Tolnamegyei közlöny, 1902 (30. évfolyam, 37-52. szám)

1902-09-18 / 38. szám

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 38. sz.

1902. szeptember 18.

— Elhunyt öreg honvéd. Egyre fogynak azok a bős honvédek, a kik a hazáért és szabad ságért küzdöttek. Lassan mind visszatérnek a hősök vérével megszentelt anyaföldbe. Dunaföldvárott halt meg Dávid József 48-as honvéd életének 82-ik évében folyó hó 11 én. A nagy idők elhunyt tanúját bajtársai és a nagyszámú résztvevő közön ség folyó hó 12-én kisérték ki a temetőbe.

— A kurdi németek. A «D. V.» írja: Vármegyénkben több község van, amelyben magyar és német ajkú lakosok vannak. Ezek ritkán élnek kellő egyetértésben, mert úgy az egyházi, mint a politikai község kisebb-nagyobb ügyeiben előtérbe kerül a — nyelvkérdés. A kurdiak is mindig ezért vesznek össze, a németek sehogy sem tudnak még beleszokni abba a tudatba, hogy ők tulajdon képpen magyar honpolgárok és mint ilyenek respektálni, szeretni tartoznak első sorban hazánknak édesen zengő és legdrágább kincsét: a magyar nyelvet. Ha az öregebbek nem bírták elsajátítani, legalább ne akadályoznák azt, hogy az uj gene ráczió megtanulja és végre valahára szívben, lélekben magyar legyen. Múlt vasárnap a németaj kuak a templomban egész botrányt csináltak, mi vei a magyar ajkúak magyar énekbe kezdtek és magyar nyelvű imában fohászkodtak az Egek urá hoz. A templomban rendezett botrány után aztán a plébániához vonultak és veszélyeztették a község hazafias lelkű plébános, H r a d e k Károly személy biztonságát, úgy, hogy kénytelen volt dombóvári csendőrparancsnoksághoz segítségért táviratozni Reméihetőleg a hatóság kellően meg lógja fenyiteni a hazafiatlan vallássértőket.

— Nyugdíjazott járásbiró. A m, kir. igazságügyminiszter Hermann Manó volt kaposvári kir. jarásbirót, aki 1873 óta ugyanazon hivatalt töltötte be, — nyugdíjazta.

— Kossuth Lajos katonáinak fényképei. Kossuth születése száz éves évfordulóján még élő 48—49-iki katonák képeiből egy nagy kiállítást rendez az orsz. tört. ereklye Muzeum. E kiállítás látható lesz a Mátyás király kolozsvári szobrának leleplezési idején is. A képek kiállítására a hazai előkelőbb fényképészeket kérte fel a muzeum. A mi városunkból Szigeti Jakab és Futter Gyula fényképészek fogják teljesíteni a levételeket. A muzeum lapunk utján, az itteni kerületbeli honvédeket arra kéri, hogy haladéktalanul jelentkezzenek a fényképészeti műteremben a maguk levétele végett.

A kinek egyenruhája van, vegye azt fel, a kinek nincs, az polgári sötét ruhába jelentkezzék. A muzeum Kossuth Lajos születése 100 éves évfordulójának maradandó emlékét akar a ma még élő katonák arczképeiből állítani. A képeket a honvédek Pantheonában helyezik el. A képekhez életrajzi adatokat is kell beadni. Erre kérdő ivek is vannak letéve a fényképészeknél és a honvéd egyleteknél; csak a feleletet kell leírni, vagy lediktálni. A szegényebb sorsú honvédek levétele teljesen díjtalan.

— Elszállított rab. Nagy Sándort, ki Marton Kálmán szegzárdi kereskedőt orozva meggyilkolta, múlt vasárnap szállították el a szegzárdi kir. törvényszék fogházából Váczra. Nagy Sándor tizennégy évre van elitélve.

— A nagy-berki csoda. Nagy-Berki határban egy feszület áll, amelyet az ájtatos katholikus hi vek Űrnapkor megkoszorúztak. Mint minden más virág, ha éltető gyökereitől megíosztják, úgy ezen a koszorún levő virágok is néhány nap múlva hervadni és fonyadni kezdtek. De hogy, hogy nem, a száraz koszorú most friss hajtásokat mutat. Éppen Szent-István napján vették észre ezt a természetfölötti csodát az arra járó-kelők. Hamar elterjedt a hir a nagy csodáról és a könnyenhivő nép most özönével zarándokol a feszülethez. A legjobb üzletet csinálja abból a csodából az a vásári énekes, aki a ponyvairodalom legújabb termékeit szokta árusítani. A kultúrának és vallásos érzelem fejlesztésének e derék terjesztője ugyanis a száraz koszorú kivirágzása czimmel szent éneket csinált a csodáról és most ezrével árusítja a vásárokon ezt a legújabb füzetet. Ezt a dolgot egyébként csak azért irtuk meg, hogy felhívjuk ezzel az egyházihatóság figyelmét, hogy idejekorán megakadályozza ezt az igazi vallásosságot sértő és tisztán csak seftelési szándékból megcsinált fanatizáló ügyet.

— Rendelet a masszázsról. A belügyminiszter körrendeletét adott ki a masszázsról, melynek két lényeges pontja a következő : 1. Beteget nem orvos masszálóknak csakis orvosi utasítás, felügyelet és felelősség mellett szabad masszáim. 2. Beteg hasi szerveket és a szemeket nem orvos masszálóknak egyáltalában nem szabad masszálni s a menynyiben cselekményük a büntető törvénykönyv rendelkezései szerint súlyosabb beszámítás alá nem esik, 15 napig terjedhető elzárással és 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

— Harcz a czigányokkal. Múlt hétfőn d. u. Szegzárdon az országos vasárban valóságos harczot folytattak a csendőrök a czigányokkal, kik közül az egyik a csendőrök fegyverét is megragadta. Ezt a vakmerő marczona czigányt a csendőrök nagy küzdelem után tudták csak megfékezni és megkötözve kisérték a városházára. A tolvaj czigány- banda többi tagjait is hűvösre tették. Általában annyi czigány tolvaj volt a mostani vásárban, hogy sok dolgot adtak a csendőröknek és rendőröknek, akik bekísérték őket.

— Gyilkos villám. Szántó község határában folyó hó 13-án nagy vihar dühöngött. A vihar oly hirtelen tört ki, hogy a határban, a kenderáztató- ban dolgozó asszonyok nem voltak képesek előle elmenekülni. A zivatar tehát a vizben érte az asz- szonyokat, akik közé a villám lecsapott és közülök Faragó Pálnét és Lőcs Julit agyonsujtóttá. Ezeken kivül még két asszonyt is ért a villám, akik azonban életben maradtak.

— Megyék és városok monográfiájának kiállítása. Az országos történelmi ereklye muzeum a városi és megyei törvényhatóságokat megkereste, hogy a területükre vonatkozólag megjelent monográfiákat, valamint egyébb történeti munkákat e hó közepéig küldjék be. — E művekből Kolozsvárt Kossuth Lajos születés napja idején megnyitandó történeti kiállításon egy külön osztályt rendeznek be. A kiállítás látható lesz a Mátyás szobor leleplezése idején. Arra is felkérte a muzeum a törvényhatóságok vezetőit, hogy a területükön levő történelmi emlékek (Szobrok, nevezetesebb emléktárgyak és táblák, történelmi épületek stb.) kabinet képeit hasonló képen küldjék be azok fel- állítási idejére, történelmi adataira vonatkozó rész megjelölésével. Kívánatos beküldeni, ahol meg van az az emlékmű miniature készítményét is kiállítási czélra örvendetes lenne, ha ama törvényhatósági fényképészek is buzgólkodnának a lévételek körül. Kolozsvárit, 1902. szeptembér hó 15.

— Rákóczi-kiállitás Kassán. Esztendőre, 1903-ban lesz kétszáz éve annak, hogy 11. Rákóczi Ferencz kurucz tárogatói a Beszkidek alján megharsantak s hogy a »Recrudescunt vulnera gentis Hungáriáéi gyújtó szólamai a magyar nemzet elnyomott közérzését lángralobbantották. — Kassán, a »Felvidék fővárosában«, a Rákócziak egyik legkedveltebb tartózkodási helyén most mozgalom indult, hogy a kurucz szabadságharc kétszázéves fordulóját méltó módon megünnepeljék. — Rákóczi kiállítást akarnak rendezni egykori ereklyékből, a mely az 1670-ben kezdődő s a szathmári békével végződő szabadságmozgalmakról plasztikus és tanulságos képet adjon a szemlélő utókor kegyeletének. — Méltó emlékezés illeti meg a fejedelmet, a ki nemcsak Magyarországnak, de talán korának is legnagyobb idealistája volt, s a kinek varázslatos egyéniségét a magyar szivek »Rákóczi kultusza« immár százados történelmi zománczczal övezte.

— A kiállítás védnökségét eddig: gróf Apponyi Albert, a képviselőház elnöke, dr. Bubics Zsigmond, Kassa tudós püspöke, gróf Csáky Albin, a főrendiház elnöke, gróf Károlyi Sándor és gróf Zichy Jenő valóságos belső titkos tanácsosok vállalták el. — Ezen hazafias vállalkozás sikeressé tétele érdekében a kiállítás előkészítő-bizottsága már ezúttal felkéri mindazokat, kik a Rákóczi-korra vonatkozólag (1670—iyn ig) bárminemű ereklyék felett rendelkeznek, hogy az ereklyék átengedésével járuljanak hozzá a kiállítás arányainak impozánssá tételéhez és szíveskedjenek ebbeli szándékukat Gerlóczy Gézával, mint az előkészítő bizottság elnökével (Kassa. Fő-utca 4.) közölni, hogy a bizottság a kiállítás méreteiről a kellő tájékozást megszerezhesse és a megfelő intézkedéseket megtehesse. Köszönettel vesz a bizottság oly értesítést is, mely felvilágosítást- nyújt arról: hol találhatók a kurucz szabadságmozgalmakra vonatkozó ereklyék.

— Kossuth élete a serdülő ifjúság számára. Dr. Szalay Mihály, a kinek a főváros közgyűlésén tett indítványára teszi le szept. 19-ikén országos részvétel mellett Kossuth mauzóleumnak alapkövét, »Kossuth« czimmel életrajzot irt a serdülő ifjúság számára. Ez az életrajz tömören, mintegy dióhéjban ösmerteti meg Kossuth Lajost és életpályáját Magyarország serdülő ifjúságával. Meg- ismertet egyszerű és világos nyelven, mely azonban tele van mégis pompás hasonlatokkal és jellemző kifejezésekkel. »Az igazi szabadság rózsái csak vérmezőkön virítanak«, mondja találóan egyik passzusában. Ily valósággal költői lendülettel irt stílben világítja meg Kossuth Lajos életpályáját, jellemzi az embert, az államférfit, a hirlapirót és szónokot. Igen nagy tömörség jellemzi ezt a füzetet. Csodálatos miképpen tudta dr. Szalay Mihály ezt a tárgyat úgy megfékezni, hogy Kossuth Lajos életének egyetlen jelentős momentuma sem veszett el belőle. Nagy tetteinek, nagy harczain'ak minden mozzanatáról beszámol történeti hűséggel, kronologikus rendben, hazafias lelkesedéssel és históriai tudással. Kezdve Kossuth Lajos családjának ismertetésén, áttér csakhamar a gyermek Kossuth neveltetésére és impresszióira, első patvaristáskodására s magatartására a jobbágysággal szemben, amikor még egy főurnak jószágigazgatója volt. Majd ecseteli szereplését abban az időben, amikor szóhoz jutott és amikor, mint hirlapiró, a tollat forgatta, amiért börtönbe jutott. Mindig és mindig nagy vonásokban rajzolja Kossuth hírlapírói működésének második nagy korszakát és azt a hatást, amelyet tollával ért el, fölrázva álmából az elnyomott nemzetet. A történet szellemében megy. tovább, leírván Kossuth Lajos harczait, a melyet Magyar- ország iparának védelmében fejtett ki és átmegy az 1847-iki országgyűlés eseményeire, Kossuth első képviselői szereplésére, amely őt a világ első szónokává avatta. Az 1848-iki márczius 13-iki, bécsi forradalom és az ugyanaz évben márczius 15-én megszületett sajtószabadság története következik azután a történelem rendjén. Az azután következő szabadságharcz rövid és Jöinör leírását adja a szerző, nagy áttekintéssel, tárgyába való elmerüléssel, de sohasem tévesztve szem elől a czélt, amely vezette, hogy ugyanis a serdülő ifjú- sághoz szól. A dicsőséges és gyászos szabadságharcz nagy állomásait megjelölte; elidőz Kossuth bujdosása és az emigráczió nagy eseményei mellett. S végül levezeti a konklúziót, hogy alakja még életében már mithosz és legenda volt s hogy a magyar nép őt, amikor még élt, a világtörténelem félisteneinek sorába iktatta. Halálának és temetésének is szentel néhány meleg sort, a mely szép befejezése a szép műnek. A gyönyörűen kiállított, pompás képekkel tarkított füzet a Dobrowszky és Franke kiadásában jelent meg. S valóban bámulatra méltó, hogy ilyen olvasmányt, ilyen költséges és luxuriozus kiállítással, ilyen olcsón lehet adni. A szép füzet ára ugyanis nem több, mint zó fillér. A szerző is, a kiadó is az ügyet akarta szolgálni, a mikor ilyen olcsóvá tették a Kossuth életrajzát.

— A Mátyás király szobor gyűjtő bizottsága kérelme. A Mátyás király szobor gyűjtő bizottsága tájékozódást akar szerezni arról, hogy a begyült pénz mennyiben fedezi a szobor költségeit, lapunk utján felkéri mindazokat, kiknek kezeihez gyüjtőiv érkezett, hogy azt a begyült pénzzel együtt, lehetőleg sürgősen a Mátyás király gyűjtő bizottsága czimére Kolozsvárra megküldeni szíveskedjék. '

— Óriási haladás. A női kézimunka téren valóban feltűnést keltő slingelő gép kötötte le figyel* mét azoknak, akik ezen gépet Müller Testvérek, szegzárdi jónevü varrógép és kerékpár-raktárukban megtekintették. A gép 14-féle munkát (síin- gelést) képes előállítani a legszebb kivitelben, munkája a kézi slingelést úgy szépség mint tartósság tekintetében sokszorosan felülmálja. Szép szerkezete és különös működése miatt érdemes a megtekintésre, mely még szombatig fenti czég üzlet- helyiségében látható, miután a gép Szegzárdoa 800 koronáért eladatott.

— Az előnyösen ismert jónevü Anker élet- és járadékbiztosító társaságnak mai számunkban közölt hirdetésére különösen felhívjuk olvasóink figyelmét.