Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1898-10-16 / 42. szám

XXVI. évfolyam.

^2. szám.

Szegzárd, 1898. október 16.

II

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

KÖZIGAZGATÁSI, TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. •

Az országos selyémtenyésztési miniszteri meghatalmazottnak, a tolnamegyei gazdasági egyesületnek, a szegzárd-központi tanító- egyletnek, a tolnamegyei községi és körjegyzők egyletének és a szegzárdi ipartestületnek hivatalos értesítője.

Előfizetési ár:

kr.

Egész évre . . . . 6 frt —

Félévre . . . . . 3 * — *

Negyedévre . I „ 50 „

Egyes szám a kiadóhivatalban 12 kr.

Szerkesztőség:

Bezerédj István-utcza 6-ik szám alatt, hová a lap szellemi részét illető közlemények ihtézendők.

Kiadóhivatal:

Széchényi utcza Í76. sz. alatt, hová az előfizetések,' hirdetések és a felszólamlásuk küldendők.

Me g j elen:

Hetenkint egyszer, vasárnap. . Nyilttérben 3 hasábos petitsor 15 kr. Hirdetések jutányosán számíttatnak.

Hiv. hirdetések:

100 szóig . . . 1 frt 87 kr.

100—200 „ . . . 2 „ 87

200—300 r . . . 3 , 87 ,

minden további 100 szó 1 írttal több.

A fogyasztási adók bérlete.

Rég kimondott, de sajnos nem, minden esetben szigorúan követett kormányzási elv volt,, hogy » fogyasztási adók bérletét, a hol csak lehet, a községeknek Kell átengedni és pedig kettős oknál fogva: először azért, mert az államnak ebből folyó jövedelme ezeknél sokkal jobban biztosítva van, mint bármily biztosítékot nyújtó magán bérlőnél; másodszor pedig annál fogva, mert a község, lakosságával szemben mintegy kötelezve van, minden zaklatás, mellőzésére, mig a bérlő nem törődve az egyénekkel, csak azt tartja szem előtt, hogy a rendesen óriási bérletösszeget nemcsak behozza, hanem piég ezenkivül magának minél nagyobb nyerességet biztosítson.

A vármegye székhelye: Szegzárd a korábbi időkben mindég mint bérlője szerepelt a fogyasztási adóknak, de ezelőtt körülbelül hat évvel, minthogy a kincstár, daczái*a a fillokszera pusztításai folytán megcseppent termelésnek s ebből kifolyólag a fogyasztásnak is, semmit, sem akart engedni a korábbi jobb időkből származó bérletösszegből, a bérlet egyesek használatába ment át, s ezzel kezdetét vette a pénzügyi törvények szövevényeivel kevésbé ismerős fogyasztó közönség zaklatása és bírságolása, a mi annyival nyomasztóbban jelentkezett, mert a közönség a pénzügyi hatóságoknál ritkán találta meg azon támogatást, melyet törvény szerint követelni kétségkívül jogában állott.

Nem akarunk igazságtalanok lenni s igy elismerjük, hogy a korábbi zaklató eljárás a kezelő személyzet változása folytán utóbbi időkben enyhült, azonban minden egyes fogyasztónak mégis folyton feje fölött lebegett a Damokles kardja, mert egy sem volf biz- tes, hogy mikor csap le reá, a legkisebb mulasztás vagy figyelmetlenség esetében az a drákói rendszabály, mely százakra rugó birság alakjában- tartotta bevonulását amúgy is majdnem koldusbotra jutott városunkba I iparkodott a végzet munkáját teljessé tenni.

Ez a korántsem kielégítő helyzet érlelte meg városunk vezető köreiből azon meggyőződést, hogy elérkezett annak az ideje, miszerint a fogyasztási adók bérlete ismét a nagy közönség kezeibe jusson.

Az elöljáróság által a helyzet tisztázása végett összehívott nagyszámú értekezlet már majdnem egyhangúlag kimondotta, hogy hajlandó a korábbi bérlő által megajánlott öszszeget megadni s ezen az alapon a kincstárral a szerződést megkötni.

A képviselő-testületbén azonban már hangok emelkedtek, melyek, a bérösszeg nagyságától visszariadtak s ebből kifolyólag ellenezték a szerződés megkötését, de a nagy többség kitartott elhatározása mellett s igy Ion a. bérlet hivatalos jelszóvá.

Volt tehát két teljesen egyenlő^ magasságú ajánlat t. i. a városé s az azelőtti bérlőé, mégis, daczára, hogy a törvényhozás termében a pénzügyi kormányzat által gyakran hangoztatva lön, miszerint egyenlő bérajánlat esetében a községnek mindég előnyt adnak, egy korábbi időben szerzett tapasztalat arra indította a képviselő-testületet, hogy küldöttség utján is sürgesse a község ajánlatának elfogadását.

Úgy látszik, a pénzügyminisztériumban még emlékeztek azon erős szóharczra, mely az országgyűlésen egy interpelláqzió alkalmával lezajlott, éppen ezen oknál' fogva, mert abban az időben a községnek a bérlő- I vei egyenlő ajánlata mellőztetett s az akkor elrendelt fegyelmi vizsgálat egy a bérlet megkötésénél közreműködő pénzügyi tisztviselőnek I nyugdíjaztatását vonta maga után.

S' ezen, akkor sok port felvert ügy em- j lékben maradása is minden esetre közrehatott,

I hogy ezen alkalommal a város ajánlata lön j I elfogadva s a szerződés 21210 frt bérösszeg

k O o I

meghatározása mellett meg is köttetett.

Teljesült tehát Szegzárd lakosságának | azon hőn táplált óhaja, hogy a fogyasztási j adók bérlete ismét kezei közé jusson; most j ! azután mindnyájunkra azon elódázhatlan kö- ; I telesség hárul, hogy iparkodjunk a bérletet j állandóvá is tenni.

Ennek azonban csak egy módja van s I ez az, ha mindenki hűen és lelkiismeretesen | í megfelel elvállalt, kötelezettségének s senki I sem iparkodik bármily jogosnak látszó ürügy alatt a terhek viselése alól kibújni.

Gondoljuk meg, hogy most már, ha törvényszerűen adózunk, az magunk hasznára történik s minden károsítás, melyet okozunk,.

I magunknak fog fájni, mert az elvállalt köte- , j lezettségnek elegeit kell tenni I ha a fogyasz- ;

tási jövedelmekből nem telik, hát közadózás : I utján is be keli folynia bérleti összegnek.

Annélkül, hogy kémkednék, legyen min- [ i denki lakostársának ellenőr^ s ne vonakodjék esetleg, azokat, kik mások rovásara akarnak

ferheiktől szabadulni, hatóságilag megfelelőbb eljárásra kényszeríteni.

Mert azután az lenne az igazi* a legnagyobb szégyen, ha komoly elhatározásunk daczára, egy vagy három év múlva már ismét magán bérlő kezébe kerülne a fogyasztási adó kezelése s elölről kezdhetnénk a küzdelmet, melyet a mostani kedvezőbb helyzet előidézése czéljából éveken keresztül folytattunk. b.

Megyei közgyűlés.

Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága folyó hó 15-én tartotta meg gróf Széchenyi Sándor főispán elnöklete alatt rendes őszi közgyűlését, melyen a bizottsági tagok igen kis számmal jelentek meg.

Gróf Széchenyi Sándor főispán röviden megnyitotta pont 10 órakor a közgyűlést és rátértek a tárgysorozatra, melynek első és második pontjában foglaltakra névszerinti szavazás történt.

A vármegye 1899. évi kiadásainak fedezésére l°/o-os pótadót 70 szavazattal egyhangúlag, a millennial alkalmával megállapított kulturális czélokra fél vett kölcsön törlesztésére az lo/o-os pótadót pedig 61 szavazattal egy szavazat ellenében elfogadták. Ez utóbbi szavazás után Csefkó Ferencz volt duna- I földvári biró felszólalt és megindokolta, hogy ő miért szavazott nemmel. Dőry Pál alispán a felszólalásra reflektálva, felvilágositást nyújtott a millenáris kölcsönről.

Az alispán időszaki jelentését tudomásul vették. Névszerinti szavazással mondotta ki a közgyűlés, hogy a gyámpénztári pénzkészlet fele részben a szegzárdi takarékpénztárba^, fele részben pedig a szegzárdi takarék- és hitelbankban helyeztessék el.

Titkos szavazással a központi választmányba beválasztattak: ✓

Gróf Apponyi Sándor Lengyel, László Lajos Szegzárd, Bernrieder József Hidvég, Hanzély János Bölcske, Dőry Dénes Zomba, Dőry Jenő Dombóvár, Fürdös. Dezső Űzd, Perczel Lajos Kajdacs, Petrich Ferencz Paks, Wosinszky Mór Szegzárd, Kurz Vilmos Szegzárd, Dr. Schweiz Antal Bonvhád, Gróf Széchenyi Bertalan Nagy-Dorogh, Bernrieder János Zomba, Orfty Lajos Szegzárd, Szeniczey Géza Paks, Fördős Vilmos Szegzárd, Simontsics Elemér Szegzárd, Boda Vilmos Szegzáid, Jeszenszky Andor Csibrák, Kovács János Gyapa, br. Jeszenszky László Csibrák, Kra- molin Emil Szegzárd, Kovács S. Endre Német-Keér, Stánkovánszky János Kajdacs, Totth Ödön ;Szegzárd, Török Béla Szegzárd, Vizsolyi Ákos A.-Pél,. Kunkorit^ Ferencz Szegzárd.

A közigazgatási bizottságból az év végével kilépő tagok helyeit szintén titkos szavazással töltötték be s megválasztatták ujbó?: Ú'rffy Lajos, Wosinsky Mór, Kovács S. Endre, Dőry Dénes," IBoda Vilmos.

Az állandó választmányba a régi tagok és br. Jeszenszky László választatott meg uj tagul. A többi választmányok- és bizottságokba újból a régiek és néhány -uj.tag lett megválasztja!. . > ,

’ Rendkívüli nagy választékban raktárunkra érkeztek:

Minden szélességű juta, cooos-, manilla-, hollandi Kidderminster-, Tapestrie , Velvet- és brüsseli futó-szőnyegek; valamint ezen minő’ Bégekben úgy Axminster és Argaman minden nagyságú sopha-szőnyegek;

Gyapjuanyag, Transparent és csipke függönyök és Stootok, — ágy- és asztalterítők, diuántakarók, Lamberquins, bútorszövetek, angol utazótakarók, kocsibevonatnak

posztók és bőraásznak.

^■ü.lönleg'esség’: fntó, sopkia és mosd.óelő,.^ralód-i I_.Inole-u.rn.

Legolcsóbb áron ajánl:

PIRNITZER JÓZSEF és FIAI áruháza Szegzárdon, Garay-tér.