Tolnamegyei közlöny, 1902 (30. évfolyam, 37-52. szám)

1902-11-27 / 48. szám

1902. november 27.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 48. sz.

5.

— Helytelen utczai nevek. Tolna községe 8600 lelket számlál s igy tehát sok utczája is van. Ezen utczák részint nemzetietlen, részint Ízléstelen elnevezéssel bírnak, sőt olyan nevű utczája is van Tolnának, melynek nevét tisztességes ember pirulás nélkül nem ejti ki. A millenniumi ünnepélyek alkalmával több utcza szép magyar elnevezést nyert, de még mindég van egy sereg Ízléstelen nevű utc'ája. Ilyen a többi között a Szauvinkli, Slapaberg, Nieug- stift, Szakgass, Dunklt-, Kappeten-, Bagóczi-, Allequanaer-, CzigányMajor-, Sándor- és Repenecz'árml-utcza, L ... a város, stb. No ugyebár, gyönyörűséges nevek ? 1 Itt Magyarorszag közepén, egy ősi, történelmi nevezetességű városban, hol egykor Mátyás, az igazságos, oly szivesen időzött, hol II. Lajos országgyűlést tartott, ilyen nevek éktelenkednek! Nem szégyen ez reánk, magyarokra ? Hát ilyen keveset adunk magyarságunkra, hogy ezt tűrjük ?! Nincsenek-e Tolna történelmében olyan nevek, melyeket hálával emleget az utókor? A tolnai Fesz- tetics grófoknak még most is itt díszeleg czimere. Ok építették a templomot, plébániát és sok nagy épületet, de azért egyik sem őrzi nevével emléküket. Bezerédjnek szintén sokát köszön Tolna s még sincs Bezerédj-utczája. Gáspár János 28 évig, Pécsy József 50 évig volt tolnai plébános. E két tevékeny férfiú minden esetre sokat1 tett a magyarosítás ügyének. Tolna kulturális fejlődése is az ő nevükhöz fűződik. Nem volna tehát illő, ha a fent említett nevek helyett egy Gáspár János-utcza, Pécsy József-utcza felirat díszítené a különben rendszerető és tiszta községet ? Brunsvik -Teréz grófnő, ki az első magyarországi ovodát Tolnán állitá föl, Geisz József, Ros- mayer Ferencz, Garay Antal neveit is méltán lehetne az egyes utczák elnevezésével megörökíteni. Mint Tolna vezérférfialakjai sokat tettek a közjóért és a haladásért, íme, felsoroltam a kiválóbb tolnai egyéneket, kik multjokkal rászolgáltak aira, hogy a mostani tolnaiak tisztelettel említsék neveiket. Ha azonban ezen nevek a helyi hatóságnak nem imponálnak eleget, úgy akad elég megyei vagy országos nagyhírű hazafi, kinek nevét az ilyen czélra üdvösen felhasználhatjuk. Hogy milyen károsak a rossz hangzású utczai nevek, egy másik czikkem- ben fogom elmondani, ha addig intézkedés nem történik. Remélem azonban, hogy a tolnai elöljáróság nem engedi magát ebben az ügyben nógatni, mert ha kormányunk a helységneveket magyarosítja, akkor a helységek utczáit is meg kell magyarositani.

— Alakuló Ülés. Az újonnan választott szeg- zárdi képviselő-testületi tagok folyó hó 29-én d. e.

9 órakor a városháza nagytermében alakuló ülést tartanak.

— Rendelet a gyógyszerek árairól. A belügyminiszter rendeletet bocsátott ki az ország törvényhatóságaihoz a gyógyszerárak módositása tárgyában. A gyógyszerek és ezeknek kiadásához szükséges edényeknek árait egységes árban szabta meg, melyet a tényleges viszonyokhoz alkalmazott és elejét vette a gyakori változásoknak, illetve az áremelkedésnek. Különösen az alsóbb néposztályokat érinti érzékenyen e nagyfontosságu rendelet életbeléptetése. Huzamosabb ideig tartó betegségek alkalmával az orvos kezelési, valamint a gyógyszerek árai rettenetes kiadást okoznak, hogy egyes szegényebb sorsú családokra nézve e kiadások szinte elviselhetetlenek. A hivatálos lap a napok- ben megjelent egyik számában részletesen közli a a jövő év január hó 1-ső napján a belügyminiszteri rendelettel életbeléptetett gyógyszerszabványokat' az egyes gyógyszerekről, mely rendeletet azzal a megjegyzéssel hoz az illetékesek tudomására, hogy az ebben foglalt intézkedéseket szigorúan tartsák meg. így tehát jövőre olcsóbb lesz a patikaszer, ami bizony széles körben kelt majd megelégedést. Mert hiába : azt megfizetni méreg drágán, aminek méig a színétől is irtózik az ember mindenesetre igazságtalan dolog volt.

— Az »Erzsébet Leányegyesület.« Dombo- 1 várott megalakult az »Erzsébet Leányegyesület, « melynek elnökévé Padi Annus kisasszonyt választották meg. Az egyesület alapitó tagjai: Rolf Aladárné, Paál Jézsefné, Ivanich Antalné és Schré- ter Károlyné. Pártoló tagok: Hainrikffy Ida, Bruck Sándorné, Gyenis Antalné, Rosenberg I'idorné, Weisz Antalné, Horvát Samuné, Csery Istvánná. Faics Józefné, Weisz Antal, Fetter Gézáné, Kucsera Venczelné, Lukovics Jánosné, Bódog Erzsébet és Wolf An alné. Rendes tagok: Reiner Erzsébet, * Kanitzer Juliska, Reiner Margit, Hónig Margit, Kucsera Mariska, Kucsera Karola, D<enes Juliska, Biró Gizella, Kimer Mariska, Rótt Irén, Francsics Juliska, Goldschmied Olga, Friedmann I ona, Weiner Ernesztin, Fliedenthal Frida, Weiner Frida, Weiner Rózsika, Hónig Rozina, Schréter Kornélia, Paál Annus, Csery Irénke, Btjó Ilonka, Ivanich Margit, Németh Annika, Nemeth Julia és Faics Gizella. Egyleti anyák; Dr. Rolf Aladárné, Paál Józsefné, Hainrikffy Ida, Ivanich Antalné, Gyenis Antalné, Rosenberg íz idomé, Weisz Antalné, Horvát Samuné, Csery Istvánná, Schréter Károlyné, Bódog Erzsébet és Wolf Antalné. Választmányi tagok'. Paál Annus (elnök), Német Juha (alelnök), Schréter Idus (pénztáros), Goldschmied Olga (jegy/ő), Reiner Margit (legyzö), Biró Gizella (könytáros), Hónig Margit, Kanitzer Julia, Dienes Julia, Rótt Irén. Weiner Rózsi, Schréter Kornélia, C^ery Irénke, Kucsera Mariska és Francsics Juliska. Az egyesület igazgatója: Faics Irén. Az egyesület megbízott külképvtselője: Gyenis Antal.

— Szegzárd képviseltetése. A baja-bátaszéki dunai áthidalás tárgyában folyó hó 29-én Budapesten tartandó nagy értekezleten Szegzárd várost Boda Vi mos fogja képviselni.

— Baleset. Adamics István s?egzárdi bognár-segéd, ki Müller Bernát bognár-mester szolgálatában áll, folyó hó 21-én kiment az erdőre, hogy ott a gazdája által megvett szálfák kidön- tögetésében segédkezzék. A munkálat közben az egyik fa ága oly szerencsétlenül esett Adamics jobb lábára, hogy alsó lábszárcsontját összezúzta. Adamics Istvánt a Ferencz-közkórházba szállították.

— A világ gabonatermése. A földmivelésügyi miniszter a világ gabonaterméséről összeállított, immár évek óta világhírű jelentést, az idén is önálló, füzetben kiadta. A kiadványt lelkészek, tanítók és községi jegyzők ingyen kaphatják, ha kérésükkel egyszerű levelező-lapon a földmivelésügyi minisztériumhoz fordulnak.

— A munkáspénztár halottjai. Érdekes példával illusztrálhatjuk az Országos Gazdasági Munkás- és Cselédsegélypénztár áldásos működését. Mikor a segélypénztárról szóló törvény életbe lézett, Radó Dénes vasmegyei birtokosnak egyik cselédtét, Herbath Eleket már az első hónapban baleset érte, a szecskavágógép összeroncsolta jobb kezét. A szerencsétlen cseléd, akinek felesége és kiskorú gyermeke is volt, munkaképfelenné vált.

A segélypénztár a mellett, hogy az összes gyógyítási költségeket kifizette, havonkint megküldte neki a rokkantsági segélyt. Herbath Elek 14 hónapon át húzta ezt a segélyt a pénztártól, mig folyó évi julius hó 27-én folytonos sinylődés után elhunyt. A pénztár igazgatósága beigazoltnak vette, hogy a haláleset a több mint egy év előtti baleset következménye volt és az özvegynek 400 koronás haláleseti segélyt utalt ki. A közelebbi napokban megkapták még a 400 koronás haláleseti segélyt: Rákosi András gyökei», lakos, aki véletlen baleset folytán a vízbe fulladt, Man- dueh Imre nezsettei lakos, aki megrakott kocsiról leesett és agyrázkódás következtében elhunyt, továbbá Kamarási Mihály balsai lakos, akit Szabó János szóváltás közben agyonlőtt. Mint ezekből látható, a segélypénztárnak bő alkalma van tagjainak segélyezésére és látható az is, hogy a gazdasági munkások körében sokkal sűrűbben for - dúl elő a baleset, mintsem azt gondolná az ember.

— Tüzeset. Borsos Mihály decsi lakos szőlőhegyi háza folyó hó 17-én éjjel kigyuladt és teljesen leégett. A tűz martalékává lett 100 zsák tengeri, több gazdasági eszköz és sok ruhanemű.

A tűz gondatlanságból származott. A leégett ház biztosítva nem volt.

— Kazánfűtői és gőzgépkezelöi tanfolyam Pécsett. A pécsi kereskedelmi és iparkamara a kereskedelemügyi m. kir. minisztérinm által 10959/1898- sz a. kibocsátott rendeletnek megfelelően szervezett kazánfűtői és gőzgépkezelői újabb tanfolyam rendezését tervezi, a mely a jelentkezők számához képest körülbelül f. évi deczember hó közepén venné kezdetét. A kazánfűtők tanfolyama körülbelül hat hétig, a lokomobil-gépkezelők tanfolyama körülbelül tiz hétig, a stabilgép-kezelők tanfolyama ugyancsak körülbelül tiz hétig fog tartani. Az előadások hetenként négyszer és pedig hétköznapokon este 7*8 órától 1I3\0 óráig, vasárnapokon pedig délelőtt 10—12 óráig tartatnak. Rendes tanulókul felvétetnek a 18. életévet betöltött, a pécsi kamara területét képező Pécs sz. kir. városban, Baranya-, Somogy-, vagy Tolna vármegyében lakó oly kovács, lakatos, géplakatos, gépkovács és rézműves iparosok, vagy ezen szakok valamelyikében dolgozó gyári munkások, a kik magyarul írni és olvasni tudnak és ipari foglalkozásukról megfelelő okmányokat felmutatni képesek. A menynyiben a rendelkezésre álló hely megengedi, felvétetnek más önálló iparosok, gyárosok gés gazdák is, ha ugyanolyan előképzettséget igazolnak. A kazánfü'ők tanfolyamára oly napszámosok is felvétetnek, a kik kazán mellett alkalmazva voltak. A stabilgép-kezelői tanfolyamba lépőknek megfelelő bizonyítványokkal kell igazolniok, hogy a kazánfűtők, valamint lokomobil és cséplőgépkezelők számára rendszeresitett tanfolyamokat sikeresen elvégezték. A kazánfűtők tanfolyamába lépők a beiratkozásnál 6 korona, a másik két tanfolyamba iratkozok pedig io—io korona tandifat tartoznak fizetni, a mely a tandíj fizetése alól a tanfolyamot fenntartó pécsi kereskedelmi és iparkamara egyes hallgatókat különös méltánylást érdemlő körülmények fennforgása esetében, egészben vagy részben felmenthet. A tanfolyamok végével képesítő vizsgálatok tartatnak, a melyek alapján a tanfolyamot sikerrel végzett tanulók a gőzkazánfütők teendőire, vagy a lokomobil- és cséplőgépek, illetve a stabil-gőzgépek kezelésére jogérvényesen képesittetnek. A beiratások folyó évi deczember hó 8 áig eszközöltetnek a pécsi kereskedelmi és iparkamara titkári hivatalában. Vidékiek levélben is jelentkezhetnek. Pécsett, 1902. évi november hó 21 én. A pécsi kereskedelmi és iparkamara elnöksége.

— Szegmegváltás- Rozmayer Ferencz öt koronát küldött a szegzárdi általános ipartestület elnökségének zászlószeg megváltás czimen, mely szives adományért az elnökség lapunk utján mond köszönetét.

— A pécsi »Nádor« szálloda megnyitása. A szomszédos baranyaiak szeretik városukat Pécset Magyarország Athénjének, a Dunántúl metropolisának nevezni. A társadalmi élet erősen pezseg falai között: arisztokrácia, gentry-faj, demokratikus középosztály lakja, s mint ilyenekben bővelkedő- nek már régen szüksége volt egy elsőrangú szállodára. Most már ez is meg van. A múlt csütörtökön nyílott meg a »Nádor* szálló Pécsett, mely oly impozáns kolossális épület, hogy bármely világvárosban megállja a helyét. A mai kor legkényesebb igényeinek megfelelően van berendezve; 26 vendégszobából, fürdőszobából, téli kertből, mely 150 embert fogad magába, közepén szökőkuttal, délszaki növényekkel, polgári pilseni söröző, kávéház és olvasó teremből, valamint a szálló vendégek részére egy fentartott irodahelyiségből áll. Az egész szálloda vízvezetékkel és villanyos világítással van berendezve. Telefon összeköttetés helyben, Budapest és a többi nagy városokkal. Naponta elsőrangú czigáuyzene. Vármegyénk Pécsre utazó közönségét bizony nyal érdekelni fogja ez az épület, melynek megtekintése magában véve is pazar élvezetet nyújthat a vidéki látogatónak.

— Lopások. Báta községhez tartozó Furkó pusztán folyó hó 20-án két helyen is tolvajok jártak. Virt Antalnénak 8 darab ludját vitték el, Pécsi Lőrincztől pedig gazdasági eszközöket loptak. A tolvajok valószínűleg kóborczigányok voltak, kiknek kézrekeritésén a csendőrség fáradozik.

Házvétel. Dömötör Miklós anyakönyvvezető megvette a Kossuth Lajos-utczában levő Sipos György-féle házat 4600 koronáért. — Sipos György ugyanott a Göttmann Imre házát.