Tolnamegyei közlöny, 1902 (30. évfolyam, 37-52. szám)

1902-10-16 / 42. szám

3.

1902. október 16.

— A szegzárdi polgári leányiskola uj •épülete. Állandó panaszt képez az, hogy a Iszegzárdi polgári leányiskola mostani helyiségei éppen nem felelnek meg a modern követelményeknek és annyira szükek, hogy immár nem képesek a felszaporodott növendékek befogadására. A községi iskolaszék, imint már megírtuk, felszólította Szegzárd nagyközség képviselő-testületét, hogy gondoskodjék egy uj iskolaépület felállításáról. |A képviselő-testület hajlandó volna ugyan a kérőiemnek eleget tenni, ha erre megfelelő pénzalappal rendelkeznék és nem volna '62%-os pótadója, mely teher elviselése ugy- lis érzékenyen nyomja az adózó polgárok

vállait. De különben is Szegzárd városa nagy ■áldozatokat hozott csak a közel múltban is a kultúra oltárára, midőn 180.000 koronáival járult a szegzárdi áll. főgimnázium léte- ■sitéséhez és évi 10.000 koronát költ annak f fentartására. Többet tehát a város a jelenlegi pénzügyi válságos helyzetben nem is láldozhat közoktatási czélokra. — A város képviselő-testülete tehát felterjesztést inté- izett a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez,

; kérve őt, hogy az uj iskolaépületre legalább :<a költségek felét adja meg államsegély czi- ímen. A polg. leányiskola épülete 150.000 ^.koronába fog kerülni. A nyomós érvekkel jól megindokolt kérvényt dr. Hirling Ádám ■városi főjegyző szerkesztette.

— Kántori állás. Ketskés Elek szegzárd- újvárosi kántor leköszönése folytán megüresedett

% kántori állást, mint halljuk, az iskolaszék egyelőre |nem fogja betölteni, hanem megbizza Tarlós János lés Nemes Győző tanítókat a kántori teendők el- Ivégzésével, a kik e megbízásnak alapos képzett- iségüknél fogva kifogástalanul képesek megtelelni.

— Eljegyzés. Makkay László nagy-doroghi »•önálló iparos Szegzárdról eljegyezte Vidács Mariska »kisasszonyt, Vidács Antal iparos leányát.

—-A szüret. A szegzárdi szőlőhegyeken hét- Ifőn általában megkezdették a szüretet és a hét »végéig körülbelül be is fejezik. A termés úgyis ■ gyenge minőségét a szombati és vasárnapi nagy »■eső nagyon megrontotta úgy, hogy az idén na- Lgyon kevés helyen lehet vörös bort szülni.

— Rendkívüli közgyűlés. A »Szegzárdi Te- imetkezé'i Egyesület« folyó hó 19-én d. u. 4 órator a községháza nagytermében rendkívüli köz- Igyülést tart, melynek tárgyát az alapszabályok I újabb módosítása képezi.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 42. ss.

—- Gyászhir. Mélyen elszomorító csapás érte Molnár József várm-gyei mezőgazdasági előadót és a »Tolnamegyei G izdasági Egyesület« népszerű titkárát, kinek édes atyja: Molnár Pál gazdatiszt életének 74-ik évében S ófokon elhunyt. A megboldogultban Molnár János volt szegzárdi jelenleg újvidéki főgimnáziumi tanár szintén édes atyját gyászolja.

— Vonatok találkozása a nyilt pályán. Kicsibe múlt, hogy folyó hó 9-én, csütörtökön végzetes vasúti összeütközés nem történt Tolna-Mözs és Hidja-Apáthi vasúti állomások között. Hibás jelzés és indítás folytán az alsóvonat Tolna-Mözsön nem várta be a felülről jövő vonatot, mint az rendesen történni szokott, hanem elindult és Fáczán- kert megálló állomásnál szemközt találkozott a teljes erővel felülről jövő vonattal. Szerencse, hogy a vonatvezetők még idejében észrevették a nagy veszélyt és igy ellengőz alkalmazásával megakadályozták az összeütközést. A felső vonat.vissza hátrált Hidja- Apáthi állomásra, a hol egymást a vonatok kikerülhették. — Az utasok között érthető nagy riadalom támadt. Az utasok között volt gróf Széchenyi„ Sándor főispán is.

— Nyugdíjintézetbe felvétel. • Knrcz József kis-székelyi rom. kath. tanító 600 korona nyugdij- igénynyel 1902. évi márczius hó 1-jétől kezdve az országos tanítói nyugdíjintézetbe felvétetett.

— Szüreti mulatság. A szegzárdi első magyar asztaltársaság múlt vasárnap sikerült szüreti mulatságot rendezett a Peruitz-féle vendéglőben, melynek jövedelmét a szegény és árva gyermekek felruházására fordítják.

— Jegyzőkönyvi kivonat. Lapunk szerkesztőségéhez az alábbi jegyzőkönyvi kivonat érkezett:

Jegyz'ök'önyvi kivonat

a »Tolnamegyei Kör«-nek Budapesten, 1902. évi okt. hó 3-án tartott rendes közgyűléséről.

Kontsánszky Ottó belépő titkár indítványára a közgyűlés a tolnamegyei hírlapoknak ama buzgó pártfogásért, melyben a Kört a beküldött czikkek közlése, valamint a lapoknak ingyenes megküldése által részesíteni szívesek voltak — egyhangúlag jegyzőkönyvi köszönetét mond.

Kelt Budapesten, 1902. évi okt. hó 10 én.

Koritsánszky Ottó s. k. Beöthy Kálmán s. k. elnök. -jegyző.

Faragó Alfréd s. k.

Szilágyi Béla s. k.

»szerint, — azt hitte, hogy a mozdonyvezető ur a Ivonaton van már, nyilván valamelyik ismerősével [•diskurál, de lehetséges, hogv a fütő merő hiúságiból, nagyravágyásból léptette önkényesen elő maigát s a mozdonyvezetői magas méltóságával járó [gyönyöröket akarta élvezni.

De térjünk vissza a mi mozdonyvezetőnkhöz, laki előtt elborult a világ. Egy pillanatig merően [bámult viczinálisa után, aztán egy hatalmas lélek- Izetvétellel a vonat után. vetette magát. Hasztalan ■volt -minden erőlködése, a viczinális vigan haladt la maga utján, rá se hederitve az utána iramodóra.

A mozdonyvezető megállt, letörölte a viz- Izuhatagot magáról s széjjelnézett. Ezt helyesen í tette, mert néhány lépésnyire két szomorifan lege- f lésző gebét pillantott meg. Gondolt egyet és az- [ntán a tett mezejére lépett, illetőleg egyik mitsem »sejtő soványságra ült és hatalmas ökölcsapásokkal [gyors futásra kényszeritette.

A kísérlet bevált. Annyira hajszolta a lovat [{Ígérvén neki egy szekér szénát), hogy nem nagy [távolságban láthatta maga előtt vonatjának utolsó kocsiját. A ló prüszkölt, fújt, tajtékozott, erősen [habozott a száján és habozott azon, vájjon érde- |mes-e tovább menni vagy sem. A dicső lovas az [izzadságok Niagaráját vitte magán. A viczinális I haladt, csak haladt . . .

Miközben ezek történtek, az árván maradt .jó szivszakgatóan nyeritett társa után. Erre elő- [ került a két gebe gazdája s nem csekély csodálatára látta, hogy eltűnt egyik jószága. Szerte né [ zett s észrevette a száguldó lovat lovastul. Föl- [orditott a gazda, egy t nagyot káromkodott, fölpattant másik lovára és utána vetette magát őrületes rohamban (nyilván két szekér szénát ígért neki) a »lótolvaj«-nak. A mozdonyvezető csaknem elérte a viczinálist s lihegve kiáltozott a fütő felé : »Megállj, Pista, megállj!« —Pista, a fütő, e vészkiáltást nem hallotta, sőt még gyorsabb iramban indította a viczinálist, teljesen beleélvén magát uj méltóságába. Felváltva fütött és vezetett, vezetett és fütött, hogy a viczinálisból személyvonat, a személyvonatból gyors- és ebből express-vonat vált. — Ezenközben a két gebe gazdája is közelébe ért a mozdonyvezetőnek és rettenetes hangon kiáltotta felé: »Megállj, himpellér, gazember, gézengúz, kötni való lótolvaj!« E hangokat is elnyelte a nagy, szabad térség, a viczinális sípolása, zaja. A mozdonyvezető sem hallotta a rávonatkozó nem éppen kellemes czimeket.

A végeredmény igen kielégítő volt. A legközelebbi állomásra holt versenyben érkeztek meg : a viczinális, a mozdonyvezető és a gebék gazdája. Annál inkább volt ez holt verseny, mert a két ló kilehelte ott nyomban páráját.

A viczinális megállt, a fütő leszállt; a mozdonyvezető lebukott, a gazda leugrott. A mozdony- vezető a fűtőnek, a gazda meg a mozdonyvezetőnek támadt. Általános dulakodás. A főszereplők véresen kerültek a csendőrségre.

A legvége, hogy a fűtőt elmozditották, mert a viczinálist elmozdította, a mozdonyvezetőt megdorgálták, a gebék gazdája a megdöglött lovainak árát követelte a mozdonyvezetőn, ez meg perelte a gazdát, mert eldÖDgette.

Legjobban jártak az utasok, mert viczináli- són express utaztak.

_______ Négiusz.

— Építkezéseknél csakis zárt versenytárgyalás tartható és nem szóbeli. Ezt a községek elöljáróságainak figyelmébe ajánljuk.

— A Közép-Duna áthidalása. Baranyavár- megye állandó választmányának ülésén tárgyalták Tolnavármegyének a baj i-bátaszéki középdunai hid megépítése ügyében a kormányhoz s az országgyűléshez intézett fólirata pártolása iráut várme- gyénkhez is megküldött átiratát. Az ügy előadója Stenge Ferencz főjegyző volt, aki egész terjedelmében fölolvasta a föliratot. Nagy nyomatékkai hangsúlyozzák a tolnavármegyeiek e hid országos érdekű voltát s kiemelik, hogy ezt már Dániel báró, Hegedűs Sándor és Horánszky volt kereskedelemügyi miniszterek is elismerték. Mig a Duna felső részén több hid épült, a Közép-Duna ma is úgy van, mint volt a barbár népek idejében. Azok is kompon közlekedtek. Tolnavármegye égető szükségét látja a hid, ez országos érdeket képező közlekedési műtárgy megépítésének s ez okból sürgeti az áthidalás elhatározását és megvalósítását. Koszits Kamill alispán hosszas beszédben emelte ki a hid nagyfontosságát s úgymond az előző kormányok szakminiszterei mind elismerték ennek országos jelentőségét, csak éppen Láng Lajos, a jelenlegi keresk. miniszter tartja helyi érdekűnek. Tolnamegye most e felfogás ellen lépett föl. Lesz orsz, értekezlet is, mely demonstrálni fog a hid országos érdeküsége mellett. Azért hozta az állandó választmány elé az ügyet, hogy a megtartandó országos értekezleten a vármegye állást foglalhasson. A helyi sajtóban e tárgyban több figyelemre méltó közlemény jelent meg, a melyekben a körül folyt a vita, hogy a Dunát hol hidalják át. Az alispán szerint, ha helyhez köti a vármegye az

i áthidalás kérdését, akkor csakugyan helyi érdekűvé teszi az országos ügyet. Véleménye szerint a kifejezésre jutó többség mellett kell állást foglalni, mindenesetre Baranya helyi érdekei is kellőképp megvédelmezendők. Az állandó választmány Tolna- vármegye föliratát pártolja s az országos értekezleten való képviseletre az alispán megbízatását hozza javaslatba a közgyűlésnek. A baja—bátaszéki dunai áthidalás ügyében megindított mozgalom most egyre élénken foglalkoztatja az érdekelt vármegyék közönségét, melyről a »Pécsi Napló« ezeket irja: »Tegnap Perczel Miklóstól és Lemberger Ármintól, a mozgalom tolnamegyei vezetőitől, átirat érkezett polgármesterünkhöz, a melyben arra kérik őt, hogy az országos értekezlet lehetőleg még a dunai hajójáratok beszüntetése előtt hivja össze az idén Pécsre. — Majorossy Imre kir. tan. polgár- mester a pécsi kér. és iparkamara tagjaiból óhajtja egybeállitani az előkészítő bizottságot, a melynek megalakulásával az országos értekezletre eddig már jelentkezőket még a folyó évben meghívják Pécsre. Az országos értekezletre részvételüket eddig a következő vármegyék, városok, községek, társulatok, egyesületek és magán személyek jelentették be: Baranya és Békésvármegye. — A sze- k gedi, a temesvári, a brassói, a pécsi és fiumei keresk. és iparkamarák — Kaposvár, Dombóvár, Bonyhád, Báttaszék, Ocsény, Kiskunhalas, Bács- kula, Apatin, Németpalánka, Ujverbász, Cservenka, Keczel, Hódság, Ó-Becse, Mórágy, Czikó, Alsó- Nyék, Szászvár, Kiskunmajsa, Hosszuhetény, Szta- nisics, Felsőszentiván, Bajaszentistván, városok és községek. A völgységi járás (Perczel Béla főbíró), a holdsági járás (Szemző Károly főbíró) és a mohácsi járás (Szinkovics Károly főbíró.) Arad szab. kir, város (Institorisz Kálmán polgármester.) Az orsz. magy. gazd. egyesület, a nagymányoki bányatársaság, a csongrádi takarékpénztár, a zom- bori ekszport gőzmalom r. t., a szegedi kenderfonó részv. társ., a szabadkai keresk. egyesület, a mezőg. ipar r. t. kaposvári bérlete, a szeged, csongrádi, a dombóvári, a hódmező-vásárhelyi, a báttaszéki takarékpénztárak. — A királyhalmi bizottsága. A baranyamegyei gazd. egyesület (3 tag.) A bajai ipartestület. A nagybecskereki államépi- tészeti hivatal. A bajai kereskedelmi kaszinó. A bajai keresk. ifj. egylete. %— Pichler Győző, Boda Vilmos, Rátkay László orsz. képviselők. Döry József dombóvári és Bartal Lajos cs. és kir. kamarás, szegzárdi földbirtokos és Brajjer Lajos nagybecskereki szerkesztő.«