Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1898-12-04 / 49. szám
XXVI. évfolyam. ■S=S. szám. Szegzárd, 1898. deczember 4. TOLNAMEGYEI KÖZLÖK KÖZIGAZGATÁSI, TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Az országos selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazottnak, a tolnamegyei gazdasági egyesületnek, a szegzárd-központi tanító- egyletnek, a tolnamegyei községi és körjegyzők egyletének és a szegzárdi ipartestületnek hivatalos értesitője. Előfizetési ár: Egész évre ... . 6 írt — kr. Félévre ..... 3 n — n Negyedévre • • • I » 50 „ Egyes szám''a kiadóhivatalban 12 kr. Szerkesztőség: Bezerédj István-ntcza 6-ik szám alatt, hová a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kiadóhivatal: Széchényi utcza 176. sz. alatt, hová az előfizetések, hirdetések és a felszólamlásuk küldendők. Me g jelen: Hetenkint egyszer, vasárnap. Nyilttérben 3 hasábos petitsor 15 kr. Hirdetések jutányosán számittatnak. Hiv. hirdetések: 100 szóig . . . 1 frt 87 kr. 100—200 „ . . , 2 „ 87 „ 200—300 r . . .. 3 „ 87 . r minden további 100 szó 1 írttal több Nőink, mint a társadalom szivei. Közeleg az idő, mikor a társadalom sokat ócsárolt szive megnyilatkozik és a szeretet selyemkendőjével törli le az árvák, az elhagyottak könnyeit, reményt adva az elcsüggedt telkekbe. És bármilyen ridegnek mondjuk is a kort, a melyben élünk, a szeretet ünnepe alkalmával mégis tisztelettel kell meghajolnunk a társadalom melegen érző szive előtt, a mely poezist vegyit a rideg valóság- közé s mindenkor megmutatja, hogy az ember nemes teremtménye a világ alkotójának. Alkotmányos szabad államokban a törvényhozási működés mellett csaknem egyenlően fontos tekintet, hogy a társadalmi működés miként néz szét eszközök után, melyek a humanizmus czéljaihoz vezetnek. Sőt ez még fontosabb, a mennyiben igen sok törvény a végrehajtásban gunynyá változik * de a mit a társadalmi szellem óriás karja ápolásba vesz, az nem papírra Írott törvény, melynek némelyike az élet szükségeiből merített követelése a kornak. A társadalomnak, mely a haladás gyors vonatára felkapott, temérdek teendőt kell elvégeznie és azokat úgy intézni, hogy az önzés, balitélet és szerencsétlenség szirtjein hajótörést ne szenvedjenek. Mm álunk is talán elmaradottságunk ösztönző érzetében hatalmasan kezd, de csak kezd lenni minden terén a cselekvés buzgalmának nyilvánulása. A társulási szellem, mely a helyesen felfogott anyagi érdekek kivivására szólítja a hivatott erőket, az emberi önzésből folyólag terjedni fog a tapasztalat sikerek után minden irányban. Ezzel azonban a társadalom azon rétegének erősödése van elérve, melyet találóan az állam hátgerinczének nevezünk. Hatalmas motor kétségkívül a nemzeti közvagyonösodásra nézve s mint ilyen elsőrendű tekintetet érdemel ezen anyagi korban. Hanem az emberszeretet költői zománcza kevéssé csillámlik át rajta. Már pedig a rideg próza, a szív nemesebb érzelmeinek poezisé- vel vegyítve adja meg a társadalomnak azt a tetszetős üde szint, mely a szervezet egészséges vérkeringésére vall. Jótékony egyletek! kell e fejtegetnünk azon fogalmat, melyet a szó kifejez, azt az áldást, melyet a szeretet kiapadhatatlan forrásából árasztanak jótékony kezek a társadalom elhagyottjai számára? A tapasztalás, a szeretet és önfeláldozó ezer csodájára tárja föl az emberi kebelt, milyen szent és magasztos czélok elérésére alkotta. A férfi nemzet kötelessége világos, kiképzett értelemmel érvényesíteni a szellemi kincset a haza érdekében, vagy hős kézzel kardot forgatni. A nő a kapott seb bekötözésével éri el a dicsőségét, mert szivsugara székesebb körre ki nem terülhet. A mi nem azt teszi, hogy a nőnek fájdalom könnye letörlésénél, a kolduló erény vigasztalásánál, az éhező gyomor enyhítésénél nyílik a társadalomban — az otthon szentélyéről most nem szólva — tevékenységi köre. A teremtés legszebb gondolatjának ezen finom szervü lény alkotásánál ily gyötrő czélja nem lehetett. A tisztult női érzelem és magasra vivő szenvedély azon magasra emeli a női szív tiszta lángját, melynek neve a haza. S mi más a haza, mint a népcsalád összessége, a társadalom az élet arany fátyoléból, melyek alatt a lelki gyönyörök rejlenek, nem kell kibontakozni a nőnek, hogy a társadalom újjászületéséhez járuljon. Nemes czélok felvetése, egy kis áldozatkészség s szemünkkel a nő egyenrangú faktorrá válik a társadalmi reformokban. A társadalom szivét valóban a nő képezi, az a nemesen, tisztán érző leány, kitalálékonyságának egész erejével szenteli magát annak a czélnak, a melyet kitűzött maga elé, a ki nem ismer akadályt ott, a hol az elhagyatottságnak a szeretet vigasztaló szavára van szüksége. Vagy nézzünk körül az életben: a társadalmi harczot nemesebb, gyöngédebb fajtáiban nem mindég az elsők között találjuk a nőt? Bátrabb, erélyesebb, találékonyabb a férfinál s bizony-bizony nagyon messze állunk még a humanismus cselekedeteinek gyakorlásában, ha nem állana oldalunk mellett a nő s kérő buzdító szavaival nem sarkalna bennünket. Szép hivatás a nőé: a társadalom szivének lenni nem utolsó feladat. Viszont gondoljuk meg azt is, hogy a szív a legérzékenyebb része a társadalom nagy testjének s a többi szervek egyöntetű működése szükséges hozzá, hogy életrevaló legyen az összeség. Ne forduljatok hát el a nőtől, ha a szeretet nevében fordul hozzátok segítségért. Nemesebb dolgot nem cselekedhettek, mintha nagy munkájában támogatjátok. IRODALMI CSARNOK. ____ Es te. Giling-galang szól a harang, hét óra Gulya ménes takarodik nyugvóra, . Párjához száll a madár is fészkére; A legénynek kis kacsó van kezébe. Búcsúzik a barna legény párjától, Mint két gerle az erdőbe egymástól; Még egy csókot nyomnak egymás ajkára '. . . — 5 elcsendesül Farkas György ék háztája. Kaszás Géza. "Crtazás a, ■világ* 3sör\ilA Nagy Képes Világtörténetről. Lapozgatom a Nagy Képes Világtörténet próbakötetét, melyet a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság és a Franklin-Társulat nyomatott mutatóba a tizenkét kötetre tervezett hatalmas munkád ból. S ahogy sorra gördülnek el szemem előtt a csudálatos régi történetek s a még csudálatosába, régi emlékek képei, egyszerre csak eszembe jut % Kassai Vidor. Kassai Vidor ? A komikus ? Az a törpe kis> emberke, akinél csak azt nem lehet tudni, hogy színésznek nagyobb-e vagy különcznek? ö. Tíz esztendővel ezelőtt mindig egy kompár. nia voltunk. A színházi előadás után ott volt a rendes találkozónk az Orient-kávéházban, az öreg Szír geti József asztalánál. Egy kis bohém-tanya volt ez, talán ebből nőtt ki újabban a Pósa-asztal. De akkor Pósa még valahol Szegedén csinálta a nótákat. Asztalt pedig még nem csinált. Mondom odajárt estén- kint a kis Kassai ur. És nem az volt a legnagyobb híressége, hogy két pohár vízzel — hogyan csinált magának három pohár tejet vacsorára. Sokkal inkább megmosolyogtuk az ő kedves mókáiért, a hogy nagy színészeket és nagy bolondokat felségesen utánozott! Kedvtelve nézte ilyenkor az öreg Szigeti bácsi, pedig őt is kifigurázta néha alaposan.. Egy este azonban nem találtuk a rendes helyén. Mind ott voltunk, csak a kis Kassai hiányzott. — Talán beteg ? — kérdezte Szigeti bácsi. — Dehogy. Délelőtt próbán volt és egészséges, mint a makk — bizonygatta a színház titkára, aki szintén velünk tartott mindig. És még sem jött el. Hogy nélküle maradtunk, 'legalább róla beszéltünk. Mert jó ő barátnak, színész^ nek, de jó ő thémának is. Három napig lehet róla beszélni s nem fogy ki az ember a mulatságos jellemzésekből. Beszélgettünk róla, mikor csak valami alak közeledik az asztalhoz. A fején asztrakán-sapka, a nyakában vastag kendő, ő maga nehéz bundában. (Pedig kegyetlenül meleg nyári este volt.) S az az alak úgy tett, mintha reszketne. KARÁCSONYI AJÁNDÉKUL! Kézimunka újdonságok: rajzolva, megkezdve és készen; selyem-, peluche-, posztó- és vászonanyagból, u. m.: térítők, futók, dobozok, képkeretek, álluányok és számtalan más meglepetésre alkalmas kézimunka tárgy és mindennemű kellékek. Ajándéktárgyak: china ezüst-, bronce-, majolika-, bőr- és fából, úgy mükosár fonatok. Rendkívüli nagy választék meglepő újdonságokból! 'Sfl Gyermekjátékok és babák, helyben eddig még nem létezett nagy választékban és rendkívüli jutány árakon. Vidéki megrendeléseket a legpontosabban teljesítünk. —-;— < P-» t— N g SS v< CjD K -S GO