Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1898-08-28 / 35. szám

XXVI. évfolyam.

33. szám.

Szegzárd, 1898. auguszus 28.

TOLHAMEGYEIKOZLOSY

KÖZIGAZGATÁSI, TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP.

Az országos selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazottnak, a tolnamegyei gazdasági egyesületnek, a szegzárd-központi tanító- egyletnek, a tolnamegyei községi és körjegyzők egyletének és a szegzárdi ipartestületnek hivatalos értesítője.

■ Előfizetési ár:

Egész évre . . ■ • 6 frt — kr.

Félévre ..... 3 „ — „ Negyedévre I » 50 „

Egyes szám a kiadóhivatalban 12 kr.

Bezerédj István-utcza 6-ik szám alatt, hová a lap szellemi részét illeti» közlemények intézendők.

Kiadóhivatal:

Széchényi utcza 176. sz. alatt, hová az előfizetések, hirdetések és a felszólamlások küldendők.

Me g j elen:

Hetenkint egyszer, vasárnap. Nyilttérben 3 hasábos petitsor 15 kr. Hirdetések jutányosán számíttatnak.

Hiv. hirdetések:

100 szóig . . . 1 frt 87 kr. 100—200 „ . . . 2 , 87 „

200—300 * ... 3 r 87 B

minden további 100 szó 1 írttal töb b

Költségvetésünk.

A mint az idő őszre hajlik, úgy az államnál, mint vármegyénél és községnél, beáll a költségvetések tárgyalásának évadja. Fent a legnagyobb rétegekben a százmilliók szerepelnek, középen a százezrek, mi nálunk: szerény községekben az ezerek is elég gondot adnak. De bát az emberi társadalom rendeltetése, hogy nagy felszereléssel kell ügyei ellátását eszközölni. Ez pedig fent és lent cgyiránt sok pénzbe kerül, melynek fedezetéről az adózó polgárságnak kell mindenkor gondoskodni.

Mig a gazdasági ágak a busás jövedelmek kutforrásai voltak; mig az eladósodás nem vett óriási kiterjedést s a viszonylagos jólét honolt a legutolsó kunyhóban is, addig vajmi keveset törődött a legnagyobb rész azzal, hogy minő közterhek súlyosodnak vál- laira, a miket a következő évben fedeznie kell. De mióta a szegénység mind nagyobb néprétegekre terjed ki s a legtöbb vagyonszerzésre nem is gondolhatva, a megélhetés nehéz feladatával küzd, azóta mindenki aggódva tekint bele a sűrűn vonalazott és számokkal telenyomtatott ivekre, melyek költségvetés czimén szerepelnek a közéletben.

Hát minket az állam és vármegye hasonló összeállitásai csak másodsorban és any- nyiban érdekelnek, a mennyiben ott is a közteherviselés tényezőikép szereplünk s bennünket is mind hozzáj árulókat számításba vesznek; de ott sok millió hason sorsú polgár osztozik velünk a feladat megoldásában, melyet a közkormányzat szervezete ró reánk.

Hanem a saját kis fészkünkben, itt már mi vagyunk a gazdák; annak a vonalozott ívnek minden előnyje és bátrányja bennünket közvetlenül és egyedül érdekel s igy azzal foglalkozni, a szükségletet adózási képességünkhöz alkalmazni s minden olyan kiadást, mely nem okvetlenül szükséges, tekintettel súlyos gazdasági viszonyainkra, mellőzni, illetőleg tevékenységünket ily irányban kifejteni, elsőrendű kötelességünk s egyedüli feladatunk.

Előttünk fekszik a székhely jövő évi költségvetése, melyet a községi képviselő-testület múlt csütörtök ülésében tárgyalt s egész terjedelmében elfogadott; ezt közönségünknek főbb tételeiben bemutatni, legjobb felfogásunk szerint jellemezni s véleményünket róla leplezetlenül elmondani, tekintjük ezúttal kötelességünknek.

Hátba valaha költségvetésre alkalmazható volt a szakkörökben általánosan használt „normal budget“ kifejezés, az bizonyára a szegzárdi községi költségvetésre is a szó szoros értelmében alkalmazható.

Mert ha a bárom oldalas nyomtatott költségvetésbe betekintünk, s a múlt évi költségvetéssel való összebasonlitását eszközöljük, a kettő között lényeges eltérést egyátalán nem találunk.

A szükségletek ugyanazon czimei s a fedezetnek ugyanazon összegei szerepelnek az előirányzatban, mint a múlt évben megszavazott költségvetésben s az eltérés oly csekély és jelentéktelen, mely figyelemre alig méltó s a nagyobb megterheltetés bekövetkezését teljesen kizárja.

Eltérés csak annyiban van, hogy a cselekvő bátralőkoktól várható ösfczeg a jövő évre 400 írtról 100 írtra leszállitatott; hogy a végrehajtási költségek czimén befolyó ösz- szeg 200 írttal emeltetett; bogy a faiskolára fordítandó munkálatokra 100 frtos uj tétel vétetett be s hogy végre az állami főgimnáziumi ötödik osztályának a jövő évben történendő megnyitása folytán, a községnek szerződésileg elvállalt költségbozzájárulása 625 írttal emelkedett.

Különben a költség előirányzat főösszege is nagyban és egészben egyez a múlt évivel s igy a pótadó emelésének szüksége be nem következik.

Mindezek alapján- azon szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a költségelőirányzat összeállítása feletti megelégedésünknek nyiltan kifejezést adhatunk.

Mert ha valaha indokolt volt, hogy az intéző körök városunknak solyos anyagi helyzetét tekintetbe vegyék s szükségleteink megállapításánál ezt a helyzetet szem elöl ne té- veszszék, úgy ennek most van az ideje.

Lakosságunk nagy része a fillokszera pusztításai folytán vagyonának, jövödelmi forrásának jelentékeny hányadát vesztette el, úgy hogy még a folyó évben is az általános elszegényedés ijesztő tünetei mutatkoznak.

Évtizedek munkájára s a sors szakadatlan kedvezésére van szükség, hogy a mostani állapotok javulását kilátásba helyezhessük.

Addig mindazoknak, kik a lakosság anyagi helyzetére befolyó ténykedések teljesítésére bivatvák elsőrendű kötelességük, bogy a népet minden újabb teher viselésétől megmentsék s semmi olyan, bár szükséges, ujitásokba ne fogjanak, melyek az amúgy is súlyos állami terhek fokozását eredményezhetnék.

Egész az önmegtagadásig menő takaré-1 kosság legyen most a jelszó s bármily csábitó körülmények következnének is be, ettől az elvtől eltérni ne legyen megengedve senkinek.

így eljárva, ha nem áll is hatalmunkban, bogy a súlyos bajok orvoslását eszközöljük, legalább meg lesz a nyugodt öntudatunk, hogy mindent elkerülni iparkodtunk, melyek a helyzet roszszabodásának tényezőivé válhattak volna.

Majd megvirrad még valaha! Lesz még jólét Magyarországban. S akkor, mint a múltban tettük, nagy ugrásokban törünk előre s rendezett anyagi viszonyoktól támogatva, oldjuk meg a feladatokat, melyeket a soha szem elől nem téveszthető haladás iránti kötelesség szab elénk s melyet mi mindenha, mint életfeltételt kell, hogy tekintsünk.

b,

A szegzárdi tűzoltóság 25 éves jubileuma és a megyei tilzoltószö- vetség.

Sokáig emlékezetes ünnepe volt a szegzárdi önkéntes tűzoltó-egyesületnek Szent-Ist- ván napján. E napon ülte meg ugyanis a szegzárdi tűzoltóság fennállásának 25 éves jubileumát, a melynek ünnepélyes lefolyását csak növelte azon körülmény, hogy ugyancsak e napon tartotta meg Szegzárdon a „Tolnamegyei tüzoltószövetség“ is évi rendes közgyűlését.

Egy negyedszázad nagy idő a humánus tűzoltói üdvös intézmény történetében, mely bosszú idő alatt a szegzárdi önkéntes tiizoltó- egyesület mindenkor fennen lobogtatta az emberbaráti szeretet kibontott zászlaját s a lezajlott idő leforgását arra használták fel az egyesület tagjai, hogy a tűzoltói intézményt oly magas fokra emelték, hogy ma már a szegzárdi tűzoltóság a közönség áldozatkészségéből szertárát a modern technika által teremtett mindennemű felszereléssel ellátta.

„KEGYELET

« PIRNITZER JÓZSEF és FIAI temetkezési vállalata

SZEGZÁRDON, Garay-tér,

temetkezéseket úgy helyben, mind vidéken is, a főváros hasonnemü nagy vállalatok mintájára rendez;

az összes ezzel összefüggő teendőket elintézi. g^ászöltözél^-ö. d.íszőrség'e a, pompatemetéseknél 3s5zrerd<il£0d.iTs:

fiagy raktár érezkoporsók, sarkophagok, sírkoszoruk és koszoru-szallagokban.

Koszoru-szallagok feliratai nyomtatva kiállíttatnak. íC ÚRI ÉS HÖLGY GYÁSZ ÖLTÖZÉKEK TELJESEN KIÁLLÍTTATNAK. ^