Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1898-08-21 / 34. szám

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (34. g§ — Pénzhamisító banda. Egy időben Tolnavár­megye több községében egész banda szerepelt, mely­nek tagjai a csalásnak azt a módját űzték, hogy a jámbor falusiaktól pénzt csaltak ki azon Ígérettel, hogy jó pénzért ötször-hatszor annyi értékű hamis pénzt adnak. Az alku legtöbb esetben sikerült is, mert az együgyű falusi, ember a könnyen meggazdagodás re­ményében készséggel lépre megy a furfangos csalók­nak. Erélyes csendőrségünk Buday Gyula csendőr - főadnagy vezetese es intézkedése alatt akkor kipusz- titotta a hamis penzcsinálókat és az utazó ügynököket. Most a véletlen a fővárosban egy szervezett hamis pénzt áralgató bandát fedezett fel, a kiknek üzelmei- ről lerántotta a leplet. A hűvösre került pénzhamisí­tók között van két tolnamegyei is; névszerint P o 11 á k Samu Gyula és P o 11 á k Jakab mindkettő regölyi születésű. Előbbi a pénzhamisitó banda igazgatója, utóbbi pedig pénztárnoka volt. — A tánczmérő. Egy franczia tudós, akinek sok az üres ideje, kiváló gonddal tanulmányozta át a különböző táncznemeket és statisztikát állított össze abból, hogy minő távolságot tesz meg méterekben kifejezve egy szenvedélyes tánczos a bálon. Egy ke­ringő-túr a franczia tudós szerint 1200 métert képvisel és hasonló számokkal fejezi ki a polkát, a mazurt, a franczia négyest stb. is. Valóban szerencse, hogy a franczia tudós a mi rezgőscsárdásunkat nem ismeri, mert igazán nagy zavarba jönne, ha meg kellene állapítania, hogy egy-egy rezgős-csárdás, amelynél senki sem mozdul a helyéből, hány métert jelent ? — Egy indiai menyasszony hozománya. Mint a bibliának egy érdekes fejezete, úgy hat reánk egy tudósítás a távol Indiából, hol a faridoktsi rajah nem­rég adta férjhez szép leányát egy pendsabi főnökhöz. A gazdag örömapa a következő hozománynyal ked­veskedett leányának: Mindenekelőtt négy „lákh“-nyi aranyat (félmillió forint) olvastatott ki neki kincstá­rából, azután 100.000 rúpiát érő ékszert és egész élet­hosszig tartó drága ruhákat és szöveteket és selymet adott át a szép menyasszonynak. De mindennek ér­téke csak csekélységet képez a mellett a rengeteg sok ló, tehén, bivaly és juh mellett, mely a hozomány főértékót képezte. Ezenkívül kapott a vőlegény két hatalmas elefántot, egy-egy drága sátorral és arany­üléssel és ráadásul még 11 „lákh“-nyi aranyat (1 mil­lió 400.000 forint) arra a czélra, hogy a pénzért föld­birtokot vásároljon a fiatal asszony i észére. — Belefult a Sárvízbe. Múlt vasárnap több szefárd-újvárosi fiú fürödni ment a Sárvízbe. A für­dők közt volt L a j p o 1 d Lajos szegzárd-ujvárosi lakos 11 éves iskolás fia is, a ki — daczára hogy úszni nem tudott — a mélyre ment s igy társainak szeme- láttára a hullámokban lelte halálát. A halászok hul­láját a kutyatanyánál fogták ki a vizből. — Zeneestély. Simon Miklós szegzárdi ven­déglőjében, az úgynevezett „K omlók er t“-ben ma, Szent-István napján zenestély lesz. A zeneestély kez­dete esti 8 óra. — Halálozás. Egy sokat hányatott élet nyert múlt hétfőn a szegzárdi Ferencz-közkórházban befe­jezést. Özv. Singóra Gáborné szül. Z áru bay Ka- rolin, Zarubay Ferencz nyug. postamester testvér- nénje, halt meg életének 74-ik évében. Temetése f. hó 16-án ment végbe. — Választás. Kálmán Mariska leköszönése folytán a csibraki rk. iskolánál megüresedett tanítónői állásra az iskolaszék Schröder Szidónia oki. óvónőt választotta meg. — A vallás- és közoktatási miniszter rendelete folytán — mivel nagy a tanitóhiány — az oki. óvónők is alkalmazhatók ideiglenesen a nép­iskolában; de tartoznak a tanítónői oklevelet megsze­rezni, ha állásukban meg akarnak maradni. — Esküvő. Márton Henrik dr. budapesti ügy­véd jövő kedden tartja esküvőjét Dombovárott az izr. templomban Honig Jenny kisasszonynyal, özv. Honig Mórné kedves leányával. — Irka automata. A sokféle automata mellé so­rakozik Ripper Károly kassai műszaki hivatalnok újabb automata készüléke, a ki ugyanis feltalálta az „Irka elárusító automatát.« A vallás- és közokta­tásügyi miniszter megengedte, hogy a feltaláló az ál­lami elemi és polg. iskolák folyósóján ilyen automata készüléket állíthasson fel. A vállalat üzleti könyveiből évente kimutatandó tiszta nyereségből az „Eötvös-, alap orsz. egyesületinek, a „Magyarországi Tanitók orsz. Bizottságáénak és a budapesti „Mensa acade- mica“-nak l5°/o-ot egyenlően adományoz az automat i feltalálója. — Agnoszkált hulla. Hirt adtunk már arról, hogy Szegzárdon, a Bakavárosban levő közkutban egy ismeretlen asszony hulláját találták meg. Hogy 1898. augusztus 21. miképen került a szerencsétlen asszony a kútba, azt senki sem tudta. A hullát annak rendje és módja szerint az uj temetőben el is temették, most azután folyó hó 16-án hatóságilag agnoszkálták és benne özv. Humor Józsefné szül. B e n k e Katalin szed- resi lakosnőt ismerték fel rokonai. — Versenytárgyalás eredménye. Folyó évi augusztus hó 17-én Tolnavármegye alispáni hivatal helyiségében tartott versenytárgyalás eredménye: a) Lengyel-kurdi utón átereszek javítása és ut áthelye­zési munkákra 1098 frt 09 kr. előirányzati összeg: ajánlatot tettek : 1. Schell János építőmester Dom­bóvár 7*6°/o árengedmény; 2. Fork György vállal­kozó 20°/o árengedmény, b) Az 1898. évben teljesí­tendő hengerelési munkákhoz szükséges hintőanyag­nak szállítása előirányzat 2697 frt. 1. Molnár János budai vállalkozó szegzárd 28°/o árengedmény. 2. Ru­dolf Márton és társai fuvarosok szegzárd 31‘75°/o árengedmény, c) A pinczehely-tamási utón a Kapos- csatornán egy fahidnak építése: 1. Schell János épí­tőmester Dombóvár 6’3°/o árengedmény. 2. Engel Frigyes vállalkozó Kölesd 19‘5°/o árengedmény. 3. Schwarz Hermán vállalkozó Pécsvárad 6'5°/o áren­gedmény. 4. Fork György vállalkozó Hőgyész 20‘3°/o árengedmény. 5. Löwy Mór és fiai vállalkozók Si- montornya ö'ö0/o árengedmény, d) A kölesd-pincze- helyi utón egy betoncsőves áteresznek helyreállítása előirányzat 146 frt 69 kr. Belecska község mellett: 1. Till Illés kőmives mester Kalaznó 4V2°/o árenged­mény. 2. Fork György vállalkozó Hőgyész l*3^/o árengedmény, e) A paks—kölesdi utón két darab betoncső áteresznek újbóli helyreállítása előirányzat 410 frt 70 kr. 1. Till Illés kőmives mester Kalaznó 5°/o árengedmény. 2. Fork György vállalkozó Hő­gyész 6‘25°/o árengedmény, f) A szegzárd-keselyüsi utón egy betoncsőves áteresznek épitése Dorgona-hid mellett előirányzat 971 fr 93 kr. 1. Fork György vállalkozó Hőgyész 9% árengedmény. 2. Gróf Szé­chenyi Ferencz-féle ezementgyár Somogy-Tarnócza 6’75°/o árengedmény, g) A bonyhád-bátasséki utón 2 betoncső áteresznek helyreállítása 268 frt 40 kr. előirányzattal: 1. Till Illés kőmives mester Hőgyész 4V20/0 árengedmény. Vállalatot: Fork György, Rudolf Márton és társai és Till Illés vállalkozók nyerték el. — A budapesti m. kir. állami felső ipariskolába (VIII. Népszinház-utcza 8. szám) a beiratás szep­tember hó első napjától 5-ik napjáig, tart. Az inté- i zetnek négy szakosztálya van, u. m. a gépészeti, vegyészeti, f é m-, va s ip ar i-és f a i p a r i szak­osztály. Rendes tanulókul felvétetnek: a) kik a polgári iskola gymnasium vagy reáliskola négy alsó osztályában jó osztályzatú bizonyítványt nyertek a magyar nyelvből, a számtanból s algebrából, a mér- tanból és mértani rajzból; b) a kik az ipari szakis­kolák második évfolyamát jeles eredménynyel végez­ték ; c) iparossegédek és mindazok, kik a megjelölt tantárgyakból a felvételi vizsgálatnál kellő készült­séget tanúsítanak. A v e g y.é szeti, fémvasipari és a faipari szakosztályba az iparostanoncz- iskola harmadik osztályát jó sikerrel végzett iparos- segédek is felvétetnek rendkívüli tanulóknak. A beiratkozásnál bemutatandó. iratok : a keresztlevél vagy születési bizonyitvány, — az elvégzett közép iskolai osztályokról szóló bizonyítványok, — a hite­lesített gyakorlati bizonyitvány, — himlő oltási bizo­nyitvány. A beiratási dij egész évre 2 frt, a tandíj félévenként 10 forint. Az igazgatóság készséggel szolgál bővebb felvilágosítással. TÖRVÉNYHATÓSÁGI KÖRÉBŐL. 19289. Tolnavármegye alispánjától, alisp. 1898. IE3ŰIrd.etm.én37-_ A legtöbb adót fizető vármegyei bizottsági ta­gok 1891. évre kiigazítandó névjegyzékére vonatko­zólag a következők tétetn.ek közhírré: I. A névjegyzék kiigazitásánál alapul szolgáló adó kimutatások az 1886. XXI. t. ez. 25. §-ának rendelkezéséhez képest f. évi szeptember hó 1-től szeptember hó 8-ig Lőrinczg József várm. alszám- vevő hivatalos helyiségében lesznek közszemlére a hivatalos órák alatt kitéve. A felszólamlások ezen adó kimutatások ellen f. évi szeptember hó 1-től kezdve az igazoló választmánynak f. évi szeptember hó 9-ére kitűzött ülése napjáig a vármegyei főjegyzőhöz mint az igazoló választmány előadójához, az ülések tar­tama alatt pedig az igazoló választmányhoz is be­nyújthatók. 5 II. Azok részéről, kik ez évben először vannak az adókimutatásokban a legtöbb adót fizetők között ki­tüntetve, az igazoló választmányhoz közvetlenül in­tézendő beadványban f. évi szeptember hó 9-ig iga­zolandó lesz, hogy az 1886. évi XXI. t. ez. 23-ik §-a a) pontjának megfelelőleg a törvényhatóság te­rületén legalább is két év óta ingatlannal bírnak, vagy ugyanannyi idő óta itt laknak és adót fizetnek. III. Az igazoló választmány által egybeállitandó névjegyzék az 1886. évi XXI. t. ez. 25-ik §-a ér­telmében. f. évi szeptember hó 10-ig fog a vármegyei levéltári helyiségben közszemlére kitétetni és a vár­megye székházának bejáratában levő hirdetési táblán kifüggesztetni. Szegzárdon, 1898. évi augusztus hó 10. Döry Pál, alispán. 3. ig. vái. 898. E3cird.etmény. A legtöbb adót fizető vármegye bizottsági ta­gok 1899. évre érvénynyel birandó névjegyzéke, a vármegye igazoló választmányának f. évi szeptember hó I-én d. e. 9—12 óráig és d u. 3—5 óráig nyil­vánosan tartandó ülésében fog összeállitatni, illetőleg kiigazittatni; s ugyanazon ülések tartama alatt fog­nak egyszersmind, az 1886. évi XXI. t. ez. 25. §-a értelmében a f. évi 19189./alisp. 1898. sz. a. ezzel egyidejűleg közzétett hirdetmény szerint Lőrinczy József tb. főszámvevő urnái ez évi szeptember hó 1-étől 8-ig bezárólag betekinthető adókimutatások ellen benyújtható felszólamlások is elintéztetni. Azok, kik adójuk kétszeres beszámításának kedvezményét a már idézett kérvény 26. §-a alapján igénybe venni kívánják, kötelesek az ülések tartama alatt az igazoló választmány előtt szóval, vagy írás­ban jelentkezni, s jogosultságukat igazolni. Aki nem jelentkezik, vagy jogosultságát iga­zolni nem képes, az adó kétszeres beszámításának kedvezményétől ez alkalomra elesik. A fentebb .már említett f. é. l9289./alisp. 1898. sz. hirdetmény szerint f. évi szeptember hó 10-étől közszemlére kiteendő illetve kifüggesztendő névjegy­zék ellen, általában | kifüggesztéstől, a törvény 28. §-a értelmében hozandó határozatok ellen pedig, a kézbesítésből számított 15 nap alatt az állandó bí­ráló választmányhoz intézhető felebbezések, az iga­zoló választmánynál nyújtandók be. Szegzárdon, 1898. évi augusztus hó 10. Sztankovánszky János, az igazoló választ, h. elnöke. ___Kfr2G A Z D A S Á G._____ A szőlőbirtokosok figyelmébe. A szénkéneg raktárak kezelőit már ez évben is többször felhívtam, hogy a raktárakból kikölcsönzött szénkéneg-hordókat a legerélyesebben követeljék be. Úgy látszik azonban, hogy a szőlőbirtokosok a raktár kezelőségek felhívásának, hogy t. i. a szén- kéneg-hordókat a raktárakba visszaszállítsák, nem feleltek meg, mert a zalatnai m. kir. főbányahivatal f. évi 1871,. számú távirati jelentése szerint a raktá­rak nem szállítottak vissza kellő mennyiségű üres hor­dót, és igy a főbányahivatal hordó hiányában a szénkéneg gyártást folyó évi julius hó 1-én kénytelen beszüntetni. Ily viszonyok közt sajnálattal kell kijelentenem, hogy a folyó év őszére az egyes szénkéneg raktára­kat a szükséges szénkéneggel az üres hordók be nem szolgáltatása következtében nem leszek képes ellátni daczára annak, hogy a kincstárnak nagy hordó készlete van. Ha tehát ez okból a folyó év őszén fennakadás következik be, azért az erkölcsi felelősséget a nyil­vánosság előtt kénytelen lennék a közönségre hárítani. Hogy jövőre hasonló helyzet ne állhasson elő, illetőleg, hogy a nagy költséggel berendezett zalatnai gyár a hordóknak a felektől vissza nem érkezése miatt a gyártást ne legyen kénytelen beszüntetni a következő rendszabályt léptettem életbe. 1. Az 1899-ik év január hó 1-től kezdve csak azon fél kaphat szénkéneget, a ki a szénkéneg árá­val együtt a hordó teljes árát is biztosíték gyanánt lefizeti. 2. A szénkéneg hordók árát a következő összeg­ben állapitassa meg: az egy métermázsás szénkéneg-hordó ára 15 frt (tizenöt írt;)

Next

/
Thumbnails
Contents