Tolnamegyei közlöny, 1902 (30. évfolyam, 37-52. szám)
1902-10-16 / 42. szám
2. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 42. sz. mivelése, czéltudatos kiaknázása révén egy jobb és derűsebb jövő szilárd fundamentumát vetik meg. Ily nagyszámú gazdasági iskola rövidesen egy egész nemzedéket juttat széleskörű, nagy értékű gazdasági tudományokhoz, miknek segélyével az amúgy is komoly, dolgos és földjét szerető és alaposan ismerő földmivelő nép szebb napok virradnának, gazdasági műveltsége és szakértelme mellett dús kincsesé válhat a magyar termő-föld, mikor annyi kemény verejtékes munka, nehéz, tépő gond és csak parányi öröm fűzi. Az uj intézmény üdvös hatásait ma még egész terjedelmükben előre látni nem lehet Talán a gazdasági ismétlő iskolák megoldják részben azt az égető, nagy és állandóan felszínen levő kérdést, mely legjobbjainknak nagy gondot okoz: a kivándorlási ügyet; talán a nép szelemének növelése a föld nagymérvű megtermékenyítése vezet és ennek folytatáskép a legnagyobb és legsötétebb szocziális kérdések mindenféle és fajta erőszakoskodások, bonyodalmas és szerencsétlen törvények és meddő ankettezések helyett a praktikus megoldás nyugodt révébe jutnak. Teljes elismeréssel kell adóznunk az illetékes tényezőknek közhasznú intéskedésükért. Sok ily életbevágó, okos újításra volna szüksége hazánknak. x. TÖVISEK. Szüretkor. Adjon Isten bő szüretet! . . . Hegyen-völgyön must csurogjon Minden igaz jó magyarnak Arcza — — szive mosolyogjon! Adjon Isten bő szüretet! . . . Sok bort, jó bort a magyarnak, Melyben szent forrása fakad : Régi kedvnek, régi dalnak! Adjon Isten bő szüretet 1 . . . Sok bornak legyen nagy ára, Hogy szebb napok derüljenek Az imádott, szent hazára 1 Adjon Isten bő szüretet! . . . Aminő már nem volt régen, — Hogy jól kimulathasd magad Én — szomorú magyar népem I Adjon Isten bő szüretet! . . . Kárpátoktól Adriáig ! — — így az olasz bor-kotyvalék Jön, de csakis a határig! ... Adjon Isteii bő szüretet ! . . . De legyen a szívnek feke 1 — — — A tüzes-bor kifelé; harcz, Itthon: szent legyen a béke 1 Adjon Isten bő szüretet 1 . . . Hordó ; borral, szív : örömmel Úgy megteljék csuron-tulig, Hogy irigyeljék az égben 1 . ■ . Adjon Isten bő szüretet 1 . . . Kunyhóban és palotában, Hogy az izzadság és remény Ne esett legyen híjában 1 Adjon Isten bő szüretet 1 . .. Jó kedvet a jó magyarnak, Hogy felejtse búját, gondját Ezredéves sok viharnak 1 Palást. Eszthetikai tanulmány Sárköz népéről. Népünknél a szép és jó iránti hajlam nagyon ki van fejlődve, mégis csak kevesen vannak, kik foglalkoznak a magyar nép, — még kevésbé egyes vidékek eszthetikájával. Azt vélem, hogy nem vég- zek felesleges dolgot,' mikor megyénk, mondhatni legtősgyökeresebb népének, — Sárköz lakóinak, — eszthetikáról szólok. Majdnem minden hibáját ismerik e népnek, de jó tulajdonait vajmi kevesen. Szemükre vetik makacsságukat, pazarlásukat; egyrész duhajnak, a másrész neveletlennek bélyegezi. Különösen kárhoztatják, hogy a nők ruházatára sokszor vagyonukkal arányban nem álló összeget költenek. Rész-, ben van talán ennek némi alapja, de mégés mindjárt viseletűk jó Ízlésükről tanúskodik, melyben minden tarkasága mellett is élénken nyilatkozik a csinérzék, a legtarkábban is találunk oly alapvonást, mely az egész öltözetnek bizonyos méltóságot kölcsönöz. De menjünk közelebb látogassuk meg őket házuknál 1 Az egész falu, — tekintsük bármelyiket, —t nyáron - és tavaszszal alig látható a zöldelő fáktól, melynek nem hiányoznak sem a ház elől, sem az udvarból. A legtöbb ház takaros, fehér épület, ablakain többnyire zöld salukkal, mely — úgy látszik — e tekintetben kedves színük. A ház ablakai virággal tele, előtte itt-ott virágos kert, melyet a ház lánya szorgalmasan ápol. A ház homlokzata a magyarságra oly jellemző piros és zöld tulipánnal van díszítve, úgy szintén a kapubálvány is, néha művészi complicatióban. De menjünk beljebb. Kopogtatásunkra üde fehérnép nyit ajtót. Az udvaron a legnagyobb rend uralkodik. A hol hiányzott a ház előtt a vi. rágós kert, itt azt bizonyosan feltaláljuk. Most is ott forgolódik a ház lánya, gyomlál, kapál, mert a virágot nagyon szereti. A szomszéd fia oda setten- kedik, s egy piros szegfűt kér a leánytól mintegy kérdezve ; szeretsz e ? Nincs ez benne semmiféle virágnyelvben, ez az ő tulajdonok. Ha a ház belsejébe megyünk csinos.fiai-j menyecske fogad bennünket. A pitvar fogata tele van aggatva czifrábbnál, czifrább porczellán és cserép tálakkal, melyeken szintén a tulipán a jel. lemző. A ház belsejében mindjárt szemünkbe ötlik a népdalban szereplő tulipános láda. Kétháro® mennyezetet érő tornyos-nyoszola ragadja meg figyelmünk szép, Ízléses díszítésével. A szoba egyik sarkában van az asztal, mellette a fal felől két ol- dalt a czifra díszítésű pad, melyen a futó borostyán a legjellemzőbb; nagv ritkán hiányzik erről a kis ládika, melyben a gazda tartja iratait. A fiatal menyecske megnyitja előttünk az almáriumot, mely. ben saját szövésű abroszait kendőit tartja. Méltán csodálkozunk rajtuk, mert a mit látunk, gyakorlott takácsnak is dicsőségére válna. A menyecske elmagyarázza, nézzék, ez. fogas, ez csillagos, ez rakott, ezen meg madarak vannak. Itt látjuk a czifra szövőszéket, melyen szintén több oly alakot látunk, mely csak népünk sajátja. Egy zugban találjuk a rokkát, melynek szegét vőlegény korában csinálta ajándékba az ura bárki megnézheti, valódi kis mestermű a maga nemében. Megmutatja mosó sujkját, melyet szintén az ura díszített: babérlevél-koszorú forma keretben egy szív, annak közepén a menyecske neve. Még számos apróságot találunk, ha ideszámítjuk népdalaink szövegét, melyekben a népies sajáb ságok oly szépen egyesülnek a művészi verseléssel, s a mélabus dalamot, mely egy néhány dalnál kiválóan a sárköziek sajátja, úgy elmondhatjuk, hogy kevés oly fejlett népies eszthetikai érzést találunk, mint népünké. Dávid Pál. KÜLÖNFÉLÉK. 1902. október 16. — Kinevezés. A király dr. Kozacsek József szegedi kir. járásbirósági jegyzőt a iamásii kir. járásbírósághoz albiróvá nevezte ki. — Főgimnáziumi énektanitó. A szegzárdi állami főgimnázium igazgatója, a Ketskés Elek lemondása folytán megüresedett énektanitói állásra Nemes Győző szegzárd újvárosi rk. tanítót nevezte ki. — Hosszunap. Az izraelitáknak múlt szombaton volt a legnagyobb ünnepük : a Jóm Kipur, mely napon a hivők egész nap böjtöltek és a templomban ájtatoskodtak. Az ünnep alkalmából dr. Rubinstein Mátyás főrabbi remek hitszónoklatot tartott. TARCZA. 11 o y a ? Futunk, és nem tudjuk hova! Futunk tovább, mert futni kell; Utunknak hosszát sem tudva Futunk az élet terhivel . . , És nem tudjuk hova! Takarva véres rongyokba, Sápadt arczával az erény Félénken lépeget tova, Számára nincs többé remény , . , És, nem tudja hova! Öltözve bársony-, biborba, Közötte a hízelgőknek A bűn mosolyg, e kor ura, Kevélyen rózsán lépeget, De nem tudja hova! Rövid-e e földi lét útja, De bűn s erény öröktől van! Megoldja majd a vég-óra, Mi most sötét lepelben van Menjünk — s majd megtudjuk hova! Zsuffa Ödön. Express-viczinális. — A »Tolnamegyei Közlöny« .eredeti tárczája. — Az anyós és a viczinális anekdoták immár teljesen divatjukat múlták. Kilogástalan úri emberek és úri nők kellő óvatossággal kerülik e mes- gyét és szellemi sziporkáikat más térre terelik, más forrásból merítik. Mindazáltal — süssék bár rám a maradiság bélyegét — bátorkodom egy viczinális históriával alkalmatlankodni. Tudvalevő, hogy a viczinális igen kedves, praktikus alkalmatosság. Megvan ama sajátossága, hogy sohasem siet, fut, rohan, mint a száműzött, amikor jónak látja megáll, amikor nem látja jónak, nem áll meg. A mi viczinálisunk — és ez piros betűkkel lesz följegyezve a helyi érdekű vasutak történetében — — a stréberség himes mezejére lépett, föltolta magát az elsők közé és kollégáira fütyülve, száguldott, mint a megvadult bika. Hogy a tárgyra térjek: úgy esett az eset, hogy fentebb említett t. ez. viczinálisunk egy kisebb állomáson megállt. Emberek leszálltak, em- • berek felszálltak, a mozdonyvezető is leszállt, — — a mozdonyvezető nem szállt föl. A vonat, mert neki helyesebben: a fűtőjének úgy tetszett, szokásos zakatolással megindult. A viczinális érdemes vezetőjének sürgős elintézni valója volt az állomáson.--------Mikor vi sszajött — bár forró nyár volt — úgy vélte, hogy a világ megfordult, egyszeriben sürü, nehéz köd telepedett a vidékre, amitől nem látja vonat - ját. Nagy álmélkodása csakhamar eloszlatta a. ködöt, tisztán látott, oly tisztán, hogy hirtelené- ben elborult a világ. Méltóságteljesen ballagott a h. e. v. tisztes távolban, vezetője nélkül. Hogy miért inditotta meg a fütő a vicziná- list, azt a szorgos vizsgálat nem tudta kideríteni. Igen homályos az ügy, A fütő — védekezése úri- női-divat és r vid-áruk raktára. SZEGZÁRD, Fő-utcza báró AUGUSZ-féle ház. Kézimunka kellékek óriási választékban. Legújabb ruha- díszek az őszi idényre. — Gyapjú és berlini kendők. — Posztó czipők férfi- es gyermek kalapok. — Ruhakelmék és bélésáruk, — Kész parget ésszövet Blouseok. Szepessegi damasztaruk. — Úri- és női fehérnemüek vála- mint teli ingek, nadrágok, harisnyak es keztyük a legolcsóbb árakon.
