Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1898-10-16 / 42. szám
TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (42. sz.) 1898. október 16. — A hamis vádló. Folytonosan ellenséges lábon élt özv. Kecskés Istvánná szül. Takács Erzsébet szegzárdi asszony Nagy Ferenczné szomszédnéjával, a ki ellen bosszút forralt. Fel is jelentette Nagyúét a csendőrségnél, mintha tőle több aprójószágot lopott volna. A vizsgálat azonban ezt nem igazolta be, s igy Nagy Ferenczné hamis vádaskodás miatt Kecskésnét a bíróságnak jelentette fel. A bíróság vád alá is helyezte az asszonyt, de az nem várta be, mig ügyében ítéletet hoznak, hanem megszökött a városból. Most elrendelték a körözést, hogy ha kézre- kerül, elvegye méltó büntetését a hamis vádaskodás miatt. — A készülődő Páris. Az események újra Pá- risra irányítják a figyelmet: a Dreyfus pör hullámaira, a revízióra, a mely végre befejezi a szenzácziós regényt, a melyhez foghatót még nem irt regényíró. Mialatt I harczok folynak a revízióért s az egyik Piquart a börtönben ül, a másik Pikard, az 1900-iki kiállítás vezérbiztosa munkatársaival csöndben folytatja az 1900-iki kiállítás nagy munkáját. Csak őket nem háborítja az utcza zaja. A kiállítás rohamosan készül a megvalósulás felé; tudós elmék kitaláltak már körülbelül mindent, a mi vonzóvá, meséssé, örökre emlékezetessé tegye 1900-at. A sok clou, a tömérdek szen- záczió hire nálunk is olyan érdeklődést kelt, hogy a merre megyünk, beszélnek róla, még inkább pedig arról, hogy hogyan jussunk ki 1900-ra Párisba. Legelőször a honatyák sorában foglalkoztak a kérdéssel a Ház folyosóin, sőt bizottságot is alakítottak Csávosy Béla háznagy elnöklete alatt a kérdés tanul-J mányozására; majd a vidéken alakultak bizottságok, főispánok, alispánok stb. elnöklete alatt, s úgy ők, mint az országos hirü nagy klubbok valamennyien ahhoz a társadalmi mozgalomhoz csatlakoztak, mely „Budapest-Paris“ jelszóval megindult s a mely nem üzletszerüleg, hanem társadalmi utón kulturális jelleggel rendezi a magyarok kirándulását. Párisban százas fogadó-bizottság várja a magyar testvéreket, itthon pedig Thoroczkay Viktor báró főispánnal és Dessewffy Aristid-del élén csupa országos nevű férfiak szervezik a pompásnak ígérkező kirándulást. A mozgalom folyóirata, a „Magyarország Parisban“ legutóbbi száma is remeknél-remekebb szines képekben mutatja be a párisi kiállítás szenzáczióit és ismerteti a magyarok kirándulását. A közönség átérti a korai jelentkezés nagy előnyeit, mi által a helyek biztosíttatnak a kirándulásban való részvételre, s ezért már most nagy számban jelentkeznek a kirándulásra. Mindenféle megkeresések e részben a párisi kirándulások igazgatóságához (Budapest, Erzsébet-körut 48.) intézendők. — A krajczár végvonaglása. Most már igazán utolsó terminust szabtak a becsületes krajczár életére; meg vannak számlálva öreg napjai. A pénzügyminiszter rendelete folytán ime közhírré teszik, hogy az ausztriai értékű 1, azaz egy krajczáros és fél krajczáros réz váltópénz a magánforgalomban csak 1899. évi deczember hó 31-éig fogadtatik el, s hogy 1899. évi deczember hó 31-dike után azok sem névértékűkben sem anyagi értékük megtérítése mellett többé sem fizetésképpen el nem fogadtatnak, sem be nem váltatnak. — A bajai gyümölcsészeti egyesület most adta ki államilag segélyezett faiskoláinak árjegyzékét. Ez az egyesület 1889. évben alakult s czélul tűzte ki: Baján és vidékén a gyümölcstermelésnek és szőlőművelésnek okszerű alapon leendő minél szélesebb körben való megkedveltetését és úgy a gyümölcs, mint a szőlő értékesítésének oly fokra emelését, hogy ne- csak a város és vidéke közönségét láthássa el nemes, egészséges, olcsó gyümölcsfaoltványokkal és szőlővesz- szőkkel, hanem termékeinknek állandó és kiterjedt piaczokat is teremtsen, a melyeken ezek a külföldi termelőkkel sikerrel versenyezhessenek. Erre a czélra az egyesület átvette Baja város faiskoláját s e mellé gp egy 20 holdas területet is szerzett, a melyen már nagyrészt betelepített uj faiskolát tart fönn. Rendezett több gyümölcs-, bor- és terménykiállitást, szak- tanfolyamok tartásával s a sajtóban közzétett oktató czikkek által a gyümölcstenyésztési ismeretek teriesz- tésére nem csekély mértékben közrehatott, úgy, hogy működése a földmivelési kormány méltánylását is elnyervén, az egyesület számára államsegélyt engedélyezett. Az egyesület nem lévén nyerészkedésre alapított vállalat, hanem czélja első sorban székhelyének és vidékének, másodsorban az egész haza lakosságának jólétét emelni, facsemetéit és szőlővesszőit I lehető olcsó árakon bocsátja a gaádaközönség rendelkezésére, a miről különben bárki is meggyőződhetik, ha a most megjelent árjegyzéket, a melyet, az egye- iület kérelemre ingyen megküld, betekinti. — Szerencsétlenség vadászat alkalmával. Gf. Széchenyi Pál egyik nap vadászott böhönyei nagy kiterjedésű vadasában s egy nagy vadat erősen megsebzett, mely azonban az erdőségben eltűnt. Meghagyta az erdősnek, hogy a vadat üldözzék s ha lehető, ejtsék el. A sebzett vadra rá is találtak, az erdős azonban midőn rálőtt, egy szinte a vadat üldöző embert lőtt meg, az erdőőr még életben van. — A budapesti őszi gyümölcs- és általános kertészeti kiállítás elhalasztása. Szomorúság tölti el a magyar nemzetet — hódolatteljesen szeretett Királynénk gyászos elhuny tav. miatt; a mindnyájunkat betöltő mély gyász nein ^engedi, hogy kiállítások tartassanak. Ebből kiindulva, halasztották el a jövő évre a folyó év október 9—16-kára tervezett kiállítást; de el is kellett halasztani é kiállítást, mert a nép könyei- vel áztatott és a szent ravatalra helyezett koszorúkba kötöttük azon virágokat, a melyek az őszi kiállítást ékesithettók volna. f — Magyarország'Párisban. Magyarok társas kirándulása az 1900. évi világkiállításra. Igazgatóság: Erzsébet-körut 48, I. em. Budapest—Páris. Már csak két esztendő választ el a párisi kiállítástól, azért ki ne gondolkoznék már ,jjnost azon, hogy miképpen jusson Párisba azoki’a a \nagy napokra, a melyeknek fénye, ragyogása káprázatba fogja ejteni Európával együtt az egész világot. Minket magyarokat még egyéb is vezíet, a mikor a francziák nagy ünnepére gondolunk: a revanche. Ok eljöttek emelni ragyogását a mi ezredéves nemzeti ünnepünknek, mi kimegyünk hozzájuk, viszonozni barátságukat, visszaadni lelkesedésüket. Azokat, a, kiknek már eddig is gondot okozott a kirándulás módja, bizonyára kellemesen érinti néhány úri ember j)rospéctusa, a mely a magyarokat társas kirándulásra szólítja fel. Nem afféle megszokott társas kirándulásról van szó, hanem egy nagy nemzeti megnyilatkozásról, a melyre egy előkelő, úri emberekből álló társaság hívja fel a magyarságot. A mozgalom élén Thoroczkay Viktor báró elnöklete alatt Molnár és Saczelláry miniszteri tanácsosok, Dr. Kovács, kir. tanácsos, a mill, kiállítás v. titkára, Urányi képviselő, dr. Várady Antal, dr, Schubert ügy-J véd, Dr. Gerenday és Dr. Barthos min. titkárok, Jónás Ödön egyetemi tanál’, Sturm Albert és Igmándy Mihály állanak, a vállalat tervezője és igazgatója pedig Somogyi Nándor. A kirándulás prospectusa, eltekintve attól, hogy a mozgalom nagy részben jótékony czélt is szolgál, rövid idő alatt rendkívül népszerűségre tett szert. A fővárosban, a képviselőház kebelében, az Otthon s számos előkelő klubban úgy országszerte, a legtöbb megyében a társadalom kitűnőségeiből álló bizottságok alakultak a párisi kirándulás rendezésére az országos bizottság meghívására. A nagyszabású tervezetnek az a rövid extractuma, hogy a ki most előre bejelenti részvételét a kirándulásban, annak havi 8 frtot. kell lefizetni a kiállítás megnyitásáig, összesen 260 frtot. Ki nem óhajt részletekben eleve befizetni, a jelentkezésnél 25 frt befizetésével biztosíthatja helyét s a kiegészítő összeget 1900-ban fizetheti, ha nincs akadályozva a részvételben. A részvételi díjért részese a tizennégy napig tartó nagyszabású kirándulásnak. Párisban nyolez teljes napot tölt a kiránduló, megnézve a franczia főváros látványosságait, históriai nevezetességeit s minden, képzelhető költséget a rendezőség fedez, úgy, hogy egészen pénztelenül is neki bátorkodhatik az útnak. Bajos elmondani azt a számtalan kedvezményt, melyet a rendező bizottság a kirándulóknak nyújt, de a prospectus minden pontja csak megnyugvással töltheti el a magyar közönséget az iránt, hogy olyan erkölcsi alapon álló mozgalomról van szó, a melyet minden magyar ember fel fog karolni. A 8 frtos befizetések a Budapesti Belvárosi Takarékpénztárhoz intézendők, mely a rendezőbizottság ellenőrzése mellett maga kezeli a beérkezett pénzeket ; ha pedig valaki a kirándulásban akadályozva van, a maga részét.másra is átruházhatja, vagy kívánatra a pénzét is vissza kapja. Az interkalaris kamatok s a bizottság rendelkezésére álló jövedelem a kultuszminiszter rendelkezésére bocsáttatik közművelődési czélokra. így tehát minden művelt ember hozzájut ahhoz, hogy részt vegyen a világra szóló eseményben, s ez által | magyarság olyan impozánsan fejezheti ki lelkesedését a francziák iránt, a hogyan az irántunk az ő részükről olyan sokszor megnyilatkozott. Somogyi Nándor, a vállalat tervezője és igazgatója, a ki a rendezőbizottsággal együtt rendkívül nagy tevékenységet fejt ki a nagyszabású mozgalom sikere érdekében, készséggel nyújt felvilágosítást az érdeklődőknek. A jelentkezések lapunk szerkesztősége utján is történhetnek. KÖZGAZDASÁG. Őszi teendők gazdaságunkban. Októberben átmegyünk a rendszeres száraz állattakarmányozásra. Arra kell vigyáznunk, hogy ez az átmenet lassan történjék, mert a gyors átmenet káros, különösen azon állatainknál, melyek legelőn tartottak. A répalevelet szecskával kell etetni a teheneknél,^ sertéseket legjobb kihajtani a burgonya, kuko- riczaföldre. Ezek ott elég eleséget találnak. A trágyahordás is kezdetét veteti október második felében, mert novemberben már nem alkalmas az időjárás. | gyümölcsfák trágyázását is meglehet kezdeni. Alkalmas dolog a gyümölcsösöket fölásatni. A kártékony hernyók ellen irtóháborut kell folytatni. Vigyáznunk kell pinezénkre, a belől penészfoltokat mutató hordókat legjobb félretenni más czélra, mert bármiként kitisztítjuk és azokat, mindég kétséges a bornak jövője. A nehezebb munkák megszűntében nem lesz olyan adage, mint a nagy munka idején. Mig a föld nem fagyos, a gyümölcsösben való veteményezést folytatni kell, a fiatal fák derekát tövissel, vagy szalmával, vagy náddal körül kell kötözni, hogy a nyulak meg ne rághassák. A redély- fákat a hideg ellen is be kell kötözni. Novemberben kell a rózsákat is beföldelni; növényházakban a növények tisztogatása a fő teendő. November elején a. kierjedt fehérborokat föl kell tölteni. Az erjedő készülékeket mindaddig | hordóban kell hagyni, mig csak erjedés mutatkozik; A hordókat tisztán kell tartani. Idegen tárgyakat, burgonyát, zsirt, húst, gyümölcsöt nem szabad a borospinezébe helyezni. A dohányfüst sem jó. Erdőben a favágás kezdetét veszi. A vadas kertekben közeleg az az időszak, mikor a hasznos vad a vadászra szorul. Az etető ésl szóróhelyeket jó karban kell tartani. A bekövetkező hideg időjárással az etetés megkezdhető, hogy a vad megszokja e helyeket. A fáczán és foglyok részére futóhintések készítendő. Nyárfákat és egyéb fanemü- eket dönteni kell a vad részére, mert a fák rügyei kedven ez eledelei a vadaknak. V a $ u t i Jjkk menetrend. ind. érk. I 822 800 300 Budapest ^ |25 800 1 |31 1 101 4011 ▼ érk. ind. 1 135 500 510 Sárbogárd 1155 ind. érk. IQ*o 404 1 6*6 221 636 Nagy-Dorogh 909 205 í 7» 300 7°9 Kölesd -Tengelicz 8*7 128 738 330 7Hidja-Apáthi 824 1254 1 800 405 749J Tolna-Mözs 801 1216 818 424 822 érk. ind. Szegzárd 740 11*6 1 830 439 8£2 ind. érk. 730 1 126 8*2 451 832 Ocsény 7« II** 855 507 8*5 Decs 706 1 102 911 526 921 Pilis-Berek 6*o 10** 925 5*0 912 Báttaszék 636 1025 1 1 |22 1122 BonyhádJ 5£* — : 14-0 l222_| Dombóvár . i 3^5 — 800 820 í Budapest 1 830 1 érk. ind. 8ä0 516 I |03 . 937 915 852 829 809 754 7« 730 713 7°o 5011 230 I 800 KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. Köszönet nyilvánítás. A szegzárdi róm. kath. olvasókör könyvtár javára újabban beérkeztek a következő konyv-ado mányok: I. „Loretto“, „az uj Názáret“ ez. könyv. Egy névtelen ajándéka. II. „Huszonötév Magyarország Történelméből.“ Hor váth Mihálytól. 3 kötet. Frey János ajándéka. m. 1. „Villámok.“ Pájer Antaltól. 2. Mindszenti költeményei; 3. Egressy Gábor törökországi naplója. 4. „Balassa János.“ György Vilmostól. 5. Talabér János költeményei. 2 kötet. 6. „A szentek tudománya.“ Neumayr Ferencztől 7. „Mária Vezér-csillag.“ Szigly Károlytól. Koszorú István ajándékai. IV. 1. „A keresztény nő.“ Ruschek Antaltól.
