Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1898-10-30 / 44. szám
XXVI. évfolyam.-44=- szám. Szegzárd, 1898. október 30. TOLHAMEGYEIKÖZLOH Y KÖZIGAZGATÁSI, TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Az országos selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazottnak, a tolnamegyei gazdasági egyesületnek, a szegzárd-központi tanító* egyletnek, a tolnamegyei községi és körjegyzők egyletének és a szegzárdi ipartestületnek hivatalos értesítője. Előfizetési ár: Egész évre . . . . 6 frt — kr. Félévre . ... . 3 * — „ Negyedévre . . . I „ 50 „ Egyes szám a kiadóhivatalban 12 kr. Szerkesztőség: Bezerédj István-utcza 6-ik szám alatt, hová a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kiadóhivatal: Széchényi utcza 176. sz. alatt, hová az előfizetések, hirdetések és a felszólamlások küldendők. Me g j elen: Hetenkint egyszer, vasárnap. Nyilttérben 3 hasábos petitsor 15 kr. Hirdetések jutányosán számittatnak. Hiv. hirdetések: 100 szóig . . . 1 frt 87 kr. 100—200 „ ... 2 B 87 „ 200—300 r ... 3 „ 87 , minden további 100 szó 1 frttal több. Állami gyümölcstermelés és kertészet. A személy és vagyonbiztonság nagy elve azon súlyos kötelességet rója az államra és emberi társadalomra, bogy az olyanok ellen, kik cselekedeteikkel vagy mulasztásaikkal az ellen vétenek, rögtön megtorló intézkedéseket alkalmazzon. A haladó kor emberszerető irányja megszüntette a büntetések egyébb nemeit, csupán rendkívüli esetekben az élet, egyébb alkalmakkor pedig a szabadság vesztés büntetését tartotta fent; de egyúttal gondoskodott arról, hogy azon szerencsétlenek, kik vagy rósz indulataiknál, vagy nevelésük hiányosságánál fogva a büntető törvénykönyv megtorló intézkedéseit kihívják magók ellen, inkább a javulás, mint az elkeseredés és el- tompulás útjára tereitessenek. Ez az irányzat emeli azon sokszor guny- nyal emlegetett kényelemmel berendezett nagy palotákat, hol az erkölcsi rend ellen vétők életük egy részét eltölteni kényszeritvék. S ezen épületek falai közt is időnkben már nem a mogyoró pálcza és deres, hanem a hasznos foglalkoztatás játsza a főszerepet. A büntető államhatalom már nem egy irányban tett kísérletet, hogy ezen foglalkoztatás válfaját az ország érdekeinek megfelelően megállapítsa. Yolt idő midőn az ipari foglalkoztatás elve uralkodott az elméken, azonban nem bizonyult czélirányosnak, mert csakhamar belátták, hogy az Ausztriával való vámközösség folytán amúgy is fejlődésében megakadályozott magyar iparnak még az ország határain belől is, mintegy az államhatalom részéről, versenyt csinálni, nem tekinthető hazafias cselekedetnek. A közmunkára való alkalmazás is sokféle hátrányos következményeket szült s igy a tapasztalat érlelte meg azon egészséges és czélszerü eszmét, mely a társadalmi rend ellen vétők nagy tömegét a gyümölcs termelés és kertészetnek, eddig Magyarországon meglehetősen elhanyagolt terén, kívánja foglalkoztatni. Valjuk be őszintén, hogy a hazánkban elhanyagolt gazdasági ágak közöl e kettő áll legelői; hiszen naponta tapasztaljuk,«hogy az egy szőllő kivételével majd minden gyümölcsöt a külföldről szállítanak hozzánk, pedig az alkotó természet talajunkat tökéletesen alkalmassá tette úgy a kertészet gyakorlására, mint a gyümölcs termelésére. Sőt legújabban divatba jött még a főzelékül szolgáló répát és káposztát is hordókban Grráczból hozatni, mert hát kétségtelenül ott értenek az elkészítéséhez; mig nálunk, a hol a pénzszerzés ezen nemének minden előfeltétele meg van, nincs meg a kellő szak- képzettség 's. akarat s ily módon százezrek vándorolnak ki külföldre akkor, mikor népünk a reásulyosodó nagy terhek alatt ösz- szeroskadni készül. Egész a nevetségesség határát érinticsak- ugyan azon körülmény, hogy ha nem volna az a néhány bevándorlóit bolgár, kik a kertészetet szakértelemmel gyakorolják, még a hagyma; sárgarépa és paprika is Csehországból kerülne hozzánk. Igaz, hogy ezen hátrányos helyzetnek részben az az előidézője, hogy az áldott magyar föld első sorban gabonatermelésre van teremtve s e tekintetben előnyösen kihasználható; azonban kétségtelen az is, hogy egy ügyesen vezetett gyíimölcsészet és kertészet aránytalanul sokkol nagyobb jövödelemben részesíti a vele foglalkozó gazdát, mint a gazdálkodás bármely más ága. Azért nem helyeselhetjük eléggó az igazságügyi kormányzat azon legujabi törekvését, hogy az ipari foglalkozás helyett, mely nem egy jogos érdeket érzékenyen sért, az állami fogház lakóit, a gyümölcstermelés és kertészet terén kivánja felhasználni. ügy értesülünk, hogy ezen eszme meg- ' valósulása Szegzárdon is immár nem sok idő múlva be fog következni. Az állam a községtől kivett bérföldön gyümölcstelepet és kertészetet állít s a szükséges munkaerőt e fogház lakói szolgáltatják. El lesz érve ezen az utón azon emberszerető czél, hogy a fogház lakói egészséges' foglalkoztatásban részesülnek; nagy közgazdasági haszon is jár vele, mert a fogyasztó közönség helyben találja meg az élelmi czik- keket, melyekért eddig nagy nehezen szerzett pénze külföldre vándorolt; végre erkölcsi értéket is képvisel, mert egy elhanyagolt köz- gazdasági ágat, mely igen sokaknak keresetforrásul fog szolgálni, a jó példa által meghonosítani törekszik. A tervezetben csak az az aggasztó, hogy a felállítandó gyümölcstelep és kertészet két minisztérium: az igazságügyi és földmivelési minisztérium hatáskörébe lenne utalva. Az ilyen két részről való kezelés rendesen nem czélhozvezető; azért leghelyesebb lenne a földmivelési minisztérium költségére létesített telep kezelését teljesen az igazságügyi közegekre bizni. Különben teljes bizalommal nézünk ezen nagyon egészséges eszme megvalósulása elé s magát a tervet, mint czélszerüt és hasznosat a legmelegebben üdvözöljük. b. Pestis. A múlt héten egész Európát megremegtette az a hir, hogy a tudományos czélra tenyésztett és Indiából hozott pestis baczillus az egyik kórházi szolgát beteggé tette s aki aztán pestisben is halt meg. Ennek szomorú aktuálitása révén közöljük a pestisről a következőket: Még a középkorban is pestisnek neveztek minden pusztító betegséget: himlőt, tífuszt, mindent a minek nagy a halálozási aránya. Ma ezzel a névvel egyedül egy hevenyésen fellépő fertőzőbetegséget neveznek, melynek fötünete az, hogy a tapintásnak hozzáférhető mirigyek megduzzadnak. A pestis ba- czillusnak a testbe jutása után hét nap múlva tör ki a betegség, ha könnyen akkor főfájás, hidegrázás alakjában, majd a czombhajlás, hónalj és nyakon a mirigyek földuzzadnak, fájdalmasak és gyorsan geny- nyedésbe mennek át. A betegség kezdetén gyakori | hányás. A középsúlyos esetekben a leirt tünetek fokozott mértékben lépnek föl, az eszmélet zavart, a nyelv száraz, megrepedezett, a szivgyöngeség tünetei lépnek előtérbe, a kiütéseken néha karbunkulusok lépnek föl az alsó végtagokon. Az ilyenek egy esetleg három hét alatt meggyógyulnak, vagy négy-hat nap alatt meghalnak. ’ A nagyon súlyos esetek igen gyorsan halálos kimenetelűek, néha nincs is ideje a I genyedéseknek kifejlődni, az eszmélet elvesz és vérzések észlelhetők tüdő, bél, vese és méhből, még gyakoribb a véíhányás és orrvérzés. A bajt felismerni nem nehéz, ha a leirt tünetek kíséretében gyorsan elgennyedő mirigydaganatok fejlődnek. Ezek hiányában sokszor kiütéses hagymázzal tévesztették össze. A halál a betegségnek legtöbbnyire harmadik, ötödik napján áll be. Ha a hetedik napot túlélte, akkor életben marad, ha csak valami utóbetegség nem fejlődik. A halálozás nagyobb, mint bármelyik járványos betegségnél, gyakran a megbetegedett 70—90°/o-a vesz el, ritkán kevesebb GO°/o-náf de lehet rendkívül nagy, nevezetesen rossz higiénikus viszonyok között, igy Toulonban az 1721-iki pestis járvány alatt több mint a fele halt el a város lakosainak. A gyógyítás első feladata a betegség behur- czolása elleni védekezés. A második tényező a mi a pestis elterjedését meggátolja, a közegészségügy javítása. A ruhát, a fehérneműt s mindent, a mi a beteggel érintkezésbe jött, vagy fertőzött helyről származó tárgyat szigorúan fertőtleníteni kell, a kisebb értékű gyanús holmit legczélszerübb elégetni. Az egyes beteggel, sajnos, csakis az előtérbe nyomuló jelenségek, láz és szivgyöngeség enyhítésére kell szóPinűtzer József és Fiai SZEGZÁRDON, Garay-tér. Rendkívüli nagy választékban raktárunkra érkeztek: Minden szélességű juta-, oooos-, manilla-, hollandi Kidderminster-, Tapestrie-, Velvet- és brüsseli futó-szőnyegek; valamint ezen minőségekben úgy Axminster és Argaman minden nagyságú sopha-szonyegek; Cyapjuanyag, Transparent és csipke függönyök és Stoorok, — ágy- és asztalterítők, diuántakarók, Lamberquins, bútorszövetek, angol utazótakarók, kocsibevonatnak posztók és bőrvásznak. Különlegesség: futó, sopha és mosdóelö, valódi Linoleum. Z ETCTS VA.L^lSZTÉHBA2nT. •—
