Tolnamegyei Közlöny, 1903 (31. évfolyam, 1-53. szám)
1903-01-08 / 2. szám
TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 2. sz. 1903. január 8. T A N Ü G Y. — Bátaszéki községi iskolaszék határozata. F. évi junius 26-án tartatott meg a bátaszéki községi iskola Király-uti vegyem 1. osztály évzáró vizsgája. Az iskolaszék korábbi fölszólitásához képest megjelent azon Jéhn Béláné 2. leányosztály tanítónője, hogy az átveendő leány tanulói évvégi ismeretei felől tájékozódjék. A gyengébbek visszatartása mellett szót emelt. Rüll Nándor elnöklő iskolaszéki alelnök Pápay osztálytanítóval meg is jelölték a visszatartandókat, Jéhn-né azért is óhajtotta a gyengébbekkel való ismételtetést, mert a 2. osztályba< a szokásos német irás és olvasás miatt nem lesz képes velők haladni. Mire Pápay fölkérte helyszínén mindjárt Rüll Nándor elnököt, hogy a tanítótestület tehát kérni fogja az iskolaszék leendő határozatát, hogy úgy alaki, mint tartalmi képzés tekintetéből a német irva-olvasás tanítása ne a 2., hamm a j. osztálybvn kezdődjék. Rüll ur meg is Ígérte ennek a támogatását. A tanítótestület érdekelt tagjai a tanítói havi tanácskozás előtt ez ügyet megbeszélvén, a szept. 14-i tanítói értekezleten igazgató-tanitó a már előre tárgyalt és biztosnak vett határozatu indítványt előadta. Rül alelnök ur az iskolaszéki üléseken szavát állta, a tanitótestület tervét helyeselte. A vármegyei határozat, a közoktatásügyi miniszter rendelkezése, melyek alább olvashatók, érdekesek az ügy befejezésére nézve; »Másolat. Tolnavármegye köz- igazgatási bizottságának Szegzárdon, 1902. évi deczember hó 1 «-én tartott üléséből. 1541/Kb. 1902. Olvastatott a bátaszéki községi iskolaszéknek folyó évi november hó 9-én 1. sz. a. felebbezése, melylyel a bátaszéki községi iskolai tantestületnek a német irás és olvasásnak a 3-ik osztályban leendő megkezdése tárgyában hozott határozatát el nem fogadja és f. évi november hó 9-én 9. szám alatt hozott határozatával annak a 2. osztályban leendő megkezdését rendelte el. Továbbá olvastatott a vármegye kir. tanfelügyelőjének az előbb említett-én 3555. sz. alatt vezetett záradéka, c. vallás- és közokta- évi október hó 21-én ________„„„gi iskolaszékek, valamint a községi elemi népiskolák tanítói, illetve igazg.- tanitói részére kiadott és már 1902/3. tanévtől érvényes utasítás 43. és 105. §-ai értelmében a községi elemi iskola egész tanulmányi rendjét, beléletét, a tanitó-testület, illetve igazgató végezi, az iskolaszék határozatát megsemmisítette, illetve a tantestület határozatát érvényre emelte. Véghatározat; A közigazgatási bizottság a bátaszéki közs. iskolaszéknek felebbezését elutasítja és az ottani összes iskolákban a német irás és olvasásnak tanítása iránt, a bátaszéki községi iskola tantestületnek folyó évi szeptember hó 14 un hozott határozatát, mtly szarint a német irás és olvasás tanítása ezentúl a 3-ik osztályokban kezdessék meg, jóváhagyja. Indokok. I. Mert a fennebb jelzett utasítás 43. és 105. §-ai szerint az iskola szellemi ügyeinek vezetésére a községi iskolaszék immár illetékességgel nem bir. II. Mert a 7 éves gyermekek egyszerre két nyelven való írni és olvasni tanítása őt szellemileg nemcsak nagyon igénybe veszi, hanem a két nyelv és irás közti külömbségben az össze- zavarodásnak is kiteszi, holott ez, miután az I. és II. osztályban a gyermek már magyarul jól irni és olvasni megtanult, a Ill-ik osztályban már elő nem fordulhat. III. Továbbá, mert a 6—7 éves gyermek még gyenge felfogó képességgel bírván, egyszerre két nyelven való tanítása, annak emlékező tehetségében tetemes kárt és amellett megerőltetést is idézhet elő. IV. Végre mert az idegen nyelvnek korai tanításával nemzetietlen (kozmapo- lita) szellemet csöpögtetnénk a gyermek leikébe és ezzel teljesen lerontanánk azt a nemzeti irányú nevelést, a melyet a magyar nemzeti iskola igyekszik növendékeinek adni. Egyben elrendeli a közig, bizottság, hogy ezen határozatról Bátaszék községi iskolaszéke és Dörnyei Ferencz igazgató-tanitó a központi járás főszolgabirája utján vétbizonyitvány- nak csatolása mellett, végre a vármegye királyi tanfelügyelője közvetlenül jegyzőkönyvi kivonaton azzal értesittessék, hogy a határoz ittál meg nem elégedő fél '15 nap alatt a vallás- és közoktatás- ügyi minisztériumhoz felebbezhet. Kmft. Főispán ávollétében D öry Pál alispán, h. elnök. 6. ________________________________ MU LATSÁGOK.-- Szilveszteri tánczestóly. Az »Egyesült Szegzárd-Tolnamegyei Noegylet* által rendezett szilveszteri tánczestély igenjói sikerült. Az estélyen szép számmal jelentek meg, kik kiváló jó kedvvel egész a hajnali órákig mulattak. — Jelen voltak: Leányok: Borsody Tériké, Dobó Ilonka, Halász Sárika (Bonyhád), Hoffmann Etelka, Klieber Giziké, Komáromy Mariska Miskolczy Mariska, Rausz Janka, Somogyi Paulin, Steiner Ilonka, Szigeth Margit, Szondy Mirgit, TótlGBőske, Tschuppik Irénke, Vargha Sárika, Wiegand Hedvig. Asszonyok: Altdorfer Lipótné (Kajmád), Barna Bertalanná (Déva), Borsody Lajosné, dr. Beöthy Károlyné, özv. Dobó Lajosné, dr. Freiler Károlyné (Ferencfalva), Hoffmann Sándorné, Jeney Lászlóné Klieber Györgyné, dr. Komáromy Gyuláné, Krcsmarik Pálné, Lintner Jánosné (Tolna). Mattioni Jánosné, Miskolczy Gusz- távné, őrffy Lajosné, Perlaky Józsefné, Pirnitzer Manóné, Schmiedr Oszkárné (Fácánkert), Steiner Károlyné, özv. Tschuppik Arturné. özv. S^i^eth Gáborné, özv. Szigeth Nándorné, Tóth Henrikné, Tóth Károlyné, Török Béiáné, Wiegand Jánosné. Felüífizettek: Jasek Sándor 2 —, N. N. 2.—, Dr. Káldy Gyula 2.—, Zsigmond Dezső 1.—, Vit- nyédy József 2.—, Dr. Bernát Béla 4.—, Dobos Adolf 2.—. Összesen 15 korona. Jegyeiket megváltották: Röthler György 4.—, Leicht Lajosné 3. —, ifj. Leopol i Lajos 3.--, Phinger Mauóné 4. —, Dr. Leopold Kornélné 4.—, Wagner Andor 2.—, Ágoston Istvánná 2.—, Dr, Müller Ferencné 4.—, Összesen 26 korona. — Tánczestély Bonyhádon. A »Bonyhádi Izr. Nőegylet« 1902. évi január hó 17-én Bony- hadon, az »Arany Oroszlán« szálloda nagytermében jótékonyczélu iánczestélyt rendez. Belépti-dij: Személyjegy (karzatra is) 2 kor. családjegy (3 személy) 5 kor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Kezdete 8 órakor. Az estélyen Garay Lajos szegzárdi zenekara fog közremőködni. jegyek előre válthatók Goldfinger Ármin és Holländer F. uraknál. — A >$zakcsi Kath. Kör« 1903. évi január 18 án (vasárnap) saját helyiségeiben a Kath. Egyesületek országos szövetsége alapja javára táncz- málatságot rendez. Belépti-dij: tagoknak szemé- lyenkint 40 fill., nem tagoknak 60 fill. Felülfizetések köszönettel vétetnek és hirlapilag nyugtáztatnak. Kezdete este 7 órakor. — Zártkörű szilveszterbál Nagy-Doroghon. A nagydoroghi iparos s kereskedők »Társasköre« m. é. deczember 31-én rendkívül sikerült táncz- estélyt rendezett saját helyiségében. A tánczviga- lom esti 8 órakor vette kezdetét s világos reggelig tartott. A jó kedv s derült hangulat oly mértékben nyilvánult, mint ez mégvDoroghon soha tapasztal- talható nem volt. Annyi szép hölgy, mint ezen az estélyen jelen volt, ritkán látható együtt s bizo- . nyára kedves emlékezetében marad a megjelel t ! szépszámú közönségnek ezen mulatság. S ünóra alatt ifj. Miklós István szavalta el saját költeményü »monoijg«-ját, melyben az ó évtől búcsút vett s az újévet üdvözölte. A bálkozönség a gyönyörű kőkeményt szűnni nem, akaró zajos tetszésnyilvánításban részesítette.- Élfél után kezdetét vette a tombolajáték. A sok szép hölgy iparkodott a tombolajegyeken túladni s sikerült is minden jegynek gazdát találni, daczára, hogy mintegy 200 jegy került eláruTtásra. Minden kihúzott szám iránt nagy volt az érdeklődés s a szerencsés nyerők derült hangulat közt vet'ék át a kisebb-nagyobb értékű nyereménytárgyakal. A tombola befejeztével az egész bálközönség a közel levő Makai-féle vendéglőbe ment étkezni s az étkezés befejeztével újra kezdetét vette a táncz, mely világos reggelig tartott. A megjelent hölgyek közül a rendezőség a következők neveit jegyezte fel: — Asszonyok : Jánosa Lajosné, Keindl Józsefné. Koncsics Jánosné, Kránicz Józsefné, ifj Antal Györgyné, Szaffenauer Mátyásné, Neidert Györgyné, Kovács Károlyné, Makkay Lászlóné, Szabó Dénesné, Balog Józsefné, Török Józsefné, Menschik Gyuláné (Szí. Lőrincz), Tezás Ferenczné (Györköny), Frőmberg Károlyné, ifj. Miklós Istvánná stb. Leányok: Neidert Etelka, Tezás Etetka. Neidert Juliska, Pribitek Niri, Zámbó Erzsiké, Prib tek Etelka. Preizner Karolin (Somogy Szili). Felülfizettek: Jánosa Lajos 4 kor., Hazai Mór 2 korona, Kovács Károly 1 kór., Kovács Imre 1 kor.. Kránicz Józcef 80 fill., Koncsics János 40 fill,, Antal György 40 fill., Kovács János 40 fill., Menschik Gyula 1 kor. A kör elnöksége ez utón mond köszönetét a felülfizetést teljesített uraknak, nemkülönben Jánosa Lajosné, Koncsics Jánosné, Kránicz Józsefné s Szabó Dénesné ur- hölgyeknek, valamint Hazai Mór urnák s Miklós Istvánné asszonynak, továbbá Szaíenauer Mátyásné, Kovács Károlyné és Zsiga Anna úrnőknek, kik szives ajándékaikkal a tombolához hozzájárultak. Kelt Nagy-Doroghon, 1903. január 6-án. Tisztelettel; Hazai Mór, jegyző, ifj. Koncsics János, h. elnök. — Tánczestély Hőgyészen. A hőgyészi izr. nőegylet jól sikerült tánczestélyt rendezett decz. 28-án, melyen fesztelen jó kedv uralkodott- — A rendezés kifogástalan volt, a miért elismerést érdemelnek az ügybuzgó rendezők. A pirkadásig járták a boldog párok a tánczot. Jelen volt asszonyok: Dr. Kohn Árminná, Bergl Arnoldné (Majsa), Engel- man Jenőné, Fischer Vilmosné, Fischer Miksáné (Bpest), Fleischmann Adolfné, Goldschmid Áaminné, Deutsch Sándorné (Polgárdi), Hatsek Samuné, Kanf- mann Samuné, Krausz Simonná, Krausz Gezáne, özv. Müller Gézáné, Neubauer Jakabné, Oppenheim Salamonné, Pollák Mórné, Porcht Vilmosné (Szakái), Weisz Bernátné, Weisz Mórné, Weltmann Morne ; — leányok: Bergl Ella fMajsa), Fischer Ella és Aranka, Hatsek S'ebira, Lorschy Aranka (Gyönk), Goldshhmid Fritzike, Oppenheim Paula, Neubauer Elvira, Vandácska és Aranka, Stern Elvira (Bpest), Porcht Emilia (Bpest), Weltmann Matild. Jegyeiket felülfízetéssel váltották meg: Gróf Apponyi Géza 10 k., báró Jeszenszky László 2 k„ özv. Wurm Lipótné és fiai (Ság) 20 k., Oppenheim Salamon, Téry Emil 10—10 k., Pollák Henrik (Bécs), Birn Jakab (Budapest), Weisz Bernát, dr. Kohn Árminné 6—6 k., Oppenheim Simon (Somberek), Reisner N. (Kónyi), Fischer Miksa (Bpest) 5—5 k., Fleischman Jónás, Weisz Jakab (Regöly), Rauschburg Ede, Székler Vilmos (Bpest), Blau József, Löwenstein Bernát, Leicht Ferencz, Micsinyei Ferencz (Bpest), Cortly János, Solcz Géza (Budapest), Adler János 4—4 k., Kaiser Ödön (Kónyi), Maróczy György, Deutsch Jenő, Fáy Henrik, Schwarcz Géza (Zomba), Molnár Gyula, Stern Miksa (Bonyhád), Streicher Péter 3—3 k., özv. Engelmanné, Merbl Arnold (Bécs), özv. Deutsch Ábrahámné, Kaufmann Zsigmond (Bécs), Smitz Simon (Bpest), Kollmann Gyula, Lerch István 2—2 k. KÖZGAZDASÁG. Közlemények kertmivelés és mezőgazdaságról Mühle Vilmostól Temesvárott. XII. Kosár-, fonó- és kótözőfűz. A mezőgazdaság egyik leghálásabb ága a fonó- és kötözőfűz igazi nemes fajainak tenyésztése; közönséges, durva és ezüstfűz seholsem fizeti ki magát és egyáltalában nem tenyésztendő. A feldolgozásra legjobb és legértékesebb fajok a következők : a) Finom, kötésre és luxus-kosárfonásra valók: Kékeszöld kőfűz. Nemes kőfűz. Valódi Uraifűz és Zöld kőfűz. b) A legjobb és leghosszabb fonó- és kosárfűz- fajok ezek: Barna királyfűz. Nemes kenderfűz. Zöld mandulafűz. Király kenderfűz. Hosszú vakító és Északi kenderfűz. A ki ezeket vagy a fent felsorolt fűzfajok közül néhányat tenyészti, a legjobb fajokkal bir és sohase csábittassa magát más fajok tenyésztésére, mert a fentiek kipróbált fajok, melyek évenként sok szép, nyúlánk, legjobban feldolgozható vesz- 6zőt hajtanak és a legmagasabb árban részesülnek. A fűzfa tenyésztése *igen egyszerű, de azért megsem csekélylendő, a mi — sajnos — meg szokott történni. A csemeték vagy pedig a dugványok mélyen szántott talajban 50 cm.-nyi távolságban lesznek ültetve és gaztól tisztán tartandók ; az első évben 4—5-ször, a másodikban már csak 2 3-szor, a harmadik évben pedig csak tavaszszal és őszszel kapálandók meg. A következő években csak a gaz- irtandó ki, mert a fűz gyakori és mély kapálást nem kíván, mivel gyökerei már a harmadik évben egészen a föld színéig nyú'nak fel. — A fűzfa sokszor nagy jövedelmet hoz ; egy hold fűzfaültetveny gyakran annyit jövedelmez, mint 2 3 hold búza, de csak akkor, ha valódi fajok tenyésztettek. A fűznek nem kell épen mocsaras helyen állania; a fent elsorolt jó fonó- és kötözőfűz-fajok lazább talajban erősebbek, hajlékonyabbak és használhatóbbak lesznek, mint a mocsárban nőttek.
