Tolnamegyei közlöny, 1902 (30. évfolyam, 37-52. szám)
1902-10-23 / 43. szám
TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 43^sz. 1902. október 23. A kéziárusitás tisztasága szempontjából fontos még a kéz használata. Habár tisztára mosott kezet és tiszta körmöt követelünk, ez nem teszi fölöslegessé azt a kívánságot, hogy az élelmiszereket minél kevésbbé érintsék vagy megfogják. A kellemetlenség érzete log el, ha látjuk, hogy idegen kéz íogdossa, amit venni akarunk. S éppen ebben a tekintetben vetkezik sokat a női árusító személyzet, amint erről mindennap meggyőződhetünk. Áll ez az úgynevezett luxus-üzletekre, a ezukrászatokra, ezukor- és csemegekereskede- sekre is, ami annál föltünőbb, mert ezekben az üzletekben mégis inkább a művelt, —I az élelmiszerek tiszta és étvágygerjesztő kezelése tekintésében finnyás közönség fordul meg. Dr. F. Vármegyei közgyűlés. A f. hó 18 iki őszi rendes megyei közgyűlés számos fontos tárgya mellett, az esős időjárás s szorgos gazdasági munkák — szüret — mellett : kis érdeklődés, de szokatlan élénkséggel, élettel s emlékezetesen folyt le s egész a délutáni órákba belenyúlt. Nagyobb számmal csak a távolabb lakó dunaföldvári megyebizottsági tagok vonultak be, a kik utóbbi években localis, általános közigazgatási bajaiknak orvoslását kitartóan és buzgóan követelik s helyi érdekeiket következetesen s lelkesen védik minden kínálkozó alkalommal. A gyűlés lefolyása következő volt: Elnöklő főispán a gyűlést pont 10 órakor nyitotta meg. A táigysorozat első pontja: az 1903. évi költségvetés s ehhez 1 százalék pótadó megsza vazása. A terjedelmes ismertetés s indokolás felolvasása után elnöklő főispán a törvényszerű névszerinti szavazást elrendelvén, általános s kellemetlen meglepetésként: az 1 százalékos pótadó ellen 16-an adták le szavazataikat, igy a törvényes kétharmad arány s többség a tisztviselők szavazataival is alig érethetvén el — az ujabbi, másodszori lassú névsorolvasással nyert időben nagynehezen összetoborozták a pótadót 44en, ellene 16-an, igy alig hogy átcsúszott, daczára, hogy az ellenzékies vidéki bizottsági tagok köztekintetből és tapintatosan vitát nem kezdtek és csupán elvi álláspontjaiknak megfelelően és következetesen adták ellene egyszerűen a köteles szavazataikat. Ezután az alispán időszaki jelentése olvastatván fel, Dr. Gál Jenő dunaföldvári ügyvéd, a duna- földváriak vezetője emelkedett föl szólásra és általános figyelem és feszült érdeklődés között. nagy hévvel és lelkesedéssel előadott beszédjével kötötte le hosszabban az egész közgyűlés osztatlan figyelmét. Szokatlan őszinte s élénken előadott nagyobb szabású, szépen kidolgozott beszédje általános keretben mozgott: igy azt ügyesen illesztette be az alispáni jelentés tárgyalásába; beszédje alapeszméjét az szolgáltatta, hogy a törvény által előirt tüzetes alispáni jelentés csak akkor lehet a vármegye közigazgatásának, közállapotainak igaz, hű, megfelelő képe, ha az alispán személyes, közvetlen helyszíni észleletéin, tapasztalatain alapul, — nem mint most, közvetett, szolgálati utón beszerzett, egyoldalú informácziók szolgáltatják anyagát. Bevezetéséül előrebocsájtotta, hogy ezen helyen nem a saját, hanem az ezen közgyűlésen is megjelent számos városabeli megyebizottsági tagtársai névé i ben s ismételt felhívásaira bátor felszólalni s igy erre mint általános, közérdekű, fontosb előadandóira tekintettel reméli s kéri, hogy egyébként igényte len s súlytalan szavait a t. közgyűlés figyelemben részesíteni kegyes leend. — Távol állván tőle a jelentést birálni is akarni : mégis kiemeli, hogy ezen jelentés közvetett, szolgálati utón beszerzett alapokon épült s igy nem lehetett bü, igaz s pontos, mintha azt a helyszínén közvetlenül szereznék be. Általános gyakorlati igazságként meri állítani, hogy egy legideálisabb, mintaszerű vármegye köz- igazgatásában is mutatkoznak helyenkint s időnkint hibák, tökéletlenségek, melyeket s ezek okait csak szakavatott, éber s éles szem képes felismerni s javítani a helyszínén. Ha már elméletben és elvben is oly indokolt a közvetlenség elveinek érvényesülése, az életből is a régi bölcs királyaink példái is bizonyítják — kik olykor még álruhában is megjelentek a köznép között sorsa, állapotai közvetlen megvizsgálására. Ha pedig egy oly kedvezőtlen kiterjedésű megyében, mint Tolnamegye is, a távoli sarkokon állandó, mélyreható, elnémithatatlan köz- igazgatási bajok, panaszok jelentkeznek a hangos elnyomhatatlan elégületlenségeket idáig kénytelenek hallani, onnan jövő súlyos concrét vádakkal a megyei hatóságok folyton kénytelenek foglalkozni — amelyek még a legfelső közigazgatási hatóságig is felvitetnek s ott formális, de nem végleges s megnyugtató elintézést képesek csak találni s megújulnak időnkint — ehhez a^elcfuif társadalmi | állapotok közt s sülj os közgazdasági helyzethez reménytelen kétségbeeséssel a törekvő vagyonnal biró néposztály körében is a pórias es A népességapadás szomorúan fokozódó novekedeset is kell tapasztalni és a javitatlan állapot erőszakos, véres kitöréseket is mutatott. Akkor az ily elhagyott helyzetében — központtól távol eső nagy s népes város méltán keresi földi hatosagat s annak segitő karját, mely őrködni hivatott községi békéje, fejlődése, jóléte fölött s a czelzatosan, erőszakosan megzavart közdolgokat törvényes mederbe visszaterelni s elfajult szenvedélyeket fékezni képes s köteles. Dunaföldvár népe, lelkes, lakói a megye szemétől távol, szivétől is sajnos —- távol esnek — bajai, panaszai hosszú utón, egyoldalú informátiókkal juthatnak központba, ezért a helyi, régi, súlyos s általánosabb közigazgatási- bajai ismeretlenek s azok maradnak e bajok ob- jectió okai is. Pedig az e járás népes és nagy városok közigazgatási igényei kel'ő ellátására a. vármegye közönsége és a főispán bölcsesége megtalálta az eszközt, midőn ide második szolga- birói állást szervezett, sőt arra egy kiváló képességű, ritka, nemes, ügybuzgalmu, alapos, lelkiismeretes, komoly tisztviselőt választott, kinek eddigi hivatalos működéséről csak teljes elismerés és dicsérettel lehet megemlékezni. Bár minden tisztviselőről is hasonlón lehetne beszélni! De e kiváló erőnk rendeltetésétől elvonva, áldásossá válható munkásságát e város nélkülözni kénytelen, mert azt a járási bürokratikus apró ügyek kötik le s igy a járás külszolgálata érdekében nem fejtheti ki. A helyi közigazgatás vezető szervei pedig magántisztségben, magánügyködésben érvényesülnek. Könyen — de végre megoldandó kérdés,, hogy miután a megyei főbb tisztviselőink eseteiben a minisztérium ismételten kimondotta, hogy még felügyelő bizottsági állásukat sem tarthatják meg; lehet-e egy nagy, régi pénzintézet elnökigazgatója egy falusi jegyző, és ott hetenként dél- előttöket tölthet-e távol hivatalától, ily pénzintézeti állásban a közigazgatás elhanyagolásával és kárával is a város lakosságára gyakoroltat-e illetéktelen befolyásokat ? Ha ez tűrhetetlen és össze- férhetlen a köztisztviselői állással a központban 1 épp igy annak kell lenni a vidéken, meghozza, ha nem is csak ellenőrző, de intéző, felelős, igazgatási teendőkkel jár az s 4—5 év előtt nem vett erről tudomást a központ, vagy_más a törvény s gyakorlat itt és ott ? TÁR CZ A. Hollós Mátyás. — A »Tolnamegyei Közlöny« eredeti tárczája. — A magyar nemzet ismét ünnepelt. Az igazságos király emlékezetének adózott ihletés kegyelettel. Lélekemelő szép volt Hollós Mátyás hatalmas monumentumának leleplezése a nemzet minden rangú és rendű fiának részvétele mellett. A kolozsvári ünnep dicső glóriával övezi körül emlékét ama nagy uralkodónak, ki ötödfél- száz év előtt bölcs körültekintéssel, részrehajlatlan igazságérzettel és páratlan fajszeretettel kormányozta országát, És a nemzet eljött a kincses városba háláját, igaz szeretetét méltóan leróni a nagy király emlékének; elzarándokolt a kegyeletes magyarság a legigazságosabb uralkodó szülőföldjére, hogy szobra előtt emlékezzék és elmélkedjék; — Fad- rusz János zseniális, hatalmas alkotása mellett eltünedezett rég múlt időkön ... A szobor meg- elevenül, a nagy király dicső alakja megmozdul és igazságot oszt, véd, hirdet, alattomosságot, jogtalanságot ostoroz, megvet, büntet; nagy éleslátással, széles látókörrel és erős individualizmussal, ideális gondolkozással ujit, teremt, alkot; művészetet, irodalmat, tudományt honosit meg országában, a műveltség áldásthozó, termékenyítő magvait hinti el s felvirágoztatja, fejleszti a hazát és hódításaival tetemesen megnagyobbítja az ország területét! Legméltóbb jutalmát és elismerését dicsteljes tevékeny uralkodásának a nép osztatlan szeretefé- ben találta s ez a nép rajongással veszi körül s korai halálát megrázó fájdalommal 'siratja el. A nagy király elhunytával sírba vész a magyar nép boldogsága, mindene. »Meghalt Mátyás király, oda az igazság!« A remek szobor előtt magasba S7árnyal a magyar lelke. Hiszen maga a hely, melyen a szobor áll, a Mátyás-tér (a régi piacz) és annak környéke számos nevezetes történelmi eseményekre emlékeztet. N>ncs e téren, hol a szobor áll, egy göröngy sem, melyet már honfivér ne áztatott volna. Ha a történet lapjait forgatjuk, elolvashatjuk onnan, hogy itt fejeztetett le Póka János, itt vérzettek el: Kabós Farkas, Bogáti Gáspár, Barcsay Miklós, Csanádi János, Ősi Miklós, Csányi Miklós — s ki tudja még mennyien 1 Ha csak azok vérei nőttek volna egy-egy virággá, kik hű és jó hazafiként haltak itt, akkor is bizonyosan egy sürü. virágerdőt látnánk, mely illatot küld föl az égbe tömjénül és szép szint mutat engesztelésül. A díszes egyházban adta át Izabella királyné Erdélyt Kastal lónak 1551-ben. Könyezve adta át, kényszerítve volt rá. E tér keleti szögletén fejezteitek le 1594-ben a Kendiek, Forró János és a hires Litterati György. Midőn az utolsó fő elbukott, megdördült az ég a temetés zenéjéül, a villámok a fáklyákat akarták képviselni s könyeztek a felhők. Forgassuk tovább a történelem lapjait s találni fogunk oly jeleneteket is, melyek örömmel töltik el keblünket, melyek a szomorú képek után vigasztalnak. 1467-ben az erdélyi főurak közül többen összeesküdtek a 34 éves fiatal és erélyes Mátyáskirály ellen. A fővezér Veres Benedek volt s az összeesküvés színhelye Kolozsvár. Mátyás, hírét vevén az összeesküvésnek, rögtön Erdélyben termett. Vörös Benedek csatarendbe állitá seregét, készen várta a királyt. Mátyás Felek felől bejött s végig ment a fölállított katonaságon. Veres Benedek rohamot parancsol, de im’ a sereg vezére parancsára sem emelé királya ellen fegyverét. Veres Benedek latvan, hogy serege *nem engedelmeskedik, a királynak átadta kardját. A nagylelkű Mítyás a nyújtott kard helyett saját kardját adta át s a sereg felé fordulva szólt: »Kövessetek en- gemet s mossátok le nemes fegyveretekről &- szennyet!« A sereg a király szaván fellelkesült s követte Mátyást Moldovába. E véráztatta, történelmi nevezetességű téren emelkedik Mátyás király szobra, hirdetvén felejthetetlen nagyságát és dicső emlékezetét! úri- női-divat és rövid-áruk raktára. SZEGZÁRD, Fő-utcza báró AUGUSZ-féle ház. Kézimunka kellékek óriási választékban. Legújabb ruha- diszek az őszi idényre. - Gyapjú és berlini kendők. — Posztó czipők, férfi- és gyermek kalapok. Ruhakelmék és bélésáruk. — Kész parget és szövet Blouseok. — Szepességi damasztáruk. — Úri- és női fehérnemüek valamint teli ingek, nadrágok, harisnyak es keztyük a legolcsóbb árakon.
