Tolnamegyei közlöny, 1902 (30. évfolyam, 37-52. szám)

1902-09-18 / 38. szám

1902. szeptember 18.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 38. sz.

5.

MULATSÁGOK.

— A szegzárdi Kath. Legényegylet 1902.

évi szeptember hó 21-én a Mutschenbacher kertben saját pénztára javára világpostával, confentti- és szerpentinnel egybekötött zártkörű szüreti táncz mulatságot rendez. — Beléptidij 60 fillér szemé- lyenkint, kezdete délután 4 órakor. Az ünnepélyt emelni fogja a csőszleányok és csőszlegények szép csóportja és maga a szüreti ünnepély is, melyre a legényegylet tagjai szerényén készülnek. Kedvezőtlen idő esetén a tánczmulatság egy hétre el- halasztatik. — A tánézmulatságzsorrendje: 1.

Vasárnap délután 4 órakor ünnepélyes felvonulás az egylet helyiségéből a Mutschenbacher-féle kertbe. 2. A kertben a csősznépség ‘ által a szüreti ünnepély megnyitása. 3 Ugyanakkor az általános kötelező lopás megkezdése. (Lopni szabad, fizetni muszáj mindenkinek, ha a lopáson rajta csípik.) 4. Nemzetközi világposta levelezés, confetti és szerpentin csata. A levelezőlapok a postafőnöknél kaphatók. Ugyancsak ő nála. vásárolandók a confetti és szerpentin. A levelezőlapok kézbesítésére posta láda áll rendelkezésére. Szemérmetlen vagy sértő levelezőlapok nem kézbesittetnek Azon tisztelt hölgyy aki a mulatság folyama alatt legtöbb írott levelezőlapot kap, díszes ajándékba részesül, (csakis czimmel és szöveggel! ellátott levelezőlapok vétetnek figyelembe.) 5.- Sormagyar — görögtüz mellett, tánczolja a csősznépség.

— Szüreti mulatság. A »Szegzárdi r. kath. Olvasókör« 1902. évi szeptember hó 28-án vasárnap a kör helyiségeiben tánczczal egybekötött szüreti mulatságot rendez. Belépti-dij személyenkint 50 fill. — A szüreti ünnepély kezdette d u. 4 órakor. A mulatság sorrendje: 1. Dobos Marczi rátóti kisbiró közhírré teszi, miszerint a filloxera, peronospora és lisztes harmatnak daczára bő szüret lészen. 2. Gombócz Ádám rátóti öreg biró megnyitja a szüretet. 3. »Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz Csokonaitól. Szavalja: Kiss János r. t. 4. A csőszök, csősznők és puttonyosok szüreti nótára gyújtanak. 5. Szabad lopás jó pénzért — a kör házalapja — javára. 6. Préselés és must kóstolás. 7. Birka-, csutora-, szőlőkoszoru- és egy üvegből készült méhkaptár (Steiner Lőrincz köri tag ajándéka) kisorsolása. 8. Szüret után táncz, a meddig jól esik, de hajnali. 4 órán túl semmi szin alatt. Kérelem. Hogy körünknek valóban bő szüretje legyen, felkérem a kör. tisztelt szőlős gazdáit, hogy szíveskedjenek minél több és minél szebb' szőtőket'(Tehét '&fcár kosár ■ számra is) küldeni a kör helyiségébe szept. 27-én esti 8 óráig. Egyébként .bármilyen őszi gyümölcsöt szintén kér és szívesen fogad az elnökség.

TANÜGY.

Tolnavármegye népoktatási eredményei

az 1901—1902. tanévről.

(Folytatás és vége.)

II. A népiskolai hatóságokról szóló 1876. XXVIII. t.-cz. végrehajtása körében.

A kir. tantelügyelő összesen 120 napot, tavaly 92-őt töltött iskola látogatással. Megvizsgált 164 iskolát, tavaly—123-mat, 370 tanteremben, tavaly 259-ben és pedig: 3 állami, 23 községi, 72 róm. kath., 5 gör~ kel., 21 ev. ref., 21 ág. h. ev., 14 izr., 5 magán iskolát, 39 kisded-óvó intézetet; 6 iparos- és 1 kereskedő-tanoncziskolát. Azonkívül részt vett 12 közig, bizottsági ülésben; 5 tanitó- egyesületi gyűlésben és 27 egyéb gyűlésben. Elintézett 3959 ügyet. Az iskolára fölügyelésnek gyakorivá és behatóvá tétele végett és az irodai munkák és szervező tárgyalások nagy mértékű szaporodására való tekintetből szükséges volna egy segéd- tanfelügyelői állomős szervezése•, mert a hivatalos dolgok rohamosan szaporodnak, az iskolalátogatások nagyobbodnak, mit 2 ember elvégezni képtelen.

A közigazgatási bizottság az 1901/902. tanévben összesen 603 iskolai ügyet tárgyalt. Fegyelmi vizsgálat négy tanító ellen inditatott. Á községek elöljárói ellen iskolai ügyekből eredő okok miatt fegyelmi eset nem fordult elő. Államellenes iskolai könyveket és oktató eszközöket egy iskolában sem használtak. Az iskolák helyi fölügyeletére az iskolaszékek (gondnokságok) mindenütt megvoltak alakítva^

III- A magyar nyelv tanításáról szóló 1879. XVIII. t.-cz. végrehajtása körében.

Népiskoláink tanítói és tanítónői közül született magyar volt 295, magyarul teljesen tudott 144, keveset tudott i. Elemi népiskoláink közül egyben olyan tanító volt alkalmazva, a ki magyarul egyáltalában nem tudott, ki azonban állásától el is mózdittatott; A magyar nyelv tanítása körül kifejtett buzgóságáért a miniszter ur részéről 2 tanító részesül 100—100 korona jutalomdijban, a vármegyei kulturalapból 1902. évben, azonban 24 tanító és tanítónő, valamint 1 óvónő és 8 állandó menedékházvezetőnő, összesen 3818 kor. 67 fillér összegben. Azonkívül 70 község tanulói nyertek jutalomdijat a magyar nyelv elsajátításáért összesen 763 korona 73 fillér összegben. Magyarul minden iskolában tanítanak, egyetlenegy iskola sincs, hol ne magyarul felelnének.

IV. A tanítók fizetésének kiegészítéséről szóló 1893.

XXVI. t.-cz. végrehajtása körébenA tanítók fizetéseinek kiegészítésére szolgáló állami segélyben összesen 6 községi, 9 róm. kath., 4 ev. ref., 13 ág. h. ev., 2 izr. állomás részesült. Az állami segély főösszege 10 266 korona volt, és pedig 2116 korona községi, 1734 korona róm kath. 2125 korona ev. ref., 3727 korona ág. h. ev. és 564 korona izr. elemi iskolák számára. A fizetésnek 800 koronáig kiegészítésére 35 állomás élvezte az állami segélyt. Összesen 30 állomásnak volt egyenkiut 120 koronánál nagyobb állami segélye.

A tanítók évötödös korpótléka részint az iskolaföntartók hozzájárulásával, részint pedig állami segélylyel, mindenik jogosult tanító számára biztosítva van.

A czimen 100 korona állami segélyben részesült 13 községi, 84 róm. kath., 32 ev. rét., 31 ág. h. ev. és 18 izr. elemi iskolai tanitó. Az állami segély főösszege 17,064 korona volt. A két összeg 28.130 korona.

A megfelelő lakkással, illetve lakáspénzzel mindenik tanitó el volt látva.

A közigazgatási bizottság a törvény 13. §-a nyomán, vagyis államellenes irány követése miatt, egy tanitó ellen sem indított fegyelmi vizsgálatot.

V. A, kisdedóvásról szóló 1891. XV. t.-cz. végrehajtása körében.

A 3—6 éves gyermekeket s közöttük a gondozatlanokat is, a községek elöljáróságai az 1901. év tavaszán pontosan összeírták. A kimutatások szerint összesen ilyen korú gyermek volt: 15,399 és pedig 7593 fiú, 7806 leány, kik közül 1367 fiú és 1289 leány a családi gondozás hiánya miatt kötelezve volt kisdedóvó intézetbe járni. Rendes ovoda volt összesen 21 és pedig 2 állami, 1 állam, segélyezett községi, 9 községi, 6 r. k. felekezeti, és 3 magán jellegű. Állandó menedékház volt 33. Nyári menedékház volt 44. Épületek, azok fölszerelése s a játszószerek és kertek minden intézetben megfeleltek a törvény kívánságainak. A szervezések folyton napirenden vannak. így legközelebb megnyílik Kurdon és Gyula-Jovánczán állami óvoda s vagy 25 helyen menedékház. — Rendes óvodába járt 1182 fiú, 1349 leány, összesen 2531. Állandó menedékháza járt 1650 fiú, 1629 leány, összesen 3279. Nyári menedékházba 999 fiú 1085 leány, összesen 2084. E háromfélébe összesen 7894. Óvónő volt 22; képesített 22, világi 14, szerzetes 8. Született magyar 22, magyarul teljesen tudó 22. Állandó menedékház vezetőnő volt 33 képesített 32, magyarul jó beszélő 33. Nyári menedékházvezetőnő volt 31, képesített 23, a többi loteszi a képesítőt a télen, magyarul jól beszélő 29.

VI- Az 1884. XVII. t.-cz. szerint az iparos- és kereskedő-tanulók oktatása körében.

Iparostanoncz-iskola volt 8, kereskedőtanoncz- iskola volt 1. Ezek teljesen megfeleltek a miniszteri szervezeteknek. Bennük óraadói tanítókul az ottani polgári és elemi iskolák oktatói működtek. A hit- és erkölcstant a lelkészek tanították heti 1—1 órában.

VII. A mezörendörségröl szóló 1894. XII. t.-cz. 45. §-ában elrendelt gazdasági oktatás végrehajtása körében.

Gazdasági ismétlő iskola volt 26; és pedig állami 3, községi 12, róm. kath. 8, ág. ev. 1. és ev. ref. 2. Néhány községgel a szervezés, tárgyalás alatt van. Megnyílik legközelebb Nagy-Szokolyban és Nagy-Dorogon. Nagyobbszabásu önálló gazdasági ismétlő iskola volt Dunaföldvárott.

Vili. Az óvóintézetek költségei.

Ingatlan jövedelemből: 5328, tőkepénz kamataiból 3894 beíró- és oktatódijakból 1502, államsegélyből 3580, a polg. községek segélyeiből 35,988 az egyházközségek segélyeiből 4462 egyleti forrásokból 1851, vegyes forrásokból 3027, összesen 59,882 korona. — Az intézetek kiadásai voltak: személyi költségekre 34,865, dologi költségekre 25,017, összesen 59,832 korona.

KÖZGAZDASÁG.

Közlemények

kertmivelés és mezőgazdaságról Mühle Vilmostól Temesvárott.

II.

A virághagymák kezelése, hogy télen a szobában bőségesen virágozzanak.

Főfeltételek ehhez 1. erős, egészséges, jól előkészített virághagymák, 2. jó, egészséges, homokos kertiföld és 3. a kellő időben, tehát szeptember, legkésőbb október közepéig a hagymákat cserepekbe elültetni. A legjobb föld a vakondtúrás által felhányt, vagy gyeptéglákból eredő legelőföld, melyet még x/5 rész jó folyóhomokkal kell vegyiteni. A legszebb télvirágok a jáczint, tulipán, freésia, tazetta, nárcis, crocus, amaryllis és a gyöngyvirág; utóbbi csak november elejével ültetendő, mig az előbbenieket már szeptember—október elejével kell ültetni.

Egy-egy cserépbe ültetendők:

Jáczintból 1—2 darab, tulipánból 3—5 drb, — freésiából 5—8 darab, — nárcisból 3—4 drb, crocusból 5—10 darab, amaryllisból csak 1 drb és gyöngyvirágból 10—15 darab, hogy virágzó növényekkel telt cserepeket kapjunk.

A jáczintok teljes 4 hónapot igényelnek; a cserepeket egészen a földbe kell beásni és valamely fedett sötét helyre állítani, hol azok a cserepekben lassan gyökerezzenek; hogy ezután a szoba melegében hajtathassuk. Gyökér nélküli virághagymákat soha sem szabad meleg helyiségben hajtatni, mivel a bimbó a hagymában megromlik és táplálék hiányában, mely a gyökerek által szivatik fel, virágot nem fejleszthet. Ez a gyöngyvirág kivételével a többi virághagymákra is vonatkozik, melyek a cserepekre való ültetésük után azonnal meleg helyiségbe hozandók és egyenlő nedvesen tartandók. Tulipán, tazetta és nárcis a hajtatás előtt 5—6 hétig sötét hűvös helyekre állitandók, ami a jövendő virágokra nagy előnynyel van; úgyszintén a freésiák is, melyek kiváló finom illatuak; ha 5—6 hét után a gumók hajtanak, világos, nem nagyon meleg helyre— legjobban ablakokba — állitandók, ép úgy a korán virágzó crocust is. Az amaryllisek elegáns növények meleg szobák részére.

Az elültetett virághagymákat folyvást mérsékelt nedvesen kell tartani, hogy jól gyökerezzenek; ha cserepekben hajtatunk és a föld csak kissé száraz lesz, langyos esővizzel kell öntözni; ha a levelek már hajtanak és a bimbók már láthatók, teljes virágzásukig sokat kell öntözni; az elvirágzás után mindig mérsékeltebben kell öntözni és ha a levelek elsárgulnak, már fel kell hagyni az öntözéssel és a hagymákat egész szárazon hagyjuk állani. Valamenyi cserépben elvirágzott virághagyma a következő évben hajtatásra már nem képes és értéktelen, de őszszel a kertbe beültetve, még több éven át állhatnak és virágozhatnak.

A KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL.*

A szegzárdi postafőnök figyelmébe.

Közintézményeink közül a posta az, mely leginkább tudta magát a néppel megkedveltetni, maiglan is tán egyedül áll közintézményeink közt, mely közkedveltségnek örvend és joggal, mert a posta mindenkor igyekezett a köznép jogos kívánalmainak eleget tenni, kényelméről gondoskodni gyors és pontos kiszolgálással, kézbesítéssel és specziell a mi postánk, különösen mióta Ács Vendel postafőnök ur áll annak élén, a legkényesebb igényeknek is megfelel, ép azért teszem szóvá azon viszás eljárást, hogy városunk kilencztized- része vasárnap nem kap postát, mert levélhordóink már 10 órakor beszünte'.ik a kézbesítést és igy csak a főutcza lakosai kapják kézhez leveleiket, mi mellékutczaiak pedig mostoha gyermekként várhatunk harmadnapra, mert a szombat esti postát mi csak héttőn déltájban kapjuk meg, ez már pedig igazán nem harmonizál városunk rohamos fejlődésével. Hisz nagyon is ráfér derék levélhordóinkra az a félünnep, de talán lehetne e bajon segíteni, anélkül, hogy ők megfosztatnának e jogos pihenéstől, hisz rájuk fér; pl. lehetne az újságkihordókat egyéb erre alkalmas és a hivatalban nélkülözhető személyzetet kisegítésül felhasználni, hogy 10 órára az egész város kielégítve lenne, vagy talán. . . de nem folytatom, bízom Ács postafőnök urban, hogy talál majd modus vivendit, hogy ezen a miserián is segítsen.

Egy mellékutczai lakos.

* Ezen rovat alatt közérdekű felszólalásokat díjmente-, sen közlünk, a felelősség azonban a beküldőt terheli.