törtető emberre csapta. A kard vállát érintve Horvátnak, lecsúszott a mellén. A házmester vakon tovább támadt a rendőrre s annak még vízszintesen maradt kardjába valósággal belerohant. Mindez egy pillanat műve volt. A kard hegye Horvátnak szivét fúrta át. Egynéhány lépést tett még visszafelé, összeesett és meghalt. Az eddigi nyomozás adatai a tényállást adják. A rendőrség egyébként továbbra is széleskörű . nyomozást indított. Horvát Pál rokonai a hir hallatára Budapestre utaztak.

— Szenzációs újdonság a varrógép-teknika terén. Az eredeti »Atrana« körhajós varrógépek, melyek a legújabb és legkeresettebbek, amellett, hogy perczenkint 2000öltéssel előre és hátra egyenlő szépen varrnak (a modern varrógépek külömben mind előre és hátra varrnak), még egy uj szabadalmazott készülékkel is elláthatok, melylyel az eddig már ismeretes műhijnzésen kívül a legszebb monogrammok és gomblyukak minden előnyomás vagy előrajzolás nélkül készíthetők, melyek úgy szépség, mint előállithatásuknak gyorsasága tekintetében a kézimunkát sokszorosan felülmúlják. Ezen gépek kizárólag Müller Testvéreknél Szegzárdon kaphatók, mely czég felvilágosításokkal szívesen szolgál.

— Rablógyilkosság. Madocsán rémes rablógyilkosság történt három királyok napján. A távollevő Horváth István házába hatoltak be a rablók, kik Horváth Istvánnét agyon vágták, édes anyjának, Bartók Évának pedig a hasát hasították fel. A csendőrség a tetteseket nyomozza. Jeney László kir. alügyész tegnap utazott Madocsára.

Y

• i

Y

— Örökbe óhajtja adni egy szegény anya 3 hónapos kis leány-gyermekét. Szives megkeresést a kiadóhivatalba kér.

— Eladó egy teljesen jókarban levő Lan- caster-fegyver és egy 4 éves angol vizsla, mely szárazon és vizen kitünően használható. — Bővebb értesítést ad a kiadóhivatal.

— Lövés az ablakon át. S. Kiss János alsónyéki lakos ablakán keresztül január hó 1-én éjjel valaki a szobába lőtt. A golyó szerencsére nem talált senkit. A merénylő elmenekült. A csendőr- séguek még eddig nem sikerült a vakmerő tettes kilétét megtudni.

— Tolvajok a méhesben- Bozsolik Ferencz decsi rk. tanító méhesében múlt pénteken éjjel tolvajok jártak, a kik egy kas méhet emeltek el. Megjegyzi levelezőnk, hogy - Decsen mostanában napirenden vannak a lopások.

— Feltört mészárszék. Decsen múlt éjjel ismeretlen tettesek feltörték Lővinger Adolf decsi mészáros mészárszékét és onnan egy egész birkát, pénzt és befőttet vittek el. — A tettelek kinyomozása folyamatban van.

EGYLETEK és TÁRSULATOK.

Jegyzőkönyv.

Felvétetett a »Tolnamegyei községi és körjegyzők egyleté«-nek 1902. évi október hó 7-én Szegzárdon tartott rendes évi közgyűléséről.

Jelen voltak : Kerbolt István regölyi jegyző, egyleti elnök, Klimes Antal hőgyészi jegyző, egyleti jegyző, Bereczk István simontornyai, Cholnoky Lajos ozorai, Czéh Ferencz uj-dombovári, Duzs Dániel őcsényi, Gróf József döri-patlani, Helfenbein Dániel apáthii, Hesz Pál tamásii, Huszár Pál őcsényi, Illés Gyula döbröközi, Kiss Pál gyulajovánczai, Lemle Béla györkönyi, Matzon Béla szegzárdi, Müller György pilisi, Pápay István mözsi, Purth Adolf bátai, Tóth Andor dunaföldvári, Virány Károly agárdi és Zsigmond Elemér harczi jegyzők.

Kerbolt István egyleti elnök az ülést megnyitva, üdvözli a megjelent egyleti tagokat, bejelenti, hogy Csukly Ignácz szakályi, Lovászy Gábor nagy- mányoki és Reiszner Bélel kónyii jegyzők, választmányi tagok, elmaradásukat levélileg igazolták és a közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére Bereczk István simontornyai és Kiss Pál gyulajovánczai jegyző, egyleti tagokat kéri fel.

Tárgysorozat:

1. Elnöki jelentés. — Olvastatott a következő elnöki jelentés: »Tisztelt közgyűlés! Midőn a legutóbbi közgyűlésünk óta eltelt egy év alatt egyleti életünkben történt mozzanatokról és egyletünk működéséről leszámolva, elnöki jelentésemet tisztelettel előterjesztem, mindenek előtt egy igen szomorú kötelességet teljesítek annak bejelentésével, hogy Kühnel Ferencz Bonyhád község főjegyzője, egyletünknek buzgó és lelkes választmányi tagja, folyó évi julius hó 31-ik napján váratlanul elhunyt.

A férfikora delén elhunyt szeretett kartársunk halála nemcsak az ő szeretettéinek okozott szivet összeszoritó bánatot és soha nem pótolható veszteséget, hanem egyletünket is igen érzékenyen sújtotta, mert benne egyik legkiválóbb tehetségű és leghívebb tagját és ügyeinek mindig kész harczo- sát vesztette el.

Nem volt oly feladat, megbízás vagy kiküldetés, mely neki terhes lett volna, sőt kész volt áldozatot hozni, ha azt az egylet érdeke kívánta, — csakhogy tekintélyén csorba ne essék.

Temetésén, a végtisztességadáson egyletünk képviseletében magam is megjelentem és megjelent, Klimes Antal egyleti I. jegyző ur is, és koporsójára igaz kartársi és baráti szeretetünk jeléül az egylet részvétét írásban fejeztem ki.

Meg vagyok győződve, hogy ezen eljárásomat a tisztelt közgyűlés helyesléssel veszi tudomásul és elfogadja azon indítványomat is, miszerint boldogult kartársunk érdeme az iránta táplált, szeretetünk jeléül mély sajnálatunk kifejezése mellett jegyzőkönyvünkben megörökittessék.

Tisztelettel jelehtem továbbá, hogy a múlt évi közgyűlésünk által adott ama megbízásnak, hogy néhai Krisztinkovits János volt kartársunk sírjára halottak napján az egylet nevében koszorú tétessék, Virányi Károly agárdi, Parti József tolnai és Linka Károly fadtji kartársaink eleget tettek és a kegyelet adóját ekként lerótták.

Áttérve ezek után egyletünk belső ügyeire, tiaztelettel van szerencsém jelenteni, hogy az egylet vezetősége ama sajnos tapasztalatra jutott, hogy egyletünk, a tagjainak túlnyomó részében mutatkozó közönyösség, semmibevevés és ami legveszedelmesebb, — a visszavonás következtében máris oly kedvezőtlen, sőt mondhatom, hogy aggasztó helyzetbe jutott, miszerint, — ha a feltétlenül szükséges melegebb érdeklődés, erkölcsi és anyagi támogatás a tagok részéről nagyobb mértékben nem nyilvánul és fel nem frissül, különösen pedig az anyagi támogatás, a tagsági dijak befizetése készségesebben nem teljesittetik, az egylet a maga további fentartására és erkölcsi tekintélyének megóvására képtelenné válik, s m:hamarább bekövetkezik az az időpont, amikor a másokkal szemben, különösen pedig az.országos központi egylettel szemben fennálló kötelezettségének teljesítésére birói utón fog kényszerittetni; — a vezetőségnek pedig komolyan kell azzal a gondolattal foglalkoznia, hogy vájjon felvesse e már a legközelebbi közgyűlésen a tovább-fennmaradás, vagy feloszlás kérdését, avagy a pangásnak adva tovább is helyt, az egyletnek csupán hivatalos alapszabályaiban kötelezett száraz működésében nyilvánuló életét szellemi táplálék és kellő erkölcsi és anyagi támogatás hiányában önként kialudni és megszűnni engedje.

Sajnosán tapasztalja ugyanis az elnökség, hogy az egylet tagjainak csak kisebb részét teszik azok az elismerést érdemlő kartársak, akik tagsági dijaikat az egylet pénztárába pontosan befizetik, mig a túlnyomó rész évről-évre hátralékban marad és tartozását szaporodni hagyja, — azt többszöri megintés és sürgetés daczára sem fizeti le, aminek igen gyakran az a káros következménye származik, hogy a követelés behajthatatlanná válik, azt le kell írni. Ez pedig költségvetésünkre zavarólag hat. Már pedig, tisztelt Közgyűlés, ha azt akarjuk, hogy az egyletünk általános czélja mellett egész lelkesedéssel kitűzött humánus czél — a jegyzői szegény árvák segélyezésére rendelt millemumi ösztöndij-alap létesítése — illuzióriussá ne váljék, közakarattal és közlekedéssel kell oda törekedni, hogy az említett czél eléressék és az utódok elismeréssel emlékezzenek meg azokról az elődökről, a kik a segély-alap létrehozásán fáradoztak és az általuk hozott anyagi áldozat árán eszközt iparkodtak teremteni arra, hogy a szegény apátlan-anyátlan jegyzői árva majdan a koldusbottól megmenthető legyen.

Ezen nemes czél elérésének biztosításához azonban nemcsak az eszme megpenditésekor nyilvánult közlelkesedésre van szükség, hanem szükség van oly emberbaráti szeretetre és áldozatkészségre is, mely az egylet minden egyes tagját áthatni és kötelességének pontos teljesítésére sarkalni képes. — Sajnos azonban, hogy az egylet vezetősége már évek során azt tapasztalja, miszerint ezen közös ügyünk iránt az egylet tagjai 'közül sokan hidegséget tanúsítanak és a segély alap czéljára még azt a csekély áldozatot is vonakodnak meghozni, a mely az egyleti tagsági díjhoz csatolva évenként csekély 2 koronánál többet nem tesz. Miérf is kénytelen vagyok a tisztelt közgyűlés becses rendelkezését kérni arra nézve, hogy a kint levő s egyes tagoknál máris tetemes Ösz- szegre felszaporodott tagsági dij-hátralék, — tekintve, hogy annak behajtása iránt eddig igénybe vett és foganatosított eljárás kellő eredményre nem vezetett, — mily uton-módon hajtassék be ? Mert az eddigi még kíméletes eljárás nem bizonyult alkalmasnak arra, hogy az által a kint levő egyleti követelések, különösen a nagyobb hátralékosoktól befolyjanak, miután a múlt évi pénztári számadásban kitüntetett 1497 kor. 48 fillér hátralékos követelésre kétszeri megintés és e mellett még a járási főszolgabíró urak szives támogatásával történt külön felhívásra is ’csak 422 kor. 98 fillór folyt be, a többi még máig is hátralékban van, pedig épen ezen kint levő összeg képezné a segélyalap tőkéjének nagy részét — ha befolyna.

Meg vagyok győződve, hogy az egylet igen tisztelt tagjaiban mindnyájában meg van az az emberbaráti szeretet nemes erénye, de az áldozat- készség tekintetében, — bizony, — számos tagjánál — bocsánat a a nyíltságért —, Inég sok a kívánni való.

(Folyt, köv.)