Tolnamegyei közlöny, 1902 (30. évfolyam, 37-52. szám)

1902-10-23 / 43. szám

Panaszkodni nem magyar szokás és nem Őröm s gyönyörűség ázva, fázva 5—6 órai kocsi- .zással — napi életküzdelmekkel vergődve száz­féle állami és mégyei póiadókkal görnyedezve ide is jönni azzal; de nem szabad elmulasztanunk egyetlen alkalmat sem: kifejezésre juttatni tűrhetetlen közállapotainkat s keresni annak orvoslását. S ha­talmi tultengés, önkénykedés, brutalitás, féktelen -erőszakoskodás, pártoskodás kinövéseit kell siny- leni. Nem azon idő van ma, midőn egy falusi jegyző koponyájába szorult minden közigazgatási tudomány; Dunaföldvár önálló, független, közügyéi iránt érdeklődő polgársága — ebben nagy intelli- ^gencziája képes s kész belügyei, közigazgatása in­tézésére, vezetésére, törvényben biztosított önkor­mányzati jogát szabadon s függetlenül s a köz- térdekben akarja gyakorolni, azokra féltékeny s sen­kinek önös czéljaira, szolgalelküen átengedni nem fogja ; a hivatott elemeket, erőket körügyei intézé­séből kiszorítani nem tűri, klikk és családiuralom békóit nem szíveli. Nem is akar azonban mást, mint pártatlan jó, közérdeket szolgáló, igazságos belyi-közigazgatást, ebben is törvény előtti egyen­lőséggel, közügyeiben törvényes közreműködésünk szabad, alkotmányos gyakorlását; tisztviselőitől pedig jóakarata, békés, humánus, őszinte eljárást, köteles támogatást, s első sorban közügyeknek éljenek erőszak, brutalitás nélkül s csak szabad idejükben viselhetve megengedett, összeférhető tiszteleti tisztségeket. Korábbi hatóságaink alatt ugyanezen régi generatiónak nem is volt oka pa­naszra, de 3 év óta annál több és általánosabb ! Már pedig egy ily nagy, jobbsorsu, érdemes, né­pes, lelkes várost nem lehet kiböjtöltetni, se szél- malomharczot hosszan nem viselhet, s ha nem üres phrasis alispán ur azon nem rég tett kijelentése, bogy »nem a nép van a hatóságért, hanem a ha­tóság a népért* s bizonyára nem az, s az életben is követni látjuk e nagy elvet: akkor, most midőn uj képviselő, biró, elöljáróság választása előtt állunk legalkalmasabb az idő arra, hogy végre ér­deklődésének közelebbi jeleit adja városunk kívá­natos belbékéje, zavartalan, jó közigazgatása helyre­állítása érdekében: annak állapotáról, bajairól, helyi okairól is a kelyszinén tájékozódni ne ter­heltessék ; s a lakosság s hatóságai közötti szük­séges, de hiányzó összhangot, együttélés, közre­működés, békés fejlődés feltételeit visszaállítani kísérelje is meg. Hosszasabban nem kívánván ezt fejtegetni itt; miután meg vagyunk győződve, hogy közállapotainkat szivén viseli amint kell: mind* ^ezek alapján bizalommal intézzük alispán úrhoz mint vármegyénk első s felelős vezetőjéhez azon tiszteletteljes kérést — ne keresse többség vagy kisebbség vagyunk é — méltóztassék sokoldalú elfoglaltsága mellett nagy városunk régi türhetlen, súlyos helyzetét figyelmére méltatni, bajainak hely­színén való megvizsgálása és orvosolhatása czéljá- ból körülményei által engedett rövid idő alatt Dunaföldvár városába kiszállani, amelynek falai között mindenkor épp oly bizalommal és pártkü- lömbség nélküli őszinte jóindulattal fog találkozni, aminővel odajön s könnyen sikerülni fog magas állása, tekintélyes, ismert tapintatos bölcsességé­vel elfajult bajunkon segíthetni, a rég nélkülözött rendezett állapotokat visszaállítani s ígérjük, hogy állapotaink javítására irányuló önzetlen, igazságos törekvéseiben teljes erőnkből támogatjuk s mindent elkövetünk, hogy ebbeli fáradozásai városunk bé­kéje, belső életére, megyénkre minél üdvösebb és áldásosabbá váljanak. Ha ily helyszíni tapasz­talatai s sikerei alapján készülnek ezután alispáni jelentések, azok nemcsak a törvény, de a lelki­ismeret legmesszebbmenő követelményeinek is meg­felelnek. Ezeket láttuk szükségesnek e helyen becses figyelmébe ajánlani. E’énk tetszés, helyeslés, éljenzés. Stauber Antal rövid felszólalásában minden ben megerősíti dr. Gál Jenő által előadottakat s s szükség esetére concrét adatokat sorol fel s ilyenekkel bir, melyek minden irányban igazolhat­ják állításait; ő is csatlakozik előző felszólalóhoz. — Hátralékos előfizetőinket egész tisz­telettel kérjük, hogy a hátralékos összegeket a kiadóhivatalhoz mielőbb beküldeni szíves­kedjenek. 1902. október 23. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 43. s2. A közigazgatás egyszerűsítése. Akinek valaha ügyes-bajos dolga akadt vala­mely hatóságnál, (s kinek nem akadt volna még?) ösmeri azt a sok Kálváriát, melyet át kell szen- vednié, mig a legjelentéktelenebb ügyét elvégezheti. A Poncziustól Pilá usig való időtrabló lótás-futás, az illetékességi kérdés eldöntése körüli hercze- hurcza, a hivatalos ezopt épségben tartására és lelkiismeretes megőrzésére áldozott Írási munkák, bélyegköltségek, prókátor-dijak; mind olyan szé­pen beleilleszkedtek közigazgatásunk mai rend­szerébe, hogy még gondolatnak is merész elkép­zelni, hogy lehet mindezektől a közigazgatást sza­turálni. Ebbe a merész vállalkozásba fogott a belügy­miniszter. De nehogy valaki azt higyje, hogy most már egy csapásra megszűnik az egész most divó hivatalos eljárás, sietünk megjegyezni, hogy egye­lőre csak arról van szó, hogy a közigazgatást megtisztítsák minden olyan felesleges sallangtól, mely a közigazgatás menetét meglassítja, vagyis ez idő szerint csak »egyszerűsíteni* akarják a közigazgatást, ami azonban még nem jelenti azt, hogy az menten olyan ideálisan egyszerű lesz, aminőnek az egyszerű ember elképzelni szeretné. De mindenesetre megtették az első, döntő lédést. 1903. január 1-én életbe fognak lépni a közigazgatás egyszerűsítéséről szóló törvény alap­ján alkotott egyszerűsítési rendeletek, úgy mint a vármegyei és járási, a községi és körjegyzői, a közigazgatási bizottsági, az árvaszéki és gyám- hatósági ügyvitelről, továbbá a megyei pénztárak és számvevőségek államosításáról, a járási, szám­vevői intézmény behozataláról szóló intézmény behozataláról szóló törvény és szabályrendelet. Egyik legnagyobb előnye az intézkedésnek, hogy gyorsabbá és olcsóbbá teszi a közigazga­tást, de nem csekély előnye az is, hogy az or­szág valamennyi vármegyéjében egyöntetű lesz az eljárás. Örömmel lehet tehát ezt az újítást üdvözölni, mert a hivatalos ezopf kiküszöbölése első kísér­letének tekinthető. Most már bízni lehet abba, hogy az egyszerűsítéssel járó előnyök meg fogják győzni az illetékes, mérvadó köröket, hogy az ügyek elintézésénél nem a legfontosabb a bürok­ratizmus féltve őrzött íentartása. S amint látni fog­ják, hogy a hivatalnoknak nemcsak a poros akták gondozójának kell lennie, hanem első sorban az a hivatása, hogy a közigazgatás lényegének szentelje munkáját: csakhamar egészséges élénkség fog bevonulni a közigazgatásba, a hivatalos munka nem lesz lelkesítő s abban, hanem gondolkozás műve s a hivatalokból életrevaló, üdvös kezdemé­nyezések fognak kiindulni. Nem utolsó előnye az újításnak az sem, hogy az uj rend értelmében minden törvényható­ságnak külön hivatalos lapja lesz, ami a vidéki hírlapirodalmat jelentékenyen jól fogja lendíteni. Végre is belátják, hogy nemcsak a fővárosi sajtónak, hanem a vidékinek is megvan a maga nagy jelentősége, melyet kellően méltatni a nemzet érdeke, mert azok az apró erek, melyek ugyan a fővárosban összefutnak, — csakúgy hozzátartoz­nak az ország szervezetéhez, épp oly fontos sze­rep jut nekik a közvélemény irányításában, mint a fővárosi orgánumoknak. KÜLÖNFÉLÉK. — Államsegély a gyönki gimnáziumnak. Október 7-én szövegezték meg a miniszteri kikül­döttek a gyönki gimnáziumnak az állammal kötött szerződését. A fentartó testület azonnal ülést tar­tott és a szerződést elfogadta és azt ez évi októ­ber hóban tartandó dunamelléki kerület gyűlése elé terjeszti. Ha a convent a szerződést elfogadja, befejezést nyer a 6 év óta húzódó ügy. Az állam­segély összege 12.000 korona. — Ezzel biztosítva van Tolnamegye németajkú vidékén nemzeti mis­siót teljesítő gimnázium jövője. Ugyanezen gyűlé­sen ejtették meg a tanárválasztást. A mennyiség- tan megüresedett tanszékére 7 pályázó közül Szé­kely János tanárjelöltet választották meg helyettesül. — Hymen. Dr. Molcloványi István kir. közigazgatási hiró a napokban eljegyezte Szegzárdon Ujfalusy Ilona urhölgyet, Ujfalusy Lajos leányát. — Állandó tiszti ügyészi helyettes. A múlt szombaton megtartott vármegyei közgyűlésben állandó tiszti ügyészi helyettesnek Tőrök Béla szegzárdi takarékpénztári ügyészt választották meg. — A baja—bátaszéki dunai hid. Örömmel tudathatjuk Tolnavármegye közönségével, hogy egyre élénkebb azon nagyarányú mozgalom, mely­nek czélja minden lehetőt elkövetni a baja—báta­széki dunai kid létesítése érdekében. A nagy érte­kezletet Pécsett fogják legközelebb megtartani, melyen Arad szab. kir. várost Institorisz Kálmán polgármester fogja képviselni. — Kinevezés. A király dr. Kozacsek József szegedi kir. járásbirósági jegyzőt a tamásii kir. járásbírósághoz albiróvá nevezte ki. — Bírói vizsga. Wagner Andor, a szegzárdi kir. törvényszék szorgalmas és tehetséges aljegy­zője, a napokban Budapesten jó sikerrel letette a gyakorlati bírói vizsgát. — Esküvő. A szegzárdi ev. ref. templomban múlt szombaton d. u. 4 órakor fényes esküvő ment végbe. Dr. Freyler Károly ferenczfalvi bányaorvos esküdött örök hűséget Török Sárika urhölgynek, Török Béla szegzárdi takarékpénztári ügyész leá­nyának. A boldog uj házaspárhoz Borzsák Endre lelkész szép beszédet intézett. — Uj orvosok. Dr. Kramolin Gyula orvos­tudor, boldogult dr. Kramolin Emil ügyvédnek elsőszülött fia, Szegzárdon folytatja orvosi gyakor­latát a szenvedő emberiség javára. Dr. Kramolin Gyula eddig Budán folytatott orvosi gyakorlatot, a hol igen keresett orvos volt. — Mórágyon községi orvosnak dr. Benkő Gyula választatott meg. — Jegyzőválasztás. Lapunkat táviratilag érte­sítették, hogy a Bedeghen rendszeresített II. jegy­zői állásra egyhangúlag ifj. Lágler Sándor jeles készültségü jegyzőt választották meg. A megválasz­tott fia Lágler Sándor kölesdi ág. ev. lelkésznek. — Áthelyezett segédlelkészek. A pécsi me­gyés püspök Kiss Lajos ozorai és Fekete Antal kurdi segédlelkészeket kölcsönösen áthelyezte. — Az első tea-estély. Az »Egyesült szeg­zárd• tolnamegyei no egyleti és a »Szegzárdi r. k. ovodát feniartó-egyesületi folyó hó 26-án tartja az első tea-estélyét a «Szegzárd Szállót kistermében. Belépti-dij tea, süteménynyel l korona. Kezdete 5 órakor. Tekintettel a jótékony czélra, becses párt­fogásért esedezik az elnökség. — Megbízás. A szegzárdi polgári leányiskola igazgatónői teendők ellátásával Batiné Stancsics Fanni* polg. iskolai tanítónő bízatott meg.’ — Damjanich szobrára. Tolnavármegye tör­vényhatósági bizottsága Damjanich János 48-as hős tábornok szobrára 50 koronát szavazott meg. — Az adó. A szegzárdi pénzügyigazgatóság jelentése szerint az elmnlt hóban Tolnavármegye területén adókban és illetékekben befolyt összesen 554.328 k. és 97 fillér, vagyis 137.080 koronával több, mint a múlt év hasonló időszakában. — Gyászhir. Élete virágában, 24 éves korá­ban törte le a fagyos kezű halál szentandrási ifj. Szévald Móriczot. — A korai halál mély gyászba döntötte a megboldogult szüleit és testvéreit. — A gyászesetről az alábbi jelentést vettük: „Szent­andrási Szévald Móricz Tolnavármegye főszolga- birája és neje szül. alapi báró Salamon Elvira szülők, úgy gyermekeik Oszkár és Elvira fájda­lomtól megtört szivvel jelentik, hogy hőn szeretett jó fiuk, illetve testvérjük szentandrási ifj. Szévald Móricz a gazdák biztositó szövetkezetének tiszt­viselője élte virága, 24 éves korában, a halotti szentségek ájtatos felvétele után, folyó évi október hó 20-án Tamásiban elhunyt. Az Istenben boldo- gultnak drága teteme folyó évi október hó 22-én Tamásiban fél 8 órakor tartandó gyászmise után fog beszenteltetni, majd pedig a kedves halott Danaföldvárra szállíttatván, a róm.-kath. vallásos szertartás szerint gyászmise és ujabbi beszentelés után folyó hó 23-án d. e. 9 órakor ugyanott a családi sírboltba örök pihenőre helyeztetik el. — Tamásiban, 1902. évi október hó 21-én. Áldás és béke lengje körül.« _______________3. _

Next

/
Thumbnails
Contents