Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1898-08-07 / 32. szám
XXVI. évfolyam. 32. szám. Szegzárd, 1898. auguszus 7. KÖZIGAZGATÁSI, TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Az országos selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazottnak, a tolnamegyei gazdasági egyesületnek, a szegzárd-központi tanitó- egyletnek, a tolnamegyei községi és körjegyzők egyletének és a szegzárdi ipartestületnek hivatalos értesítőié. Előfizetési ár: Egész évre . 6 frt Pite' kr. Félévre .... 3 „ — r) Negyedévre • 1 „ 50 n Egyes szára a kiadóhivatalban 12 kr. Szerkesztősé?Bezerédj István-utcza 6-ik szám alatt, hová a lap szellemi részét illető közlemények intézendük. Kiadóhivatal: Széchényi utcza 176. sz. alatt, hová az előfizetések, hirdetések és a felszólamlásuk küldendők. Me g j elen: Hetenkint egyszer, vasárnap. Nyilttérben 3 hasábos petitsor 15 kr. Hirdetések jutányosán számíttatnak. Hiv. hirdetések: 100 szóig . . . t frt 87 kr. 100—200 „ ^ 2 „ 87 „ 200—300 r ... 3 r 87 n minden további 100 szó 1 írttal több. A szegzárdi polgári leányiskoláról. Hogy a szegzárdi polgári leányiskolával immár másod Ízben lapunk első helyén foglalkozunk, annak egyedüli és kizárólagos oka, miszerint mi ez iskolára, mint a tolnavármegyei nőnevelés egyetlen felsőbb eszközére felette nagy súlyt helyezünk. Elmondtuk már lapunk legutóbbi számában, hogy a leányiskola mostani elhelyezése minő hiányos s hogy a bajok orvoslására irányuló mozgalom indítása valóban elengedhetlen szükség. Midőn azon eszközök fejtegetésére térünk át, melyek nézetünk szerint a jó ügy érdekében minél előbb alkalmazandók volnának, ismételni vagyunk kénytelenek, hogy a leányiskola községi s államilag segélyezve van, mert ezen minőség adja kezünkbe a kulcsot, mely a megoldásnál alkalmazandó. Tehát a leányiskola jelenlegi szomorú helyzete az, hogy helyiségei szükek, kényelmetlenek s nélkülözik mindazon kellékeket, melyek egy modern iskolának a felvilágosult és haladó kor felfogása szerint elengedhetlen tényezői. Ha a helyiség ilyen, abból csak egy következtetést lehet levonni s ez az, hogy azokat bővíteni, vagyis hétköznapi nyelven szóllva: építkezni kell. Maga az építkezés szükségességének kimondása természetes és egyszerű dolog volna, ha nem nyomulna rögtön előtérbe a másik fontos és nehéz kérdés, hogy kinek a pénzén? Az iskola állami és egyúttal községi lévén, önként következik, hogy az építkezés költségei csak e két fenntartó tényező valamelyikét terhelhetik. A ki ismeri Szegzárd- nak a szőllők kipusztulása folytán bekövetkezett- nyommasztó gazdasági viszonyait és helyzetét, az lehetetlen, hogy rögtön meggyőződésétől kifolyólag egész határozottsággal ki ne mondana, hogy Szegzárd a főgimnázium létesítése alkalmával hozott nagymérvű áldozatok után egyátalán képtelen bármily újabb terhek átvállalásába belemenni s igy a leányiskola szükséges kibővítésének súlya egyedül és kizárólag az államra nehezülhet. Mielőtt azon források ismertetésére térnénk át, melyekből mi az állam minden nagyobb és állandóbb megterhelése nélkül az építési költségek előteremtését eszközölhetni véljük, nehány szóval azon körülményre nézve kívánjuk nézeteinket elmondani hogy az építkezés mi módon vihető legczélszerübben keresztül. E tekintetben két lehetőség merül fel és pedig az egyik a mostani polgári iskola meg- toldása és kibővítése; a másik pedig uj teleken uj leányiskolái épület emelése. Mi határozottan ez utóbbi megoldás támogatásához járulnánk hozzá azon kézen fekvő okoknál fogva, mert a leányiskolának, a fiú iskolától való teljes elkülönítését már a közerkölcsiségi szempontok is sürgősen követelik s mert az iskola telek már úgy telítve van épületekkel, hogy ha még e telken az építkezés tovább foly- tattatnék, akkor a növendékek szabad mozgására el engedheti énül szükséges udvarhelyiség lenne, túlságosan tuegsz» ritva. Es most áttérünk a kérdés legfontosabb részére: az építkezési költség előteremtésének módjára. Mint már előbbi czikkelyünkben említettük a dologi kiadások fedezetére szolgál az úrbéri rendezés alkalmával kihasított földbirtok évi haszonbére, a befolyó tandijak és az ösztöndij alapítványok kamatai, melyek a számadások tanúsítása szerint 2624 írtra rúgnak. Ugyancsak a számadások tanúsítása szerint a polgári leány és fiú iskola évi szükséglete, a személyi járandóságokon kívül, melyeket 9000 frtnyi összegben az állam fedez, kitesz körülbelül 2300 frtot, úgy hogy évenként 300—500 frt felesleg mutatkozik, mely összeget miniszteri utasítás értelmében a községi iskolaszék a m. kir. adóhivatalba beszól- gáltatni köteles. Nem akarunk e kérdés jogi oldalával foglalkozni, de azt hisszük indokolt előterjesztés alapján keresztülvihető volna, í hogy ezen megtakarított összegek, melyek 1891-dik év óta már is 2639 frt 74 krra rúgnak s évenként 300—500 frtnyi összeggel szaporodnak, az építkezés czéljaira kiutal- ványoztassanak. Valamint az sem látszik elérhetetlen dolognak, hogy az állami költség- vetésbe egyszersmindenkorra felvétessék egy több évre, mondjuk 4 évre elosztandó 20,000 frtnyi tétel, mely azután a megtakarított fölöslegek kiutalványozásával együtt adna oly összeget mely az építkezés költségeit megközelítőleg fedezné. Egy olyan épület, mint a milyen a most befejezett népbanki épület, azt hisszük, elegendő volna a leányiskola befogadására s az, tudvalevőleg a telekkel együtt 30,000 frtnyi összeget igényelt. S igy ezzel az összeggel adva is van azon összeg, melyet a községi iskolaszéknek, ha a leányiskola mostani türhetlen helyzetén segíteni óhajt, előteremtenie szükséges. Hát természetesen, midőn arról van szó,, hogy a minden oldalról igénybe vett állami kincstár ellen intéztessék támadás, az nem szokott valami könnyen menni, de ha a múlt eseményeire visszatekintünk, látjuk, hogy már nagyobb dolgok is eredménynyel és sikeresen vitettek keresztül. Ehhez azonban ernyedetlen munka, komoly elhatározás s szívós kitartás szükséges., b. Vármegyei közgyűlés. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága által folyó évi augusztus hó 13-án délelőtt 10 órakor, a vármegyei székház gyűlés termében tartandó nyári rendes közgyűlésnek tárgysorozata: 1. Az alispán időszaki jelentése. 2. A közigazgatási bizottság féléves jelentése. 3. A számonkérő székről felvett jegyzőkönyv. 4. Az időszaki pénztári vizsgálatokról felvett jegyzőkönyvek. 5. Egy Bzolgabirói állásnak és az ennek betöltése folytán esetleg megüresedő egyéb állásoknak választás utján történendő betöltése. 6. Dr. Szigeth Gábor és Péchy József elhalálozása folytán a központi választmányban egy-egy a közigazgatási bizottságban pedig egy tagsági helynek választás utján való betöltése. 7. Dr. Szigeth Gábor helyének az állandó-, állandó bíráló-, gróf Lymburg Styrum-, vármegyei tisztviselői nyugdíj-, község-jegyzői nyugdíj-választmányokban, úgy a központi járási mezőgazdasági-, a phylloxera-, a selejtező- és a gyámpénztári tartalék- alap hova fordítását tervező bizottságokban; Péchi József helyének az állandó választmányban-, a közegészségügyi-, monographiai- és museum- bizottságokban; végül Nagy István lemondása folytán az állandó választmányban s a dunaföldvári járási lóavató bizottságban megüresedett egy-egy tagsági helynek — választás utján történendő betöltése. Miniszteri rendeletek: 8. Belügyminiszteri leirat, a vármegyei házi pénztárról 1897. évre szerkesztett számadásra vonatkozólag. 9. Belügyminiszteri leirat, a vármegye székházának miniszteri kiküldött közbenjöttével történt megvizsgálása alkalmából. 10. Belügyminiszteri rendelet, a szolgabirói állás rendszeresitése tárgyában folyó évi 12/rkgy. szám alatt hozott határozat jóváhagyása tárgyában. (3 n irt tő fa •a tő > Ajánljuk dúsan felszerelt raktárunkat mindennemű kész fehérneműkből fiúk és leányok számára kiváló jó minőségben és legjutányosabb áron. Teljes ls:elerxg,'3réls: Ixxtera^LáfULSol^ szábDao-áirsL. Kész fiú ruhák. — Nagy raktár gyapjúszövetekből. DIÁKOKNAK MÍ)RTÍ)K UTÁN $$ ÖRA AUATT RUHÁKAT STKÍ^ZITT^TÜNK. Legjobb — Reschofsky gyártmányú — lábbeliek. Kalapok. Toilette-czikkek. Rövidáruk. Pirnitzer József és Fiai áruháza, Szegzárdon (Garay-tér és Széchenyi-utcza).
