Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1898-08-28 / 35. szám

1898. augusztus 28.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (35. sz.)

5

kérve segedelmét az egybegytilt pályatársak nagy munkájára. S folytatólag elnöki megnyitójában kiemelte a vallás erkölcsös nevelés nagyfontosságát. Ezután a közgyűlés napirendre tért. Tárgyalta a gyámpénztár és közpénztár vizsgáló-bizottság évi jelentését, mely szerint a közpénztári állag 384 frt 33 krt mutat, közpénztári vagyon pedig 5220 frt 74 krt tesz ki. Majd Müller Imre mórágyi tanitó tartott felolvasást az „államsegély kérésről“ (az ötödéves tanitói korpótlék tárgyában). Élénk színekkel rajzolta a felolvasó azon szomorú tényt, mely szerint a felekezeti tanitó csak a remény csalfa játéka, ha a törvényszabta korpótlékot az iskola fenntartó-testület szegénységére tekintettel — a magas kormány ismeretlen okokból — megadni vonakodik. Szerinte a keserű csalódás szomorú érzete a nemes törekvés és ügy- buzgóság rovására van. Azért azon kartársak, kik hasonló reménytelenség áldozatai, zörgessenek — úgymond — mig végre részükre is nyittatik. Következőleg a könyvtári jelentés olvastatott fel, melynek gyarapítására a testület évenként 10—10 frtot folyósított. Ekkor B o c s k á r Ferencz őcsényi tanitó remeken kidolgozott emlékheszédét olvasta fel Újhelyi József elhunyt kartárs felett. Szavaiból az igaz részvét, a mély bánat, az elhunyt iránt táplált mély szeretet fölötti veszteség érzete sugárzott ki, a ki nemcsak fényes bizonyítékát igazolta be a kartársi fájdalomnak, hanem elvitte a jelen volt collegákat a sirhoz, könynyel áldozni, a nyugvó szellemnek. Majd az egyleti és gyámegyleti alapszabályok modósitandó pontjai tárgyaltattak. E szabályok 24. §-a értelmében Huszár József egyleti pénztáros ünnepélyes eskütétele folyt le. Több nevezetes tanácskozás után Somogyi István dunaszentgyörgyi tanitó fejtegette a szövetkezetek közéleti fontosságát. Munkájában alapos tárgyismeretére s gyakorlati szakismeretére hivatkozik, s ajánlja ez ügy széles körben való felkarolását. Végül az ülést számos apró jelentés és inditvány egész sorozata zárta be. S a jelenvoltak közebédre gyűltek egybe a kaszinó helyiségében, hol Garai zenéje növelte a rég látott kartársak hangulatát. Valóban elismerést érdemel a tevékenységéről ismeretes Marksz Ferencz kaszinói vendéglős, ki szerény árszabály mellett oly finom s kiváló ételekkel s italokkal iparkodott kiszolgálni az egyesület hiv munkásait.

— Vizsgálat. A P a pp e r t-félc sikkasztási ügyben a kiküldött bizottság B o d a Vilmos elnöklete alatt folyó hó 29-én teljesiti a vizsgálatot a vármegyeházában. A vizsgálat elrendelését tudvalevőleg maga az alispán kérte a közigazgatási bizottságtól.

— Esküvő. Matéjka Károly tolnai köz. tanitó Szt.-István napján kötött házasságot Tolnán S t e i n dl Emma urhölgygyel.

— Öngyilkos tanár. Kirchner Károly bonyhádi algimnáziumi tanár folyó hó 18-án agyonlőtte magát a kis-vejkei erdőben. A szerencsétlen tanár ideges főfájásban szenvedett s e miatt saját kérelmére nyugdíjazták is. Kinzó főfájása azonban tovább is gyötörte s az öngyilkosság napján, hogy fájdalmaitól szabaduljon, szórakozni ment Rináldy Ottó lengyeli főerdészhez; de itt sem érezte nyugton magát, mert őrjítő, fájdalmai nem szűntek meg. Amint főerdész barátjához megérkezett, az nem volt otthon s igy nem is találkozva vele, egy levelet hagyott hátra az asztalon, melyben elbúcsúzik tőle és kéri, hogy bocsásson meg neki; mert egyik revolverét elvitte, hogy azzal magát az erdőben agyonlője. Azt is megirta a főerdésznek, hogy holttestét a szomszédos kis-vejkei erdőben keressék. A főerdész, amint este hazajött, rémülve olvasta Kirchner levelét és nyomban emberekkel keresésére indult. Sokáig kutattak az erdőben, mig végre hajnalban ráakadtak holttestére. A boldogtalan ember egy fához támaszkodva lőtte magát fejbe s a golyó rögtön kiolthatta életét, mivel koponyája keresztül volt lőve. Feleségéhez szintén levelet irt az öngyilkosság előtt, melyben elbúcsúzik tőle és bocsánatot kér, hogy igy végezte be életét. Felesége és négy kis gyermeke gyászolja. Haláláról a bonyhádi

eváng. algimnázium tanári kara a következő gyászjelentést adta ki: A bonyhádi ág. hitv. ev. algymnasium tanári testületé mély fájdalommal tudatja szeretett kartársának, Kirchner Károlynak, élete 40-ik, tanári működésének 13-ik évében f. hó 18-án történt gyászos elhunyták Temetése f. hó 20-án délután 5 órakor megy végbe. Kelt Bonyhádon, 1898. augusztus hó 19-én. Legyen áldott emlékezete!

— Hittanitás. A törvény értelmében minden- nemÜMskólában a hittanitásról az illető hitfelekezetek tartoznak gondoskodni, s mégis előfordult, hogy sok helyen az iparostanonczokat és ismétlő iskolásokat nem részesítették hitoktatásban. Ezen a bajon segített most Bátaszéken H e t y e y Sámuel megyés püspök egy rendelete, a melyben meghagyta, hogy jövőben a rk. lelkészek az iparos és ismétlő iskolában is pontosan végezzék a hittanitást.

— Beiratások a szegzárdi polg. iskolákba. A szegzárdi államilag segélyezett községi 6 osztályú polg. fiúiskolába a beiratások szeptember 1-től 4-ig történnek délelőtt 8 órától 10-ig.

— Szüreti mulatság. A szegzárdi kath. legény- egylet folyó évi szeptember hó 18-án délután szüreti mulatságot rendez a Mutschenbacher-féle vasúti vendéglő kerti helyiségében. A kedélyesnek ígérkező mulatságra már nagyban készülnek a szereplők, a kik jelmezekben fogják előadni a szüreti életet. Magyar festői öltözetben lesznek: Barta Mariska, Darázsi Tériké, Grószbauer Rozika, Gyüszü Annuska, Kapuoáry Annuska, Mutschenbacher Mariska, Mehtl Mariska, Mozolán Erzsiké, Stirling Rozika, Tóth Erzsiké és Végh Tériké kisasszonyok; a férfiak közül szerepelni fognak : Moizes László, Henerárg Pál, Pekari József, Marosy Gyula, Kosztolányi László, Darázsi János, Termel Ferencz, Várady Imre, ßa- jomi Ferencz, Scheer János, Karbuczky János, Ott Péter, Postás Gábor és Mehtl József.

— A dadogok tanfolyama. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a nagy szünidő folyamán Váczon hat hetes tanfolyamod rendezett azon néptanítók és tanítónők részére, a kik képesítést óhajtottak nyerni a dadogók és hebegők tanítására. Vármegyénkből egyedül Traiber János szegzárdi tanitó vett részt a tanfolyamban, a ki j e 1 e s képesítést kapott.

— A szegzárdi izr. hitközségi iskolánál a beiratások f. évi 29., 30. és 31. napjain a délelőtti órákban 9—12-ig eszközöltetnek. A rendes tanítás pedig szeptember 1-én kezdődik.

— A tolnavármegyei museum egyesület érdekében gróf Széchenyi Sándor vármegyénk főispánja a következő felhivást tette közzé: „Folyó hó 12-én Szegzárdon, a vármegyeház nagytermében meghívásomra népes értekezlet tartatott, melyen a jelenlevők egyhangúlag elhatározták, hogy a közönség nagy érdeklődésével találkozó, s már is nagy becsű tár- gyakbau bővelkedő vármegyei museumunk erkölcsi és anyagi támogatása, a museum közművelődési hatásának teijesztése s a közkincsnek mondható gyűjteménynek megfelelő, külön épületbe leendő elhelyéz- hetése czéljából vármegyei museum egyesületet alkotnak. Ezen értekezleten az egyesület alapszabályait a jelenlevők élénk érdeklődése mellett pontonkint megvitatták s azt egész terjedelmében elfogadván, az értekezlet határozatának megfelelően jóváhagyás végett feltelj esztettem a nagyméltóságu belügyminisztériumhoz. Az alapszabályok jóváhagyása után nyomban meg fog tartatni az alakuló és tisztválasztó gyűlés. Fölkérem tehát a vármegyei museum és a köz- mivelődési czélok iránt érdeklődő közönséget, hogy az egyesület tagjai közé belépni, ismerőseik között tagokat gyűjteni, s az ide csatolt aláirási ivet mihamarább, de legkésőbb szeptember hó 5-éig Szegzárdra, Székely Ferencz, vármegyei főlevéltárnokhoz, mint az egyesület ideiglenes titkárához, beküldeni szíveskedjék. Szegzárdon, 1898. évi augusztus hó 20-án. Hazafias üdvözlettelGróf Széchenyi Sándor, az egyesület ideiglenes elnöke.“ Az egyesületbe lapunk szerkesztősége utján is be lehet lépni a nálunk elhelyezett aláirási ivén. Az egyesület alakuló és tisztválasztó ülése a jövő hó első felében fog megtartatni.

— A vadász évad. Néhány nap óta örömben úszik mindenféle hivatott és hivatlan, hivatásos és műkedvelő, ügyes és ügyetlen, nyilvános és orv Nimród arczulatja. Megnyílt a vadász évad. Megtörténtek az előkészületek. Alig hallani egyebet, mint

vadász műszavakat és adomákat. E tekintetben a koczapuskásokat nem lehet felülliczitálni. Mindössze a halálra ítélt vadak és a haj tói hivatásra predesztinált emberek szorongnak, mert bizony nem először történik, hogy a kiket a sors hajtói szerepre Ítélt, azokat a koczavadászok lövik le — vad helyett. Különben börzés műszóval élve, az idén nagy a felhajtás, a termés elsőrendű s a koczavadászok jelentkezése miatt valami nagy fogyasztásra nincsen kilátás, de a kellő óvintézkedések megtétettek, hogy hajtásra menés alkalmából vén asszonynyal vagy hasonló baljóslatú jelenséggel ne találkozzanak, mert hát úgy a vénasszony, meg a fiatal asszony szerencsekivánata biztos balsiker. Alkalmi poétánk egyébként az aug. 15-ét ekként zengi:

„ Kárpátoktól-Adriáig“

Foly most már a vérpatak;

Hegyen, völgyön puska ropog,

S lesz az ugaron átok! . .

Véres hullák hevernek majd Tarlón, réten, szanaszét,

Nyári szellő sebesültek Nyögéseit hordja szét . . .

Am meg ne ijedjen senki,

Nem tört ránk spanyol, se senki 1 Nimródok ontják a vért;

A „holt szezon“ váget ért 11

— Tűzoltói tanfolyam. Minden évben, úgy az idén is, a székes fővárosban orsz. tűzoltói szaktan- folyamot tartottak, melyben Csankó Géza bátai tanitó s tűzoltó alparancsnok is részt vett, a ki a tanfolyamot kitűnő sikerrel végezte el.

— Szép vadászzsákmány. Szendrődy Ká roly, szegzárdi kir. járásbiró, folyó hó 21-én a szom- fovai erdőben egy hatalmas 2 métermázsás vadkant terített le három lövéssel.

— Közszemlére kitett költségvetés. A törvény- hatósági közutak építési, kezelési és fentartási kiadásairól s más részt az érintett kiadások fedezésére szükséges bevételekről 1899-1900. évekre készített, s a közigazgatási bizottság által is tárgyalt és elfagadott költségvetés az 1890. évi I. t.-cz. 22. §-a értelmében a vármegye levéltár helyiségében folyó évi szeptember hó 1 -töl szeptember hó 15-ig bezárólag közszemlére fog kitétetni. Egyesek az előirányzat ellen, a kitételi idő tartamának lejárta napjáig, vagyis szeptember hó 15-ig bezárólag a törvény értelmében irásbén felszólalhatnak. A felszólalások az alispánhoz nyújtandók be.

— Visszautasított kérvények. Nagy meglepetést kelt széles körökben az a nem remélt eset, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter kevés kivétellel visszautasítja a tolnamegyei községi és hitfelekezeti iskolaszékeknek kérvényeit, melyeket a tanitói korpótlék elnyerése tárgyában hozzá benyújtottak. Az 1893-ban álkotott fizetésrendezési törvény értelmében ugyanis az 1898. évi október elsejétől minden tanítónak, illetve tanítónőnek, ki már ö t évet megszakítás nélkül szolgált, 50 frt korpótlék jár. A törvényben ugyan nyíltan ki van mondva, — hogy az ötödéves tanitói korpótlékot azon esetben, ha az illető községi vagy felekezeti iskolafenntartók szegénységüknél fogva nem képesek megadni, az állam adja meg, — most mégis a segélyt csekély kivétellel minden iskolaszéknek megtagadja. Ily körülmények között — mivel a törvény által biztosított korpótlék a tanítóktól meg nem vonható —- az illetékes iskolafentartók lesznek kötelesek a tanitói korpótlékot pénztárukból födözni és folyó évi október hóra már foly óvá is tenni.

— írnokválasztás. A bátaszéki képviselő-testület a megüresedett irnoki állásra Táfner Zuárd okleveles jegyzőt választotta meg egyhangúlag.

— A hullamsirban. Folyó hó 19-én He vény esi Kálmán 18 éves péksegéd Dunaföldváron fürdés közben a Dunába fűlt s nyomtalanul eltűnt a habok között. Bölcskén kifogták. —- Ercsiben meg augusztus 15-én Rácz Pál, hajóslegény, 51 éves paksi lakos, a hajóról a Dunába esett s belefult. Holttestét e hó 20-án fogta ki két fürdőfiu Dunaföldváron. — Dunaföldváron augusztus hó 22-én lovat úsztatni mentek a Dunára Kis-Kanika Mihály 17 éves fia Mihály és Bujdos Imre földmives gazda szolgája. Kis- Kanika Mihály mind a négy lovat egyszerre szerette volna megúsztatni, s felszólitotta Bujdos szolgáját, hogy engedje meg, megúsztatja az ő két lovát is. A szolga szívesen (beleegyezett, s ösz- szekötözték a két-két ló kantáíját. Alig úsztak azonban nehány lépésnyire, midőn a lovak menekülni kezdettek, s erre nehány kétségbeesett segélykiálltás