Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1898-01-30 / 5. szám
XXVI. évfolyam. 5. szám. Szegzárd, 1898. január 30. KÖZIGAZGATÁSI, TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Az országos selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazottnak, a tolnamegyei gazdasági egyesületnek, a szegzárd-központi tanitó- egyletnek, a tolnamegyei községi és körjegyzők egyletének és a szegzárdi ipartestületnek hivatalos értesítője. Előfizetési ár: Fgész évre 6 frt-r— kr. Félévre • • • • 3 „ _ Ne gyedévre | 1 i 50 ’ Egyes szám a kiadóhivatalban 12 kr. Szerkesztőség; Bezerédj István-utcza 6-ik szám alatt, hová a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kiadóhivatal: Széchényi utcza 176. sz. alatt, hová az előfizetések, hirdetések és a felszólamlásuk küldendők. Megj elen: Hetenkint egyszer, vasárnap. Nyilttérben 3 hasábos petitsor 15 kr. Hirdetések jutányosán számíttatnak. Hiv. hirdetések: 100 szóig ! | I 1 frt 87 kr.' 100—200 „ ... 2 „ 87 r 200—300 | . . . 3 | 87 | minden további 100 szó 1 írttal tobj. Hetyey Sámuel. Mire e sorok napvilágot látnak, akkor már megtörtént a nagy ünnepség, mely Hetyey Sámuelnek a pécsi püspöki székbe történt ültetése alkalmából rendeztetett. Az ünnepi harangzúgás, a lelkészkedó' papság tömeges felvonulása, a diszmagyarba öltözött vármegyei küldöttségek részvétele, mind tanúságok tesznek az esemény fontosságáról, mely a püspöki város: Pécs falai közt lezajlott. Még a kis tükörben is összefoglalt s egy egyházi kerületet képező' Baranya- és Tolnavármegyék nagyszámú róm. katholikus lakós- sága nyert ezen ünnepélyes beiktatás alkalmával, hosszas árvaság után, lelki fó'pásztort. Ismeretes ezen fontos egyházi állás betöltése körül a legfó'bb kegyúri jog gyakorlására hivatott magyar királyi kormány és a római kúria közt felmerült véleménykülömb- ség. A kormánynak jelöltje Fraknói Vilmos szegzárdi czimzetes apát volt, kinek kinevezése azonban a pápai szentszék eló'tt nem talált kellő' támogatásra s hosszas tárgyalások után tudtak csak a püspöki szék betöltésére hivatott tényezők Hetyéy Sámuelnek személyében megegyezni. Természetes tehát az a nagyfokú kíváncsiság és érdeklődés, mely az uj püspök első szerepléséhez fűződik, mert az szokta a jellem, a lelkűiét, a gondolkozás ismérveit feltüntetni s attól függ több százezer hivő erkölcsi és anyagi élete. Az uj püspök első fellépése, a mint ezt teljes elismeréssel állapitjnk meg, a jótékonyságnak volt szentelve, A dús földi javakat, melyek állásából kifolyólag rendelkezésére állnak, megkívánja osztani a jótékonyságra és emberszeretet gyakorlására hivatott testületekkel. Még a mi mostohán kezelt vármegyénk nehány hasonló intézetét is, a mihez a múltban nem igen voltunk szokva, figyelmére méltatta. Az a lendületes körlevél pedig, melyet egyházmegyéje, papságához intézett meg éppen hivatva van arra, hogy a sziveket megnyissa a számára. A mit benne Istenről, a mindennek uráról mond, azt bizonyára mindenki magáévá teszi; a társadalmi rend felforgatóihoz intézett komoly, intő szavait osztja; de különösen örömmel fogadja a pásztorlevél azon érvét, mely-^a hazaszeretet magasztos eszméjével foglalkozik. .. Az igaz keresztény katolikus ember — mondja a körlevél — igazán szereti hazáját. „Tiszteljed atyádat és anyádat“ ez a parancsolat épen úgy vonatkozik test szerint való szüléinkre, mint arra a másik édes anyára: a hazára, mely ölében felnevelt, mert erkölcsi és anyagi erőink és tökélesedésünk fejlesztéséhez minden szükséges eszközt rendelkezésünkre bocsát; mely szorgosan őrködik jólétünk felett és vigasztal, segít viszontagságainkban. És mivel a hazaszeretet igazi és legszilárdabb alapja az Isten iránt való szeretet, mely nem a külső felszínen, hanem a szívben gyökerezik, azért a katholikus polgár nem is elégedhetik meg a haza iránt való kötelességének pusztán, külső teljesítésével az apostoli király, a törvények és hatóságok iránt tanúsított külső engedelmességgel, hanem szívből fakadó tisztelettel kell meghajolnia minden előtt, a mi a haza igazi érdekeinél azonos. Az isten iránt való szeretet igy tisztítja meg a hazaszeretetet minden érdek salakjától, igy emeli fel a vallásos erény magaslatára. Arany szavak ! Szivünkbe véssük minden szótagját s igaz engedelmességgel fogjuk főpásztorunk tanácsát követni s ilymódon fogjuk hazánkat szeretni! A külső pompa, a kiséret szemkápráztató képe elmosódik az idők folyamában s nem marad meg más belőle, mint a mindinkább ködbe boruló emlékezet; azonban az írásba foglalt intelem daczol az idők emésztő vasfogával s örökké közli a meg-meg ujoló nemzedékkel, hogy Hetyey Sámuel, a pécsi egyházmegye uj püspöke, első fellépése ennek a sokat szenvedett, üldözött hazának szólít; annak szeretetét tette első sorban hivei kötelességévé. S a történelem, mely úgy nagyban és egészben még is csak kiszolgáltatja a igazságot, felfogja róla jegyezni, hogy egy Istene és egy hazája volt s mindkettőt igaz hévvel őszintén szerette. b. T A N Ö G Y. Nemes önzetlenség. A Hága József nyugdíjaztatás folytán már jól rég megüresedett duna-szekcsői kántortanitói állomásra az odavaló r. k. iskolaszék a választást folyó évi február 9-ére végre valahára kitűzte. Ennek a huzavonának. — írja a „Pécsi Közlöny“ — azaz oka, hogy midőn az iskolaszék a pályázat kihirdetését elhatározta, egyszersmind kimondotta azt is, hogy a kántortanitó eddigi 700 forintnyi fizetését — arra való tekintettel, hogy a tanitó a törvény értelmében úgyis ötödéves pótlékokban részesül, a miket Hága nem élvezett !—1 600 forintra szállítja le. Az iskolaszék elnöke azonban e határozatot megfelebbezte az egyházmegyei hatósághoz, mely az iskolaszék határozatát megsemi- sitette. Azután az iskolaszék a vallás- és közoktatás- ügyi miniszterhez fölebbezett, a ki azonban végérvényesen kimondotta, hogy az eddigi 700 forintnyi törzsfizetést lejebb szállítani az ötödéves kórpótlékok ellenére nem szabad. Tanítók és tanügybarátok, ilyen iskolaszéki elnök ellőtt, minő a d.-szekcsői, le ám a kallapal! 0 ugyanis szembeszállva az iskolaszék s a kath. közönség tömegeinek jogtalan kívánalmával, mitsem törődve a saját népszerűsége koczkáztatásával, sőt meg nem hajolva a D.-Szekcsőt is érzékenyen sújtó, átalános nagy szegénység — sokszor döntő — érve előtt sem: a kántortanitó, e munkatársa, törvényes jogának védelmére férfiasán, mondhatni: hősiesen kiállott a síkra és távol minden képzelhető személyes érdek nagy rokonszenvtől, tűrhetetlen erélyével kivívta, hogy hitközségének kántortanitói javadalma meg nem csonkult, de a maga épségében érintetlenül fen- maradt! E szép és önzetlen nemes tettet csak az nem találja meglepőnek, a ki ismeri, mint Szegzárd közönsége, ama tettnek a végrebajtóját. Mert ő az egykori szegzárdi „szőke képián,“ 14 hosszú éven át (1872—1886.) működött, s tiszta jelleme s ritka sze- jlid lelkülete miatt közszeretetnek és tiszteletnek örvendett megyénk székvárosában — Szantner Antal. Éljen: VIDÉKRŐL. Tekintetes Szerkesztő ur! Alik van megyénkben község, a melynek határában a mai fillokszerás világban annyi szőlő volna, mint nálunk Pakson, hol évről évre újabb homokterületeket ültetnek be. De ugyanezért alig is van Tolnamegyében község, a melyben a mezei napszámos munkásoknak több keresetük volna, mint nálunk. Mert, a mint tavasszal felenged a föld fagya, homok- talajú szőlőinkben, megkezdődik a munka (még a talaj felszikkadására sem kell várni, mint az agyagos talajnál;) és tart szünet nélkül késő őszig, mig újra nem fagy. így tebát egész nyáron át van a napszámosnak keresete, a mely elég tisztességesnek mondható, ha tekintelbe vesszük, hogy a férfinapszám rendesen 50, 70 kr, permetezésért 80 kr., 1 frt 20 kr. és hogy községünk határában és környékén sok a nagv úri birtok, a hová a napszámosok aratni és csépelni is eljárnak. Mindezekből azt következtethetné akárki, hogy az újabb időben oly nagy mérveket öltött szocziális mozgalom és izgatás a mi népünk közt talajra nem talál. Azonban a legközelebbi múltban épen az ellenkezőről győződtünk meg. Korunknak ezen betegsége nem csak Pakson is fellépett, hanem a nagymérvű agitálás és izgatás folytán, a mit szóval és szocziálista lapok terjesztése által véghez vittek, állítólag már Pirnitzer József és fiai temetkezési vállalata Szegzatfdon, Gat*ai tét*. Sürgönyczim: Pirnitzer Szegárd. fővárosi nagy temetkezési vállalatok mintájára van szervezve, teljesíti az összes, temetkezésekre vonatkozó intézkedéseket, ki- ránat szerint egyszerű — díszesebb — vagy pompakiállitással, íz általa e czélra szervezett gyász-díszőrség közreműködésével, mérsékelt áron. Gyászkoszoruk óriási választékban.
