Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1898-08-07 / 32. szám
TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (32. sz.) 1898. augusztus 7. ü 11. Belügyminiszteri rendelet, az árvaszéki jegyzői fizetés felemelése tárgyában a múlt évi 296/rkgy. szám alatt hozott határodat jóváhagyása tárgyában. 12. Belügyminiszteri rendelet, Ó-Dombovár községnek az ottani főszolgabirói épületek építési költségeihez való hozzájárulására vonatkozólag. 13. Belügyminiszteri rendelet, özv. Bassola Ár- pádnénak halálozási évnegyedi illetményben történendő részesítése tárgyában. 14. Belügyminiszteri leirat, a kaposvári siketnéma intézet támogatása ügyében. 15. Földmivelésügyi miniszteri rendelet, a birtokhatár megjelöléséről szóló szabályrendeletre vonatkozólag. 16. Földmivelésügyi miniszteri leirat, a szegény- sorsú gazdáknak takonykór miatt kiirtott lovaikért az ebadó és állategészségügyi alapok terhére történendő kártalanítása tárgyában. 17. Honvédelmi miniszteri leirat, a tolnai katonai betegápolóbáz építése ügyében. Körlevelek, megkeresések és kérvények: 18. Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegye megkeresése, melyben az 1848/49-iki honvédek iránti elismerését tartalmazó határozatának kézbesítését kéri. 19. Liptó vármegye körlevele, a Kossuth Lajos emlékezetét sértő Zimándy és Zelenyák-féle kiadványokra vonatkozólag. 20. Trencsén vármegye körlevele, az 1898. évi II. t. -ez. 72. §-a második pántjának módosítása tárgyában. 21. Háromszék vármegye körlevele, a vármegyei állami javadalmazások felemelésének az 1899-iki állami költségvetésbe történendő felvétele tárgyában. 22. Arad szab. kir. város körlevele, az 1848/49-iki honvédek iránti elismerésnek jegyzőkönyvbe iktatása tárgyában. 23. Heves vármegye körlevele, a szoczialis bajok Orvoslása és különösen a földmiveléssel foglalkozók vagyoni viszonyának javítása tárgyában az országgyűlés képviselőházáhoé intézett feliratának támogatása iránt. 24. Zólyom vármegye körlevele, a katonai oldalfegyver használatának szabályozása iránt a képviselőházhoz intézett felirat támogatása iránt. 25. Ä dunántúli orsz. képviselők segély-bizottságának megkeresésekönyör adományok gyűjtése iránt. 26. A fehér- és tolnamegyei h. é. vasút részvénytársaság közgyűlésének és igazgatósági ülésének jegyzőkönyve. 27. Barcs vármegye alispánjának átirata, a vár- m egy éje területén létesült ezüstmü-gyár méltatása érdekében. 28. A győri Pálfly- és Schwarzenberg szobor- bizottság megkeresése adakozás iránt. 29. A Szilágy vármegyei Wesselényi egylet hasonló irányú megkeresése. 2 _____________________________________ 30 . A vármegyei segéd- és kezelő-személyzet kérvénye, a hasonrangu állatni hivatalnokokéval azonos javadalom megállapítása iránt. Alispáni előterjesztések: 31. A vármegye közönségének a szegzárd-bá- taszéki h. é. vasút részvénytársaság közgyűlésén történt képviseltetése tárgyában. 32. A törvényhatóságnak a fehér- és tolnamegyei h. é. vasút közgyűlésén történt képviseltetésére vonatkozólag. 33. A törvényhatóságnak a veszprém-dombo- vári h. é. vasút részvénytársaság közgyűlésén történt képviseltetéséről. 34. A vármegye közönségének a szegzárdi „ Garay“ szobor leleplezésénél történt képviseltetése tárgyában. 35. A Bölcske és Kölesd községek 1897. évi számadásait felülvizsgáló képviselő-testületi ülések elnökeinek holyettesitése tárgyában. 36. Pap Gyula árvaszéki ülnöknek, a helyettes elnöki teendőkkel történt megbízatása tárgyában. 37. Az árvaszéknél alkalmazott ideiglenes kisegítő engedélyezése tárgyában. 38. Pávik József volt árvaszéki jegyző lemondása ügyében. 39. Hődl Andor államépitészeti hivatali dijnok jutalmazása tárgyában. 40. Ozv. Dr. Korbulyi Sándornénak halálozási évnegyedi illetményben történendő részesítése iránt. 41. Gutheil Józsefnek az iránti kérelmére vonatkozólag, hogy fia a kaposvári siketnéma intézetben a vármegye költségére nyerjen elhelyezést. 42. Egyes tisztviselők szabadságolására vonatkozólag. 43. Járási faiskola felügyelő kinevezése tárgyában. 44. Báta községnek tenyész apaállat beszerzésének kötelezettsége alól történt felmentése tárgyában. Arvaszéki előterjesztések: 45. A teveli gyámpénztárról 1897. évre szerkesztett számadásra vonatkozólag. 46. A tolnai gyámpénztárról 1897. évre szerkesztett számadásra vonatkozólag. 47. A Rohr Kamrád kistormási lakos ellen vezetett végrehajtásra vonatkozólag. 48. A Vetzl János és neje féle fedezetlen gyám- pénztári tartalék-alapból való megtérítése tárgyában. 49. A Szabó György féle fedezetlen gyámpénztári tartalék-alapból való megtérítése tárgyában. 50. Kk. SchVarcz Teréz kórházi ápolt ápolási dijainak a teveli gyámpénztári tartalékalapból leendő megtérítése tárgyában. 51. A vármegyei gyámpénztári tartalék-alap 1898. évi költség-előirányzatára vonatkozólag. Tiszti ügyészi vélemények: 52. Báta község képviselő-testületének, a köz • ségi követelések behajtása, — 53. Értény község képviselő-testületének, házcsere, S— 54. Apar község képviselő-testületének, segéd- jegyzői állás rendszeresitese, — 55. Paks község képviselő-testületének, szervezési szabályrendelet módosítása 56. Hidegkút község képviselő-testületének, egyházi segély megszavazása, — 57. Felső-Nyék község képviselő-testületének, kölcsön felvétel, — 58. Ugyanazon község képviselő-testületének, regale kártalanítási kötvény részbeni beváltása, — 59. Kónyi község képviselő-testületének, szerződés felbontása, — 60. Decs község képviselő-testületének, ingatlan eladása, — 61. Kánya község képviselő-testületének, ingatlan eladása, — 62. Felső-Iregh község képviselő testületének, malom eladás, — 63. Mözs község képviselő-testületének, egyezség jóváhagyása, — 64. Decs község képviselő-testületének, ingatlanok átíratása, — 65. Ugyanazon község képviselő-testületének, szabályrendelet módosítása, — 66. Görbő község képviselő-testületének, ház vétel és ingatlan eladása, —. 67. Báta község képviselő-testületének, napidijak megállapítása, — 68. Kis-Vejke község képviselő-testületének, pénztárnoki állás rendszeresítése, — 69. Tevel község képviselő-testületének, a vármegyei muzeum részére küldendő népviseleti öltözék költségeinek megállapítása, — 70. Regöly község képviselő-testületének, községi szülésznői állás rendszeresitése, 71. Gyönk község képviselő-testületének, ingatlan vétele, — 72. Német-Keér község képviselő-testületének, ingatlan eladása, -— 73. Simontornya község képviselő-testületének, szénkóneg raktár felállítása, — 74. Paks község képviselő-testületének, a szolga személyzet fizetésének felemelése, —75. Nagy-Dorogh község képviselő-testületének, aljegyzői állás rendszeresitése, — 76. Tamási község képviselő-testületének, kölcsön felvétel, — 77. Döbrököz község képviselő-testületének, ovoda felállítása, — 78. Mórágy község képviselő testületének, kölcsön felvétel tárgyában hozott határozatára vonatkozólag. 79. Kis-Székely község képviselő-testületének a fogyasztási és italmérési adók beszedése tárgyában hozott s Ferencz László községi pénztárnok által megfelebbezett határozatára vonatkozólag. TÁRCZA. Óh már hiába, — késő minden, Ne keltsük újra vágyaink’! Hallod az erdő holt avarját ? — A hervadásnak árnya int. E csonka dal, e fájva szálló: Csak elkésett, beteg madár: A hangja rezgő, kellemetlen ; Hiába, — messze már a nyár! Az őszi ágon feslett rózsa Oly színtelen, kopott, beteg. — A sírból éledt késő vágygyal Csak sírni, szenvedni lehet! Liszbauer Antal. Eldorád-ó— Francziából. — — A „Tolnamegyei Közlöny“ eredeti tárczája. — Irta: Szkicsák Sándor. (Folytatás ás vége.) Az emelvény lábánál álló Ben nem tapsolt, kicsiny, a kövérségtől duzzadó szemei a közönséget figyelték. Az Eldorádó méltó tulajdonosa önmagához intézte a bizalmas dicsőítéseket: Bravó Ben, inon gargon! Holnap csak az Eldorádóról beszélnek. Hónapokra biztos a szép jövedelem.................legalább .... Bah! némely jel súgja nekem, itt fogják elvesztegetni jövedelmüket. Nemcsak Ben, Dane sem tapsolt; nem vette le szemeit az ifjú nőről. 0 viszont meglátta Dánét egy pillanatra, a mint tekintetét reá irányozta, elfojtván a cinikus mosolyt, mely Dane ajkait annyira jellemezte. Lelia szemeiben egy idegenszerü villanás jelent meg, a haragnak és a kihívásnak egy villáma. „Ki ez az ember ?“ Kérdé Bentől a közeledő Danera mutatva. Ben megnevezte őt, mire Kellia megrázkódott. Ismeri őt ? Névről ...... II. Hetek folytak le. Dane minden este ott volt Eldorádóban. Eddig nem ismerték más szórakozását mint a játékot, más nyájasságát mint Antóniához a rettenthetlen mexieói ifjú amazonhoz, a ki — mint mondják, — férfi ruhában, Antonio név alatt mindenhová követte őt, megosztván vele az önfeláldozásig minden veszélyt. Közönnyel a játék iránt, nem gondolva Antóniára, legelőször életében érezte magát Dane elragadtatni egy igazi szenvedélytől. Pedig egy olyan természet mint az övé nem enged meg ellent- . állást. Király úgyszólván San Francziskóban, a hol vakmerősége mindenkire nyomást gyakorolt, a hol tékozlása az amerikai zagyvalék-osztály egész raját körűié gyűjtötte, kaliforniai gonosztevőkből, melbourni és sydnei fegyházból megugrottakból s magát minden akadály legyőzésése képesnek érette. Hiában irt az ifjú nőnek, kérvén őt, hogy egyeznék bele egy pillanatnyi értekezésbe; leveleire megvető tagadással válaszolt. Rábeszéléseinek sikertelensége esetén az erőszak leend az eszköze, elrabolja Leliát, bár, — vállalatát könnyítendő, — provokálnia kellene egyikét azon népmozgalmaknak, melynek a leghaszontalanabb esemény szolgált alapul. Dane tudta, hogy ha a rendzavaró, minden törvényességnek, minden ellenőrzésnek ellenszegülő emberek között volt pártja, ellene voltak mindazok, a kiknek teher volt az ő érdekét szolgálni s életőket egy — Európából és Amerikából kitaszított, — kalandor banda kegyére bízni. Tudta, hogy a dolgok hasonló állapota csak egy nap tarthat és hogy a jog és rend ráfognak lépni a rendetlenség és szabadosság nyakára. Miért ne tűnhetne el előbb s végezhetné egy csattanós befejezéssel, elrabolván Léliát s elfoglalván a Mexikóiak rovására La Sonorát, a hol álmodhatott teljes függetlenségről. Ezerenkét követnék vonzatva nevének varázsa, az arany-bányák csalétke által. Hozzá hasonló, mindenre kész emberekkel, a meghódított és megszelídített Leliával mindent remélhetett, mindent merészelhetett, s vakmerő, kalandosan merész álmadozásaiban egy birodalom urának látta magát. Nehány nap óta különös hírek keringtek San- Francziskóban; a lebujokban, vakmerő részeg banditák által előre megmondott rablótámadások, tüzesetek keltették fel a figyelmet, a mely már amúgy is túl ingerelve volt a bányákból jövő bizonyos számú idegenek jelenléte által, a kik mérték' nélkül költöttek s fizettek mindenkinek, a ki akarta s nyíltan beszéltek egy kétségbe esett vállalkozásra való összeesküvésről. Soha nem tapasztalták, hogy a zavargók pártja oly hangosan hirdette volna szemtelen követe-