Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1898-08-28 / 35. szám
tandíj elengedéséért folyamodhatnák. Az iskolai és szegénységi bizonyitványnyal fölszerelt folyamodványok az intézeti igazgatóhoz ezimzendők és nála adandók be. Folyamodni minden tanévben csak kétszer lehet: az év első felében szeptember 15-éig, a második felében február hó 15-éig. Iskolai értesítés. A szegzárdi Májer-Árlow-féle ny. joggal felruházott elemi fiú- és leány-tanintézetben az 1898/99. tanévre a tanulók felvétele szeptember hó 5-ig tart, a tanítás pedig szeptember 6-án kezdődik. Beiratási dij 1 frt, hitoktatási dij 1 frt, illetve 2 írt; a havi tandíj az I. és II. osztályban 2 frt 50 kr, a III. és IV. osztályban 3 frt, az V. és VI. osztályban 3 frt 50 kr; franczianyelvér 1 hóra 1 frt. Szegzárd, 1898. aug. 22. A tanintézet tulajdonosok. Figyelmeztetés! A beiratások az 1898/9-iki tanév I. felére f. évi szeptember hó 1—8-ig történnek ; e tekintetben a joghallgató urak a szerv, szabályzat 47. és 48 §§-ra, a tandíjfizetést illetőleg pedig ugyanannak 19., 20. és 21. §§-ra figyelmeztetnek. Azon joghallgatók, kik a tandíj alóli felmentésre igényt tarthatni vélnek, az ez iránti folyamodványaikat, kellően felszerelve és a tanári karhoz czimezve, a beiratáskor az igazgatónál nyújtsák be. A pót- és ismétlő-alapvizsgálatok f. é. szept. 5—15-ig fognak megtartatni. Az előadások szept. 16-án kezdetnek meg. Pécsett, 1898. augusztus hó 16-án. Dr. Szeredy József, apát-kanonok, igazgató. Iskolai hirdetés. A paksi m. kir. állami polgári iskolában a rendes és magántanulók beiratása 1898. évi szeptember hó 1-től 6-ig délelőtt 8—12 óráig az igazgatósáéi irodában fog eszközöltetni. A beiratási napok délutánjain tartatnak a fölvételi, javító- és pótvizsgák. Szeptember hó 7-én reggel 8 órakor lesz a tanév megnyitása és az iskolai törvények felolvasása. Ugyanaznap délután 2 órakor történik a hivatalos órarend leirása és az ingyen tankönyveknek a kiosztása. Szeptember 9^én 8 órakor megkezdődnek a rendes előadások. A fölvétetni kívánó tanuló szülei, gyámja, vagy ezek megbízottjai kíséretében személyesen tartozik megjelenni, I beiratáskor iskolai bizonyítványát, kérésziévé - lét, illetőleg születési bizonyítványát és ha 12 évét | betöltötte volt, ujraoltásáról szóló orvosi igazolványát | az igazgatónak előmutatni. Azon tanulók, a kik megelőzőleg iskolánk növendékei voltak, a beiratásnát csak az iskolai bizonyítványt tartoznak beadni. Minden tanuló felvételekor egész évre 5 frt tan- dijt, I ezenfelül beiratási, értesítői és hozzájárulási dij czimén 1 frt 65 krajczárt tartozik fizetni. A szegény sorsú, példás magaviseletü és jó bi- zonyitványnyal biró tanulók egész vagy fél tandij- mentességben részesülhetnek s ezenfelül tankönyvekben is. segélyeztetnek. Tandíjmentességért csak a tanuló szülője vagy annak helyettese folyamodhatik 1 csak teljesen felszerelt folyamodványok fogadtatnak el, melyek Tolnavármegye kir. tanfelügyelőjéhez czimezve, a beiratás alkalmával az igazgatónál nyújtandók be. Iskolánkra vonatkozólag egyéb felvilágosítással alulírott készséggel szolgál s kívánatra az iskola értesítőjét bérmentesen megküldi. Kelt Pakson, 1898. aug. havában. Kászonyi Mihály, igazgató. _ TÖVISEK. __________ ZE Ulőfizi stési felib-iT7-áis „Töviskoszoru“ czimii könyvem 2-ik kötetére, mely okvetlenül megjelen a könyvpiaczon a folyó év őszén, — mondjuk: a szegzárdi »Erzsébet- vásárra«, — ámbár |conditio sine qua non!« — azon feltétel alatt, ha az előfizetők száma és a nyomdai költség legalább is egyensúlyozzák egymást. No de e tekintetben nem búsulok, — sőt a múlt szép reményének édes valóra váltsága (az első kötetet illetőleg) a jövőnek azon jogosult rettegését szüli bennem, hogy nem lesz annyi nyomda papír a világon, hogy az éu kedves előfizetőim csillag-seregét humoros könyvem 2-ik kötetével kielégíthessem! . . . . Azért méltóztassanak sietve előfizetni, — nálam — mert az iparkodónak hármas jutalma van: Egy I / az, hogy bölcs könyvet kap potom árért, melyből tanulhat is, melynek nevethet is, amint úri gusztusa hozza magával. — Másik az, hogy bámulni fogja őt a világ, mint a ki bátran odaállt, gyorsan pártolni a humoros ideált még eme nagyon komoly és önző, fösvény világban is, mikor — a közmondás szerint -— igazán minden garast a fogukhoz vernek az emberek, már t. i. azok, a kiknek Isten és nem dr. Fonyó adta fehér foguk ragyog!..........— A harma dik jutalma pedig a saját benső helybenhagyása mellett, az én elmaradhatatlan papi áldásom, mely osztatik és ömlik — felekezeti külömbség nélkül — minden előfizetőmre bő mértékben! . . . . Fogadok 1 frtba (ez a kötet ára) hogy „ Tö- viskoäzoru“ ez. müvem most megjelenő 2-ik kötete még az elsőnél is jobb lesz!.. . (Holott majdnem mind teljesen uj és eddig napvilágot egy lapban sem látott czikkek jelennek meg benne.) No, ez nagy szó, merész Ígéret, mondják Önök — joggal a hírlapi közlések után! — tudva ezekből, hogy Isten nyugtassa Bismarck bátyám is oly élvezettel olvasta könyvem 1-ső kötetét még halálos ágyán is (tudja Isten hányadszor!) hogy vonagló vén, ránezos arczának halálos sárgaságát az életremény és játszi öröm ró- zsapirjával árnyalá rövid időre könyvem olvasása s nehezen hörgő nagy német melléből ily szók fakadtak a haldoklás perczeiben: »Ez a könyv többet ér, mint minden politika, mint minden diplomácziai jegyzékváltás! . . .« Nagy szó, merész ígéret, — elismerem, -— de a biztos tudat, hogy könyvem 2-ík kötete külömb lesz az elsőnél is (!) mosolyogva helyez a rózsás remény ölébe, mint gyöngéden szerető édes anya teszi a jóság keze által hímzett puha selyem vánkosra drága gyermekét. Könyvem 1-ső kötete utolsó cziklcében f»Folytatása következik!«) azt irtam legvégül, hogy » Tö- viskoszorumnak« nem lesz folytatása, ha csak ezért engem a nagy közönség meg nem ostromol. Nos hát megostromoltak — a jobbak és iga- zabbak | — Ezért kiadom a 2-ik kötetet. De vannak több, más okaim is. így p. o. én is hozzá akarok járulni tréfás könyvemmel a világ sok komoly bajának némi enyhítéséhez. Teszem azt: — a filloxera még mindig pusztít, “ a háború még mindig dúl; az elemi csapások és a családi viszályok óriási károkat okoznak ; a sikkasztások urbi et orbi napirenden vannak; [ a szoczializmus fenyegető sötét fellege még mindig fejünk felett lebeg; a némettel (Ausztriával) kiegyezni nem tudunk; az adóért exequálnak, az adósságért perelnek ; oly kevés a gazdag, fiatal örökös, -— és oly sok a penészes pénzű megunt napamasszony; végrehajtó jön házunkhoz, betegség látogat nálunk, halál érkezik hozzánk. — Szóval ezernyi a bajunk! — — Mily jó és áldotthatásu egy oly könyv megjelenése, mely az összes családi, társadalmi, hazai, vallási és világ:bajokat, fájdalmakat, egy csapásra megsemmisíti! . . . Ilyen könyv lesz a »Töviskoszoru« 2-ik kötete. Sugarat akarok röpíteni a fekete bánatfelhők közé — hátha megvilágítaná? — Üdítő harmatcsep- pet kívánok odahullatni a fájó keblek hervadt virág- kelyhébe — hátha felélesztené az élet vihara által letört reménybimbókat ? — Mosolyra akarom kényszeríteni az ettől rég elszokott ajkat; sőt nevetésre óhajtom hangolni a fájó keblet, a siró szemet! Mulattatni akarok. Egy rövid báléji, kétes mulatságért kidobsz kedves olvasóm gondolkozás nélkül nem egy kurta jj forintot. En oly olvasmányt adok, mely nem báléji, kétes örömet, hanem sirigtartó gyönyört szerez neked, ha lelked fogékony az ártatlan élezek iránt, »egy kurta forintért!« .... Azért hát bizalommal felkérem a t. közönséget s különösen a Tolnamegyei Közlöny t. olvasóit müvem jóakaró pártolására, — vagyis a szives előfizetésre, mert a Biblia és Tisza K. mondják : ».A jókedvű adakozót szereti az ur,« hát még a szives előfizetőt!?..... (Tíz előfizetőt gyűjtőnek egy t. példány szokás szerint hogy kidukál: tán mondanom se kell ? . . .) Szegzárd, 1898. évi augusztus hó 28-án. Tisztelettel (Palást.) Borzsák Endre. KÜLÖNFÉLÉK. — Bérmálás. Hivatalosan érkezett értesülés szerint hetyei Hetyei Sámuel pécsi püspök folyó évi szeptember hó 20-án Tolna- | TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (35. sz.) vármegyébe érkezik és előbb a szegzárdi, később pedig a dunaföldvári esperesi kerületben a bérmálási szentségét kiosztja. — Az úti terv szerint szeptember hó 20-án érkezik legkésőbb reggeli 8 órára Szegzárdra, a mely napon a belvárosban, szeptember hó 21-én pedig az újvárosban bérmál. — Szeptember hó 22-én Várdombon, 23-án Bátaszéken, 24-én Bátán végzi főpásztóri teendőit. — Négy napi szünet után (a melyre Nádasdra tér) szeptember 29-én reggeli 8 órakor Harczon, d. e. 10 órakor kerül Agárdra, szeptember 30-án Tolnán, október 1-én Mözsön, végül október hó 2-án Faddon teljesiti püspöki látogatását, honnét délután távozik a dunaföldvári esperesi kerületbe. — A szegzárdi főgimnázium és muzeum megnyitása. A szegzárdi főgimnáziumot és a múzeumot folyó évi október hó 2-án fogják nagy ünnepségek között megnyitni. Ez alkalommal a szegzáidi rk. ovoda javára zene- és hangversenyt rendeznek a „Szegzárd Szálló“ disztermében, s a közreműködők között lesz több fővárosi művész is. — Lajos napja. Kossuth Lajosnak, a magyar nemzet örökemlékü felszabaditójának, névnapját múlt csütörtökön ülte meg minden honát szerető' magyar ember az által, hogy legalább gondolatban, megemlékezett róla, a ki annyit tett nemzetéért, és honáért, a menynyit csak egy igazán gyermekeit szerető apa tehet; a miért méltán meg is illeti e jellemző elnevezés: Kossuth apánk. Képviselő-testületi ülés. Szegzárd nagyközség képviselő-testüiete folyó hó 25-én tartott ülést Zsigmond Ferencz biró elnöklete alatt. Az ülésnek több fontos tárgya volt, melyek közül kiemeljük a nagy körültekintéssel egybeállitott és beterjesztett 1899. évi községi költségvetést. Az elfogadott költségvetés szerint 4o/0-/raZ kisebb lesz ezentúl a községi pótadó. Az ülés foglalkozott a felállítandó br. «Augusz árvaház» ügyével s határozatilag kimondotta, hogy az árvaház vezetését apáczákra bízza és megbizta az elöljáróságot, hogy az árvaház épitési tervezetét és költségvetését mielőbb terjeszsze be. Elhatározta a képviselő-testület, hogy minden évben junius hó 15-től szeptember 15-ig naponként kétszer öntözteti a szegzárdi Ferencz-kórháztól a csendes-utczáig, a Béla-tér- től pedig az alsó-sétatérig húzódó utakat, ha az állam- épitészeti hivatal és a megye az állami és törvény- hatósági utakat legalább hetenkint kétszer a városban séperteti. Az öntözési költség előirányzata 800 frt, melyet a háztulajdonosok, ezek lakói, boltbérlők, az állami, törvényhatósági, hitközségi és magánhivatalnokok — a lelkészeket és tanítókat sem kivéve, — továbbá a tőkekamat adóval megrótt községi lakosok, ha állami adójuk meghaladja a 15 irtot, tartóznak viselni. — Az évi hivatalvizsgálathoz Boda Vilmos és dr. Haidekker Béla bizalmi férfiakat küldötték ki. — Kinevezés. Grróf Széchenyi Sándor, vármegyénk főispánja, Gr ro s c h Károly István gyönki ügyvédjelöltet közigazgatási gyakornoknak nevezte ki és szolgálattételre a gyönki főszolgabirói hivatalhoz osztotta be. — Elhalt herczeg. Eszterházy Pál herczeg, kinek teijedelmes birtoka van Tolnamegyében, múlt hétfőn a vasmegyei Lékán meghalt. O volt a gondnokság alatt levő E s z tér ház y-ur ad a 1 o mn a k, — mely 400,000 holdnyi területet is meghaladja, — tulajdonosa. A birtokot, mikor gondnokság alá helyezték, óriási teher nyomta, melyet azonban teljesen lefizettek és ha ennek daczára sem kérte a takarékos Pál herczeg a gondnokság feloldását, azért történt ez, mert olyan mintaszerű ma a birtok kezelése, hogy a változás ezen irányban nem mutatkozott kívánatosnak. — A tolnavármegyei museum egyesület alapitó tagjai közé újabban 100—100 írttal beléptek: özv. Theodorovits Lajosné, Csapó Vilmos cs. és kir, kamarás és Orffy Lajos szegzárdi ügyvéd. — Tanitógyülés. A tolnai ev. ref. egyh. megyei tanitó-egvesület aug. 23-án tartotta évi rendes közgyűlését Szegzárdon, az ev. ref. elemi iskolában. Pap István elnök „Jövel szent lélek ur Isten“ el- éneklése után buzgó imában emelkedett Istenhez, 1898. augusztus 28.
