Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1898-09-11 / 37. szám
XXVI. évfolyam. 37. szám. Szegzárd, 1898. szeptember II. TOLMMEGYEI KÖZLÖNY KÖZIGAZGATÁSI, TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Az országos selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazottnak, a tolnamegyei gazdasági egyesületnek, a szegzárd-központi tanító- egyletnek, a tolnamegyei községi és körjegyzők egyletének és a szegzárdi ipartestületnek hivatalos értesítője. Előfizetési ár: Egész évre 6 frt — kr. Félévre.....................8 „ — » Negyedévre I » 50 „ Egyes szám a kiadóhivatalban 12 kr. Szerkesztőség: Bezerédj István-uteza 6-ik szám alatt, hová a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kiadóhivatal: Széchényi ntcza 176. sz. alatt, hová az előfizetések, hirdetések és a felszólamlások küldendők. Me gj elen: Hetenkint egyszer, vasárnap. Nyilttérben 3 hasábos petitsor 15 kr. Hirdetések jutányosán számíttatnak. Hiv. hirdetések: 100 szóig . . . 1 frt 87 kr.100-200 „ ... 2 „ 87 „ 200—300 r . . . 3 „ 87 r minden további 100 szó 1 írttal több. Előfizetési felhívás TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1898. évi XXVI. évfolyamának IV. negyedére. •Eítész érre ..... 6 frt — kr. Félévre . . . .. . . 3 „ — „ Negyedévre . . . .1 „ 50 „ mely összegek a kiadóhivatalhoz küldendők. Hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék, a t. előfizetők az előfizetési pénzek haladéktalan beküldésére tisztelettel felkéretnek. A kiadóhivatal. I A baja báttaszéki dunai áthidalás. Az ország felének soha el nem némit- ható hangos kívánsága, hogy a Dunát Budapesten alól is és pedig mint legczélszerübb ponton, Bajánál áthidalják, hogy ilymódon a nagy alföld egyenes összeköttetésbe jöjjön a tengerrel s ne legyen kénytelen óriási kerü- ló'vel, Budapesten keresztül, a fővároson kívül mindenkinek tetemes kárára, eszközölni azt. Azonban az ország felének ezen jogos és méltányos kívánsága, hajótörést szenved azon államilag gondozott törekvésen, hogy a főváros fejlődése e forgalom részbeni elvonásával, meg ne akasztasék; mások állítása szerint pedig egyenesen a négyemeletes palotákat építő budapesti háziurak kedvéért, hogy valamikép ezek jövödelme csorbát ne szenvedjen. Legyen bármi oka azon lanyha elbánásnak, melylyel a“z aldunai áthidalás terve minden felmerülés alkalmával kormány körökben találkozik, anynyi bizonyos, hogy a főváros alig néhány kilóméternyi hoszszában immár az ötödik hid alapjait rakják le; az is kétségtelen, hogy Budapest mértéktelen fejlesztése most már az ország legtermékenyebb részének életnedveit emészti fel s azok rovására, kárára, veszedelmére gyűjti gazdagsága feltételeit. Hát minden magyar ember szive örömtől dobban meg, ha az ország fővárosát példátlan arányokban emelkedni látja; mindenki, örül, hogy a szakértők immár bizony- -sra veszik, miszerint Budapest ötven év n uva megfölözve Bécset, az osztrák-magyar monarchia legnagyobb, legszebb, legkiterjedtebb forgalmú, első városává fejlődik; azonban mit ér ’ egy ország, melynek minden kincse, vagyona, forgalma, kereskedelme egy városban jut kifejezésre s a hol a város határa végződik, ott kezdődik a nyomor, a szegénység s azzal karöltve a kultúrái elmaradottság. Azért itt az ideje, hogy a főváros fejlődésére befolyó kormánykörök a mértéket immár, melyet Budapesttel szemben alkalmaznak, betöltve lássák s figyelmüket a vidékre irányozzák. Ha egyszer a józan belátás ezen ideje bekövetkezik, akkor önként előtérbe nyomul a rég tervezett baja — báttaszéki dunán áthidalás létesítésének kérdése. A fővároson alóli dunarésznek, mind a forgalomra, mind a kereskedelemre nézve, sőt hadászati szempontból is ez a legfontosabb pontja. Két zsákvasut végpontja néz egymással farkasszemet s a dunai öszszeköttetés létesítésével fontos közgazdasági érdekeket szolgáló világforgalmu nagy vasutakká fejlődhetnek. Belátták ezt már magyarország egész szélességében az összes érdekeltek és szakkörök s két évtizeden keresztül iparkodtak a fontos kérdés megoldását napirendre tűzni. Azonban mi-.uL.a ez irányban kifejtett tevékenység sikert eL-n volt s a mint a mozgalom felvert hullámai a kormány köreit érinték, ott rögtön hatástalanul meg is törtek, mert terjedésüknek nagy erővel gát vettetett. Most indult meg az érdekeltek legújabb mozgalma Baja székhelylyel, melynek élén Perczel Miklós áll s czéljuk egy óriási küldöttség megjelenésével a kormányt a bid eszméjének megnyerni. Hát hogy képes lesz e sikert felmutatni ez a jól vezetett mozgalom, azt természetesen előre megmondani alig lehetséges; de anynyi bizonyos, hogy kötelessége az egész érdekeltségnek, mint egy embernek a vezetők háta mögé állni, hogy illetékes helyen belássák, miszerint ezt az ügyet halogatni, elódázni többé nem lehet s azt c*ak a jogos érdekek kielégítése után lehet a napirendről levenni. Október másodikára van az érdekeltek nagy értekezlete Bajára öszszebiva s nagyon indokolt volna, ha Tolnavármegye is legbefolyásosabb emberei megjelenésével tüntetne a mellett, miszerint az eszmét magáévá teszi, s azt legjobb erőivel támogatni s az ügyet sikerre vezetni, el van határozva. Mind annak a sok nyomorúságnak, melyet nagy áldozattal létrehozott, helyi érdekű vasutaink közlekedési rendszeréből kifolyólag elszenvedni vagyunk kénytelenek, egyetlen megszüntetési módja, ha a dunai áthidalás, vagy a baranyavári öszszeköttetés létesülhet. Az utóbbi, melynek létesítése a közel múltban oly nagy remények kíséretében a hitelbank által lön kezdeményezve, valószínűleg Baranya- vármegye és Pécs ellenmükődése folytán,1 ismét jó időre lekerült a napirendről. Vigyázzunk, hogy a dunai áthidalással is hasonló- képen nejárjunk a pesti háziurak jóvoltából. Végre is nagy erővel indulhatunk a küzdelembe, mert részünkön van a méltányosság, jog és igazság s e bárom tényezővel sok akadályt képesek leszünk lerombolni. Mi azt az egész jó ügyet csak egytől féltjük, ha az érdekeltség lanybasága, közönyössége siet akaratlanul is támogatni a pesti érdekkörök működését. Hát ha igy lesz, akkor ne okozzuk a döntésre hivatott közegeket, ne okozzuk a pesti báziurakakat, de még magát a fővárost se, mert annak, hogy tovább is legfontosabb érdekeink kielégítést nem nyernek, annak egyedül és kizárólag magunk vagyunk az okái. Néma gyermeknek az anyja sém érti szavát. Azért mozogjunk, addig mig lehet és adjunk hangot kívánságainknak, a mi módon csak meg van engedve. Nagy erő egy oly kiterjedt vidék egész érdekeltségének egyöntetű mozgalma. Csináljuk meg a jó ügy érdekében minél nagyobb kiterjedésben! b. A takarékosság Magyarországon. Kétségkívül takarékosságban a szász nép jár elöl. Nyomukba lép a szepesi és túl a dunai német. A statisztika összehasonlító adataival nézve a dolgot, feltűnő eltéréseket mutat a lakosság erényének gyakorlása vidékek és lakóik szerint. Ez egyúttal annak a tanulságát nyújtja, hogy a vagyonosodás nem a kereset nagyságától, hanem a nép takarékosságától függ. A városok körül Komárom és Sopron az elsők, a hol száz közül 44-nek van takarékpénztári könyve, őket követi Győr 41°/o-al. A szahadkirályi varosok között Szabadka áll utolsó helyen, a hol száz közül nem egész nyolcz embernek van takarékpénztári könyve. Pozsonyban 42-nek, Székesfehérvárott 38- nak Kolozsvárott 37-nek, Marosvásárhelyt 36-nak, Aradon 30.2-nek, Temesvárott 27.5-nek, Budapesten 26.4-nek, Pécsett 23.2-nek, Szatmáron 21.5-nek, Nagyváradon 21.3-nak, Verseczen 16-nak, Szegeden, Deb- reozenben 14-nek, Kecskeméten 9-nek, Szabadkán 8-nak van száz lakos között takarékpénztári könyve. A városi elem gyümölcsözteti pénzét leginkább takarékpénztárokban a melyek közül a szászoké az Pirnitzer József és Fiai áruháza Szegzárdon, Garay-tér és Széchenyi-utcza. Hölgy és lányka kabátok és felöltő újdonságok; Legújabb divatú gyapjú és selyem ruhakelmék és díszítései; *4— Ijj mintázatú pangitok és velounok; Eclxaxpols: és ficlvo-ls:; üb-ölg^ és "a.ri Úri ruhaszövetek, fiú és úri kalapok és mindennemű idényszevű czi leli ele, dús választékbtm vnktdmnkira érkeztek* i • v———— Úri ruhák teljesen kiállíttatnak. — Áru mintákkal bérmentve szolgálunk.
