Tolnamegyei közlöny, 1902 (30. évfolyam, 37-52. szám)
1902-11-27 / 48. szám
6. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 48. sz. 1902. november 27. — Képviselő-testületi ülés. Szegzárd képv. testületé folyó hó 27-én, ma délután 2 órakor a városháza nagy tanácstermében rendkivüli képv. testületi ülést tart. — Tárgysorozat: 1. Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére 3 tag kiküldése. 2. Az orsz. köz' égi törzskönyv bizottságnak a község nevét megállapító tervezete. 3. A vármegyei alispán urnák rendelete, a Sédpatak szabályozása tárgyában felmerülő költségek hozzájárulása iránti határozat hozatal. 4. Az alsófoku kereskedelmi iskola segélyezésének kiutalványozása. 5. Az orsz. selyemtenyésztési felügyelőség kérvénye terület átengedése iránt. 6. Etl Crestentia kérvénye, a Csörgetég fürdő bérletének meghosszabbítása iránt. 7. Borfogyasztási adó leírása tárgyában beadott kérvények. — Szegény gyermekek felruházása. A dombóvári izr. nőegylet, mint minden évben, úgy ez idén is különtéle téli ruhával látta el a szegény iskolás gyermekeket. A ruhák kiosztása semmiféle ünnepi aktussal nem volt egybekötve, minden feltűnés keltést kerülve, csendesen, tisztán csak a jótékonyság gyakorlása érdekében történt. Ez idén tizenöt gyermeket ruházott fel a nőegylet. — Baleset Bátaszéken. Múlt héten Bakács József napszámos, sok apró gyerek atyja, a gyógyszerész emésztő gödrét tisztogatta. — Véletlenül beleesett. Fején, arczán torzító sebeket ejtett. Ágyat rögtönöztek számára. A hamar előkeritett orvos az első segítséget megadta, s kocsin szállították lakására. Azóta a gyógyszerész ápoltatja orvossal és látja el tápláló élelemmel. Mily hasznára lenne a szerencsétlennek, ha biztosítva volna a gazdasági munkás- és cselédsegélypénztárnál! — Báta községben folyó hó 19 én megejtett közs. képviselő-választás úgyszólván minden érdeklődés nélkül folyt le, mit legjobban mutat az, hogy a mintegy 1000 szavazati joggal biró választók közül az I. kerületben 31, a II. kerületben pedig 25 élt csak jogával. Megválasztattak rendes tagokká: Kreskay István, Németh Mihály, Bagyoni Ferencz, N. Sümegi Imre, D. Horváth József, D. Szűrő József, Bárdos Máté és Vörös Mihály; póttagok lettek lakaró István és Kovácska János. — Felhívás. Mezőgazdaságunk nagy átalaku-, láson megy most át. Nehéz időket, küzdelmes napokat él a magyar gazdaember. Szemben áll vele az általános gazdasági depresszió. Mellette, a saját erején kívül, alig valaki. Tiz esztendeje, hogy a gazdasági közönség előtt megjelentünk. Tiz esztendeje annak, hogy kiadtuk a jelszót: nem kell az idegentől kölcsönzött tudás! Minden ízében magyar szaklapot akarunk adni a magyar gazda kezébe. Szaklapot, mely a hazai tapasztalatokból szűrt és praktikus szakismeretek terjesztésével törekszik arra, hogy a gyakorlati gazda minden igényét kielégítse, őt verejtékes munkájában támogassa. Ezt a programmunkat beváltottuk. Most sem Ígérünk újat. Maradunk a régiek. Kitűzött czélunkhoz híven, hozzá fogunk szólani a gyakorlati gazda teendői körében felmerülő minden fontosabb kérdéshez: a növénytermesztés, állattenyésztés minden ágához; a tejgazdaság, hizlalás és az ezzel kapcsolatban : álló kérdések fejtegetéséhez. Méltatni fogjuk a szőlészet, az erdészet, valamint a mezőgazdasági ipar körébe tartozó nagyfontosságu kérdéseket. Emellett -figyeljük, tárgyaljuk a gazdasági, társadalmi és közgazdasági kérdéseket is. De nem politizálunk. A mezőgazdasági érdekek szigorú őrei leszünk mindenben. Résen állunk mindig és nem csatlakozunk érdekcsoporthoz. A ki jól vet, az jól arat. Mi .nyugodt lelkiismerettel állhatunk a nagy közönség elé. A mire vállalkoztunk, annak megfeleltünk. Az a törekvésünk, hogy magyar földön gyűjtött tapasztalat, a magyar gazdálkodás viszonyaiból fakadt iranyeszmek által, jöjjön segítségére a magyar gazdának — meghozta az eredményt. Be akarjuk bizonyítani tehat, hogy nem vezetnek önző czélok, <azért lapunk előfizetési árát gazdatisztek, papok, tanítók és községek részére újévtől — kedvezményes áron — koronáért adjuk. Munkánk azonban csak úgy lehet sikeres, ha a magyar közönség komoly, józan törekvéseinket méltatja és lapunkat továbbra is úgy szellemileg, mint anyagilag, szives lesz támogatni. Ezt kéri most a »Magyar Gazdák Lapja« kiadóhivatala. — Községi jegyző urak figyel- I mébe! A közigazgatás egyszerűsítése alkalmából szükséglendő 126000/1902 sz. belügyminiszteri rendelet értelmében kiadott ügyvite i szabályzat szerint előirt nyomtatványok, úgyszintén a községek és járások gyámügyi ügyviteli szabályzat — «129000/902. sz. rendelet szerinti.— nyomtatványok, gyűlési jegyzőkönyek, az előirt i bélyegzők és a 34. §. szerint készített másolókönyvek beszerezhetők Molnár Mór könyvnyomdájában és községi nyomtatvány-raktárában Szegzárdon. „Pirkadás.“ Néhány nap választ már csak el attól a percztől, amelyben megjelenünk szeretetteljesen kedves szülőföldünkön ... Alig néhány nap múlva megjelenik »Pirkadás«, a » Tolnamegyei Kör«, évkönyve, hogy hirdesse a szülőföld előtt gyermekeinek iránta való ragaszkodását, szeretetét, mert ezzel hirdeti egyszersmind a »Kör«- nek komoly törekvését, a czél felé való igyekezetét is. Ki tudja, nem úgy lesz-e, hogy egy hullám visszasodorja a vihar elől menekülő és a révet már-már elérő kis sajkát? . . . Aztán vissza löki a vészbe, a pusztulásba? Ki tudja, nem képez-e majd egy ilyen hullámot a szülőföld közönye? És a kis csónak, mely a czéltól már csak néhány evező csapásnyiia van — a romboló hullámok áldozatává lesz, elpusztul! Ki tudja? De mire való a remény, a bizodalom! Ke legyünk kicsiny hitüek! Bizzunk, reméljünk ! Reméljük, hogy a szülőföld nem érti fére gyermekeit! Reméljük, hogy megértve bennünket, szeretettel látja működésünket, és hozzánk való szeretetét be is bizonyítja! Reméljük, hogy a kételyek eloszlottak már, hogy a maga teljes valóságában látják már működésünk czélját! Reméljük, hogy mint szülő nem hagyja el gyermekeit, nem fordul el tőlük, hogy ezáltal kiszolgáltassa őket a sokféle veszélynek, bajnak, hanem szülői jóakarattal támogatására siet! Reméljük, hogy igy lesz, és igy van 1 # «• * Karácsonykor már kezükhöz kapják a tisztelt előfizetők a díszes könyvecskét, mely a következő tartalommal jelenik meg: Rátkay László: Előszó. Csapó Vilmos : Garay János és a »Fóti Dal«. Váradi Antal: Búcsú (költemény). Koritsánszky Ottó : A két Blockstein. Bodnár István: Galambodé alagútnál (költemény). Kálmán Dezső : Amerika felfedezése. K. Kerbolt Károly : Mese. — Ha jő az éj. . . (költemények). Mányoki Tamás : A szeretet. Sántha Károly: Anyám emléke (költemény). Illyés Kálmán: Myria. Rátkay László . A női ajk (költemény). Hegedűs Gyula: Szinész kultusz. Rátkay Géza : Húzd rá czigány (költemény). Borzsák Endre : Alkony a hajnalhoz. Rumy Imre: Őszi hangok (költemény). Ifj. László Lajos : A Nagyváry leánya. Tekintettel arra, hogy könyvünket karácsonyra mindenki kézhez kaphassa, kérjük azokat, akik még megrendelik, küldjék be a pénzt Eibach Kornél pénztáros czimére, Andrássy-út 55, lehetőleg a közeli napokban, de minden esetre deczember i-éig. Úgyszintén a gyüjtőiveket is kérjük a jelzett időig az elnökség czimére IX. Rákos-utcza 3. sz. /. em. j. visszaküldeni. k. . MULATSÁGOK. — Műkedvelői előadás és tánczmulatság. A dunaföldvári általános ipartestület folyó ho 15-én szépen sikerült műkedvelői előadást es tanczmulat- ságot rendezett,' melynek tiszta jövedelmet iparos segédek szállójának berendezési költségeire fordítják., A műkedvelők az »Igmándi kis pap* czimü népszínművet adták elő oly sikerrel, mely valóban becsületükre válik a műkedvelőknek. A műkedve löket Rafael Leó anyakönyvvezető tanította be a tőle megszokott ügybuzgalommal és ügyességgel. A szereplők mind dicséretet érdemelnek, mégis kitűntek : Reitter Gizella, Kungel Mariska, Schreier Fanni és Haán Erzsiké kisasszonyok. Az előadást táncz követte, melyben ugyancsak kivette részét az arany fiatalság. KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL/ »Bátaszéki róm. kath. hitközségi tanács választása« czim alatt nov. 6-án megirt közleményükre eléggé tárgyilagosan válaszoltam, bár szóra se érdemesítettem volna őket. Mert egy becsületes, jóravaló ember nem vádaskodik ismételten, ha bizonyítani nem képes. Megírtam, hogy az értekezleten igen is cándidál-. tattam, s nevem — bár senkinek semmi köze hozzá — nem önkényesen került a szavazó lapokra, — amint azt a tudósítók ismételten állítják. Tudósítók azonban ezen állításomat meghazudtolni akarván, Jakab Gy. és Keinráth J. hitközségi tagokra hivatkoznak, kik az említett értekezleten jelen voltak, de jelölésemről — állítólag — nem hallottak. Hogy nevezett urak nevemet említeni nem hallották: arról én ugyan nem tehetek. (Soha erről Írásbeli nyilatkozatot tudósítóknak vonakodtak adni:) De, hogy jelöltettem, s nevem nem önkényesen került a szavazó lapokra, bizonyítják az alábbi nyilatkozatok: Nyilatkozat. Ezennel ünnepélyesen kinyilatkoztatom, hogy a hitközségi tanácsosokat jelölő értekezlet legelején én indítványoztam Job Károly ur jelölését, mihez az értekezlet egyhangúlag hozzá is járult. Azonban a jelölést Joó Károly ur nem fogadta el, hanem helyette egy községi iskolai tanítót ajánlott jelöltnek. Bátaszéken, 1902. november 24-én. Hammer János sk. Előttünk: Szélig Gáspár sk. Mayer Mátyás sk. Nyilatkozat. Alulírott ezennel kijelentem, hogy a hitközségi tanácsosokat jelölő értekezleten akkor, midőn beszélgetés folyamán kitűnt, hogy a Joó Károly ur által tanácsos-jelöltnek ajánlott községi iskolai tanító választói képesség hiányában meg nem választható — én ajánlottam Joó Károly urat hitközségi tanácsos jelöltnek, ki engedvén az általános óhajnak, a jelölést elfogadta. Bátaszéken, 1902. november 24-én. Mészáros Ignácz sk. hitközségi tanácsos. Előttünk: Szélig Gáspár sk. Mayer Mátyás sk. Most pedig a bátaszéki tudósítókhoz, a bátaszéki poharazó triumfolium két oszlopos tagjához van egy-két szavam. Nem bántottam önöket. Hagyjanak tehát békében. Ha volt valami kifogásuk a hitközségi választások ellen, élhettek volna kifogással a hitközség önkorm. alapszabályaiban biztosította jogaikkal. De a választások után két hónap múlva nekem rontani, mocskolni akarni és alaptalanul vádaskodni: az nem lehet a közügy érdekében, Minden ml veit ember látja a szándékot. Azonban nyiltterezésbe nem fognak hajtani. Szerény jövedelmem családom föntartására kell. Nem vagyok én többszörös háziúr, kanonok — nagybácsi kegyelméből sincs 2000 forintocs- kám, sőt 4000 forint évi fizetéses ülnök sógorom sincs! Mindazonáltal, ha kedve van »annak a két direktor-áspiráns tanítónak» minden igaz ok nélkül belém kötni, ám lássuk, ki huzza a rövidebbet. Bátaszéken, 1902, november 24-én. Tekintetes Szerkesztő urnák szolgája: Joó Károly. * Ezen rovatban közérdekű felszólalásokat díjmentesen közlünk, a felelősség azonban a teküldfft terheli. A szerk.
