Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1898-11-13 / 46. szám
XXVI. évfolyam.-£G. szám. Szegzárd, 1898. november 13. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY KÖZIGAZGATÁSI, TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Az országos selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazottnak, a tolnamegyei gazdasági egyesületnek, a szegzárd-központi tanító- egyletnek, a tolnamegyei községi és körjegyzők egyletének és a szegzárdi ipartestületnek hivatalos értesítője. Előfizetési ár: Egész évre . . . . 6 frt — kr. Félévre . • . ■ 3 „ — „ Negyedévre I 50 „ Egyes szám'a kiadóhivatalban 12 kr. Szerkesztőség: Bezerédj Istvdn-utcza 6-ik szám alatt, hová a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kiadóhivatal: Széchényi utcza 176. sz. alatt, hová az előfizetések, hirdetések és a felszólamlásuk küldendők. Me g j elen: Hetenkint egyszer, vasárnap. Nyilttérben 3 hasábos petitsor 15 kr. Hirdetések jutányosán számittatnak. Hiv. hirdetések: 100 szóig í ! . 1 frt 87 kr. 100—200 „ . . 2 ,, 87 „ 200—300 | . . 3 » 87 , minden további 100 szó 1 írttal több. Villamos világítás, fürdő és gőzmalom. A vezető czikkelyünk czimében említett két első fontos városi ügy lapunk hasábjain már nem egyszer lett szellőztetve. Mindkettő égető szükség. Ki tagadná, hogy az utczák és középületek világítására használt kőolaj elavult, rossz és e mellett meglehetős drága. Az ország majd minden valamire való városában immár villamos világítás hirdeti a haladást s a jó ízlést. Ha elhárithatlan akadályok nem állják útját létesítésének, hát miért késlekedünk komoly akarattal megvalósításához fogni. Éppen oly kétségtelen szükség egy a haladó kor igényjeinek megfelelő fürdő létesítése. Számtalanszor elmondtuk már, hogy e tekintetben a helyzet tűrhetetlen s egyáta- lán nem olyan, melyen javítani ne volna el- engedhetlen kötelesség. Belátja ezt mindenki Szegzárdon. Szeretné is, ha a dolog mielőbb a megvalósulás állapotába jutna. Azonban a mi ezen üdvös dolgok létesítésének elsőrendű akadálya, az a mindent uraló pénz, vagyis az üzleti befektetésre szükséges tőke hiányja. A város, mint erkölcsi testület, egyátalán nincs abbén a helyzetben, hogy kölcsöntőke felvételével s jelentékeny hozzájárulással lendíthetne az ügyön. Egyesek is a megélhetés nehéz küzdelmét folytatják s igy bármily szükséges áldozat hozatalára képtelenek. Csak az a csodálatos, hogy a vállalkozás, mely ritka jó szimattal szokott birni, a rendelkezésére álló tőke gyümölcsöző elhelyezése tárgyában, mindekkoráig észre nem vette ennek a vállalatnak rendkívüli hasznos voltát s■ kétségenkivüli előnyjeit; mert anynyi bizonyos, ha a három vállalat, mely lapunk homlokán található, szerencsés összeköttetésbe hozatván egymással, egyik a másikat támogatja, rendkívüli hasznot volna képes előállítani. Nincs kétségünk aziránt, hogy a város, melynek a vállalatot támogatni erkölcsi kötelessége, legalább is ingyen telek kijelölésével hajlandó volna a dolgon lendíteni; tehát a telek megszerzésére nem volna szükséges nagyobb befektetési tőke s minthogy úgy a gőzmalom, mint villamos világítás és fürdő egy üzemben volna kezelhető, a kezelési költségek sem igényelnének valami nagyobb ösz- szeget, úgy hogy teljes bizonyossággal előre. mondható, hogy a malom jövődelme fedezné az "összes üzemköltségeket. Maradna tehát a befektetési tőke tiszta jövődelméül a villamos világítás és fürdő egész nyers hozama. Tegyünk hozzávetőleges számítást; tán ennek nyilvános szellőztetésével sikerül az üzleti világot a vállalat jövődelmező voltáról j meggyőzni. Vegyük, hogy a három egyesitett vállalat 120.000 forint befektetési tőkét venne igénybe, minthogy teljes bizonyossággal előremondható, hogy a malom a kezelési költséget fedezné, a következő jövődelmek szolgálnának a tőke hasznosítására. Először is a villamos világítás egész jövődelme, vagyis kerek számban: 10.000 frt. Hogy ez a szám nem túlzott, mutatja a városunk kebelében már eszközölt összeírás, mely azt eredményezte, hogy az utczák, középületek és egyesek 1000 lángnak használatára kötelezték magokat. Már most ha egy láng egész évi használatáért 10 frtot számítunk, kijön az évi 10.000 frtnyi jövődelem. Másodszor egy gőz, kád és tükör fürdő, az ugyanott létesítendő étkező helyiséggel, mely kétségkívül nagy forgalmat csinálna, szinte biztosítana, e vállalatnak körülbelül 4000 frt jövődelmet. Vagy is tiszta jövődelemként mutatkozik a befektetési tőkének 12%-kos hozadéka. Ez a kamatjövődelem még tetemesen emelkednék, ha a befektetési tőke 120.000 frtra nem rúgna, mert a hozam ugyanaz maradna ebben az esetben is, mig a tőke, aránylag megfogyna. De hát tegyük fel, hogy ez a számítás kissé túlzott, pedig egyátalán nem az s a jövődelem több ezer forinttal visszamarad az előirányzatnál, még akkor is a befektetési tőkének 8—10%_kos kamatja biztosítva volna. Már most a mai időkben hol találkozik vállalat, mely hasonló szép jövődelmi kilátással volna megindítható? Bátran elmondhatjuk, hogy az valósággal a ritkaságok közé tartozik. Azért szinte, mint már fentebb említettük, egészen csodaszámba megy, hogy midőn minden vállalkozó üzleti pangásról panaszkodik, az ily jövődelmező alkalmak elkerülik az ő éber figyelmüket. Ha sorainknak sikerül az érdeklődést ezen üzlet iránt felkelteni s akad vállalkozó ki a szükséges befektetési tőkével rendelkezve, komoly akaratot tanúsít a vállalat iránt, mi és kétségkívül mindazok, kik városunk haladását és fejlődését szivükön hordjuk, szívesen vállalkozunk támogatására. S az sem megvetendő dolog, ha egy nagyobb hely egész lakossága megmozdul, hogy egy vállalatot egész erejével támogasson s annak létrejövetelét és virágzását biztosit»». b. Szövetkezetek és népkönyvtárak. Majdnem mindennap olvassuk, hogy Darányi miniszter, — a ki az intenziv gazdálkodásnak röpke jelszavát azzal váltja bé, hogy a legintenzivebb módon tevékenykedik a földmivelésügyi resszortban s ilyen földmivelésíigyi minisztere nem volt még az országnak, — mindennap ide vagy oda gazdasági könyvtárak létesítésére összegeket utalványoz. E könyvtárak áldásosak lesznek a falvakban, megannyi a népmive- lődés nagy czéljait szolgálván. Szerintünk azonban a népkönyvtár ott fog népmivelődési feladatokat állandóan szolgálni, a hol az 1898. évi II. t. cz.-ben kezdeményezett munkás szövetkezettel társul. A szövetkezetek szervezése, hogy a kérdést törvényhozásilag szabályozták, úgy is nagy lendületet fog venni. Pedig: szövetkezet és szegénység azonos dolog. A gazdagnak nem kell szövetkeznie, az a maga lábán is meg áll, a szegényre életkérdés ma a szövetkezet, midőn tiz millió forint gyűl össze a szövetkezeti központban, a szövetkezeti Organismus e központjában, hogy leszállítsa a tagokba a vidéki szövetkezetekbe — miként a szív teszi — az élet- fentartó erőt. Van már egy község tudtunkkal az országban, Nagy-Szénás békésmegyei község, a hol népkönyvtárt és szövetkezétet egy közös intézménynyé tettek. Nagy-Szénás sajátszerü falu, óriási, a Károlyi nagy birtoktesten szervezkedett községgé s munkásemberekből, meg a féle zselléremberből áll s e helyzete ellenére a szövetkezetnek 283 tagja van 789 részjegygyei. Ennek a szövetkezetnek a földmivelés- ügyi kormány az első berendezési költségekre államsegélyt engedélyezett. De a nagy-szénási munkások és kis gazdák segélyegylete nemcsak heti 10 krajczár befizetésére alakult szövetkezet, hanem egyúttal népkönyvtár egyesület is. Az engedélyezett 800 frtnyi adományból ők olyan helyiséget béreltek, mely két szobából áll, az egyik a szövetkezet, a másik az olvasókör, mindakettőt az államsegélyből szépen fölszerelték. A szövetkezet hat évre alakult s értesüléseink szerint kilencz havi fennállása daczára már is a legkitűnőbb intézménynek bizonyul, hogy bár ott agrár-szocziálista tanoktól fertőzött a talaj, úgy egyéni fogékonyság, mint az erre ingerlő helyzet és alkalom meg van és ennek daczára, mióta az intézmény fonál], nemcsak rendőri intézkedések, hanem a szivek megbékülése csinálta meg a közrendet és közbátorságot. A munkás szövetkezeteknek és népkönyvtároknak állami segítése tervszerű programmja a miniszternek. Csak most olvassuk, hogy Békésmegyének 2800 frtot utalványozott népkönyvtárak létesítésére; Pirnitzer József és Fiai iáruháza' Szegzárdon, Garay-tár és Sécbenyi-utcza. Hölgy és lányka kabátok és felöltő újdonságok; ► Legújabb divatú gyapjú és selyem ruhakelmék és díszítései; mintázata patáitok: és veloutfok; ZEclxsirpcüs: és fidruüc; liölgry és vltí n^aklserLcióls:; Úri ruhaszövetek, fiú és úri kalapok és mindennemű idényszerű czíkkek, dús választékban raktárunkra érkeztek. űri ruhák teljesen kiállittatnakT— Áru mintákkal bérmentve szolgálunk.
